Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-07 / 80. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. április 7., szerda Belpolitika 7 Kihasználatlanok a kollégiumi szobák, mégis sok diákot elutasítanak Emelik a normatív támogatást A kollégiumfejlesztés a tervezettnél lassabban halad, pedig ez is legalább olyan fontos része az oktatási intézmények átalakításának, mint a tandíjügy, vagy az egyetemi integráció - jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Tanulmányi ideje alatt 79 ezer diák lakik kollégiumban. Budapest Pokorni Zoltán elmondta: a tárca kitűzött célja, hogy még az idén országosan minimum nyolcvan százalékra emeli a kollégiumok működéséhez szükséges költségek központi finanszírozásának arányát. Bizonyos esetekben- például a fogyatékos tanulók és az 1100 főnél kisebb települések diákjai esetében- a teljes költséget átvállalnák. Ezenkívül várható, hogy az úgynevezett normatív támogatást 135 ezer forintról 157 ezerre emelik. Azon intézmények, ahol romák felzárkóztatásával, tehetség- gondozásával is foglalkoznak a nevelők, további 20 ezer forintra számíthatnak. Az oktatási tárca még az idén olyan szakkollégiumi modellt dolgoz ki, amely a szállás és az étkezés biztosítása mellett a diákok oktatásának, szakképzésének feltételeit is megteremtené. E célok megvalósításának érdekében közalapítványt hoznának létre, hogy megteremtsék a tartalmi fejlesztések anyagi hátterét. A felsőoktatási kollégiumok rosszabb helyzetben vannak, mint a középiskolás diákok elhelyezésére szakosodott hasonló intézmények - véli a miniszter. Míg az utóbbiaknál 20 százalék az elutasított pályázók aránya, ugyanez az egyetemisták és főiskolások esetében legalább 50 százalék. Ugyanakkor kihasználatlan szobákról is érkeznek hírek. A miniszter az ellentmondás feloldásának lehetséges megoldásaként a területi lefedettség felülvizsgálatát tartaná célravezetőnek. H. Gy. Az idén 15,6 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok lakástámogatásra Ki kapja az állami „fejpénzt”? Sajat forrásaik kiegészítésére az idén 15,6 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a települési önkormányzatok azért, hogy a területükön élők lakáshoz jutását, illetve lakásuk fenntartását segítsék. Ugyanakkor az ország több pontján panaszkodnak az emberek, hogy a helyi önkormányzatok nem is tudnak erről az állami támogatásról, az érdeklődő polgárok pedig sorra elutasításba ütköznek. Budapest Dt. Cseh Pál, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy az 1999. évi költségvetési törvény rendelkezik erről a támogatási formáról. A Magyar Közlöny 1999. január 29-ei számában pedig annak is utána lehet nézni, hogy egy-egy település pontosan mekkora támogatást kapott. A 15,6 milliárd forint felosztása úgy történt, hogy minden lakosra évente legalább 500, s legfeljebb 4000 forint jusson. Hogy a két határérték között mekkora az adott településre kiszámított „fejpénz”, az egyebek között attól is függ, hogy milyen arányt képviselnek az adott helyen a fiatalok, illetve a regisztrált munkanélküliek. Az ország legkisebb falvaiba is eljut az állami támogatás, ám a helyi önkormányzatnak lehetősége van más célra fordítani ezt az összeget. Ha úgy döntenek, hogy nem lakáscélra használják fel ezt az összeget, akkor a település vezetői csak a helyi választópolgároknak tartoznak elszámolással, a parlamentnek vagy a minisztériumnak nem. A központi keretből átlagosan 250 ezer forint jut egy fiatal házaspár segítésére. Sok település ki is egészíti ezt a keretet, így 300-600 ezer forintos kamatmentes kölcsönt vagy vissza nem térítendő támogatást is nyújthatnak. Például Baranya megyében Pécs városa 325,5 millió forinttal gazdálkodhat, míg a kisebb Szigetvár 15,2 millióval, a 107 lakosú Almáskeresztúr pedig 53 500 forinttal. N. Zs. Valasztojogi reform: elternek a velemenyek Bizottsági nagyüzem A Fidesz és az MDF a kétfordulós, az MSZP az egyfordulós választási rendszer híve, az FKGP, az SZDSZ és a MIÉP pedig azt vallja: nem a fordulók száma a fontos. Ez szűrhető le a választójogi reformot előkészítő parlamenti eseti bizottság keddi ülésén elhangzottakból. Budapest Salamon László (Fidesz) szerint fenn kell tartani a kétfordulós rendszert, hiszen az jól működött az elmúlt három alkalommal. A Fidesz célja kisebb létszámú parlament létrehozása - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzás stabilitásának biztosítása legalább olyan fontos szempont, mint a képviseleti arányosság. Az MSZP az egyfordulós, vegyes rendszerű választás híve - közölte Lampert Mónika. A szocialisták mintegy 300 fős parlamentben gondolkodnak: 150-re csökkentenék a választókerületek számát úgy, hogy ugyaneny- nyi listás mandátum megszerzésére nyíljon mód. Kóródi Mária (SZDSZ) szerint szólnak érvek az egy- és a kétfordulós rendszer mellett is, mert az arányosítás mindkét változatban megoldható. A kisgazda Pokol Béla és a MIÉP-es Fenyvessy Zoltán is úgy nyilatkozott, hogy bármelyik variációt támogatni tudják, amelyik arányosabbá teszi a rendszert. Pokol Béla szerint az egyfordulós, teljes listás szisztéma lenne a legarányosabb. Balsai István az MDF álláspontját közölve leszögezte, hogy a kétfordulós rendszer demokratikus és arányos. Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának üléséről a szocialista képviselők kivonultak, mert az Érdekegyeztető Tanács délutáni találkozóját megelőzően nem kívántak a munka törvénykönyvére vonatkozó kérdésekben állást foglalni. Sándor László (MSZP), a testület elnöke elmondta: hátrányosan befolyásolta volna a délutáni alkut, ha azt megelőzően részt vettek volna a munka törvénykönyve módosításának bizottsági vitájában. Az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló ■ Bizottsága úgy határozott, hogy sem Gémesi György (MDF), sem Illés Zoltán (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolja. A testület szerint egyik eset sem olyan súlyú, hogy indokolná a mentelmi jog felfüggesztését. A magánvádlók azért tettek feljelentést, mert szerintük a képviselők az önkormányzati választási kampányban sérelmezhető kijelentéseket tettek. Érvénytelen a metrószerződés felmondása Elmarasztalt állam Az új kormány hivatalba lépésekor kiderült: az állami vezetők - elődeikkel ellentétben - nem tartják fontosnak, s még kevésbé sürgősnek a negyedik budapesti metróvonal megépítését. A kabinet az ön- kormányzati választások után úgy döntött: felmondja az állami hitelre és hitelgaranciára vonatkozó szerződést. A kárvallott főváros beperelte az államot. Budapest A kormány nem bonthatta volna fel egyoldalúan a 4-es metró megépítésére vonatkozó szerződést, így a Fővárosi Önkormányzat és a magyar állam között létrejött megállapodás továbbra is érvényes, s az építkezés előkészítéséhez szükséges pénz időarányos részét 1999. december 31-ig a főváros rendelkezésére kell bocsátani - derül ki Borbás Mária bírónő tegnap kihirdetett ítéletéből. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon első fokon lezárt ügy minden bizonnyal hamarosan folytatódik, miután a magyar állam nevében eljáró alperes nem hagyott kétséget afelől, hogy a elöntés részletes tanulmányozása után fellebbeznek. A jogi képviselő úgy fogalmazott: ez az ítélet nem arról szól, hogy a 4-es metrót meg kell építeni, csupán a szerződés egyoldalú felmondását tartja érvénytelennek a bíróság. A fővárosi önkormányzat képviselője szerint viszont az ítélet után a hatályossá nyilvánított szerződés szerint kell eljárni, azaz a Magyar Államkincstárnak meg kell kötnie a fővárossal azt a szerződést, amely biztosítja a költségvetési pénz folyósítását. Kisgazda temetés egy nyilasnak? Az MSZP budapesti elnöksége esetleges hungarista kapcsolatainak tisztázására szólította fel az FKGP fővárosi szervezetét. Budapest A lavinát a „Kisgazda temetés egy volt nyilasnak” címmel megjelent újságcikk indította el. Ebben az áll, hogy Bosnyák Imrét (aki a Horthy- érában börtönben ült nyilas tevékenységéért) 1997 augusztusában a kisgazdapárt pénzén temették el, s a szertartáson az FKGP vezető politikusai is megjelentek. Erre reagálva a Bosnyákot régóta ismerő Szemenyei-Kiss Tamás állítja: a temetést az FKGP és a hungarista mozgalom képviselőiből létrehozott közös bizottság szervezte. Szerinte a kiadások egy részének fedezetére 160 ezer forintot maga Torgyán József különíttetett el a pártkasszából, Lányi Zsolt kisgazda alelnök pedig a koporsónál mondott beszédében „nagyszerű hazafinak, a legkiválóbb hungaristának” nevezte az elhunytat. Az MSZP budapesti szervezete nyílt levelet küldött az FKGP fővárosi szervezetének és Torgyán Józsefnek, választ még nem kaptak. Frik László fővárosi kisgazda elnökhöz még nem érkezett meg a szocialisták küldeménye, tudtuk meg az érintettől, aki zavarkeltésnek tartja az MSZP akcióját. Szerinte bizonyos, hogy Torgyán József nem adott pénzt a szertartásra a pártkasszából, mint ahogy Lányi Zsolt sem ejthette ki a száján a neki tulajdonított szavakat. Már csak azért sem - tette hozzá Frik -, mert a holtában lejáratott Bosnyák bácsi egyszerű kisgazda volt, aki semmiféle kapcsolatot nem ápolt a hungaristákkal. így aztán a temetést is „tisztán” az FKGP szervezte. (Takács) VEGYE HASZNÁLT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! £ Használt autóját piaci értékén beszámítjuk, és hozzá az új SKODA árát 1 00 000 Ft-tal 'AjQÉflW leszállítjuk. További részletek skoda. váltson velünk márkakereskedésünkben. Karg Autó 7400 Kaposvár, Semmelweiss u. 5-7. Tel.: (82) 318-971 Tei./Fax: (82) 529-566 HÍREK Felszólítás Az SZDSZ-frak- ció lemondásra szólította fel Áder János házelnököt és Salamon Lászlót, az ügyrendi bizottság elnökét - közölte Hack Péter. Megjegyezte: értékelésük szerint a két politikus „kifordítja” az Alkotmánybíróságnak a parlament ülésezésével kapcsolatos döntését. Kovács László, az MSZP elnöke levélben fordult Áder Jánoshoz. A levél szerint a Háznak hatályon kívül kell helyeznie az alkotmányellenes házszabályi rendelkezések alapján elfogadott új munkarendet. Hosszabbítás Mivel sokan nem kapták meg időben (április 1-jéig) az új diákigazolványokat, a közlekedési minisztérium azzal a kéréssel fordult a közlekedési vállalatokhoz, hogy e hónap végéig fogadják el a régi okmányokat is. A régi diákigazolványnyal utazóknak ezért április 30-ig jár a kedvezmény a MÁV, a BKV és a Volán járataira - mondták el az érintett társaságok illetékesei kedden. Megállapodás várható Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter a kisgazda frakció keddi ülését követően elmondta, hogy a frakció áttekintette az Oktatási Minisztériummal megkötendő megállapodástervezetet az egyetemek integrációjával kapcsolatosan, és remény van arra, hogy napokon belül megszületik a végleges megállapodás. Egyeztetés Kész volt aláírni kedden a társadalmi párbeszéd megújításáról és a munka törvénykönyve módosításáról múlt héten kidolgozott két megállapodást az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói és munkaadói oldala, a kormányzati oldal viszont csak akkor lett volna hajlandó erre, ha a hosszabb távú keresetemelésről is megegyeznek - közölte az ülés után a munkaadói oldal szóvivője. Horn Gyula balesete Egy személygépkocsi utánfutójáról leeső sírkő darabjaira hajtott gépkocsijával az Ml-es autópályán Horn Gyula - közli a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság keddi tájékoztatója. Horn Gyula gépkocsijának mindkét baloldali kereke defektet kapott, a politikus ennek ellenére ura maradt a járműnek. Személyi sérülés nem történt.
