Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-21 / 92. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. április 21., szerda Megyei körkép 3 VÉLEMÉYNÜNK Forintokért esély Évszázadokkal ezelőtt Somogyendrédnek hívták a falut, amit most Balatonendrédnek neveznek — kinyomozták ezt a helybéliek a falu katolikus évkönyveiből. (Százezreket, akár milliókat jelenhet a felfedezés a kis közösségnek, de a helybéli kutatók nem kértek ezért sikerdíjat.) A névváltoz­tatás gondolata egyébként amiatt merült fel a településen, mert az eddigi gyakorlat szerint bár ugyan olyan rossz az infrastruktúra, mint más belső-somogyi vagy alföldi telepü­lésen, nem kapnak állami pénzt annak javítására. „Gazdag balatoninak” számítanak. Az elosztandó állami pénz egyre kevesebb. Ráadásul számos — általában a kisebb, amúgy is szegényebb — pol­gármesteri hivatalban küszködnek azzal, hogy „kinyo­mozzák”: egyáltalán melyik minisztériumhoz, pénzalap­hoz lehet pályázni támogatás reményében. Ha a polgármesterek találkoztak, általában ez ügyben kértek tanácsot egymástól. A megyei közgyűlés elnöke nemrég azt mondta: megpróbálnak ezen segíteni. Három hónapos próbaidőre csak azzal bíztak meg egy szakem­bert, hogy a pályázati lehetőségeket összegyűjtse, s azok­ról tájékoztassa a települések vezetőit. Ennek híján eddig több jól képzett közigazgatási szak­ember szegődött vállalkozóként az önkormányzatok szol­gálatába; pályázatokat írtak, s az elnyert pénz meghatáro­zott százalékát zsebre tehették. Mára sokan levonták a tanulságot... Czene Attila Kazetták Marcaliból Egymillió márkát ér az az ajánlat amit a német Inwico cégtől kapott a napokban a Konzum Rt marcali gyára. Ezek után munkapadok és falra szerel­hető szekrények gyártása köti majd le a cég kapacitásának nagy részét. fotó: lang Róbert Maradék elv az utakon Az év első három hónapjá­ban több mint tíz száza-\ lókkal csökkent a közle- \ kedési balesetek száma a tavalyihoz képest. /---------------—---------/— Si ófok — Ez annak köszönhető, hogy több ellenőrző akciót lett el­rendelve — állította dr. Keres László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közle­kedési főosztályvezetője. — Tavaly a rendőrség elbizony­talanodott; kevés volt az ak­ció, az intézkedés, ezért növe­kedett a balesetek száma. Túlhajtott a szervezet, s ilyen­kor a maradék elv működik; a városi rendőrkapitányságok vezetői először a fogdára, ügyeletbe, forrónyomos cso­portba osztották be a rend­őröket, s aki maradt, az ellen­őrizhette a közlekedőket. Az idén központilag elren­delt ellenőrzések megakadá­lyozták, hogy a statisztika újra rossz legyen. Tavaly egyéb­ként 1350-en haltak meg az utakon, amíg 3-400 gyilkosság történt. A két szám összeha­sonlításával a rendőrezredes azt is jelezte a TIT Pannon Egyesülete által először So­mogy megyében, Siófokon rendezett konferencián, hogy erre a szakágra jobban kellene figyelni. (Czene) Megyék a Balatonért Elejét venné a tóparti vitáknak, ha államtitkár vezetné a BFT-t Bízzák a Balatoni Fejlesz­tési Tanácsra a balatoni ügyek intézését, amely­nek vezetője államtitkári rangú, a régió területén kívül élő személy legyen — így nyilatkoztak tegnap Somogy, Veszprém és Zala megyék közgyűlése­inek elnökei. Balatonföldvár Első ízben találkozott egy­mással Varga László zalai, Kati Csaba veszprémi és dr. Gyenesei István somogyi el­nök, utóbbi kezdeményezé­sére. Megállapodtak abban, hogy ezen túl rendszeressé teszik a „párbeszédet”, hi­szen az, hogy egyeztetnek, közös véleményt alakítanak ki adott ügyekről s azt vállt- vetve képviselik különféle fórumokon, fontos üzenet másoknak. — Az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség sokáig nem hívta tagjai közé a megyéket — emlékeztetett dr. Gyenesei István. — Töb­bek véleménye ugyanis az volt, hogy a Balatonért csak azok tehetnek, akik a part­ján élnek. (Ilyen alapon gondolták ők egy adott pil­lanatban azt is, hogy külön Balaton megye szerveződ­jön, de olyan módon; csak a tópart „kellett volna ebbe”, például Belső-Somogy vi­szont már nem.) A három tóparti megyét végül három különböző ré­gióba sorolták. (S vala­mennyinek a peremére szo­rult a Balaton.) A tó az or­szág idegenforgalmi köz­pontja, s a turisták számára nincsenek megye vagy tele­pülési határok. Ha rossz be­nyomásuk alakul ki egy adott helyen, azt az egész balatoni régióra vonatkoz­tatja, ha azonban jó tapasz­talatot szereznek, az min­denki számára gyümölcsöző lehet. Azt mondom: a Bala­ton interregionális pont (Kuti Csaba szerint az or­szágban a legfontosabb), amelynek meg kell jelennie az állami költségvetésben is. — A Balaton rendezze össze a politikai erőket — ez lenne a cél dr. Gyenesei Ist­ván szerint, aki ennek érde­kében azt javasolta, hogy tanácskozásra hívják meg azokat a parlamenti képvise­lőket, akiket tóparti egyéni választókerületben válasz­tottak meg, vagy itt élnek, s rajtuk kívül még a megyei listán mandátumot szerző­ket. Javaslatát elfogadták, erre még a szezon előtt sor kerül, valószínűleg egy hajó fedélzetén. Ősszel pedig a tóparti fejlesztési kisrégiók vezetőivel kívánják közösen megvonni a szezon tapaszta­latait. Szó esett arról is: az a Ba­laton rákfenéje, hogy mint­egy hetven szervezet tekinti magát a tó gazdájának. Nem lehet tudni, hogy egy-egy fontos kérdésben kivel lehet tárgyalni; ki képviseli a leg­inkább a közös érdekeket. Varga László ezért javasolta azt, hogy a pénz elosztásá­ban döntő szerepet játszó Balatoni Fejlesztési Taná­csot tekintsék gazdának, s azt erősítsék minden esz­közzel, pénzzel is. Úgy gon­dolja: ebben az esetben a többi szervezet beintegrá­lódna alája. A megyei elnökök megfo­galmazták: rangot adna, s ugyan akkor elejét venné a tóparti vitáknak, ha állam- titkári rangú személy ve­zetné a szervezetet. Min­denképp olyan szakembert tartanának erre „alkalmas­nak”, akinek nincs egyik- másik balatoni településhez, kisrégióhoz, megyéhez je­lentősebb kötődése, mert az — sokak félelme szerint — a többiek kárára válhat, s emi­att nem teljesítene összeko­vácsoló szerepet... Czene Attila Bizalomhoz végzettség Polgármesterek reflektorfényben Sokan úgy tartják: nem is­kolai végzettség kérdése az, hogy a polgármester jól vagy rosszul vezeti-e a települést, bár nem árt, ha a nyolc általánosnál vala­mivel többre vitte a falu első embere. Megyei körkép Törvény nem írja elő a vég­zettséget. Polgármester az le­het, akit az állampolgárok megválasztanak. A szeré­nyebb képességekkel megál­dott polgármestert erősítheti a testület, s a kollektív bölcses­ség a település javát szolgálja. Dr. Kisgyura Attila, a megyei közigazgatási hivatal törvé­nyességi és ellenőrzési főosz­tályvezetője szerint a klikke- sedés veszélyesebb lehet; amikor nem a falu érdekei mellett érvel, hanem bizonyos körök kívánságait tartja szem előtt a polgármester, aki a he­lyi közélet politikusa. Nem árt tisztázni a hatásköröket, így jó pár polgármester-jegyző-vi- szályt el lehetne kerülni, s nem vágnák a település első* emberének a fejéhez: nem ért'** semmihez.- Az emberek bizalma fon­tosabb, mint a végzettség - ál­lítja Verkman József kadarkúti polgármester. - A képzettebb polgármesterekkel én is job­ban szót értek, de az egyszerű embereknek is lehetnek re­mek ötleteik. Egyéni stílus és adottság kérdése az, hogy va­laki polgármesteri székbe termett-e vagy nem, de jó, ha tudja, hogy milyen szakembe­reket állítson maga mellé. Pirkhoffemé Szarka Ilona somogyjádi körjegyző szerint gyakran elég a józan paraszti ész, de a tájékozott, kvalifikált vezetőnek több esélye van arra, hogy megmaradjon a székében és a település is fej­lődjön. Egy polgármester ki­rakatszerepre vállalkozik. Fontos az is, hogyan jelenik meg az eseményeken, hiszen a települést reprezentálja. Mindig a színpadon van, s a nézők azt jegyzik meg, ki áll reflektorfényben. A díszlet, a koreográfia, a jelmez lénye­ges, de a színfalak mögött zajló munka nem annyira lát­ványos. A megyei önkormányzat­nak nincs kimutatása a somo­gyi polgármesterek végzettsé­géről. A statisztikai hivatal va­lamennyi polgármesternek és testületi tagnak kiküldte kér­dőívét, amelyben egyebek kö­zött erre is rákérdezett. A 2200 levélre mindössze ezren vála­szoltak. Bócz Jánostól, a KSH főosztályvezetőjétől megtud­tuk: az önkéntes adatokat most dolgozzák fel. Sajnálják, hogy sok helyen titokzatosak a testületek, de az már kide­rült: nyolc általánost végzet­tek és több diplomások egy­aránt ülnek a polgármesteri székben. Lőrincz Sándor HÍREK Pályázat könyvért Tegnap ismertették Kaposváron a megyei könyvtárosokkal az MKE Közkönyvtári egylet, a Fővárosi Szabó Ervin könyv­tár és a Kelet-Pesti Régió - Az én falum könyvtára cím­mel kiírt közös pályázatát. A pályázat célja, az adott tele­pülés könyvtárának bemuta­tása bármely korosztálynak. A pályázat 200 ezer forint összdíjazású. Beadási határ­ideje ez év szeptember 30. Nyuszibál Megkésett nyuszi köszöntötte Magyaratádon a jótékonysági bál résztvevőit. Az óvoda javára szervezett mulatságon közel 80 falubeli szórakozott. A vállalkozók és szülők támogatásával befolyt 40 ezer forintot az óvoda ud­vari játékaira fordítják. Környezet verseny Az ötö­dikesek kategóriájában 24, a hatodikosokéban 29 kisdiák mérte Össze tudását a Kaán Károly VII. Országos Termé­szet- és Környezetismereti Verseny megyei döntőjében. Az ötödikesek között első he­lyen Gudor Róbert, a marcali Noszlopy iskola diákja vég­zett, második lett Vörös Péter, a csurgói Eötvös iskola tanu­lója, harmadik Fodor Györgyi, a kaposvári Zrínyi iskola ötö­dikese. A hatodikosok kategó­riájában a kaposvári Nógrádi András lett az első, a Zrínyi iskola tanulója, másodikként Gesztesi László, a siófoki Be­szédes általános iskola diákja végzett, a harmadik pedig Bá­lint Brigitta, a kaposvári Kini­zsi iskola tanulója lett. Gázpalackot lopott Fejszét, sertészsírt és gázpalackot lo­pott egy ismeretlen tettes az egyik sántosi családi ház mel­léképületéből. A tolvaj - aki ellen a kaposvári rendőrség rendelt el nyomozást - ötven­ezer forintos kárt okozott. Kevesebb tej Az idei év első negyedében a Dráva Coop Mezőgazdasági Szövetkezet 346 millió forint árbevételt könyvelhetett el, amelyből 81 millió forintot tett ki a tej ér­tékesítése. 960 tehén 1,5 mil­lió tejet adott három hónap alatt, a fejési átlag 19,9 liter, ami kevesebb az egy évvel korábbinál. A szövetkezet 5200 sertést értékesített első negyedévben, ebből 63 millió forint jutott a kasszába. Betörők nyomában Balato- nőszödön egy ház garázsából motorfűrészeket és autó­mosó készüléket vitt el az ismeretlen tettes, ezzel négy­százötvenezer forint kárt okozott. Régió a közjó szolgája Csak hatpárti konszenzus lehet a valóban sikeres regionális politika alapja A régió jelenleg olyan tor­tához hasonlít, amelyet már sokan és sokfélekép­pen elosztottak, de még senki sem látta — mondta Sárdi Árpád, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke Baranya, Somogy és Tolna szocialista or­szággyűlési képviselőinek és önkormányzati szak­embereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón. Kaposvár — Azt keressük, ami össze­köt, s ennek jegyében egyez­tettük a regionális összefo­gásból fakadó feladatokat — .mondta Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke. Hozzá­tette: a hét tervezési-statiszti­kai régiók közt a dél-dunán­túli a gazdasági mutatókat te­kintve az utolsó harmadban található. Ennek megváltozta­tása a három megye települé­seinek legfontosabb érdeke. — A szocialista országgyű­lési képviselők nem pártpoli­tikai kérdésnek tekintik a ré­giót - mondta dr. Szili Kata­lin, a parlament alelnöke, az MSZP Baranya megyei el­nöke. — Kezdeményezzük, hogy május végére vala­mennyi parlamenti párt kép­viselői beszéljék meg, mit tudnak tenni a régióért. Dr. Toller László Pécs polgármes­tere a régió relatív gazdasági elmaradottságának felszámo­lását nevezte a legfontosabb közös feladatnak. Mint mondta: ehhez infrastruk­túra-fejlesztésre, az energia- ellátás racionalizálására is szükség van. Dr. Kékes Fe­renc, a Baranya megyei köz­gyűlés elnöke Pécsre hívta három megye önkormányza­tát, hogy együtt véleményez­zék a dél-dunántúli fejlesztési programot. Bach József, a Tolna megyei közgyűlés szo­cialista frakciójának vezetője azt hangsúlyozta: nemcsak a nagyvárosok, hanem a kistér­ségek együttműködése is ré­gióalkotó elem, de erről so­kan megfeledkeznek. A régi­óban nem szerepeket kell osztani, hanem közös felada­tokat megoldani. Tóth Gyula, az MSZP dombóvári elnöke is a kistérségek fontosságáról beszélt. Dr. Lamperth Mó­nika, kaposvári országgyű­lési képviselő az alulról épít­kező regionális intézmények továbbfejlesztését nevezte az egyik fontos feladatnak. Azt mondta: nem a településektől kell elvonni hatásköröket, hanem a jelenlegi kormányfe- ladatok egy részét kell átadni a régiónak, természetesen az ezzel járó pénzzel együtt. A döntések meghozatalában pedig az önkormányzatokat képviselők akaratának kell érvényesülnie, de nem jók az előjelek. (Lengyel) Kell az autópálya Megváltoztatnák a döntéshozók véleményét Súlyos következményei lesznek annak, ha a Ba­laton déli partján belát­ható időn belül nem épül meg a gyorsforgalmi út — mondta tegnap Berkes László balatonföldvári polgármester. Balatonföldvár Tudtam, hogy nem Balaton­földvár és Kőröshegy, a nyomvonalról folytatott vi­tája miatt késik az M 7-es építése — mondta tegnap Berkes László. — Nem talál­tak rá pénzügyi forrást, az volt az igazi ok. Dr. Gyurkovics Sándor, a közlekedési minisztérium ál­lamtitkára tegnapi lapszá­munkban arról is nyilatko­zott: nem Zamárdi, hanem az országhatár felől kezdik építeni az M7-est. S megle­het, hogy tíz éven belül nem jut pénz annak balatoni sza­kaszára. — Ragaszkodunk ahhoz, hogy az út elkészüljön, mert a tranzit teherforgalom sú­lyos károkat okoz az idegen- forgalomnak — mondta Ber­kes László. — Remélhetőleg a többi érintett önkormányzat­tal összefogva megteszünk mindent, hogy megváltoz­zon a döntéseket hozó poli­tikusok véleménye. Fontos az országhatártól Nagykani­zsáig húzódó szakasz, de legalább olyan fontos a bala­toni út is. (Czene)

Next

/
Thumbnails
Contents