Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-31 / 75. szám

I SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. március 31., szerda Faragósiker a BNV-n Óriási sikerrel szerepelt a BNV fegyver, horgászati és vadá­szati kiállításán a kaposszer- dahelyi Horváth Béres János faszobrász. Legtöbben a Hu- nor-Magor legendát feleleve­nítő domborművét és további két alkotását csodálták meg, de faragott, fatokos vadász­késeinek is nagy volt a si­kere. A külföldi érdeklődők­kel szemben a magyar vásár­lókat, megrendelőket részesí­tette előnyben az alkotó. Felújítás a fürdőn Átadták a felújított fedett fürdőt Igái­ban. Az Igái Fürdő Kft közös — önkormányzati és a Nap­fény Termál Kft — négymillió forintos beruházásában újí­tották föl a fürdő mennyeze­tét. Tervezik egy vizesblokk kialakítását, a vízforgatós olasz medence felújítását s a fürdő akadálymentesítését, hogy a rokkantak közlekedé­sét is megoldják. Ehhez 8-10 millió forintra lenne szükség, aminek egy részét, a tulaj­doni hányad arányában az önkormányzat biztosítja. Jó talajban a növények Befejezték a műtrágya szórá­sát a Dózsa és Társai Kft tá- tomi telepén. A kukorica 425, a búza 126 hektáron terem majd. A napokban lehullott 14, 8 milliméter csapadék jó­kor, a talaj előkészítés befeje­zése után érkezett. Új hidak Sántosra A belvíz újabb rombolása miatt ki kell cserélni a házak előtti híd- gyűrűket. A Közútkezelő Kht munkatársai megállapították: a betongyűrűknek szűk az áteresztő kapacitása, ezért a nagy esőzéseknél felgyülem­lik a víz. A tavalyi károk mi­att kapott hat és fél millió fo- rinból csak a legfontosabbra jutott. Idén 200 méteren, egy utcányi részen kell rendbe tenni az árkot. A betongyű­rűkre 50 millió forintot igé­nyel a területfejlesztési ta­nácstól az önkormányzat, s reméli, hogy a munkanélkü­lieknek is jut tennivaló. Az alpesi őzbama a legjobb tejelő Kecskegidában a pénz Kétszáznegyven kecskét hajt ki reggelente a pásztor fotó: török anett A téeszistálló előtti lege­lőn terelgeti nyáját Csor­dás Ferenc. Három puli hallgat a szavára, s ha a kecskék a két méterrel lej­jebb levő útszélre merész­kednek, elég a kutyákat odainteni, már terelik is az elcsámborgókat. Kadarkút Kényszerből lett kecskepász­tor Csordás Ferenc. Nagyatá­don családi vállalkozásban üzemeltettek egy élelmiszer- diszkontot, de be kellett zár­niuk. Hibridpulykákat is ne­veltek, ám egyre kevesebb volt a haszna, ezért túladtak rajtuk. Két éve költöztek Ka- darkútra, s hiszik: jól jöve­delmez majd a kecsketartás. Most 150 anyakecskéje van, s a gidákkal együtt 240 állatot hajt ki reggelente a legelőre. Elmondta: ha kapna agrártá­mogatást, többet is tartana, hiszen az Európai Unióban korlátlan piaca van a birká­nak, a kecskének. S már várja a kamiont is, amely Olaszor­szágba viszi a gidákat; hús­véti pecsenye lesz belőlük. Sokféle kecskétől tarkállik a legelő. Van köztük fehér, fekete, szürke, zsemleszínű és foltos, hosszú és rövid szőrű. Mint megtudtam: az alpesi őzbarna a legjobb te­jelő, de most még csak kevés van belőlük. — Szerencsére ettől az év­től már átveszik a kecskete­jet. Idáig birkákat is tartot­tam, hogy ne maradjon nya­kamon a tej, amelynek a vas­tartalma többszöröse a tehén­tejének — mondta Csordás Ferenc. — Budapesten veszik át, de Tabon is lesz egy felvá­sárló, és a szlovén határ mel­lett épül egy kecsketej-feldol- gozó. Géppel fejek, és 100 fo­rintot adnak egy literért. Csordásék a kecskékből élnek. A gazda másfél millió forintos bevételt remél az idén, s ha teheti, tovább gya­rapítja majd az állományt. S hogy szereti-e a kecskehúst? — Én mindenféle változat­ban: pörköltnek, sütve, rántva megeszem — mondta. — Nagyon finom a gida húsa, bár a magyar emberek ide­genkednek tőle. Talán még nem is ettek, de állítják: nem jó a kecskehús. Nálunk hús- vétkor is ez lesz az asztalon. Szereti az asszony és a két gyerek is. Lőrincz Sándor Gyümölcsös száz hektáron Terményszárító helyett gyümölcsöst telepít Hed- rehely és környékére Jan- kovics József, Hollandiá­ban élő hazánkfia. Úgy látja: egyelőre nem érde­mes a mezőgazdaság más területein beruházni. ÜEDREHELY A térségben mintegy 300 hek­tárt birtokló befektető Visnyén tíz hektáron, majd később még kilencvenen telepít gyü­mölcsöst. A talajmintákat már megvizsgáltatta Hollandiában, s kiderült: leginkább a barack-, a szilva- és a meggyfa ülteté­sére alkalmas. A gyümölcsös munkát is ad a környékbeli­eknek. Jankovics József tavaly, a református egyházközségtől 4 millió forintért megvásárolta a parókiát, s 2 mülió forintot adott a száz éves református templom újjáépítéséhez. Ezt egészítették ki a parókiáért kapott négymillió forinttal. Az önkormányzat százezer forint alaptőkével alapítványt hozott létre; ezt a Hedrehelyről el­származottak adományaival növelnék. Bellái Béla polgár- mester elmondta: már száz volt falubelinek küldtek leve­let. Volt aki 30 ezret, mások ezret küldtek a nemes célra. A munkákat tavaly kezdték: befejezés előtt áll a külső va­kolás. Most kerítést építenek és a pécsi orgonaépítők segít­ségével fölújítják, villamosít­ják a hajdan fújtatós orgonát. Legtöbb pénz, mintegy 14 millió forint a templom belse­jének restaurálására kell. Ezt a millecentenáriumra hirde­tett pályázaton szeretnék el­nyerni. Ha sikerül — a pol­gármester szerint — őszre, a Mária-napi búcsúra már a megye harmadik legnagyobb, újjávarázsolt templomában hallgathatják az istentisztele­tet. • (Várnai) Segélyért kuncsorognak Úgy hírlik: a környékbeli polgármesterek a múlt cik­lus végén elbúcsúztatták, mondván: Palka Sándor már úgy sem lesz Héricsén pol­gármester. Aztán bejelen­tette: indul a választáson. S megnyerte, másodszor is. Hencse Palka Sándor fotó: török anett A somogyszentimrei ka­nyarban a kereszt környe­zete régóta megbotrán­koztatja az arra járókat, ám - mint megtudtuk hamarosan áthelyezik a keresztet a szemközti ol­dalra. SOMOGYSZENTIMRE Az útszéli keresztet a büfé tu­lajdonosa, Nagy Zoltán tartja rendben; még virág is van a talapzatán. A vállalkozóra eddig szerencsét hozott, s őt különösebben nem zavarja, hogy közvetlenül mellette göngyölegraktár van. A ke­reszt mögé pedig éppen most építi a vécét. A meglehetősen zagyva összképre dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész is felfigyelt és Verkman József kadarkúti polgármesternek is bántja a szemét. Ezért azt tervezik, hogy a kőkeresztet áthelyezik a büfével szembeni területre, hogy régi szépségében s nem a büfé-együttesben várja az országutak vándorait. L. S. Olajjal és pasztellal dolgozik az amatőr festő Parasztporta az állványon Kamarakiállítás fogadja a belépőt dr. Bagossi Lász- lóné kadarkúti otthoná­ban. Saját képeit más művészek alkotásai közé akasztotta. Kadarkút — Orvos férjem nagy mű­gyűjtő volt, szerette a szépet — mondta dr. Bagossi Lász- lóné, aki asszisztensként dolgozott. — Huszonöt éve festek, de már diákkorom­ban is sokat rajzoltam. Ac­kermann Éva, az iskola most már nyugdíjas rajztanára tar­tott egy kurzust az amatő­röknek, egy évig jártam oda. Korábban sokat másoltam. Renoir, Monet, az impresszi­onisták babonáztak meg, és Paál László erdőrészleteibe is beleszerettem. Ugyanazt a hangulatot érzem az erdők­ben, mint amit akkor ő érez­hetett... Bagossiné parasztudvart éppúgy fest, mint tengerpar­tot, ahol vázlatokat készít. Korfut, Erzsébet királynő nyaralóját olajjal és pasztel­lal is megfestette. Azt mondja: a porkréta jobb az ilyen témához, de csak rit­kán nyúl hozzá, mert olyan­kor előjön az allergiája. Ked­veli a portrékat, a csendéle­tek is. Most öt hétig egyfoly­tában festett, hogy ki tudjon menni a Balatonra. A parton - mint mondta - képtelen dolgozni, nem szereti, ha az arra járók összesúgnak a háta mögött. Ezért csak az élményt gyűjti, hogy idehaza adja vissza a naplementét. Dr. Bagossi Lászlóné húsz éven át rendszeres kiállítója volt a nagyatádi amatőr fes­tők tárlatának és Kadarkúton is falra tette már a képeit.- Imádok festeni; ilyenkor elfelejtem az öregségemet a szomorúságomat. Teljes magányban legjobb az áll­vány elé állni, ilyenkor még a napraforgók is jobban sike­rülnek. L. S. Magányban könnyebb az alkotás fotó: törők anett Ároktisztító munkanélküliek Negyedmillió forintot nyert a somodori cigányszerve­zet a Közép- és Kelet-euró­pai Regionális Környezet- védelmi Központ magyar irodájától, s az USA Fejlesz­tési Hivatalától. Somodor A pályázaton nyert pénzt a belső vízelvezető árkok mé­lyítésére fordítják, s így a so­modori állástalanok egy része átmenetileg munkához jutott - mondta Bogdán Sándor el­nök. Hozzátette: közhasznú munkások is dolgoznak; a he­lyi cigány kisebbségi önkor­mányzat két személyt kért a megyei munkaügyi központ­tól. Az ároktisztítással hama­rosan végeznek a somodoriak. Forgalmista volt a vasútnál, Visnyén a téesz személyzeti­seként, majd a munkavéde­lemben kereste a kenyerét. Mint mondta: álmában sem jutott eszébe, hogy egyszer a közigazgatásban dolgozik majd. Sokan kérték: legyen polgármester, s bár Palka Sándor először ódzkodott, mégis beadta a derekát, s a falu első embere lett. Néha feladna mindent, mert elke­serítik a gáncsoskodók - nincs egyedül ezzel Somogy­bán -, aztán újra erőt kap: amit vállalt, végig kell csinál­nia. Hencsén született, ismeri a környéket, akár a tenyerét; meg az embereket is, akik ál­talában nem a hivatalban, hanem a lakásán keresik fel. Jönnek mindenféle kéréssel: szerezzen munkát, adjon se­gélyt, meg fizesse ki az ön- kormányzat a villanyszámlát, amit évekig nem fizetett a család... A polgármester a tes­tület elé viszi az ügyeket. Egyedül nem dönt, s nem is tehetné. Most a Kadarkúttal közös szennyvízcsatorna mi­att fő a fejük, de a gázt is jó volna Hencsére hozni. Ami­kor először felmérték hányán szeretnének magasabb kom­fortot, 75 százalékos volt az igény. Út kellene a temető­höz, meg villany, s hűtő a ra­vatalozóba. A tervek egy része megva­lósul ebben a ciklusban, de hogy gáz mikor lesz, azt nem tudja. L. S. Büfé a keresztnél Vevőre vár az iskolaépület Járda Alsótapazdnak Ha sikerűi eladni a kőkúti iskola épületét, Alsóta- pazdon sem kell sárban gyalogolniuk a lakóknak. Kőkút A pénz egy részét ugyanis járdaépítésre szánja Földesi Mária polgármester. Meg kell építeni még az egyik, faluból kivezető temetőutat is. Az ala­csony lélekszámú település­nek ugyanis 3 temetője van. Az iskolaépületre már jelent­kezett egy komoly vevő, s vár­hatóan tavasszal ismét meg­kezdődnek a tárgyalások. A fölértékelés még hátra van, de a polgármesterasszony szerint a nyomott árak miatt, nem so­kat remélhetnek. A közel fél­száz éves épület egyik osztály- termében jelenleg a katolikus hívők gyűlnek össze misére, mert Kőkútnak egy temploma sincs. Ha sikerül nyélbe ütni az üzletet, a hívők a település művelődési házában kapnak egy termet. V.Á.

Next

/
Thumbnails
Contents