Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-23 / 94. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. április 23., péntek Dél-Somogyban 40 hektáron terem majd a füstölnivaló Jó pénzt hoz a dohány A palántákat most a gombafertőzéstől kell óvni fotó: lang Róbert Dél-Somogyban mintegy 40 hektárnyi területre kö­tött termeltetői szerző­dést a Budapesti Dohány- fermentáló Rt. Mivel ez a növény adja a legtöbb — és a legbiztosabb — hasz­not hektáronként, jelent­kező több is akadt volna. Szülök Már cseperednek a fólia alatt a dohánypalánták, a terme­lők most a gombafertőzés el­leni védekezéssel vannak el­foglalva, hogy a jövő hónap­ban legyen mit kiültetni a földekre. Dibuz Jánosné sa­ját 90 ezer tő palántáján kí­vül — a felvásárló cég, a Bu­dapesti Dohányfermentáló Rt dunántúli felügyelőjeként és szaktanácsadóként — a többi dohányos termésére is vigyáz. — A dohány nagyon jó pénzt hozhat a termelőnek, de ugyanakkor sok munkát is kíván — mondta. — Most éppen a gombabetegségek „szezonja” van, ezért gyak­ran kell a fólia alatt szellőz­tetni, és csínján kell bánni az öntözéssel. A dohánnyal amúgy is sok munka van. Aki ezt nem tudja vállalni, az könnyen úgy járhat, mint az a baranyai gazda, aki há­rom hektárnyi ültetvényéről mindössze 50 kilót tudott le­adni a hektáronkénti húsz mázsa helyett, mert elha­nyagolta az ültetvényét. Ez pedig nem kis veszte­ség, hiszen a bevétel egy át­lagos évben elérheti a 700 ezer forintot hektáronként, és enmnek 80 százalékát hasznonként lehet el­könyvelni. Nem véletlen, hogy több jelentkező is akadt aki termeltetési szer­ződést szeretett volna kötni mint amennyit a cég fogadni tudott. Mint Dibuz Jánosné elmondta, a dohányfermen­táló is csak annyit tud felvá­sárolni, amennyit később el is tud adni a gyáraknak. így alakult ki idén az a 60 főből álló kör, akik Somogybán és Baranyában dohányt termel­nek, átlagosan két-három hektáron. — A termeltető a szerző­dött partnereinek biztosítja a vetőmagot is, mindig olyat, amilyen dohányra szüksége van. Idén a Pallagi kettes fajtát vetettük. Ezzel több a munka, mert csak ter­mészetes módon, felfűzve lehet szárítani, de elszámo­láskor „meghálálja” a törő­dést. V. O. Két kötetnyi elbeszélés, feledhetetlen emlékek az iskolából Félszáz év a katedrán Néhány tehén: sok munka és kevés haszon Gyéren cseppenő forint Címert akar Csicsó is A környező falvakhoz hasonló­an Somogycsicsó is címert akar — így döntött a képvise­lő-testület. Kovács Sándor polgármester történelem- és könyvkedvelő ember, s most keresi azokat a jelképeket, melyeket felhasználhatnak a falucímer tervezésekor. Csurgó piacot nyitott Ilia Csaba önkormányzati képvi­selő, a Hegyigazdák Szövet­ségének elnöke indítványoz­ta a napi és hetipiac újraindí­tását Csurgón. Látszik a kez­deményezés sikere: szomba­tonként a postával szemközti parkolóban rendre megjelen­nek a kistermelők, árusok. Kerékpárút Darányban 830 méter hosszú kerékpárutat épít a Közútkezelő kht a da­rányi önkormányzat megren­delésére. A 6,2 millió forint értékű beruházás elkészülte után - a tervek szerint május végétől - a falu iskolájától már kerékpárúton lehet meg­közelíteni az ősborókást. Potony postát szeretne Önálló postahivatal létreho­zását tervezte erre az évre a potonyi önkormányzat. A küldeményekért jelenleg ugyanis három kilométernyi­re, Kastélyosdombóra jár át a kézbesítő. A posta ügyében Szilovics József polgármester már tárgyal a pécsi posta- igazgatósággal. Ezenkívül ját­szótér építését is tervezik. Diákmunka a temetőben Egyre rendezettebb kegyeleti hely a csurgói zsidótemető. Ebben segítettek a reformá­tus gimnázium diákjai is. A munkát öt éve kezdték meg, több tucat ledőlt sírkövet föl­állítottak. S munkához láttak a közhasznúak is. A gimnázi­um nemrég együttműködési szerződést írt alá Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetségével. A diákok folytat­ják az ide temetettek, köztük több hajdani közéleti szemé­lyiség adatainak a gyűjtését. Drávaszentesen kezdte, majd Felsőgyörgyösön ta­nított Varga Gyula. Csak­nem öt évtizede jött Lakó- csára; három nemzedéket nevelt. Nyugdíjasként pe­dig ír; összegyűlt már két kötetre való novellája. Lakócsa — Hatosztályos iskolában kezdtem a pályám, a pápai ta­nítóképző elvégzése után — mondta Varga Gyula lakócsai nyugdíjas pedagógus. —Itt, Lakócsán a körzetesítés után tíz évig voltam igazgató. Amikor kezdtem, még száz­negyven gyermek járt ide, az iskolába: aztán az évek múlá­sával már egyre kevesebb. — Mit adott a diákjainak az a régi iskola? — Nem annyi tárgyi tudást, mint a maiaknak. Annál több eszmeiséget tápláltak belénk, s hazaszeretetet. Ma is őrzöm a régi tablót. A fényképen egy tábla, előtte a nevelő egy kis­gyermekkel, s rajta a felírat: „Követelek tőled, mert be­csüllek...” Az életem és a ta­nári pályám erre épült. Két év múlva szeretném átvenni aranydiplomámat az öreg Al­ma Mater falai között. — Milyen volt a tanítás? Mi­ben találta meg a szépségét? — Sok volt akkoriban a hát­rányos helyzetű tanuló. Elő­ször a félelmüket kellett el­oszlatni. Többet is kisegítő is­kolába kellett volna küldeni, de nem tettem. Amikor botla­doztak, igyekeztem átsegíteni őket a nehézségeken. S az el­ső sikerélményük után a sze­mük ragyogása, az volt a bol­dogság. Értékeltem az igyeke­zetei, a legkisebb tudást is. S nem csak a tanóra adott mun­kát. Színjátszócsoportunk a szomszédos községekben is nagy sikerrel szerepelt. A be­vételéből jutott sportfelszere­lésre, játékokra is. Sokat ki­rándultunk tanítványaimmal. Jártuk a környéket. A mada­rak s fák napján pedig kimen­tünk a községi erdő „ősfájá­hoz”, a hatalmas, öreg tölgy­höz; átöleltük, körültáncol­tuk. S örömet adott, hogy te­hettem valamit a településért.- Hogyan telnek most a nyugdíjas évei? — Két kötetre való novellát írtam már. S imádok utazni. Sok kedves ismerősöm van, és egykori katonabarátaim­mal is tartom a kapcsolatot. Minden augusztusban talál­kozunk Fehérváron, és nosz­talgiázunk. Gamos Adrienn Tíz-tizenkét gazdától na­ponta 400-460 liter tejet gyűjt be Szilovics László potonyi vállalkozó. Két falu állattartóitól szállítja az újfalusi gyűjtőbe. Potony-Tótújfalu — Lakócsára már nem kell mennem; elvették a gazdák kedvét az állattartástól — pa­naszolta Szilovics László, aki­nek a napi kétszeri tej begyűj­tés két órát vesz igénybe. — Többen felhagytak vele vagy csak egy-két tehenet tartanak. S háztól eladják a tejet. A tejcsarnok tulajdonosa Nyári István barcsi vállalko­zó. A Mizóval kötött szerző­Csomagolt termékek a hűtőház raktárában A málnaszezonra készül 200 millió forintos beruhá­zással a Hegedűs Rt, így már 400 tonna gyümölcsöt fagyaszthatnak. Csurgón az év legjelentősebb beru­házása valósul meg a má­jusi üzemavatóval. Csurgó Megoldódni látszik az évről évre visszatérő dél-somogyi málnagond. Hegedűs László ugyanis azt mondta: szerző­dések garantálják, hogy lesz kelete annak, ami megterem. Hededűs László majdnem tíz éve vette kézbe vállalkozói igazolványát. S beállt taxizni. — Hamar kiderült: az nem az én világom — mondta. S jött a piacozás, aztán diszkontot nyitott Csurgón. Pár év múlva övé volt a város legmoder­nebb boltja. Azt mondta: idő­ben váltott, szerencsére a bankok melléálltak. S mikor Bécsben eladtak egy kisebb hűtőberendezést, megvette. — Gondoltam, lesz egy mí­dést. A gyűjtőben hat fokra hűtik a tejet; hajnalban jön­nek érte, s viszik a sellyei tej­üzembe. — Az első osztályút 42 forintért veszik át - mond­ta —; eddig ilyen minőséget adtunk le. Ez azonban kellő gondosságot, figyelmet s igen nagy tisztaságot kíván. De hogy mennyi a munka ezért a 42 forintért, csak az tudja, aki „nyakig” benne van, évtize­dek óta ezt csinálja. Mert az alacsony átvételi ár miatt nem kifizetődő a tejtermelés. Ha legalább tíz tehenet fej­ne egy-egy gazda, havi öt-hat­ezer liter tejnél már lehetne haszonról is beszélni. De így csak a rengeteg munka s a bosszúság marad. (Gamos) nusz 40 fokon működő kam­rám, s minden rendben. Meg kellett fizetni a tanulópénzt, de belejöttünk. Megszűnt a Gold Sun, eladó lett a segesdi hűtőház; megvettük. Kellett, mert Nyugat-Európában nagy a kereslet a málna iránt. Há­romezer termelővel tartunk kapcsolatot, de még így is csak az egyharmadát kapjuk annak a mennyiségnek, amennyire szükség van. Most telepítünk málnát 100 hektá­ron, üzleti megfontolásból. Ez is a biztonságot növeli. Ezért vállaltuk a hűtőház bő­vítést is. Eredetileg 80 milliós beruházásnak indult. A föld- művelési minisztérium, a te­rületfejlesztési tanács és a munkaügyi központ egyaránt segített. A végszámla a két­százmillió forintot közelíti. Ezzel hosszú távra megoldó­dik a gond. A termelőknek nem kell kivágniuk a töveket egy-egy rossz év után. Talán nem véletlen, hogy a minisz­térium tavaly integrátorként fogadott el bennünket. N. J. Bővítik a hűtőházat FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Favágó közutasok A forgalomra veszélyes útmenti fákat távolítják el ezekben a napokban a Somogy megyei Közútkezetlő kht dolgozói Dél-Somogyban. A Homokszentgyörgy-Szulok közti szakaszon április végéig számíthatnak emiatt forgalomlassításra az autósok. fotó: lang MŰVELT SZAKEMBEREKÉRT ALAPÍTVÁNY FELVÉTELT HIRDET A KÉTÉVES NAPPALI RENDSZERŰ KÖZÉPISKOLÁJÁBA. Két sikeres év elvégzése után érettségi bizonyítványt kaphatsz!- Ha van szakmunkás bizonyítványod,- Ha szeretnél érettségi vizsgán megmérettetni,- Ha tudod, hogy a tudás a legjobb befektetés, akkor jelentkezz! A képzés tandíjmentes! Jelentkezés: Kaposvár, Teleki u. 2. szám alatt az Élelmiszeripari Szakközépiskolában Érettségizett fiataloknak SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOFTVERÜZEMELTETŐ és GÉPÍRÓ ÉS SZÖVEGSZERKESZTŐ szakképzést adó tandíjmentes egy tanéves nappali rendszerű képzésre, melynek keretében fakultatív rendszerű EGYETEMI FŐISKOLAI FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTÉST is biztosít. Jelentkezés: 1999. augusztus 28-ig a Táncsics Mihály Gimnáziumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents