Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-28 / 98. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. április 28., szerda Pályázatban • •• // a jovo Külső anyagi segítség nél­kül aligha boldogul egy kis település. Igaz ez Várdára Is, ahol most pályáznak mintegy kétmillió forintra. Bíznak a Cédában, azaz a céljellegű decentralizált támogatásban. VÁRDA Ha elnyerik a kétmillió forin­tot, azonnal megkezdik a közvilágítás korszerűsítését — tudtuk meg Mózsiné Táskái Edit polgármestertől. Régóta fájlalják, hogy a külső terüle­ten nincs lámpa. 11 korszerű készülékre futná, s ezzel el­hárulna a balesetveszély. Két környékbeli községgel egy Phare-pályázaton is részt vesznek. Kedvező döntés ese­tén felújítják a kápolnát és a templomot, tovább csinosít­ják a közterületeket. Három parkot építenek, ezzel is nö­velik a település vonzerejét. A polgármesterasszony el­mondta: nagy szükség van erre, a falusi turizmus vonz­erő, a vendéglátás erősítése fontos feladat. Az egyik helybeli egy csi­nos vendégházat rendezett be, a falut rendszeresen föl­keresik külföldiek is. Akár csak azt a hat épületet, amit németek vásároltak meg. A falusi porták iránt egyébként most is érdeklődnek. (Harsányi) Mózsiné Táskái Edit polgármester Új utakon a szövetkezet A szövetkezet gépműhelyében már a nyárra készülnek FOTÓ: HORVÁTH HÓNIKA Válaszút elé került a nagybajomi mezőgazda- sági szövetkezet: tovább folytatják a hagyományos gazdálkodást vagy a fejlő­dés érdekében vállalják az Időnként húsbavágó dön­tést. Ez utóbbira szavaz­tak; szeretnének mielőbb kilábalni az egyre nyo­masztóbb helyzetből. Nagybajom Czefemer József, a szövetke­zet új elnöke alaposan ismeri a társas vállalkozás minden ba­ját. Több mint 15 éve kezdte a munkát. Egy szuszra sorolja a nehézségeket: az átlagosnál gyengébb, 13-14 aranykoro­nás földeken gazdálkodnak, és ez szűkíti a lehetőségeket. Örülnek, ha felépül a 65 millió forintos fejőház és kifizetik a részleteket. Az egyre nehe­zebb terményértékesítés mel­lett az átalakuló agrártámoga­tás okozza a legnagyobb fejfá­jást, ám kétségbeesés helyett új terveket szőnek. Ezek kö­zéppontjában a gazdaság megerősödése áll. Átgondolják a foglalkozta­tás legfontosabb kérdéseit, s nem zárható ki a karcsúsítás sem. Az első lépésben 15 dol­gozóra kerülhet sor, de — mint az elnök hangsúlyozta — min­den döntést alaposan mérle­gelnek. A leépítés ellenére a szövetkezet az egyik legna­gyobb foglalkoztató marad a településen. Most a szántó­földi teendők a fontosak. 650 hektáron vetnek kukoricát, s 350 hektáron napraforgót. Sok fejtörést okoz a sertéstelep. 110 kocát tartanak és ezek szaporulatát. Elsősorban te­nyészállatot, ám az átvételi ár mostani mélyrepülése nem kedvez a termelőknek. 320 te­henük van, s a tejet Marcaliba szállítják. Az új tejház révén tovább korszerűsíthetik az ál­lattartást. Harsányi Miklós Fürdőfalu az álmuk Felépítenek háromszáz új apartmanházat és korsze­rűsítik az elavult fürdőt. A dél-dunántúli régióban is különlegességnek számító nagybajom! beruházás várhatóan fellendíti a nagyközség életét. Nagybajom A háromezer lakosú települé­sen állandó beszédtéma a fej­lesztés. Különösen a település nyugati oldalán, ahol várha­tóan tucatnyi földterületet vá­sárolnak. Ézzel kapcsolatban egyébként a héten megbeszé­lést tartanak, ahol áttekintik a szerződéskötéshez nélkülöz­hetetlen teendőket. Nagyba­jomban most a szóba jöhető előnyöket és hátrányokat mér­legelik, ám az már jól látszik: a projekt nyomán új fejezet kezdődik a település életében. — A mérhető közvetlen ha­szon mellett rendkívül fontos a közvetett előny — mondta Ács Attila polgármester. — A szolgáltatás és a vendéglátás erőre kaphat, megerősödhet az idegenforgalom. Nagyba­jom térségi szerepe tovább nőhet, ami vélhetően kedve­zően befolyásolja a helyi gaz­daságot. A fürdő 55 millió forintba kerül, s több önkormányzati telket is árulnak. Az építkezés akár 30-40 embernek adhat fo­lyamatos munkát, s az üze­meltetéskor is számítanak a helyi munkaerőre. Az érintett területen nőtt a föld ára, s úgy tűnik, az összes tulajdonossal sikerül megegyezni. A tervek szerint 300 új apartmanházat építenek. Az igényes kivitelű, amerikai típusú épületekből 4- 5 félét húznak fel, sőt benzin­kutat akarnak építeni. Új belső utat terveznek, s a lakóöve­zetben bizonyos helyeket csak gyalogösvényen lehet megkö­zelíteni. A hatmüliárd forintos beruházás — amit egy befekte­tőcsoport finanszíroz — három éá fél év alatt készül el. A gyesen lévő Nedevics Gyön­gyi könyvtáros úgy véli: erre alapozni lehet, és a falusi tu­rizmusra is kedvezően hat. A tervek szerint a fürdőre és környékére később nem lehet ráismerni, úgy megújulhat. Kovácsné Horváth Mária, a csecsemőotthon vezetője szerint minél előbb kezdik a fejlesztést, annál jobb lesz. Néhány család már beren­dezkedett a vendégfogadásra. Meló Sándor vállalkozó azt tartja: többen el tudnak he­lyezkedni. S ha ennyi házat felépítenek, a látogatók sokat költenek, amiből több jut a falunak is. (Harsányi) Nem aprózzák el... Magyaratád képviselőtestülete nem szavazta meg a díszpolgárságot Marton Frigyes kabarérendezőnek. Az elutasítás indokaként Takács János polgármester meg­említette: településükön több olyan ember él, aki erre a címre érdemes volna. Ha mindannyian megkapnák, el­veszítené a jelentőségét. Majd lakonikusan megjegyez­te: Marton Frigyes nem tett annyit Magyaratádért, hogy megérdemelje ezt a kitüntetést. Legalábbis még nem... Marton Frigyes kétszeres Jászai-díjas, érdemes mű­vész, több tucat egyéb elismerés tulajdonosa tehát még nem dolgozott meg azért, hogy szülőfalujának díszpol­gára legyen. A hetvenedik életévét betöltött, nyugdíjas kabarészerző-rendezőnek bizonyítania kell. Hogy mit? Nem is tudom igazán... Annyi bizonyos — s ez figye­lemre méltó érv is lehetett a döntéshozók előtt — bár a faluban született, nem ott anyakönyvezték. Marton Fri­gyes tehát már születésekor „renitens” volt. Legalábbis a papírforma szerint. Mint ahogyan az sem dokumen­tálható, hogy életének legszebb 11 évét abban a faluban töltötte, amelynek minden zegzuga, illata és emléke meghatározta életét. Hiszen csak addig lehetünk önfe­ledt gyermekek, míg édesanyánk óvó tekintete kísér. Marton Frigyest a falu, a család tragédiája röpítette a fő­városba, ahol új műfajt teremtett: a rádiókabarét. Azt mondják: a nevetés gyógyít. Műsoraival egy egész orszá­got szabadított meg szorongásaitól, s több neves kabaré­szerzőt, színészt indított útjára. A 30 éves a Rádiókabaré című műsorában vasárnaponként most is hallgathatjuk a klasszikusaiból készült válogatását. Nemrégiben azt mondta: „Addig szeretnék élni, amíg akad egy kabaré­rendező, aki újból 5-6 millió embert ültet a készülékek elé.” Kívánjuk, hogy legalább ez a vágya teljesüljön! Várnai Ágnes Hírek Kiemelt nívódíj Somogyjádra Sikeresen szerepeltek a Gö­döllőn megrendezett zeneiskolák országos népzenei verse­nyén a somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola citera tansza­kos növendékei. Hat diák citerázott, kettő pedig énekelt a hangszeres együttesben, amelynek tagjait Husi Gyula készí­tette fel a versenyre. Az elismerés nem maradt el: kiemelt ní­vódíjat vettek át a somogyjádi gyerekek. Erdélyi Hajnalka szó­lóénekesi nívódíjat, Husi Gyula pedig pedagógiai díjat kapott. Árkot mélyítettek A megyei közútkezelő kht munkatársai tegnap kimélyítették az árkot a jákói porták környékén, hogy a felgyülemlett belvíz találjon utat magának. A településen ugyanis 3-4 családi házat veszélyeztetett a víz. Letette az esküt a képviselő Egy jutái képviselő visszalé­pett, ezért új képviselő, Oros András Egyed tett esküt az ön- kormányzat hétfői ülésén. Itt döntöttek a Jó Tanulókért ala­pítvány tervezetéről. Ennek létrehozását a, jutái származású, Svájcban élő Pethe Ferenc kezdeményezte. Ebből támogatják a hátrányos helyzetű egyetemistákat, főiskolásokat. A Zsellccel Ismerkedtek A Bányában megrendezett Zselici randevú után dr. Molnár László, a Külügyminisztérium he­lyettes államtitkára, Várszegi Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal civilkapcsolatok főosztályvezetője és Szendrőné dr. Font Er­zsébet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési programok főosztályvezetője a környék né­hány településén tájékozódott a vidékfejlesztésről. Ellátogat­tak Bőszénfára és Kadarkútra is. Gyerekrajzok az Iskolában Kaposszentbenedeken az egy­kori református iskolában nyílt kiállítás a gasztronómiai na­pon. A szép alkotások tehetséges gyerekek fantáziadús és őszinte munkái. Az önkormányzat által meghirdetett pályáza­ton zsűri értékelte a műveket, és Forintos László polgármester rajzeszközöket adott át az óvodának és az iskolának. Hunyadi-nap Kaposmérőben Pénteken rendezik meg a Hu­nyadi napot. Az iskola névadójának ünnepén számítástechni­kai, sport és ügyességi, közlekedési, versmondó-verseny, szel­lemi vetélkedő zajlik, és megrendezik a Hunyadi-estet is, ahol a tehetséges diákok mutatkoznak be. Boltban a komfort Beázik a polgármesteri hi­vatal, és az orvosi rende­lőt is fel kellene már újí­tani Mezőcsokonyán. Mezőcsokonya Sudár Győző, a település új polgármestere elmondta: várhatóan részt vesznek az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések­nek kiírt pályázaton. Ezzel is mérsékelni akarják az anyagi nehézségeket, mi­vel szűkös a rendelkezésre álló csaknem hetvennyolc millió forint. Az egyre hal­mozódó gondok — egyebek mellett — a korábbi elszige­teltségből fakadnak. A falu­ban kevés volt a beruházás, a helyiek egy része a környék­beli településen kapott mun­kát. A lemaradásból fakadó veszélyt jól látják, s a kiala­kult helyzeten mihamarabb változtatni akarnak. A telepü­lés első embere szerint törek­vésüket nehezíti, hogy az 1244 lelkes településen sok az idős és a nehéz körülmé­nyek között élő. A lakosok csaknem fele közéjük sorol­ható.- A falun és lakóin igyek­szünk segíteni, csakhogy ez bajos pénz nélkül. A gondo­kat talán enyhíti a hamarosan megnyíló vöröskeresztes bolt, ami jelentős megtakarí­tást tesz lehetővé a rászoru­lóknak. A többmilliós beru­házások mellett ilyen, a la­kosság komfortérzetét növelő változásra is szükség van — tette hozzá. H. M. Anyák napjára készülnek Mezőcsokonyán nem panaszkod­nak az utánpótlásra, a héten várha­tóan 15 óvodást iratnak be. Mezőcsokonya — Az 57 óvodás közül néhányan nehéz szociális körülmények között élnek, ám egyetlen gyereket sem hagyunk elkal­lódni — mondta Kusz Lászlóné intéz­ményvezető. A 17 nagycsoportos he­lyébe 15 kicsi jön szeptembertől. Úgy tűnik, hogy sokáig nem lesz létszámhi­ány. Évek óta ugyanis annyi gyereket iratnak be, mint ahány iskolába megy. Házi ünnepségekkel színesítik a hét­köznapokat. Ottjártunkkor nagy „titko­lózás” volt, az apróságok a közelgő anyák napi verset, éneket gyakorolták. Kipirult arcukon látszott, alig várják, hogy felléphessenek. H. M. Sokáig nem lesz létszámgond az oviban FOTÓ: HORVÁTH MÓNIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents