Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-28 / 98. szám
SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. április 28., szerda Hírek Díszesebb környezetért Tegnap a magyaregresi képviselő-testület a fő tér és az artézi kút környékének rendbetételéről, fásításáról döntött. A szépítési munkákra 250 ezer forintot szántak. Arról is tanácskoztak, hogy pályázatot nyújtanak be az önkormányzat intézményeinek tatarozására. Kitüntetések A Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezetének értekezletén döntöttek a „Munkavállalókért Oklevél” odaítéléséről. A somogyi jelöltek: Czigány Judit, az Aranyhíd, Szántó Jánosné a Kadarkút és Vidéke Áfész SZB titkára, Pápa Erzsébet a Csurgó és Vidéke Áfész, Pitz Gyuláné a Nagybajom és Vidéke Áfész gazdasági felelőse, Farkas Árpád a KASZ kaposvári helyi csoportjának SZB titkára. A szakmai értekezleten adományozott tíz aranygyűrűből egyet Vamberszky Dezsőné a Kaposvár és Vidéke Áfész SZB titkára kap meg. Virágosítás Az igali önkormányzat egymillió forintot szán egynyári virágok ültetésére, fásításra. Az idegenforgalmi szezon kezdetéig elkészülnek a kertészeti munkákkal. Fiatalkorú tolvajok A Rossmann illatszerboltban tegnap öt tolvajt fogtak. Közülük négyen húsz év alattiak. Legkapósabb cikk a napszemüveg és a dezodor. A jegyzőkönyvek felvétele után megtették a feljelentéseket. Bővítik a szentbalázsi körjegyzőség épületét. Az egykori szolgálati lakásokból irodákat alakítanak ki, valamint újakat is építenek hozzá. A munkálatokra csaknem négy millió forintot fordítanak. Rosszullétek Tegnap az átlagosnál többször 10-12 esetben kellett a kaposvári mentőknek kivonulniuk, a meleg okozta rosszullétek miatt. Szavaló-siker Harmadik díjat nyert szavalatával a XII. országos Babits-Illyés szavalóversenyen Nagy Eszter Dóra, kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Xll/d osztályos tanulója. Egy kötelező Babits és két szabadon választott kortárs költő versével nyerte meg a rangos zsűri tetszését. Nagy Eszter Dóra felvételt nyert a Hajduffy Miklós vezette budapesti Teátrum Színiakadémia és Művészeti Szakiskolába. Kell az iparűzési adó Az iparűzési adó jövőre kikerülne a helyi adók közül, s a központi költségvetésbe kellene befizetni. Ezzel mérséklődne az egyes települések közötti különbség a helyi adóbevételek tekintetében a pénzügyminisztérium elképzelése szerint. (Hír a Somogyi Hírlapból) Mit szól hozzá? Szigeti József, Ságvár polgármestere: — Úgy látszik, tovább lehet még szorítani az önkormányzatokat, ám nagy kérdés, hogy meddig bírják. Azért vezettük be az iparűzési adót, mert rá voltunk kényszerítve, hogy ezzel is növeljük kevéske bevételünket. Azok a kis települések most nyilván örülnek a helyettes államtitkár bejelentésének, amelyek ki sem vetették az iparűzési adót, vagy vállalkozók híján csak kevés bevételhez jutottak ebből. Dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere: — A Mól Rt tavaly már elvitt a költözködésével 230 millió forintnyi iparűzési adót a városból, s ezt megéreztük. Az új szabályozás a gazdagabb települések kárára tenne, s ez kedvezőtlenül érintené Siófokot is. De a város működőképes maradna. Vörös Gyula, Szólád polgármestere: — Jellemző, hogy ismét csak arról nem esett szó, hogy a minisztérium tervei szerint hogyan ellentételeznék az önkormányzatokat. Valóban nagy az aránytalanság országos szinten, s talán igazságosabb lenne, ha lakosságarányosan osztaná vissza az állam az iparűzésiadó-bevé- telt. Félő viszont, hogy az adó mértékének megállapítását is magához vonná az állam, s ez a hozzánk hasonló kis települések vállalkozásait tönkre tenné. Rajcsányi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz-MPP): — Még folyik a jövő évi adózási koncepció kidolgozása. Többféle adónem bevezetése felmerült, de ezek jelentős része — így például szerintem a földadó — biztosan nem kerül bevezetésre. Az egyeztetések zajlanak, a vezető kormánypárt frakcióján belül is vannak ezzel kapcsolatban viták. Az iparűzési adó elvonása azoknak a településeknek ártana, amelyeknek a legtöbb tejbe aprítani valójuk van. Mindenképpen kompenzálni kellene ezt az elvonást, ha megvalósul. Dr. Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke: — Jó lenne, ha a fordítottja lenne: az állam nem elvenne, inkább a többi adónem is egyenesen az önkormányzatok számlájára folyna be. Ha sérül az önkormányzatok érdeke, kevesebb lesz az adóbevétel. Másrészt, miközben az önkormányzatok feladatait folyamatosan bővíti az állam, a végrehajtáshoz nem kapnak többletforrást. Ezért nemcsak barátságtalan ez a lépés, hanem egyenesen ellehetetleníti az önkormányzatokat. Emellett több településen a vállalkozók eldönthetik azt, hogy a milyen cél támogatására — például kultúrára, sportra - használhatja fel az önkormányzat az iparűzési adójukat. A civil szervezeteket is kár érné e lépés által. A Balaton Akadémia csatlakozhat a Kaposvári Egyetemhez \ A régió szellemi műhelye A Balaton Akadémia csatlakozhat a Kaposvári Egyetemhez. A három tóparti megye számol a régió szellemi műhelyével, így boglár önkormányzatát nem hagyják magára az intézmény támogatásában. Balatonboglár A három tóparti megye a régió szellemi műhelyének tekinti a Balaton Akadémiát és érdekelt az önálló intézet fejlesztésében. Dr. Gelencsér József, a Pannon Agrártudományi Egyetem főtitkára tegnap azt mondta, hogy a parlament május végére tervezett döntése után, a felsőoktatási integráció kialakításával, határozhat az egyetem rektora az akadémia csatlakozásáról. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a megye következő négyéves koncepciójában helye van az akadémiának, amely eddig nem használta ki a területfejlesztési támogatásokat sem, holott a humán erőforrások gyarapítására élnek pályázatok. Á Phare alap szintén elérhető pénzforrásokat nyújthat a bogiári intézetnek. Sós Zoltán Boglár polgármestere és az akadémia tanárai megnyugvással értesültek az intézet jövőjét meghatározó lehetőségekről. G. M. Vadveszély az utakon A vadveszélyt jelző tábla csak arra figyelmezteti az autósokat, hogy azon a szakaszon fokozottabb a veszély, de a tábla nélkül is kiugorhat körülnézés nélkül a vad az úttestre. Megyei körkép A tábla kihelyezése csak plusz szolgáltatás a vadásztársaságok részéről. Autó-vad ütközés esetén a vadásztársaság felelőssége csak akkor állapítható meg, ha az út közvetlen közelében vadetető, szóró található, vagy vadászaton a közút irányába hajtják az állatokat. Minden egyéb esetben a gépkocsivezető felel a balesetért - mondta Bőd Lajos, a Magyar Vadászkamara Somogy megyei titkára. - Ilyen baleset esetén mindenki fizeti a saját kárát: az autós a javítási költséget, a vadásztársaság a vadban esett kárt. Horváthné Seres Erzsébet, a Hungária Biztosító Rt Somogy megyei szolgáltatási vezetője elmondta: a vadász- társaságoknak nincs felelősségbiztosításuk az autó-vad ütközésekre, így csak az önrésszel csökkentett casco alapon tudnak fizetni. Többségében nem jelentik be az autó-vad ütközést, pedig a megyében havonta 3-4 eset is előfordul, főleg Barcs és Nagyatád környékén és az őszi időszakban. Kalocsa János, a Patalomi Turul Vt vadászmestere szerint ha az autós nem a látási és útviszonyoknak megfelelően, és a megengedett sebességgel vezet perelhető az elütött vad értékéért is. Szarka Ágnes Megelőlegezett majális Svajda József, dr. Gyenesei István és Ulrich Schröter, a Kaposcukor Rt igazgatója A megyeházán már tegnap május elseje volt. A munka ünnepe alkalmából találkoztak ugyanis a megye legnagyobb munkaadói és a reprezentatív szakszervezetek képviselői. Kaposvár Országosan is egyedülálló az a kezdeményezés, hogy az MSZOSZ megyei elnöksége és a megyei közgyűlés elnöke meghívására a munka ünnepe előtt fehér asztal mellett egy kötetlen beszélgetésen találkozzanak a legnagyobb munkáltatók vezetői és a munkahelyi szakszervezetek képviselői. A tegnapi eszmecserén többek közt a Kaposcukor Rt, a Tesco, a Sefag, a Kaposfil és a Pini Hungary képviselői vettek részt. A munkaadók név3ben,Ko- vács László, a Pini Hungary Kft vezérigazgatója, a szak- szervezetek nevében pedig Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Mindketten arról beszéltek: a cégvezetés és a dolgozók közti jó viszony mindenkinek alapvető érdeke. Ha a munkavállalók konfliktusmentes és biztonságos munkahelyen dolgozhatnak, hatékonyabb munkát végeznek és plusz feladatokat is szívesebben csinálnak. Ugyanakkor az is fontos, hogy a szakszervezet — gond esetén — segítse a menedzsment munkáját, mert egy elmaradt fizetésemelés vagy egy pár fős leépítés még mindig elviselhetőbb, mint egy csőd. A közeledésnek ezt a formáját mindenki szívesen fogadta, ezért várhatóan hagyomány lesz belőle Somogybán. Az első találkozás emlékére dr. Gyenesei István mint házigazda egy-egy me- gyecímert ábrázoló ezüstérmet adott a résztvevőknek. V.O. Pihenőn a traktorok Az utóbbi napok esőzése nyomán félbeszakadt a szántóföldi munka. A Kapós-völgyében és Dél-So- mogyban néhány nap alatt 50-80 milliméter eső hullott. Megyei körkép Egyes táblák megközelíthetet- lenek, a felázott talajon tehetetlenül csúszkálnak az erőgépek. Az inkei Rákóczi szövetkezetben másfél hete tart a kényszerpihenő, tegnap is csak egy rövid határszemlét tartottak. Imrei Ferenc elnök bizakodva mégis azt mondta: ha a talaj tovább szárad, várhatóan már a hét közepén folytatják a munkát. Volna is mit, hiszen a burgonyaápolással kapcsolatos teendők mellett 450 hektáron kell elvetni a kukoricát. Balatonszentgyörgyön is ez okozza a legnagyobb gondot, mivel alig 320 hektáron került földbe a tengeri. Ez még a fele sincs a tervezettnek. Mészáros József, a megyei területi agrárkamara tanácsosa kérdésünkre tegnap elmondta, Somogybán csaknem kétezer hektáron gátolja a munkát a víz, egyes helyeken a talaj víztelítettsége eléri 90 százalékot. A Kapos- és a Koppány-völ- gyében különösen nagy a gond. A mintegy 25 ezer hektárnyi napraforgónak csak 70 százalékát tudták elvetni, míg a 90 ezer hektár kukorica alig több mint harmadát. Az idő szorít, ám egyelőre úgy tűnik, nincs veszélyben a vetés. (Harsányi) Német segítség egy megyei logisztikai központ kialakításához A szász példa Somogybán is tanulságos Bár a két ország és a két tartomány támogatottsága alapvetően más, sok hasznosítható tapasztalattal érkeztek haza a Szászországban járt somogyi önkormányzati vezetők. Riesa-Kaposvár Somogy, Baranya és Tolna polgármesterei, a Somogy megyei önkormányzat alel- nöke és a vállalkozói központ szakemberei tapasztalatot szerezni és kapcsolatokat építeni utaztak a németországi Riesa-ba. Egyhetes látogatásuk során megismerkedtek azzal a gazdasági szervezettel, amelyet Riesa városa — az országban elsőként — önkormányzati feladatok ellátására hozott létre, ellátogattak a glaubicz-i regionális technológia-fejlesztő központba, valamint a mittweidai és otten- dorfi inkubátorházba. Több gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberrel, kis- és középvállalkozóval találkoztak. — Szászország és a Dél-Du- nántúl támogatottsága alapvetően különbözik egymástól, hiszen amíg idehaza tőkehiány van, addig a keletnémet gazdaság fejlesztését az ország nyugati fele fizette és fizeti meg a mai napig — mondta Damásdi Miklós, a megyei önkormányzat alel- nöke. — A magyar állam nem tud olyan bőkezű lenni, mint a német. Bár emiatt könnyebb a dolguk a szászoknak, azonban mégis van mit tanulni tőlük, hiszen ugyanazok a gondjaik, és a megoldásaik is hasonlóak, mint amivel mi is próbálkozunk. Hogy mennyi pénz áramlik be jelenleg is Szászországba, azt jól mutatja ü rengeteg építkezés, az ipari- és busi- ness-parkok, inkubátorházak sora. A vállalkozások állami támogatottsága akár az ötven százalékot is elérheti — tájékoztatott Szénássy Péter, a szász gazdasági minisztériumhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztő kft ügyvezetője. Arról is beszélt, hogy a szász piac jó ugródeszka lehet a magyar vállalkozásoknak az európai unió vevőköre felé. A németországi magyar szakember segítséget ígért a somogyi logisztikai központ kialakításához és az ehhez szükséges uniós források felleléséhez is. A somogyi vendégek helyi önkormányzati vezetőkkel is találkoztak, s a beszélgetések során kiderült: a rohamléptekben fejlődő gazdaság a szász településeket is helyzetbe hozta. Azoknak az ön- kormányzatoknak, amelyek időben kapcsoltak, ma már nagyon jó dolguk van. A 8000 lakosú Ottendorf-Okrilla város például az ipari parkjának köszönhetően közel 4 milliárd márkából gazdálkodhat évente. — A szászországi gazdaság-. fejlesztés nagy tanulsága, hogy a külhoni vállalkozások letelepítése csak egy eleme lehet a fejlődésnek. Emellett erőteljesen támogatni kell a helyi közép- és kisvállalkozásokat is, különben tálcán kínáljuk fel a saját gazdaságunkat az idegeneknek — mondta előadásában dr. Heinz Grosser, a Szász Management Akadémia munkatársa. — Szászország ezt tette, s ma már a száz gazdaságot érintő döntések nagyrészt nyugatNémetországban születnek. A most véget ért szeminárium a somogyi vállalkozó központ és a Szász Management Akadémia együttműködésének eredményeként jött létre, s további kurzusok, üzletember-találkozók követik majd — tudjuk dr. Schiller Mária projektvezetőtől. — Emellett Riesa-ban és Kaposváron egy-egy koordinációs irodát is kialakítunk a program keretén belül, hogy megkönnyítse a szász és somogyi vállalkozások egymásra találását. A dél-dunántúli gazdaságfejlesztés segítésére kidolgozott projekt Phare-támogatásból valósul meg. N. L.
