Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17 / 89. szám

Van, aki módszeresen keresgél, mások találomra húznak ki egyet-egyet FOTÓ: TÖRÖK ANETT Turkáló szenvedély Ha a férjem megtud­ná, hogy rendszere­sen ide járok, talán el is válna tőlem. Ti­tokban kell haza hordanom a szerze­ményeket, eldugni és csak egy alkal­mas pillanatban le­het előszedni- mond­ta Kaposvár egyik közismert polgárá­nak felesége. Senki ne gondoljon valami titokzatosra: a hölgy Is, mint annyian má­sok turkálóba jár. A nők imádnak öltöz­ködni, és - valljuk be - turkálni is. Van akinél ez már a szenvedélybe­tegség és nem múlhat el nap, hogy valamelyik turkálóba be ne térjen. Hajdanában, még a kül­földről jött csomagok je­lentették a turkálót. A tűzhöz (csomaghoz) közel álló barátnők, kol­léganők, ismerősök öl­tözködtek innen. Aztán megnyitott talán az el­ső, a boldogasszonyfai túri. Kaposvárról és a kör­nyékről főként a höl­gyek zarándokoltak oda. Bár abban az idő­ben egyeseknek még ci­ki volt, csak titokban, sumákban jártak ki, ne­hogy valaki megtudja: innen öltöztetik a csalá­dot. Ez volt az első olyan hely, ahol külföldi rongyokat lehetett kap­ni. Egyedit, kicsit hasz­náltat, olcsón. Volt eset, hogy egy férfi fodrász hölgy a borotválásra be­habozott vendégének azt mondta: Szívi! Várj egy kicsit, mindjárt jö­vök ! Két óra múlva ért vissza Boldogasszony­fáról, igaz tele jobbnál jobb göncökkel. Később a városban is nyitott egy-két T-modell bolt: bálabontáskor be­férni nem lehetett az üz­letekbe. Boldog volt az a földi halandó, aki isme­retsége révén bontás előtt bemehetett, vagy neki külön bontottak. Gyakori volt a veszeke­dés, olykor még a hajté­pés is. Erre mondják: „mit lehet tőlük (már mint tőlünk nőktől) vár­ni, kettessel kezdődik a személyi számuk". Ma a helyzet annyit változott, hogy lépten nyomon turkálóba bot­lunk. Nincs akkora cir­kusz bálabontáskor. Ma már nem ciki, bár még ma is van aki szégyen­kezve lép a boltokba. Főleg azok, akiket az anyagi helyzetük kény­szerít turkálóba. A több­ség viszont mániákusan jár. Naponta néhány percre, vagy órákra. Ki­alakult a törzsközön­ség- anyagi helyzetre és társadalmi rangra való tekintet nélkül- ha egy nap kimarad, már hiá­nyolják az eladók. Ezek a hölgyek általában csak egy turkálóba jár­nak, míg mások napon­ta másikat keresnek fel. Nem az anyagi helyze­tük miatt járnak, hanem a minőség, az egyedi­ség, a szenvedély, a má­nia miatt. A turkálóba járásról nehezebb leszokni, mint a cigarettáról vagy a kábítószerről. Az itt vásárolt göncök bizto­san nem köszönnek rá­juk az utcán. A vadász­ösztön is működésbe lép: mit lehet a másik nő elől elorozni? Lehet, hogy a ruha nem is kell, de ne vigye más haza. Hátha most találjuk meg életünk legjobb, legszebb ruháját, puló­verét . Aztán otthon ki­derül, hogy sem a színe, sem a mérete nem jó, cserélni viszont nem le­het. És csak gyűlik, csak gyűlik a ruha. Sokan akár már butikot is nyit­hatnának a számukra használhatatlan ron­gyokból. Mesélik, találtak már bőrből készült férfi szex bugyit, de mumifikáló- dott emberi kezet is. Az árak ezerkétszáz forint­tól tíz ezerig terjednek. Attól függően, hogy iga­zi turkáló a bolt, ahol úgy kell “kikupizni” a rongyokat, vagy vállfás, akasztós, amolyan bu­tik jellegű. Ma már a hölgyek, mert főleg ők járnak túriba a szezon jellegű dolgokat részesí- tík előnyben, de a bú­torszövet, a lakástextil is kelendő. Van aki módszeresen turkál, gondosan átválo­gatva a kínálatot, van aki ad hoc, kihúz egyet- egyet. Van aki konkré­tan keres egy darabot, s olyan is, aki azt viszi el, amit talál. Nagy üzlete­ket is lehet kötni, hiszen volt aki egy valódi, hi­bátlan mormota bundát vett 1800 forintért. A hollandok- hiszen az áru zöme onnan jön - komolyan veszik az ál­latvédőket. Amíg ehhez az írás­hoz az anyagot gyűjtöt­tem találtam két remek szoknyát. Sajnos kide­rült : az egyik kicsi, a másik nagy. A szekrényemet is nagyobbra kellene cse­rélni. Szarka Ágnes 1999. április 18. Harmadik oldal Sörben az erő, kádban a fiatalság A lehetőségek határa végtelen, állítja dr. Fülöp László fotó: lang Az örök földi élet titkát meg­szerezni persze illúzió, az vi­szont egyáltalán nem lehe­tetlen, hogy valaki egészsé­gesen és fiatalosan érje meg a századik évét, sőt akár többet is. Dr. Fülöp László szerint ehhez első­sorban pi-termékeket kell fogyasztani. Mondjuk pi- vizet, pi-kenyeret, pi-étolajat és a legújabban már pi-sört Is... A Pi-vizes dr. Fülöp - a kaposvá­ri Hemotrade vezetője - az egy­kori királyi Magyarország első sörgyárában - illésfalván, szlo­vén nevén Ilavan községben - gyártatja ezt. Itt 1635 óta sokféle sört főztek már. Olyant azon­ban, mint az elmúlt másfél év­ben, még a legöregebb sörmes­terek sem láttak: a Kárpátok víz­gyűjtőjéből, vegyszermentes környezetből fogják föl a kris­tálytiszta vizet, biotermészetű növényekből és pi-technológiá- val állítják elő a különleges sört, amelynek a „Rich Pi Nectar a becses neve és egy hete került a hazai boltokba. Világos, Pilseni- típusú sör ez: „megalkotója” szerint férfiasán testes és nőie­sen gömbölyű, kellően „hatá­sos” alkoholtartalommal, de csupa egészséges, élettani fon­tosságú hozzávalóval. — Európa 12 országában ve­zettük be a pi-programot, pi- technológiával előállított alap­anyagok és termékek gyártását - monda dr. Fülöp László, a ka­posvári Hemotrade Kft ügyveze­tő igazgatója. - Mindenütt igyekszünk megkeresni az or­szágra jellemző, jellegzetes ter­mékeket, s ezt ötvözni a mi eljá­rásunkkal. így egyértelmű volt, hogy a sör „helye” Szlovákiában van. Ott minden feltétel adott volt, míg Magyarországon ne­héz lett volna beszerezni a meg­felelő alapanyagokat. Az ilavani sörgyár technológiáját át kellett alakítani, de a rövidebb főzési és érlelési idővel 20 százalékkal gazdaságosabb a gyártás. Az íze pedig... Szóval, azóta az összes sörmester ezt issza, pedig ha va­lakik, ők aztán igazán értenek hozzá... S hogy valóban érdeklődést és elismerést váltott ki ez az el­járás és az új termék, azt bizo­nyítja, hogy még a Meciar- időszakban sikerült elérni: ott, ahol addig csak a szlovák sört is­merték el, a magyar pi-sör piros- fehér-zöld címkés üvegben ke­rül a polcokra. Szlovákiában ma már 54 ezer hektáron gazdál­kodnak pi-technológiával, a gaz­dákat a kormány is támogatja. Szlovákiában még csak most en­gedélyeztetik a terméket, de a sörhöz értő üzlettulajdonosok kikönyörögték, már hogy kapja­nak a pi-sörből, ha lebuknak, in­kább kifizetik a büntetést... Itthon viszont minden enge­dély megvan már a pi-víz, a pi- szóda, a pi-technológiával ké­szült kozmetikumok, borok, ét­olaj, pékáru után a Rich Pi Nectar bolti forgalmazásához. Dr. Fülöp László szerint csak az szab határt a lehetőségeknek, hogy itthon még kevesen vállal­koznak a biogazdálkodásra, a pi-technológiára. A szükséges alapanyagok megtermeléséhez 500 ezer hektárnyi „pi-terület” kellene, most mindössze ezer család 20-22 ezer hektárnyi te­rületen foglalkozik ezzel. Dr. Fülöp László azonban nemcsak pi-termékek kifejlesz­tésével foglalkozik. Bár hihetet­lenül hangzik, nem túlzás: felfe­dezte a visszafiatalodás titkát. A kísérlet-sorozat első állomása egy Gastroson nevű húsfiatalító készülék volt, amelyben a legrá­gósabb marhalábszár is omlós, a megbámult, „öreg” hús is ró­zsaszínű, friss lett. A kutató ál­lítja: a pi-víz és a bioenergia se­gítségével a hús sejtjei megújul­tak, valóban visszafiatalodtak. Szerinte ugyanez megtörténhet az emberi szervezet sejtjeivel is... — Születéskor az emberi szervezet 96 százalék pi-vizet tartalmaz, a természetes halál pillanatában 58 százalékot. A sejtek pi-víz tartalma alapján akár a halál várható napját is meg lehet határozni. S ha ez így van, akkor ha megfelelő eljárás­sal pi-vizet juttatunk a sejtek­nek, akár 15-20 évvel is meg­hosszabbítható az élet. Bár a kísérlet-sorozat „vég­eredményével”, a humán fiatalí­tó káddal kapcsolatban még jó néhány ellenőrzést terveznek a tudóstársadalom figyelmét már felkeltették. Dr. Fülöp László egy tokiói konferencián számolt be eredményeiről, melyek alap­ján a világ második számú kuta­tójának választották meg. Jakab Edit Agyonrúgta feleségét Szerelem volt, tragé­dia lett belőle: egy hú­szas évei elején járó fiatalasszony meg­halt. A férje rugdosta halálba a magatehe­tetlen asszonyt. Balogh Csaba öt éve, húsz évesen vette felesé­gül szíve választottját, Deichler Henriettát. Babócsán éltek, két kis­gyermekük született. Minden szépen indult, harmonikus házasság­ban éltek. Aztán az asz- szony egyre többször szóvá tette, hogy férje ki- maradozik, szórakozni jár. A férfinak házassá­gon kívüli kapcsolata is volt, el is költözött, aztán újra vissza a családjához. Nyughatatlan volt, kicsa­pongó, és ennek ellenére féltékeny... Mindenna­possá váltak a veszeke­dések, sőt nem egyszer a gyerekek szeme láttára verekedésig fajultak a vi­ták. Balogh Csaba azon a tragikus napon, tavaly szeptember 9-én este is szórakozni ment barátai­val. Csak másnap hajnal­ban ment haza, tekinté­lyes mennyiségű alkohol elfogyasztása után. A fe­lesége ismét szóvá tette ezt, s a részeg férfi, mint máskor, ököllel vála­szolt: kétszer arcul csap­ta az asszonyt, aki az üt- legektől a földre zuhant. Ám a férfi ezzel még nem látta elintézettnek az ügyet, és ezúttal még to­vább ment: rúgni kezdte a feleségét, főleg a fejét, vagy nyolc-tíz erőteljes bakancsrúgással próbált „elégtételt venni”. A sze­rencsétlen asszony el­vesztette eszméletét. Ba­logh ekkor elment a ba­rátaihoz a közeli presszóba, elmondta ne­kik, hogy mi történt. Visszamentek a lakásuk­ra, ahol az asszony to­vábbra is önkívületben hevert. Olyan súlyos ko­ponya- és agysérüléseket szenvedett, hogy hama­rosan beállt az agyhalál, a légzés és a keringés tel­jes összeomlása miatt az asszony öt nappal ezután a kórházban meghalt. A férj később azt állí­totta: ő csak kétszer ütöt­te meg az asszonyt, aki elesett és beverte a fejét egy fotel karfájába. Ezt azonban az orvossza­kértői vélemények egyér­telműen cáfolták. így a vád nem halált okozó sú­lyos testi sértés, hanem különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés volt, amiért Balogh Csa­bát a megyei bíróság, dr. Halász Etelka büntetőta­nácsa tizenkét évi fegy­házbüntetésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és vé­dője a minősítés megvál­toztatásáért és enyhíté­sért fellebbezett. (Jakab) LEHR ^ MOTOR V. KFT. "Új robogó egy használt áráért!" HONDA DI0 "O'-km-es sisaktartós m * 269 000,- Ft ROBOGÓCENTRUM 8623 Balatonföldvár, Budapesti út 100. Tel./fax: 84/341 -070 I

Next

/
Thumbnails
Contents