Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. április 8., csütörtök Varázslatos szalonkák Nyolcmillió forintot hoz évente a bérvadásztatás FOTÓ: BÍRÓ MÁRIA Pályázaton nyert százezrek: lehetőség sok családnak Vetőmagot a kertbe Hírek Parkosítanak Mikében Az állami erdészeti szolgálattól 40 ezer forintot és 30 ezer fo­rint értékű facsemetét nyert pályázaton a mikei önkor­mányzat. Ebből két sor fe­nyőt és tujákat ültettek az óvodai játszótér és a kony­hákért mellé, kiegészítették a sövényt az iskola mellett. Óvodatervek Bolháson Óvoda felújítást tervez Bol­hás. A három-négy millió fo­rintot igénylő beruházáshoz 70 százalékos támogatásra lenne szükségük. A tetőt át kell cserepezni, fel kell újí­tani a külső vakolást és a nyí­lászárók szigetelését. Az óvodai belső térben az öltöz­tető hidegburkolatát, a kor­szerűtlen világítást és WC-t is ki szeretnék cserélni. Úttörők vetélkedője A Talpraesett úttörők január óta zajló országos vetélke­dője a döntőhöz érkezett. A Somogy Megyei Gyermek­csapatok Szövetsége által szervezett versenyben öt fős általános iskolás csapatok mérték össze rátermettségü­ket, ötletességüket hó és kár­tyavár építésben, sportren­dezvényeken, mese- és szín­játék írásban, képeslap- és montázskészítésben. Mind­ezekből készültek azok a pá­lyaművek, melyek révén öt csapat került a döntőbe a több, mint negyven részt­vevő csapat közül. Az április 17—i somogyszobi versenyen a babócsai, vajszlói, somogy­szobi, zákányi és hernádiaki gyerekek vehetnek részt. Birtokba vették a megüre­sedett községi könyvtár épü­letét a somogyszobi fiatalok. A felújított termekbe költöz­tették a biliárdasztalt s a ko­rábban kialakított kondite­rem is használható. A beren­dezésre a Somogyszobért Alapítvány 30 ezer forintot ajánlott fel az ifjúsági köz- művelődési klubnak. Első nagyobb rendezvényük a ha­gyományőrző pünkösdölő lesz. A szalonkavadászat külön­leges szenvedély. Kevés esélyt ad a lelövésre, s ne­héz eltalálni is — mondta Kovács László, a csurgói Zrínyi vadásztársaság ügy­vezető elnöke. — Vadásza­tának ideje az alkonyat — a nappali madarak éneke után — és a reggel. S időben sem több, mint negyedóra. Csurgó A szalonka a tavasszal elő­ször lőhető apróvad. Most ér­keztek az első olasz vendé­gek; négy turnusban húsz vadászt fogadunk ebben a szezonban, április 10-ig. Többségük visszatérő, szen­vedélyes szalonkavadász. A vadásztársaság erőssége, hogy a több mint tízezer hek­táros területből 3,5-4 ezer hektár mély fekvésű, vizes élőhely, ez a vaddisznónak és a szarvasnak is a legkedve­zőbb. S ugyanitt él a szalonka is. A terület autóval nem jár­ható, ezért valóságos paradi­csom ez a gyalogos vadászat­ért rajongó puskásoknak. — A 35 millió forintos költ­ségvetés bevételében mint­egy nyolcmillió forintot jelent a bérvadásztatás, és a vadhús értékesítése adja mintegy a felét. Az ország egyik legjobb gímszarvasállománya él ezen a területen; nem ritka a tízki­lósnál nagyobb súlyú trófea. Itt lőtték tavaly a megye egyik legjobb, 11,68 kilós agancsú bikáját is. Ideiglenesen öt éve nyitot­ták meg először a határt Őrtilos és Légrád között. Előfordulhat, nem lesz év­fordulós ünnepség, mert az őrtilosiaknak vannak fontosabb dolgaik, de nincs elég pénzük ŐRTILOS Az idegenek úgy ismerték meg Kunos Zoltánnét, az őrti- losi kereskedőasszonyt, mint az ideiglenes határnyitások egyik főszervezőjét. Meg­esett: a saját zsebéből fizetett, hogy ne szakadjon meg a már-már hagyományosnak számító eseménysorozat. így amikor a minap összetalál­koztunk, arról faggattam, hogy lesz-e ismét kompjárat a két part között. — Nem tudom, mert már Kovács László, a Zrínyi ügyvezető elnöke Vaddisznóvadászat szem­pontjából is sikeres évet zár­tak: százhetvenet ejtettek el a Zrínyi társaság területén. — Annak ellenére, hogy ilyen jó eredmények születtek, a fenntartási költségek és a vadkár összege is tetemesen nőtt — tette hozzá Kovács László. S alacsony a vadhús ára is. A szalonkavadászattal már megkezdődött az új vadgaz­tavaly sem én szerveztem, hanem az önkormányzat. Nagyon szeretném, de nem rajtam múlik. Ha csak egyetlen napra is, de 1994-ben ismét közleke­dett az a kompjárat Légrád s Őrtilos között, amelyet 1949- ben egyetlen nap alatt meg­szüntettek. Akkoriban még élt a kettős birtokosság; a horvátországiaknak Szent- mihályhegyen voltak szőlői, az itt lakóknak szántóföldjei odaát. Még lezajlott a szüret, de a mustot már nem tudták átmenteni. Negyvenöt évig nem kelhettek át egyik oldal­ról a másikra. Pontosabban: hatalmas kerülőt kellett volna megtennie annak, aki meg akarta nézni a földjét. Az idő­sebbek erre nem vállalkoz­tak. Az első ideiglenes határ­nyitás örömünnep volt a hor­dálkodási év. Ötven-hatvan madár kilövésére számítanak, elsősorban a vendégek eseté­ben. Mert a társaság tagjai ezt is és trófeás vadat is ritkán lőhetnek. Ehhez inkább idő, mint pénz szükséges: trófeás vadhoz az jut, aki sok társa­dalmi munkát végez egész évben. Mióta vadászik, Ko­vács László is csak két sza­lonkát lőtt. Bíró Mária vátoknak, s a magyaroknak is. Elég volt a személyi iga­zolvány, hogy a helybeliek átkelhessenek a Dráván. Vérmes reményeket táplál­tak, állandó kompjáratról be­széltek, de ebből nem lett semmi. Maradt az évente két­szeri határnyitás, a búcsú. Őr­tilosban ma már senki sem beszél állandó határállomás­ról. Sőt, ideiglenesről sem. Tavaly 1028 horvát jött át, s csak 160 magyar utast szállí­tott a komp. Lévák Jánosáé polgármester azt mondta: ünnepelnének, de egyelőre nincs rá fedezet. A település költségvetéséből a működési kiadásokra hiányzik hétmillió forint. Ha találnak támogató­kat, akkor az Anna-napi bú­csút követő vasárnap ismét elindulna a komp. Egyelőre csak feltételes módban. N. J. Hétszázezer forintot nyert a cigányszervezet az Autonó­mia alapítvány pályázatán, amelyből vetőmagot vettek 78 szegény családnak; teg­nap újabb hat kapott magot. LÁBOD A konyhakerti program szer­vezését a kisebbségi önkor­mányzat végzi. Elnöke, Bog­dán János elmondta, hogy a Ghandi gimnázium tájékoz­tatta őket a pályázati lehető­ségről, s ezzel éltek is. Janu­árban nyújtották be a pályá­zatot, s a napokban már megkezdték a konyhakertek­ben a veteményezést. Nem­csak cigányoknak segítettek, hanem a falu többi nehéz kö­rülmények között élő család­jának is. Sárgarépát, zöldsé­get, uborkát, salátát vetettek. Magas tuják a kisbajom! fő­utcán, s rendezett porták sora. Noha virág sem nyílik s korai a tavasz, sok a zöld; mindenütt rend és tisztaság. Versenyre készül a falu. Kisbajom — Fontos, hogy kellemes le­gyen a lakosság élettere, így vonzó a falu az ide látogatók­nak is — mondta Végh Gábor polgármester. — S nem is ke­rül mindig pénzbe. Közmun­kások tisztították ki az árko­kat, rendezték a közterületet. A lakosság is rendben tartja a háza táját. Igyekszünk moz­gósítani mindenkit. Benevez­tünk a „Három szombat” or­szágos területszépítési ver­senybe; három szombaton Somssich Pongrác sírem­lékének készült 1867-ben, de a világháború alatt fel­dúlták, kirabolták, ma már csak a klasszicista stílusú, faragott oszlopfős, már­ványdíszes mauzóleum emlékeztet az elődökre. Miké A mikeiek, turisztikai prog­ramokhoz szeretnék ezt a látványos helyszínt hasznosí­tani. — Mindenekelőtt az állag­megóvó felújítást kell elvé­geznünk, erről már két éve ha­tározott a falu testületé — mondta Petőné Rák Katalin polgármester. — A tervezésre Burgonyát, később pedig paprika- és paradicsompalán­tát is ültethetnek. Az egyen­ként 200 négyszögöles terüle­tekre még vegyszert és mű­trágyát is kapnak. Máté István is szervezte ezt a segítséget. Ők is vetnek a Lenin utcai konyhakertben. Azt mondta: — Eddig ilyen még nem volt a községben. Őrülök, hogy ennyi embernek adtak lehetőséget zöldségterme­lésre. Nagy segítség a mi négytagú családunknak is, hiszen mindent megtermel­hetünk, ami egész évben kell. Ezzel több tízezer forintot is megspórolunk. Az alapítvány képviselői és a szervezők a betakarításig fi­gyelemmel kísérik a kedvez­ményezett családok tevé­kenységét. (Németh) négy órában kell minél na­gyobb arányban részt venni a faluszépítésben s a közösségi rendezvényeken. Szeretnék rendbe tenni — a múlt emlékeit őrizve — a régi lezárt temetőt; erre április 10- ét jelölték ki. — Májusban ki­alakítjuk a millenniumi em­lékparkot, s a honfoglaló hét vezér emlékére hét fát ülte­tünk — mondta a polgármes­ter. — Ez egybevág a zöldellő faluért programjával, csak­úgy, mint a szeptember 2-án rendezendő fásítási nap. Remélik, hogy mindenki ügyel a falu tisztaságára. A versenyben ugyanis nyerni szeretnének. S így lesz még szebb a falu, amelyre büsz­kék lehetnek a kisbajomiak. Bíró Mária már adtunk is megbízást. Ad­dig is sok a tennivalónk. Kiránduló helyet alakíta­nánk ki, a tó túlpartjáról is át­járható sétaúttal és az épület­ben a környék nevezetes ál­lat- és növényvilágát bemu­tató kiállítással. A tóra vízi színpad kerülhetne, ahol elő­adásokat, koncerteket, na­gyobb rendezvényeket is szervezhetnénk. Igény lenne rá: a környéken kevés a láto­gatható programlehetőség. Ha az épület felújítására az idén nem is jut pénzünk, a megvalósítást kis lépésekben, a terület rendezésével és tisz­tításával elkezdjük. Talán már a májusi falunapot is itt rendezzük. B. M. A horvátok nosztalgiáznak, a magyarok berzenkednek Pénz kell a határnyitáshoz Faluszépítők versenye Kirándulóhely-tervek A Danone Csoport a világ legnagyobb frisstejtermék-gyártója. Ezt a márkanevet mára Magyarországon mindenki ismeri a tejfölről, a joghurtról és a Szuper Rudiról. Magyarországi szervezete Marcaliban található depójába megbízható munkatársat keres SZEZONÁLIS TÚRAÉRTÉKESÍTŐ munkakörbe Somogy megye területére. Ön állandó kapcsolatot tart területének vevőkörével, rendszere­sen látogatja a boltokat és ellátja azokat Danone termékekkel. Az ideális jelölt érettségizett, C-kategóriás gépkocsi-vezetői engedéllyel és PAV III. vizsgával rendelkező, dinamikus, nagy munkabírású személyiség. A túraértékesítés területén szerzett gyakorlat előnyt jelent. Fényképpel ellátott szakmai önéletrajzát az alábbi címre várjuk: Danone Kft. HUMÁNPOLITIKAI OSZTÁLY 1656 Budapest, Pf.: 115. Örültek az új orvosnak Taranyban Negyedszázad óta először van helyben lakó orvosa Taranynak. Korábban a nagyatádi körzetből ki­járva látták el a betege­ket. Az itt lakó orvos most már napi kapcsolatot tart a betegekkel. Tarany Az orvos az év elején költö­zött ide. Tíz évi háziorvosi gyakorlata van dr. Kőhalmi Erikának, korábban egy zalai faluban gyógyította a betege­ket. — Éppen akkor kezdődött az influenza és a bárány- himlő-járvány, amikor ide jöttem. Ez a járvány azonban kezdetben furcsa módon még segítette is a munkámat, mert szinte a körzet minden lakosa megfordult a rendelőben. — Szeretnék mindenkire több időt szánni — mondta az orvos —, hogy megismerjem emberileg, s a betegségek előzményeit is. Dr. Kőhalmi Erika el­mondta: a faluval és környé­kével megismerkedni még nem volt elég ideje. — A gye­rekeim persze már mindenkit ismernek — tette hozzá. - Kis pajtásaikkal az első napok­ban összebarátkoztak, s így könnyű volt beilleszkedésük az iskolába is. Nagyon jól esett az első napokban a me­leg fogadtatás, a segítő szán­dék és a falubeliek kedves ér­deklődése. Bíró Mária Dr. Kőhalmi Erika, az új háziorvos már megismerte a falut fotó: bíró maria

Next

/
Thumbnails
Contents