Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-14 / 86. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. április 14., szerda Államigazgatási kollégium 9 Sérülékeny vizeink Tükör a hivataloknak Az államigazgatási kollégium tükröt tartott négy szakterület elé — így ösz- szegezte a testület tegnapi munkáját dr. Németh Jenő, a kollégium vezetője. A környezet- és természet- védelem, a vízgazdálkodás és a földügyi igazgatás együttműködési lehetőségeiről és szükségességéről tárgyaltak Barcson. Barcs A kormány határozott szándéka, hogy a környezet- és természetvédelem, a vízgazdálkodás és a földügyi igazgatás területén is javuljon az ágazatközi együttműködés — mondta dr. Németh Jenő. Hozzátette: az Európai Unióhoz való csatlakozás igen fontos kérdéseiről van szó, emellett meghatározza a tulajdonműködtetés gazdaságosságát és az ember létfeltételeit. A jogharmonizáció kemény feltételeket támaszt a négy szakterülettel szemben, s ez érinti a helyi önkormányzatok jogalkotását is. Ennek hiányában ugyanis szinte lehetetlenné válik a forrásszerzés, saját erőből pedig nem lehet megfelelni az előírt követelményeknek. A somogyi államigazgatási kollégium egyre több indítványt tesz a különböző jogszabályok megalkotására, illetve megváltoztatására. Tegnap is számos ilyen ajánlás született. Megfogalmazták azokat az igényeket is, amelyeket a most készülő köz- tisztviselői képzési tervben is szerepeltetni kell. Dr. Németh Jenő Somogybán mindössze 22 szennyvízcsatorna-rendszer működik, szelektív hulladék- kezelésről alig beszélhetünk. Ez fontos igazgatási feladatokat is jelent. Ki kellene jelölni a területeket, a rendezési tervekben szerepeltetni a beruházást. Ez nemcsak pénzkérdés. Addig ugyanis pályázni sem lehet, amíg az igazgatási feladatokat nem végezték el. A Balaton-parton például gondot okoz a közlekedés, a zaj és a légszennyezés. Minden önkormányzatnak középtávú környezetvédelmi programot kell készíteni, s ehhez az államigazgatási szerveknek szakmai segítséget kell nyújtani. A természetvédelem beépül a mindennapi életbe, de legtöbbször nem fejlesztési programként, hanem életvitelként. Somogybán az országosan védett területek mellett 65 helyi értékű védelem alatt álló terület található. Ez felveti a helyi preferenciák fontosságát is. Az érdekharmonizáció módszerének a kialakítása alapvető fontosságúvá vált. — Ez az év a vízgazdálkodásra irányította a figyelmet — mondta a kollégium vezetője. Hozzátette: ezt a területet 13 szakhatóság igazgatja, az együttműködési és koordinációs kényszer az ügyintézés fontos jellemzője lett. Ellentmondásos jogszabályok nehezítik a munkát. Sokszor készítenének rendezési terveket az önkormányzatok, a tulajdonosok, de nincs rá pénz. Ha nincs terv, pályázni sem lehet. Megváltoztak a tulajdonhasználati viszonyok, a közművek szétestek. A vízellátás területén a kollégium a vízművek üzemeltetési problémáira hívta fel a figyelmet, hiszen egyre több a lakossági bejelentés, amely a víz árát és minőségét kifogásolja. A regionális rendszerek korszerűsítésre pedig nincs pénz. Az államigazgatási kollégium megállapította: a földügyi igazgatás és földhasználat törvénykezési és működési anomáliákkal terhelt. Az ellentmondások egy része összefügg azzal, hogy a változásokat maga a rendszer nem követte megbízhatóan. Tisztázatlanok a tulajdon- szerzések. Növekszik a gazdálkodásra alkalmatlan földterületek száma, és sokszor rendezetlen a közművek sorsa is.- Ez a négy terület egymással összefügg, a problémák megoldása során ezt is figyelembe kell venni — mondta dr. Németh Jenő. Informatika és fejlesztés Véleményezték a területi államigazgatási szervek tervezeteit Kormányprogram alapján megkezdődött a sérülékeny földtani környezetű üzemelő ivóvízbázisok biztonságba helyezése. Jelenleg a munka első szakasza folyik, s az alapállapot felmérése és biztonságba helyezésének megtervezése a cél. Somogy megyében 27 sérülékeny vízbázist jelöltek meg, ahol megindul a munka. A vízellátáshoz kapcsolódóan a vízbázisok biztonságban tartása is az önkormányzatok kötelezettsége, ezért célszerű a rendezési terveknél már most figyelembe venni a védőterületek védelmének szükségességét, illetve a jövőben számolni kell a vízbázisvédelem teendőivel és költségeivel. Somogy vízellátása az aprófalvas településszerkezet és a Balaton természeti adottságai folytán sajátságos. Az ellátásban a regionális rendszerek szerepe meghatározó. Közülük kettőt a déli part üdülőterületének vízellátására építettek ki, a harmadik jelentős regionális vízellátó rendszernek, a fonyód-kaposvárinak a megyeszékhely ellátásában volt jelentős szerepe. A változások a térség önkormányzatait is érintik; több település vízbázisát a regionális rendszer képezi. Az ellátás biztosítására már megkezdődött e települések alternatív módú vízellátásának a kiépítése. A megye egészére is megállapítható, hogy vízellátása megfelelő színvonalú. A közeljövő feladatát — a víz minőségének fenntartása, javítása érdekében — a vízkezelési technológia rekonstrukciója, korszerűsítése jelenti. A települések szennyvízcsatornázottsága a Balaton üdüMegváltozott a földügyi szolgálat szerepe, nőtt a feladat- és ügyfélköre. Az igényeknek létszámnövelés nélkül csak a jelentős számítástechnikai fejlesztés révén tudott eleget tenni. A földhivatal túlterhelését a kampányfeladatok okozzák (legutóbb a kárpótlás). Ezek valószínűleg később sem kerülhetők el, például földbirtokrendezések esetén. Kezelését azonban másképp célszerű megoldani; az ilyen feladatok nagy része vállalkozásban kiadható. Más demokratikus országok is így csinálják. S a köz- igazgatás számára fontos lenne a szemléletváltás is. A szak5 lőkörzetében és vízgyűjtőjén a fejlesztések és intézkedések hatására differenciáltan változott. Általánosságban elmondható: a vízellátás dinamikus fejlődésével párhuzamosan nem bővült hasonlóképpen a csatornahálózattal akár csak részlegesen is ellátott települések köre. A szennyvízelhelyezés gondjai folytán két területre — Kaposvárra és a Balaton térségére — külön is ki kell térni. Kaposvár régi szennyvíztisztító telepe már a 70-es években túlterhelt volt, ezért új telepet építettek ki, 25 000 köbméter/nap kapacitással. A Balaton térségében déli parti üdülőterület szennyvízelvezetését és szennyvíztisztítását 3 regionális rendszer biztosítja. Az üdülőterület, valamint a vízgyűjtő legfontosabb fejlesztési feladatait kormányhatározatok rögzítik. A tóparton és a vízgyűjtő városaiban el kell érni a 95 százalékos csatornázottságot, s az 1000 lakos feletti településeken a 60 százalékos csatornaellátást. Somogy lakosságának mintegy 38 százaléka él csatornázott területen, míg a közüzemi vízzel ellátott lakosok aránya mintegy 98 százalék, a közműolló meglehetősen nyitott. Az egész megye ellátottsága — az országos tervekkel összhangban — 2010-ig a jelenlegi mintegy 38 százalék helyett 60-65 százalékra tervezhető. A felszíni vizeket kiterjedt mederhálózat vezeti a Balaton, a Sió, a Duna, a Dráva felé. E kisvízfolyás-hálózat fontos része a régi mezőgazdasági nagyüzemek árkai. Szerencsés volna, ha ez az önkormányzatok tulajdonában lenne. Átfogó jogszabályi intézkedésig is gondoskodni kell azonban ezekről az árkokról. terület társadalmi megítélésén is javítani kell — állapította meg az államigazgatási kollégium —, mert a szerepe igen fontos; sok szakág működése épül a földhivatal alapadataira. Eszközellátottsága a közigazgatáséhoz hasonló, ezek szinten tartása pénzügyi oldalról nincs megoldva. Ezért a költségvetési tervezési elvek megváltoztatására lenne szükség. A kollégium módszert ajánlott a társadalmi megítélés javítására. Ajánlást készít a termőföldről szóló s az építési törvény jogharmonizációjára. A jogalkotónak kezdeményezi a földvédelmi jogszabályok felülvizsgálatát a beruházások s a volt zártkertek esetében. A területi államigazgatási szervek informatikai fejlesztésének összehangolását a közigazgatási hivatal- vezetők feladatául adta a 19/1996. (XII. 17.) kormány- rendelet. A kollégiumi döntés értelmében a területi államigazgatási szervek tájékoztatást adtak 1999. évi fejlesztési elképzeléseikről. A fejlesztéseket a minisztériumok határozzák meg, s mivel a beruházások jelentős része központi forrásból történik, a felhasználás célját is meghatározza. Főleg az intézményi rendszerek összekapcsolása, a hálózatfejlesztés, a működés biztonságának növelése a cél. Jelentős a szoftverbeszerzés; nagysága elérte az eszközbeszerzésre fordított összeget. Az eszközbeszerzés két meghatározó területe: a hálózatfejlesztés és a számítógépbeszerzés. Az eszközberuházásra fordított pénz 90 százalékát erre költik. Új hálózatot csak néhány helyen építenek ki, a többieket korszerűsítik. A számítógép-beszerzés jelentős a tervekben, de nagyok az eltérések. A két véglet: a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás, ahol nem jeleztek beruházást, a másik az Apeh, ahol terveik szerint akár száz pc-t is lecserélhetnek. A beruházások finanszírozása három szervezetnél 100 százalékban központi finanszírozású (összegben az öszszes jelzett beruházás 65-70 százaléka), egynél teljesen saját, a többinél pedig 30 százalék központi, 70 százalék saját erős beruházás. Az ösz- szeg 160-200 millió forint. Összegezve: a felmérésnek két fontos tanulsága van. A rendeletben meghatározott feladat a mostani tervezési és finanszírozási rendszer miatt nem teljesíthető. A területi államigazgatási szerveknél — bár különböző színvonalon és nagyságrendben — komoly szerepet kapott az informatikai fejlesztés. Ennek ellenére ezt a felmérést csak márciusban tudtuk elvégezni. így a kollégium összehangoló feladata nem érvényesül megfelelően. Dr. Horváth József Határátkelők forgalma A határ menti településeken folyó gazdasági tevékenység ellenőrzésének tapasztalatait tárgyalta idei második ülésén — március 25-én — az ellenőrzési szakértői bizottság. Ezt a Vám- és Pénzügyőrség megyei nyomozóhivatala és a közigazgatási hivatal fogyasztóvédelmi felügyelőség előterjesztése nyomán vitatták meg. Az ellenőrzés azokhoz a határ menti településekhez kapcsolódott, ahol határátkelőhely van, vámhivatal működik; kiterjedt az utasforgalomra, a vásárokra és a piacokra is. Barcson a múlt évben mintegy 120 ezer átlépést regisztráltak, s mintegy 5-6 ezer vámkezelést végeztek el, ezenkívül Berzence is a horvát és a szlovén állampolgárok kedvelt bevásárlóturisztikai célpontja. Nagyatádra inkább az jellemző, hogy a vásáron és piacon kínálják olcsó áruikat a határon túlról érkezők. A vizsgálatok lefolytatásakor jelen voltak a társszervek is, ez lehetővé tette az érintett vállalkozás, illetve személy teljes átvilágítását. Vámszabálysértések és jövedéki törvénysértések feltárásán túl csempészet és adócsalás bűntette miatt is folytattak eljárást. A határ menti településeken külön nem ellenőrizték a gazdasági tevékenységet, így csak általános ellenőrzések tapasztalatait összegezhették. Ezeknek a városoknak, illetve falvaknak az idegenforgalma azonban nem azonos mértékű a Bala- ton-partival, s eltér a gyógyfürdőkétől is. A déli határmenti idegenforgalom nem támaszt mérhető keresletet az ipari jellegű vagy az idegen- forgalommal kapcsolatos szolgáltatásokra (például a szálláshelyfoglalás, a taxi), mindössze a valutaváltók nagyobb számát hozta létre. Kirívó jogsértéseket nem tártak fel az ellenőrök sem a vendéglátásban, sem a szolgáltatásokat végzők tevékenységében. Barcson és Berzen- cén a bolti kereskedelem szempontjából a külföldiek jelenléte nagyobb befolyású a forgalomra és a fejlesztés alakulására, s ezzel élénkíti és erősíti a gazdasági tevékenységet. A bizottsági ülésen az első ízben meghívottként jelen levő Apeh Bűnügyi Igazgatóság megyei nyomozóhivatalának vezetője is bemutatkozott; ismertette a hivatal hatáskörét, szervezetét, valamint az eljárásukra irányadó jogszabályokat. Dr. Böröcz Árpád Több földügyi feladat A környezetvédelem feladatai Somogybán xf' Somogy környezeti adottságai az országos átlagnál kedvezőbbek. Felszíni vizeinek minőségét alapvetően a helyi szennyezések határozzák meg, s leginkább hasznosított készlete a felső pannon homokrétegből kitermelt rétegvíz. A területnek megvan a távlati vízigények kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlete, sérülékeny vízbázis gyakorlatilag nincs. A közüzemi vízellátás Somogybán is teljes körű, a közcsatornával ellátott települések száma 22. A szervezett szemétszállítás a városokban, nagyobb településeken és a Balaton vízgyűjtőjén csaknem teljesen biztosítva van. A szelektív hulladékgyűjtésre is megtörténtek a kezdeti lépések, elsősorban a megye- székhelyen és a Balaton-parton. Az 14 400 tonna veszélyes hulladékkal Somogy a megyék közt az utolsó harmadban van. A hulladék 67 százaléka a megyeszékhelyen keletkezik. A zajhelyzetet elsősorban a közlekedésből adódó terhelés határozza meg, a Balaton déli partján külön problémát okoz a zajhatás a lakó- és üdülőterületeken. Az ipari zaj a lakosságnak csak kis részét érinti. A levegőminőség állapotában a lakossági tüzelésből származó légszennyezés a meghatározó. A közlekedési emisszió a nagy forgalmú utak mentén jelentős. A levegőminőség javítása érdekében Kaposváron több üzemnél kéndioxid-kibocsátás csökkenését eredményező energiahordozóváltás történt; fűtőmű-rekonstrukció, bűzcsökkentö beavatkozás. Barcson Mol-telep hulladékgázának elégetését is megkezdték, s kiváltották az oldószeres technológiát. Említésre méltó jelentősebb eredmények a környezetvédelmi feladatok megoldásában: a nagyobb szennyvíztisztítási és szennyvíz elvezetési fejlesztések a Balaton vízgyűjtőjén, s a balatonújlaki (kéthe- lyi) szennyvíztelep bővítésének próbaüzeme. A megye kis vízfolyásainak döntő többségén vízminőség javulás tapasztalható a vízvédelmi fejlesztés és a csökkenő szennyvízkibocsátás eredményeként. A Balaton ökológiai állapotának, vízminőségének védelmét szolgáló program végrehajtása során a teljes Balaton vízgyűjtőn egységes metodika alapján vették számba a környezethasználati jellemzőket, s meghozták a szükséges intézkedéseket. Új korszerű körzeti hulladéklerakókat alakítanak ki; több telep elkészült (Marcali, Látrány, Kaposmérő, Kaposvár), illetve most korszerűsítik (Nagyatád). Több nagyüzemnél ártalmatlanították a felhalmozott hulladékot. A kárelhárítási tevékenység során kitermelt olajjal szennyezett talajok kezelésére Marcaliban és Nagyatádon létesítettek telepet. Eredményes az állati tetemek hasznosítása is. A településeket és településrészeket öszszekötő, illetve elkerülő utak építése során csökkent a lakó- környezet terhelése. Előrehaladott állapotban van az M7-es autópálya létesítésének ügye. Több megoldandó feladat lesz a következő években. A felszíni vizek minőségének védelme kiemelt jelentőségű a Balatonon és vízgyűjtőjén. Csökkenteni kell a szennyezőforrásoktól származó terheléseket. A termálvíz hasznosításnál meg kell oldani a magas sótartalmú használt vizek elhelyezését. Fontos a szervezett szemétszállítás általánossá tétele, az illegális hulladéklerakók felszámolása és új körzeti lerakók létesítése a megye délebbi területein. Problémás az ipari szennye- zettségű kommunális iszapok ártalmatlanítása. Zajvédelmi szempontból az utak környezeti terhelését kell hatékonyan csökkenteni, különösen a 7- esen és 70-esen a Balaton mentén, Kaposváron 61-es út belterületi szakaszán, s a Bala- ton-parti vasútvonalon. A Balaton déli partján további települések gázellátására, elkerülő utak építésére van szükség. Forgalomszervezési intézkedéseket kell tenni a közúti közlekedés légszeny- nyezésének csökkentésére. Mindez kijelöli a környezet- védelmi felügyelőség alapvető feladatait. A felügyelőség dolgozói bíznak benne, hogy ezek hatékony ellátásához mind az anyagi, mind a jogi eszközök megfelelő szinten rendelkezésre fognak állni.
