Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-22 / 93. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. április 22., csütörtök Belpolitika 11 Megalakul a cigányügyi tárcaközi bizottság Az ombudsman tetteket vár Az ÉT megszűnésével lezárult a társadalmi párbeszéd egy szakasza A kormány nem osztozkodik A szakszervezetek vagy meghajolni, vagy összefognak A kormány a jövőben is kész konzultálni szociális partnereivel a költségve­tési, adó- és járuléktör­vény-tervezetekről, ám a felelősségét nem haj­landó megosztani - de­rült ki az Érdekegyeztető Tanácsot (ÉT) felváltó új fórum, az Országos Mun­kaügyi Tanács (OMT) teg­napi első ülésén. A mun­kavállalói oldal néhány képviselője szerint újra bebizonyosodott, hogy a kabinet bérkérdésekbe nem enged beleszólást. Budapest Az Országos Munkaügyi Tanács első, ideiglenes alap­szabályt is alkotó összejöve­telén már senki sem vitatta, hogy az ÉT megszűnésével a társadalmi párbeszéd egy szakasza lezárult, ám a ho­gyan továbbról élénk vita alakult ki. A kormányzati ál­láspont szerint az OMT nem arra való, hogy azon a szoci­ális partnerek a költségve­tési, adó- és járulékterveze­tek vitája ürügyén politikai demonstrációt folytassanak, de a más helyszíneken tar­tott szakértői konzultációk­nak nincs akadálya. A ta­nácskozáson megjelent tíz munkáltatói szervezet kép­viselői többnyire egyetértet­tek ezzel az állásponttal, vi­szont a hat munkavállalói szövetség vezetőinek egy ré­sze úgy vélte: a szakszerve­zeti jogok csorbítását jelenti, hogy az Orbán-kormány nem óhajt az új fórumon bérkérdésekben egyezkedni. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek társelnöke szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán milyen jogosítvá­nyok gyakorlását engedi majd az OMT-nek a a mun­kaügyi kapcsolatokba „erő­szakosan beavatkozó” kabi­net. Hasonló álláspontra he­lyezkedett az MSZOSZ is, s noha lapzártánk idején még javában tartott az ideiglenes alapszabály-tervezet fölötti, ellentmondásos hangulatú vita, nagy valószínűséggel nem lesz teljes a dokumen­tumot aláírók köre. Borsik szerint a szakszervezetek vagy meghajolnak a kormá­nyakarat előtt, vagy össze­fognak, és ha kell, demonst­rációkon fejezik ki nemtet­szésüket. Takács Mariann Sikeres volt a tavaly kezdett szerkezetátalakítás Kevesebb áram fogy Nem félretolható, elodáz­ható tervezetekre van szükség, sokkal inkább konkrét intézkedés, pénz és társadalmi elfogadott­ság hiányzik a cigány né­pesség életkörülményei­nek és társadalmi helyze­tének javításához - nyi­latkozta a Ferenczy Europ- ress érdeklődésére Kal­tenbach Jenő ombudsman. Budapest A kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosát azután kér­deztük, hogy a kormány beje­lentette: Dávid Ibolya igaz­ságügy-miniszter elnökleté­vel cigányügyi tárcaközi bi­zottság létrehozását kezde­ményezi a legnépesebb hazai kisebbség helyzetének javí­A központi finanszírozást és az oktatás minőségét is növeli majd az új közokta­tási törvény - mondta teg­nap Pokornl Zoltán. Budapest Az oktatási miniszter szerint ma mintegy kétszázezerrel kevesebb gyerek jár iskolába, mint 1990-ben. Emiatt egyre inkább szükségessé vált a ha­zai közoktatás bizonyos mér­tékű átszervezése. Pokorni Zoltán elmondta: az aggasztó staüsztikák elle­nére a közoktatási törvény előterjesztett módosításával nem kívánják csökkenteni az tása érdekében. Az 1997-ben, még a Horn-kabinet idején el­fogadott intézkedéssorozat­ból úgyszólván semmi nem valósult meg, és a mai napig nem tudja senki, hogy a kor­mány mennyi pénzt áldozott a cigányság életkörülményei­nek és társadalmi helyzeté­nek javítására, s „eltűntek” a programért felelős vezetők is. Reméli, hogy a mostani el­határozást tettek is követik, mert a felvállalt probléma na­gyon is valós. A cigány közösség legna­gyobb gondja az alulképzett­ség, amely társadalmi beil­leszkedésük legfőbb gátja is. A cigánysággal szemben meglehetősen nagy ellen­szenv tapasztalható, amely következetes közéleti maga­tartással törhető meg. iskolák központi finanszíro­zását. Sőt a normatív támoga­tást nyolcvanról kilencven százalékra emelné a tárca ja­vaslata. így javítani lehetne az oktatás minőségét is, ami­hez kerettanterv bevezetését is szorgalmazzák a törvény- alkotók. A hazai gyakorlat­ban ugyanis ahány iskola, annyi oktatási program van. Az idén szeptembertől a Nemzeti Alaptanterv (NAT) még nem lesz kötelező, csu­pán választható. A 2001. évi iskolakezdésnél azonban már mindenütt a NAT szerint fo­lyik majd az oktatás, ameny- nyiben a parlament elfogadja a tervezetet. Az áramfogyasztáson is lemérhető a régió gazda­sági fejlődése. A DÉDÁSZ tavalyi mérlegéből kide­rült, jócskán csökkent az ipari fogyasztás, s a la­kossági is csak 0,6 száza­lékkal növekedett. Ennek ellenére csaknem kétmil­lió forintos adózás utáni nyereséget ért el a Dél- dunántúlt villamos energi­ával ellátó cég. PÉCS A tavaly elkezdett szerkezeti struktúra átalakítás sikeres volt, hiszen a cég ezzel köze­lebb került a fogyasztókhoz, megszabadultak olyan tevé­kenységektől, amelyek nem tartoztak szorosan a energia szolgáltatás körébe. A tegnap megtartott köz­gyűlésre készült gazdasági elemzésben többek között er­ről is szó volt, mint ahogy azt is örömmel állapították meg a tulajdonosok képviselői, hogy immár másodszor zár­tak pozitív eredménnyel egy gazdasági évet. Mindezek következtében osztalékot is fizetnek, a jegyzett tőke 5,5 százalékát. Dr. Manfred Heiszier (ké­pünkön), az igazgatóság el­nöke viszont aggodalmának is hangot adott a közgyűlés szünetében megtartott sajtó- tájékoztatón. A fogyasztás alakulásából ugyanis arra következtetett, hogy a térség ipari fejlődése jócskán lemaradt a többi du­nántúli megyétől, s ez meg­látszik a ipari villamosenergia fogyasztáson is: ez az elmúlt évben 2,7 százalékkal csök­kent. Az igazgató meglehetősen borúlátóan nyilatkozott a jövő illetően is. Szerinte ha nem javul az infrastruktúra (többek között a közlekedési lehetőségek), akkor bizony a működő tőke továbbra is el­kerüli ezt a térséget. A Dé- dásznál pedig tovább csök­ken a ipari fogyasztás, éppen ezért az illetékeseknél meg­próbálnak az infrastruktúra fejlesztéséért lobbizni. Annak ellenére, hogy nem sikerült a 8 százalékos tőke­arányos nyereséget elérniük, tovább folytatták ügyfélorien­tált beruházási politikájukat. Tavaly az előző évhez képest negyven százalékkal többet költöttek fejlesztésre, reálér­téken számolva 5,2 milliárd forintot. Ebben az évben természe­tesen számítanak arra, hogy az ipari fogyasztás nem csök­ken tovább, és arra is, hogy a lakossági felhasználás az el­múlt évhez hasonlóan növek­szik. Nem szerepelt a jelentés­ben, de köztudott, hogy a nem fizető fogyasztók száma is növekedett 1998-ban. Pa- luska Zoltán vezérigazgató ugyan nem szívesen hasz­nálja a kommandó megjelö­lést a nemrégiben létrehozott „behajtó” csoportra, annyit azonban közölt a sajtó képvi­selőivel: a szervezet még nem is működik, eddig harminc- három milliót sikerült „beva­salni” a nemfizetőktől. Tavaly egész évben hetvenötmillió volt az eredmény. B. G. HÍREK Parlamenti vitanap A Ház- bizottság április 29-i ülésén születik döntés arról, hogy mikor tartson politikai vita­napot a parlament a Fidesz kezdeményezésére az ár- és belvízhelyzet ügyében - kö­zölte tegnap újságírókkal Al- torjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke. Zárt ülés után Magyaror­szág további szerepvállalása jelen pillanatban nem indo­kolt a koszovói válságban - közölte Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának elnöke a testület zárt ülését követően. Hozzá­tette: sem politikailag, sem katonailag nem indokolt egy esetleges északi szárazföldi hadművelet meg­kezdése. Ingatlanvlzsgálat Valószí­nűleg május első hetében ül össze az Országgyűlés Al­kotmányügyi Bizottságának párt-ingatlanokkal foglalkozó albizottsága. A testületnek ál­lást kell foglalnia: mely szer­vezet tekinthető minősített pártnak. Autópálya-fejlesztés A tíz évre szóló, nettó 600 milliárd forint értékű autópálya-fej­lesztési program költségei­nek kétharmad részét állami­lag garantált hitelből finan­szírozzák majd, ám kötvény- kibocsátásban is gondolkod­nak a szakemberek - jelen­tette ki Katona Kálmán mi­niszter. Csurka nem fizetne Elkép­zelhetetlen és elviselhetetlen lenne, ha Magyarországnak egyszerre kellene állnia a ko­szovói háború okozta kiadá­sokat és a korábban felvett hitelek kamatterheit - han­goztatta szokásos szerdai saj­tótájékoztatóján Csurka Ist­ván, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke. Dávodl ítélet Személyiségi jogi pert nyert a dávodi kis­lány és édesanyja az Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyer­mek- és Családvédelmi Szö­vetséggel, illetve a bajai lel­késszel szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítélete szerint. A határozat 200-200 ezer forintos nem vagyoni kártérítést ítélt meg a sértettek részére. Az erőszak ellen Több mint 7000 szülő aláírásával tilta­kozott a médiában jelentkező erőszak ellen. A kézjegyeket tartalmazó íveket szerdán ad­ták át Szemkeő Juditnak, az oktatási tárca közigazgatási államtitkárának. Májustól garantált A DÉDÁSZ Rt május elsejétől úgynevezett garantált szolgál­tatást vezet be. Ha az ügyfél bejelenti, hogy környezetében van, de nála nincs villamos energia ellátás, s ha a DÉDÁSZ az értesítés vételétől számítva megyeszékhelyen és a me­gyei jogú városokban 8, egyéb helyeken 24 órán belül nem küldi a hiba elhárítására a szakembereit, akkor a bejelentő­nek ezer forintot fizetnek. (A garantált megjelenési idő másnap reggel 7 órakor kezdődik, ha a bejelentés 14 óra után történik). Új támogatási rendszer csak 2001. január 1-jétől Gyógyszerár-tárgyalások Pénteken kezdődnek a gyógyszerár-támogatá­sokról szóló tárgyalások, amelyeken a gyógyszer­gyártók, a szaktárca és az egészségbiztosító szak­emberei egyeztetnek az idei, zárt támogatási ke­ret felosztásáról - tájé­koztatta lapunkat Kere- kesné dr. Nemes Mária, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezetője. Budapest-Július 1-jétől életbe lép-e az új támogatási rendszer1 - A most pénteken kez­dődő tárgyalások nem a tá­mogatási rendszer átalakí­tását szolgálják, hanem az idei, zárt gyógyszerkassza betartását - mondta Kere- kesné. - Az egyeztetések tétje az 1999. évre rendel­kezésre álló 123 milliárdos keret elosztása. Az új gyógyszertámogatási rend­szer pedig csak 2001. január 1-jétől lép életbe.-A hazai gyógyszergyár­tók szerint képtelenség a la­kossági terhek növelése nél­kül kijönni a zárt kasszából.- Ha ezt sugallják a közvé­leménynek, akkor minden jó tervet meg is tudnak hiúsí­tani. Mi az orvosi szakmai kollégiumok véleménye alapján, egy-egy konkrét ha­tóanyaghoz kötötten állapít­juk meg a támogatást. Még­hozzá úgy, hogy a hatás mel­lett a mellékhatásokra is te­kintettel leszünk. Szeptembertől még nem kötelező a NAT Kevesebb iskola, több pénz Elment az utolsó polihisztor Az életének 87. évében elhunyt Hegedűs Gézát tegnap kí­sérték utolsó útjára tisztelői. A főváros által adományozott díszsírhelynél Demszky Gábor főpolgármester búcsúzott a József Attila-díjas írótól. fotó: feb/diósi imre Belvízre ború Márciusban - az előző havi emelkedést követően - csök­kent a lakossági bizalmi in­dex értéke - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. felméré­séből. Az adatok szerint az 1997. év derekától dinamiku­san emelkedő mutató a múlt év közepe óta folyamatosan csökken. A legnagyobb visz- szaesés az ország gazdasági helyzetének megítélésében következett be: a megkérde­zettek rosszabbnak értékel­ték az elmúlt egy év eredmé­nyeit, mint februárban. A hét régió közül egyedül Észak- Magyarországon nem romlot­tak a lakosság várakozásai. A borúlátás leginkább az Alföld északi részén - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében - erősödött. Ebben az ár- és belvíz is ludas lehet. Forrás: GKI Rt., Szonda Ipsos 1. régió: Kőzép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Dunántúl (Győf-Sopron-Moson, Vas, Zala megye) 6. régió: Kőzép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) ......................:

Next

/
Thumbnails
Contents