Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-02 / 77. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. április 2., péntek Felzárkózás a partnerekhez Beszélgetés a NATO-tagságból fakadó kihívásokról A bebocsátásra várva ki­álltuk a próbát, most már a NATO-tagságból fakadó napi követelményeknek kell megfelelnünk - nyi­latkozta munkatársunk­nak Szabó János, a Hon­védelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára.- Felkészültségünk megfelel a másik két új tag, Csehor­szág és Lengyelország szín­vonalának, ám a felvétel óta mind a technikai, mind az emberi tényezők tekinteté­ben most már „élesben” kell folytatnunk az illeszkedést az észak-atlanti szövetség nor­máihoz - fogalmazott Szabó János. A Honvédelmi Minisz­térium államtitkár-helyettese úgy látja, hogy míg az előbbit hosszabb távon, több lépés­ben oldhatjuk meg, a hivatá­sos állomány készenléte el­odázhatatlan. A szövetségesi feladatoknak csak úgy tu­dunk eleget tenni, ha a Ma­gyar Honvédség kellő szám­ban rendelkezik korszerűen képzett tisztekkel, tiszthe­lyettesekkel. „Főként az utóbbiak szerepe értékelő­dött fel a rendszerváltozás óta - mondta a minisztérium vezető munkatársa. - Tovább kell folytatnunk az arányok kiigazítását, hiszen a kor­szerű hadseregben arányai­ban kevesebb tisztre, viszont több tiszthelyettesre van szükség. Komoly szemlélet­beli változást igényel az átál­lás, amihez a nagyobb anyagi megbecsülés és az előmene­tel jobb lehetősége is hozzá­tartozik.” NATO-lobogók FOTÓ: FEB Szabó professzor fontos­nak tartja, hogy nagyság­renddel emeljék a katonai ok­tatás és képzés minőségét, mert csak így érhető el az óhajtott távlati cél: a jövő év­ezred kihívásaival számot vető, hivatásos hadsereg föl­állítása. Csaknem tíz év alatt nagy utat tett meg a honvéd­ség: 150 ezres, túlbürokrati­zált szervezetből egyharma- dára zsugorodva ma már jó­val közelebb jár a korszerű követelményekhez. „NATO- partnereink is méltányolják katonáink lojalitását, fegyel­mezettségét, jó szervező- készségét, ami jelzi: sikeres a szellemi illeszkedés a vé­delmi szövetség normáihoz” - hangsúlyozta a helyettes ál­lamtitkár, nem hallgatva el az átalakulás negatív hozadékát sem. Mint mondta, az állo­mány átlagéletkora évekkel öregedett, s a távozó fiatalok zömmel a jobban fizető civil állásokat választották.- Fogas kérdés, miként te­hető vonzóvá a katonai pálya, ha a hadseregben a polgári élettel ellentétes tendenciák alakulnak ki. Az állományon v belül ugyanis jóval nyomot- tabbak az illetmények, a szélső értékek között jóval kisebb a különbség, mint a laktanyák falain kívül, már­pedig ha hivatásos hadsere­get szeretnénk, meg kell tud­nunk fizetni katonáinkat. A Honvédelmi Minisztéri­umban most a soron levő fel­adatokra összpontosítanak az illetékesek. A NATO-tagság egyszersmind új megvilágí­tásba helyezi a hadsereg to­vábbi „áramvonalasításának” aktuális teendőit is.- Szerencsére nem kell a nulláról indulnunk, mert emberi tartalékainkat te­kintve - szakmai nyelven: humán erőforrásból - jól ál­lunk. Parancsnoki, vezetési posztokon hamar megfele­lünk a nemzetközi kívánal­maknak. Ami pedig a szük­séges változtatásokat illeti, legyen szó akár az intéz­ményrendszerről, akár a képzés átalakításáról: miköz­ben figyelembe vesszük a fej­lett országok tapasztalatait, tanácsait, a Magyar Honvéd­ség továbbra is megőrzi saját hagyományait, s a NATO- tagságból fakadó kötelezett­ségeknek eleget téve az or­szág nemzeti hadserege ma­rad - mondta befejezésül Szabó János helyettes állam­titkár. Toronyi Attila Somogyi Ferenc fotó: feb Az észak-atlanti szövetség fennállásának 50. évfordu­lója - így hozták a körül­mények - nem az ünneplés, hanem inkább a próbatétel ideje. Egy jubileum azon­ban alkalom a számve­tésre, az előretekintésre. A napi ügyektől elvonatkoz­tatva kérdeztük Somogyi Ferencet, a Magyar Atlanti Tanács elnökét, hogy távla­tokban miként változnak a NATO céljai és feladatai.-A NATO védelmi funkciója mellett kezdettől fogva fontos szerepet játszott a nyugat-eu­rópai demokráciák erősítésé­ben, értékeik megőrzésében. Alkalmazkodva a változó kö­rülményekhez, napjainkban feladatai béketeremtő és - fenntartó, konfliktusmegelőző tevékenységgel bővülnek.-A NATO értékrendje mel­lett léteznek más érdekek is, s azok képviselői szintén meg vannak győződve igazukról. A szembenállás nem szűnt meg.-A NATO-tagországok kö­zös értékrendjét alapjában Ötvenéves a NATO véve sehol nem kérdőjelezik meg. A konfliktusok elsősor­ban a konkrét helyzetek eltérő értelmezésével kapcsolatosak. Egy bizonyos ponton ezért praktikus megfontolások dön­tik el a cselekvés szükségessé­gét, beleértve a katonai lépést is. De nem szabad elfeledni: a szövetség egész filozófiája arra épül - és hazánk tagságá­ban is ez a leglényegesebb - hogy elkerülje a háborút, hogy hiteles katonai erő működte­tésével elrettentse azokat, akik hajlamosak lennének a fegy­veres megoldásokra.- Hazánk belépése a NATO- ba egyfajta célba érés, ugyan­akkor pedig kezdet is: a fel­zárkózás, a teljes értékű tag­ság folyamatának a kezdete. Melyek a legfontosabb tenni­valók?- Katonai téren a tagságunk csupán annak visszaigazolását jelzi, hogy megfeleltünk a mi­nimális követelményeknek. A következőkben meg kell te­remteni a közvetlen kommu­nikáció lehetőségét a magyar honvédség és a NATO között; NATO-konform kiképzés és karrier megvalósítására van szükség; fel kell fejleszteni ka­tonai potenciálunkat.- Mindez pénzbe kerül...- De meg is térülhet. És nem csak biztonságunk erő­södésében. A NATO-tagság pozitív hatással lesz az üzleti szférára is, hiszen a biztonsági garanciák miatt vonzóbb gaz­dasági partnerré váltunk, hoz­záférünk olyan lehetőségek­hez, amelyek - védelmi, infra­strukturális megrendelések te­rén - csak a tagországok szá­mára adottak. Mindemellett a tagsággal járó vállalásoknak egyéb következményei és ha­tásai is lesznek, például az Eu­1949 ­rópai Unióval kapcsolatban. Azok számára, akik eddig is Magyarország mellett tették le a garast az EU-ban, fontos érv belépésünk a NATO-ba, míg lemaradásunk, a követelmé­nyek hiányos teljesítése azo­kat erősítené, akik késleltetni szeretnék EU-csatlakozásun­kat. Nem szabad ugyanis elfe­lejteni, hogy a NATO-tagor- szágok közül 11 ott ül az uniós tárgyalásokon is.- A hármak felvétele hogyan befolyásolhatja a többi jelent­kező NATO-esélyeit?- Ha felzárkózásunk zök­kenőmentes lesz, az vélemé­nyem szerint javíthatja a ve­lünk határos államok belépési esélyeit. S miután a szom­szédságunkban magyarok is élnek, és minden téren szoros az együttműködésünk, nem közömbös, hogy milyen mér­tékben sikerül integrálódniuk ezeknek az országoknak az európai katonai és gazdasági szervezetekbe: erősödnek szűkebb térségünkben is az együttműködés és a biztonság feltételei. Végül egy tágabb összefüggésről: tudatában kell lennünk, hogy mint NATO- tag, Magyarország mostantól nem csak véleményt nyilvá­níthat a legfontosabb globális témákban, hanem közvetlenül is szerepe lehet és szerepe kell hogy legyen a NATO-célok megvalósításában. Ehhez az óriási lehetőséghez és felelős­séghez fokozatosan hozzá kell szoknunk. Csák Elemér Amerikai katonák fogságban A lebombázott híd Újvidéken Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök csütörtökön Belgrádban tárgyalóasztal­hoz ült a koszovói albánok vezetőjével, Ibrahim Rugo- vával. Az eseményről be­számoló két, a kormányhoz közel álló forrás szerint a találkozó a belgrádi elnöki palotában történt. Belgrad A jugoszláviai bombázások kezdete óta az eddigi legjelen­tősebb légi hadművelet zajlott le a csütörtökre virradó éj­szaka az Észak-Olaszország- ban fekvő avianói légibázisról: összesen mintegy 90 repülő­gép indult bevetésre. Az eddig példátlan intenzitású avianói mozgás is megerősíti, hogy ki­terjesztették a NATO-légicsa- pást. Javier Solana főtitkár szerint a NATO-nak át kel­lene gondolnia a szárazföldi csapatok esetleges koszovói bevetésének kérdését. Egy Németországban ál­lomásozó amerikai hadosz­tály szóvivője megerősítette, hogy a jugoszláv erők foglyul ejtettek három amerikai ka­tonát, akik ENSZ-misszió ke­retében folytattak megfigyelő tevékenységet a mace- dón-jugoszláv határon. Egy ötvenfőnyi csoport szerda délután megtámadta a belgrádi magyar nagykövet­ség épületét - közölte Hor­váth Gábor külügyi szóvivő. A támadás során kövekkel bezúzták az épület ablakait, megrongálták a homlokzatot, és megfenyegették a nagykö­vetségen tartózkodó sze­mélyzetet. Az incidenst köve­tően a Külügyminisztérium a külképviseleten technikai feladatok ellátására ott ma­radt kéttagú személyzetet hazarendelte. A Külügymi­nisztérium jegyzékben tilta­kozott az incidens miatt. A környéken lakók ria­dalmát váltotta ki csütörtö­kön Újvidéken, hogy a NATO légiereje megsemmi­sítette az Újvidék és elővá­rosa, Pétervárad közötti hi­dat, amelyen át a régi belg­rádi út vezet. A hidat rövid­del öt óra után érte két raké­tatalálat. Martonyi János külügymi­niszter német kollégája, Joschka Fischer meghívására Bonnba utazott, hogy részt vegyen a koszovói válsággal kapcsolatos helyzetről folyta­tandó tanácskozáson, ame­lyen 11 európai ország képvi­selteti magát. Viszonylagos csend uralkodik a jugoszláv határszakaszon A konfliktus kirobbanása óta 281 jugoszláv állampolgár fordult a magyar hatóságok­hoz védelemért. A Menekül­tügyi Hivatal felkészült a fo­gadásukra, többezres tömeg­gel azonban már - a szűkös költségvetés miatt ruha és élelem hiányában - nehezen birkóznának meg. A magyar-jugoszláv határ- szakaszon nyugalom van, ám a rendőrség és a határőrség továbbra is megerősített szol­gálatot teljesít mind az ál­lamhatáron, mind a térség közútjain. A határforgalom viszonylag gyér - nyilatkozta lapunknak Bencsik László őr­nagy, a Határőrség Országos Parancsnokságának illeté­kese. A légicsapások meg­kezdése óta tiltott határátlé­pés miatt öt jugoszláv állam­polgárt tartóztattak fel a jár­őrök. A környék lakossága a hivatalos állomány jelenlétét és tevékenységét egyébként megnyugtatónak tartja. Erdélyi Istvántól, a Mene­kültügyi és Migrációs Hivatal igazgatóhelyettesétől meg­tudtuk: felkészültek az eset­leges menekültáradat fogadá­sára. Megtették az ilyenkor szükséges előzetes intézke­déseket, ám ennek ellenére még az úgynevezett „normál” ügymenetben tevékenyked­nek. A hivatal kezelésében álló befogadó állomásokon egyelőre 300 szabad férőhely van. A menedékjogot kérők túlnyomó többsége vajdasági magyar. Őket már elhelyez­ték a szálláshelyeken. A szakember szerint szá­mítani kell arra, hogy akik ér­vényes útlevéllel érkeztek hazánkba, kihasználják a 30 napos vízummentességet. Várhatóan csak akkor jelent­keznek majd menedékjog-ké­relmükkel, ha addig a válság nem rendeződik. Félő, hogy így több ezer emberre kell a későbbiekben számítani. Eb­ben az esetben a Menekültü­gyi Hivatal a nem kormány­zati szervek által fenntartott épületekben fogja elhelyezni a jugoszláv állampolgáro­kat. H. Gy. A háború szele (Tudósítónk jelenti Hollandiából) Hollandiát megrázta a Ju­goszláv térség bombázásá­nak híre. Nem csak a paci­fistáknak, de a hétköznapi polgároknak is mindennapi beszéd- és vitatémája a ko­szovói válság. Rotterdam­ban a háború kitörése óta már három NATO-ellenes tüntetés volt. A demonstrációk minden este megismétlődnek, tíz kilométer hosszan vonul a menet Rot­terdam főutcáin. A transzpa­renseken olyan szélsőséges feliratok olvashatók, mint „a NATO hippokraták gyüleke­zete”. Bár a lebonyolításban segédkező rendőrök nem szí­vesen állnának be a sorba, sőt, érthető módon szeretnék, ha nem kellene emiatt több éj­szakai szolgálatot vállalni, egyikük azt vallotta, a fenti mondatban igenis van némi igazság. A menetet nézelődő járókelők hosszú sora kíséri. Többüket megkérdeztem, hogy mi a véleményük a tünte­tésről és a koszovói válságról. Általános nézet, hogy egyik félnek sincs megoldása, zsák­utcába kerültek, hiába a NATO fölénye. A megkérdezettek közül senki nem gondolja, hogy a bombázásokat akár csak a húsvétra való tekintettel is abba hagynák, szerintük várhatóan még több hétig el­tartanak, a NATO tartani fogja álláspontját. Az egyik diáklány az ezredvég Hitlerének ne­vezte Milosevichet, szerinte Milosevichnek kapóra jött az alkalom, most még több honfi­társát „végezheti ki”. Michiel, egy 28 éves tanár szerint a leg­nagyobb probléma az, hogy mind a két fél túlságosan ko­nok. Hollandia a második vi­lágháború óta mint minden­féle kisebbséggel empátiát ta­núsító ország írta be nevét a történelembe. Polgárai erről az együttérzésről tesznek tanúbi­zonyságot ma is, nem csak nyilvánosan, hanem otthona­ikban is. Az Ichthus Főiskolán a hallgatók gyertyát gyújtottak a térségben élő ismerőseikért, és mikrofonba mondták imái­kat egy közös meditáció al­kalmával. A templomokban szentmiséket ajánlanak föl a sebesültekért, az áldozatokért. A rotterdami Kunsthalban nemrég megnyílt Picasso kiál­lításnak pedig mi más is le­hetne a szimbóluma, mint a híres galamb az olajággal. Természetesen a háborúnak haszonélvezői is vannak: az egyik legnagyobb diszkóslá­gert Fór War child címmel ve­títik a mozikban a reklám előtt. Dénes Vanda HÍREK Európai haderőcsökkentés Megállapodás született a hagyományos fegyverzet és had­erő európai csökkentéséről a bécsi tárgyalá­sokon. Moszkva szerint az ellenőrzési me­chanizmusok segítségével „enyhíteni lehet a NATO-bővítés negatív következményeit is”. Autonómia az eszkimóknak Egy új szövet­ségi terület (Iqaluitban Nunavut) létrehozá­sával Kanada merész kísérletre vállalkozott: lehetőséget adott 4,5 ezer őslakos inuitnak (eszkimónak) önmaguk kormányzására. Az osztrákok ellenzik a bővítést Az oszt­rákok többsége ellenzi az Európai Unió bőví­tését. Magyarország és Málta kivételével a legszívesebben egyik tagjelöltet sem vennék fel. Hazánk felvételét a megkérdezett osztrá­kok 53 százaléka támogatja, 34 százaléka el­lenzi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents