Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

SOMOGYI HÍRLAP 8 Gazdaság 1999. május 15., szombat Háborgó szövetkezetek Ipar: Nyugat- és Közép-Dunántúl felzárkózik A központi régió vezet A Gazdasági Miniszté­rium jelentést tett közzé a főbb regionális folya­matok tavalyi alakulásá­ról. A jelentés megálla­pítja, hogy az 1998-as évre a gazdaság élénk növekedése volt a jel­lemző. Az ipari termelés tizenhá­rom százalékkal múlta felül az előző évit. A régiók közül Nyugat- és Közép-Dunántúl térségében jelentős (har­határozó volt. Az ipar termelésbővülé­sét alapvetően az export di­namikus, közel huszonki­lenc százalékos növekedése alapozta meg. A belföldi eladások há­rom százalékkal emelked­tek. A két legeredménye­sebb régió jelentős, negy­venkettő és hatvan százalé­kos növekedést ért el, míg a központi térségnek 2 száza­lékkal csökkent a külpiaci értékesítése az előző évihez A TÍZ FŐ FELETTI IPARI VÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSE FOLYÓ ÁRON ( MILLIÓ FT) 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Eszak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) ^ 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) ^odam#" minckilenc, illetve tizenki­lenc százalékos) volt az ipar növekedése. A megyék kö­zül Fejér és Győr-Moson- Sopron megyében tapasz­talható a legnagyobb (hu­szonnégy, illetve hatvan­négy százalékos) növeke­dés. A központi régió szerepe a termelésben és az összes értékesítésben, valamint a belföldi eladásokban meg­képest. Az ötven személynél töb­bet foglalkoztató ipari szer­vezetek adatai szerint a du­nántúli térségekben és Észak-Alföldön növekedett a termelés, illetve a bel- és külföldi értékesítés. A me­gyék többsége is hasonló eredményt ért el, kivéve Csongrád, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyéket. K. T. Bányaleépítés 2003-ig Hírek Energiakonferencia A megújuló energiaforrások alkalmazásával lehetővé válik, hogy a mezőgazda­ság jelentős energiafel­használóból energiater­melő legyen - hangsú­lyozta Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Miniszté­rium politikai államtitkára pénteken az Industria szakvásáron megrende­zett energetikai konferen­cián. Reálbérek Az idén az első negyedévben a reál­keresetek 3,1 százalékkal növekedtek a tavalyi első negyedévhez képest - kö­zölte a Központi Statiszti­kai Hivatal. A teljes mun­kaidőben foglalkoztatot­tak bruttó átlagkeresete 16,7 százalékkal, a nettó bérek 12,9 százalékkal voltak magasabbak a múlt év első három hónapjának átlagánál. BUX A Budapesti Érték­tőzsde részvényindexe, a BUX 6344,12 ponton fe­jezte be a pénteki tőzsde­napot, ami 0,11 százalék­kal magasabb előző napi záróértékénél. A pesszi­mista kezdést követően folyamatosan emelkedő részvényárak és közepes forgalom jellemezte a ke­reskedést. Bauxitvonat Elindult az első bauxitot szállító vo­nat egnap a dudari vasút­állomásról, amelyet har­mincmillió forintos költ­séggel alakíttatott át a Ba­konyi Bauxitbánya Kft. A községet elkerülő öt ki­lométeres utat is ők épí­tették mintegy negyven millió forintos költséggel. Globus Rt. 1,885 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el az idei első negyedévben a Glo­bus Rt, ami több mint 72- szeresen múlta felül az előző év hasonló idősza­kának eredményét. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 378,85 Japán jen (100) 191,63 Svájci frank 156,17 USA-dollár 234,48 Euró 250,14 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Indulatoktól és szenvedé­lyektől sem volt mentes a Somogy megyei Mezőgaz­dasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetségének teg­napi küldöttközgyűlése. Mert bár tavaly is nyere­séggel zárták összessé­gében az évet, továbbra is bizonytalannak érzik a jö­vőjüket. Kaposvár Somogy megyében 63 mező- gazdasági szövetkezet mű­ködik még. Összesen mintegy 130 ezer hektáron gazdál­kodnak, ami azt jelenti, hogy a megye szántóföldjeinek 43 százalékát művelik. Bár még nem volt mindenhol zár­számadás, az eddigi adatok szerint összesítve 180-200 millió forint nyereséget pro­dukáltak 1998-ban. Ez egy évvel korábban még 602 mil­lió forint volt, és félő, hogy idén még kevesebb szövetke­zet zárhat nyereséges évet. A szövetkezeti vezetők ugyanis úgy látják: a kormányzat el­lehetetleníti őket. A jövő évi költségvetésben nagyságrendekkel több pénzt kell kapnia az agrár- gazdaságnak. A mezőgaz­daság már nem elégedhet meg alamizsnával - hang­súlyozta Torgyán József pénteken a Magyar Agrár­kamara és a Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Or­szágos Szövetsége által rendezett agrárfórumon. Budapest A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter szerint a szövetkezetekre változatlanul szükség van a mezőgazdaság­ban, de a hátrányban lévő csa­ládi gazdaságokat és ősterme­A veszélyes termékekre vo­natkozó gyors információs rendszer kezdi meg működé­sét hétfőtől Budapesten. Az Európai Unió országaiban működő Trapex-rendszer mintájára néhány, a közös­séghez csatlakozni szándé­kozó közép-kelet-európai ál­lam részvételével és buda­pesti központtal jött létre a ri­— Többször felröppent már a hír: olyan törvény születik, ami megengedi, hogy az üz­letrészeket a tagok kivigyék a szövetkezetből - mondta Be- rend Ferenc, az érdekvédelmi szövetség elnöke. — Erre ugyan még nem került sor, de a lehetőség úgymond „lebeg­tetése” rengeteg kárt okoz. Már a partner bankok sem adnak szívesen hiteleket, ép­pen a bizonytalan helyzet miatt. Ez tetézi az amúgy sem kis gondjainkat, hogy nincs kiszámítható agrárpolitika, hogy a támogatási rendszer diszkriminálja a szövetkeze­teket, és sorolhatnánk. Pedig a szövetkezetek gondja egy­ben a vidék gondja is, mert nélkülünk a kistermelők sem tudnak hatékonyan gazdál­kodni. A somogyi szövetkezetek tavaly összesen 2,25 milliárd forintot fizettek be adók és já­rulékok címén a költségve­tésbe, és 1,6 milliárd forint támogatást kaptak a büdzsé­től. Vagyis nettó befizetők, ami a vezetőik szerint ma­napság nem kis dolog. löket jobban kell támogatni. Bejelentette: a szaktárca olyan törvénymódosításon dolgozik, amely úgy biztosítja a kívül­álló tulajdonosok számára üz­letrészük megváltását, hogy az ne veszélyeztesse a szövetke­zetek működőképességét. En­nek anyagi feltételeit állami fi­nanszírozási konstrukciókkal - garantált hitelekkel - lehetne megoldani. Torgyán József a családi gazdaságoknak és az őstermelőknek önkéntes ag­rárkamarai tagságot javasol, a vállalkozók számára ugyan­akkor továbbra is kötelező maradna a tagság. Csikai Miklós, a Magyar Ag­rárkamara elnöke szerint a fej­lett országokhoz képest jelen­adólánc, amely gyors, kétna- pon belüli információcserét tesz lehetővé, ha a fogyasztók egészségét és biztonságát közvetlen veszély fenyeget­heti. A Trapex-rendszer ha­tóköre kiterjed az élelmisze­rek és a nem élelmiszer jel­legű termékekre, például vi­lágítástechnikai eszközökre, elektromos és gázkészülé­— Az az ember, aki levágja a tyúkot hogy egyszer jóllak­jon, nem is érdemli meg a to­jást — fogalmazott Francz Re­zső országgyűlési képviselő (MSZP) aki mint szövetkezeti elnök volt jelen elsősorban a közgyűlésen. Szenvedélyes hangon utasította vissza a szakminiszter azon közle­ményét, amiben a szövetke­zeti vezetőket támadta a jövő keddi Országos Szövetkezeti Tanács ülésére előterjesztett nyilatkozattervezet miatt. Pásztohy András vele egyet­értve, de finomabban fogal­mazva elmondta: reméli, hogy a józan ész kerekedik felül az agrárkormányzatnál a szövetkezetek jövőjét ille­tően. Ami nem túl rózsás. A szö­vetség titkára, Herner Endre szerint ugyanis ebben az év­ben a 63 szövetkezet tíz szá­zaléka jelent várhatóan cső­döt az agrárpolitika, az egyre csak nyíló agrárolló és az ezeket tetéző kedvezőtlen pi­aci viszonyok miatt. Ezt az időjárás már csak javít­hatja. V. O. tős mértékű a magyar mező- gazdaság technológiai lemara­dása, ezért a költségvetési for­rásoknak a felét a beruházások támogatására kellene fordí­tani. Haladéktalanul meg kell hirdetni a kormány új szövet­kezetpolitikáját, amely a csa­ládi gazdaságokat segítő szö­vetkezés programja lenne - emelte ki a fórumon Farkas Sándor, az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának el­nöke. A fideszes politikus sze­rint a már működő szövetke­zeteket tovább kell fejleszteni, az új típusú - beszerző-értéke- sítő-feldolgozó - szövetkeze­tek megalakulását pedig job­ban kell támogatni. U. G. kekre, járművekre és tartozé­kaikra, játékokra, bútorokra, hobby felszerelésekre, egész­ségügyi és ruházati termé­kekre. A riadólánc akkor lép működésbe, ha egy tagállam hatósága úgy ítéli meg, hogy az adott termék veszélyeztet­heti a vásárlók biztonságát, egészségét, és ezért gyors, megelőző intézkedést kíván. Fokozatos bányabezárást kérnek a putnokiak. A kor­mány által a jövő év szep­tember végére előirányzott putnoki bányabezárással szemben lépcsőzetes lét­számcsökkentéssel 2003-ig elhúzódó helyi bányaleépí­tést kér a 8044 lakosú gömöri kisváros és a környező 28 te­lepülés polgármestere. Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelüket - amelyet Chikán Attila gazdasági miniszternek is megküldték - tegnap a put­noki városházán ismertették. A helybeliek javaslata mellett szóló érvként elhangzott, hogy a térség településein az országos 9,1 százalékos munkanélküliségi rátával szemben jelenleg 20-54 szá­zalékos a munkanélküliség. A bánya-energetikai integrá­ción kívül maradt Putnok Bá­nya Kft. még 1300 dolgozót foglalkoztat. Rajtuk kívül be­szállítókat, kapcsolódó gaz­dasági társaságokat, fuvaroz- tatókat és családtagjaikat, 28 település 82 ezer lakosát érin­tené a bányabezárás. A miniszter az őstermelők számára önkéntes kamarai tagságot javasol Több pénzt az agráriumra Riadólánc, ha veszély van Ipar a fejlődésért Az Industrián több százan keresték föl a somogyi ki­állítók standját. Az ipari és beruházási javak fővárosi seregszemléjén a leg­újabb fejlesztésű beren­dezéseket mutatták be. Budapest A somogyi vállalatok közül a KVGY és a Kawetra mellett az Efen Kft is bemutatkozott. Az Industrián' számos új terméket állítottak ki, amit az érdeklődők közvetlenül megismertek. Legalább eny- nyire lényeges volt azonban az a megbeszéléssorozat, ahol a szakemberek áttekin­tették az együttműködés szé­lesítésének lehetőségét. En­nek fontosságát hangsú­lyozta tegnap Varga József, a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója, aki olasz, német, román és szlovák szakembe­rekkel tárgyalt. A kiállításon részt vett Földesi József, az Efen ügyvezető igazgatója is. — A kiállítás közvetlen és közvetett haszna hosszú tá­von is mérhető. Kínálatunk iránt sokan érdeklődtek, s több ígéretes tárgyalást foly­tattunk. Az Industriára szá­mos konkurrens cég jött el, s egyértelművé vált: csak az a vállalkozás boldogul, ahol kiemelt feladatnak tartják a fejlesztést. A KVGY termékek közül nagy sikere volt az új fejlesz­tésű oszlopkapcsolónak és a betonházas transzformátor­állomásnak, akárcsak a két i másik cég gyártmányainak. (Flarsányi) Kenőpénz nélkül nincs üzlet Magyarországon átlago­san a vállalatok egyhar- mada, míg a kisvállalko­zások fele véli úgy, hogy a jogbizonytalanság a leg­nagyobb gátja fejlődésé­nek - mondta Papanek Gábor, a GKI Gazdaságku­tató Rt. ügyvezető igazga­tója pénteken a Center von International Private Enterprise (CIPE) buda­pesti vitáján. Budapest Az ügyvezető igazgató a GKI felmérését ismertetve el­mondta, hogy az általuk meg­kérdezett vállalatok 80 száza­lékának okozott gondot az utóbbi 2-3 évben a késedelmes fizetés. A kutató úgy vélte, hogy a magyarországi infláció mellett kifejezetten jó üzlet nem fizetni, mert a bírósági procedúra olyan hosszú, hogy eközben jelentős haszonra te­het szert az adós. A vállalatok ebből fakadó veszteségei átlagosan elérik az éves költségek 18 százalékát. A feketepiac léte szintén nagy károkat okoz, ami átla­gosan az éves költségek 15 százalékát teszi ki. Papanek Gábor szerint a magyar jog­rendszer bonyolult és olyan gyorsan változik, hogy akik alkalmaznák, sem értik. Hoz­zátette: a menedzserek 80 százaléka bevallotta, hogy adót csal és kívánságra akár módszereket is tudott aján­lani. Az ügyvezető igazgató ki­fejtette, hogy Magyarországon szemrebbenés nélkül sértik meg a jogokat, ami abból is következik, hogy a társadalom nagyon lezser. A vitában Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója elmondta, hogy a jogsértések kivédésére Magyarországon kölcsönös önvédelmi szövet­ségek alakulnak, amelyek tá­jékoztatják egymást a korrup­ciós veszélyről. Arról is szólt, hogy kutatóintézetük szintén végzett egy hasonló felmérést, ennek során a cégek azt közöl­ték: korrupciós tarifák alakul­tak ki, s le kell fizetniük az ügyintézőt azért, hogy üzletet köthessenek. A gazdasági jog­ban járatos ügyvéd elmondta, hogy több külföldi ügyfele ki­fejezetten azért akar nálunk üzletelni, mert itt jogbizonyta­lanság van. Igaz, másokat ez visszariaszt a Magyarországon való megjelenéstől. Árutőzsde A Budapesti Árutőzsde csütörtöki közgyűlése át­dolgozásra visszaadta a tőzsde illetékes szerveze­teinek az 1999. évi pénz­ügyi tervet. Az átdolgozott terv megtárgyalására rendkívüli közgyűlést hívnak össze. A közgyűlé­sen lemondtak a Tőzsde- tanács és a felügyelőbi­zottság tagjai, pótlásukra jelölőbizottságot hozott létre a testület. Elfogadták elmúlt évi mérleget, amely csaknem egymillió forint eredményt tartalmaz. A decemberi jutalékvissza­térítés, s a tagoknak az elektronikus kereskedési rendszerhez való csatla­kozásához nyújtott támo­gatás együttes összege 60 millió forintot tett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents