Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-17 / 63. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. március 17., szerda Hírek Repülő varázsszőnyeg Az alsósok mesevetélkedőjével folytatódott tegnap a somogysárdi Nosz- lopy Gáspár Általános Iskolában a Névadónk hete rendezvénysorozat. Ma a felsősök versmondó-ver- senyét rendezik meg a mezőcsokonyai diákokkal közösen, holnap pedig az alsósok versmondását értékeli a zsűri. A programok sora pénteken a Noszlopy kupával zárul, amelyen négy csapat vesz részt. Gázpalackot loptak A szentbalázsi hétvégi házakat sem kímélik a tolvajok. Legutóbb az egyik házból evőeszközöket, gázpalackot és gépalkatrészeket loptak el ismeretlen tettesek. A gazdának ötvenezer forintos kárt okoztak. Ingyen tej a gyerekeknek A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére, a helyi önkormányzat támogatásával harmadik hete kapják ingyen az iskolatejet, illetve a kakaót a kaposmérői Hunyadi János Általános Iskolába járó diákok és az óvodások. A háromszázötven- hét gyereket érintő akció - amelynek költségeihez minden harmadik forintot az önkormányzat adja - népszerű az intézményben. Világiak az egyházban Kaposfőn a plébánián találkoztak a kaposvári egyházmegye akolitusai. A Tóth József székesegyházi hitoktató vezetésével működő kör összejövetelén egyebek között a fiatalokkal való foglalkozásról, a cserkészekkel való kapcsolattartásról, a lelki és a közösségi életről, valamint a diakóniai szolgálatról esett szó. Mókuskerékben a termelők Dr. Weisdorn Attila (jobbról) még hiszi: lesz haszon a sertéstartásban FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A spekulánsoknál és a kereskedőknél van a pénz, az állattenyésztők hiába güriznek, nem marad hasznuk. Mi pedig nem hagyjuk magunkat - mondta dr. Weisdorn Attila középtávú koncepciót várunk, s azt, hogy végre eldöntsék: szociálpolitikai vagy gazdasági alapon akarják felrázni a mezőgazdaságot. Kokasmajor Dr. Weisdorn Attila állatorvos fakadt ki így, amikor a Ko- kasmajorban lévő sertéstelepét mutatta. A hajdani hetesi Vikár téesz rendezetlen területén ma több vállalkozó is keresi a szerencséjét. A fiatal állatorvos - akinek Csombár- don is van egy telepe - 300 kocát nevel, a szaporulatával együtt. Évente ötezer sertést gondoz a 22 alkalmazott, s a disznókat az ország export- vágóhídjaira szállítják.- Most 20-50 forintot fizetek rá kilónként - mondta, s bosszúsan legyintett. - Tavaly 15 millió forintos árkiesést jelentett, s ha ez továbbra is így marad, a magyar sertéstartóknak a harmada, negyede tönkremegy. Nevetségesen alacsony a 250 forintos átlagár. Az inflációcsökkenést nem a mezőgazdasággal kellene kifizettetni. S hogy mégis miért csinálja? Azt mondja, azért, mert hiszi: átalakul a támogatási rendszer, és már nehéz kiszállni a mókuskerékből.- Az ember vagy fanatikus, vagy hülye - jegyzi meg. - Ameddig van pénzünk, nem adjuk fel, és a fiamnak is elmondhatom: én megpróbáltam. A „doki” - így hívják a környéken - tápkeverő-telepet tervez, amihez legalább 15-20 millió forint kellene. Hiszi: eljön még a termelők ideje. Németh Ferenc burgonyát és gabonát termel. Nagy értékű gépei is vannak hozzá. Tárolás céljára vette meg a kokasmajori épületet, de át kellene alakítani. Ám amíg az értékesítés kiszámíthatatlan, nehéz mintagazdaságot működtetni. Laczó Bálint gabonaszárítót üzemeltet, a Kapos Ternero kft munkásai pedig 200 borjút nevelnek. 46 millió forintért a cég most épít egy korszerű vágóhidat.- Nem túl nagy kockázat ez? - kérdeztem Juhász Páltól, a kft egyik tulajdonosától.- Ha az elmúlt két hónap eseményeit vesszük figyelembe, akkor több mint kockázat: balgaság - mondta. - Egyre csökkenő belföldi hús- fogyasztás mellett folyamatos az árzuhanás. 3 éve vettük meg a vágóhidat, s mi is gyakran töprengünk azon, hogy érdemes-e. Vagy kiveszünk mindent a telepből és szétosztjuk, vagy vállaljuk az EU kihívását: a korszerűsítést, a minőségbiztosítási rendszert. Ez utóbbi mellett döntöttünk. Lőrincz Sándor Kis iskolák pódiuma Három mesedramatizálás- sal is készülnek a so- mogygeszti gyerekek a szombaton rendezendő kulturális bemutatóra. SOMOGYGESZTI Nyíri Imre, a somogygeszti kis iskola igazgatója az ötletgazdája a már harmadik alkalommal meghirdetett seregszemlének. Mint mondta: nem a versengés a fontos, hanem az, hogy színpadra álljanak a gyerekek és a falubeliek is megnézhessék a produkciójukat. Juta, Magyaregres, Szentgáloskér, Kaposszerda- hely és Zimány iskolásai és a házigazda somogygeszti iskola tanulói mintegy harminc műsorszámban villantják fel tudásukat. A gyerekek verset mondanak, mesejátékokat mutatnak be, báboznak és táncolnak. A diákszínjátszók találkozóját mindig a somogygeszti kultúrházban tartják; a kis iskolák énekes-zenés bemutatójának Magyaregres ad otthont, Juta a sportjátékokat szervezi, a zimányiak pedig a technikával, rajzzal kapcsolatos Ügyes kezek bemutatót rendezik meg az önkormányzatok támogatásával. L. S. Gáz négyszázmillióért Nagy ütemben folyik a gázcső-lefektetés Csornában, Szabadiban, Fonóban, Kaposhomokon, Fonóban, Nagyberkiben és Mosdóson. A falvakban négy kivitelező végzi a munkákat. A négyszázmillió forintos beruházás a tervek szerint június végéig készül el. A lakók hatvan százaléka igényelte a vezetékes földgázt, ám most, hogy folyamatosan fektetik le a csöveket, szinte minden nap akadnak új jelentkezők. Nekik azonban a korábbi 132 ezer forint helyett 155 ezer forintot kell majd fizetniük a rácsatlakozásra. A munkák befe- jeztéig várhatóan marad ez az összeg, ám utána már drágábban vezettethetik be a gázt a helybeliek. A kicsik boldogulása Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, Bodrog Díszpolgára. A címet a hétvégi ünnepen vette át. A hivatalos indoklás szerint azért kapta, mert figyelemmel kíséri a kis települések sorsát, segítséget nyújt a nehézségek megoldásához. A 244 somogyi település jelentős hányada 500 lelkesnél kisebb, s ez különleges feladatot és egyben felelősséget jelent. — Úgy gondolom, a cél - a kisközségek folyamatos támogatása - érdekében keményen kell dolgozni - mondta a Somogyi Hírlapnak dr. Gyenesei István. - Lényeges, hogy mindenütt érezzék: számíthatnak a megyére, s a megyének is szüksége van rájuk. — Mit tehet a boldogulása érdekében egy alig néhány száz fős település, amikor a kötelező feladatok ellátása is rendkívül nehéz feladatot jelent? — Az akarat sokat jelent. Ha a község polgáraiban és vezetőiben megvan az elszántság, akkor a siker előbb- utóbb megérkezik. Úgy vélem, hogy a hatékony anyagi támogatás elengedhetetlen. S legalább ilyen fontos az együtt gondolkodás és a közös cselekvés. Az a település jut előre, amelyik önmaga is tesz a fejlődés érdekében.- Mit tett ön Bodrog községért? — Bodrogot számos alkalommal felkerestem. A megyei önkormányzat vezetőjeként éppúgy, mint korábban a Somogyért Egyesület elnökeként. Modellértékűnek tartom azt a törekvést, amit itt tapasztaltam. Igyekeztem segíteni az intézmények létrehozását és működését. Azt akartuk, hogy a falu előre jusson, s a jelek szerint kedvező változás érzékelhető. A többi kisfaluhoz képest azonban nem kaptak megkülönböztetett figyelmet. Ezt az elismerést egyébként úgy tekintem, mint a somogyi kistelepülések elismerését.- Mit üzen önnek a díszpolgári cím? — Megerősített abban, hogy az az út, amit követek, helyes: nem az irodában töltöm napjaim nagy részét, hanem járom a megyét.- Többször hangsúlyozta az összefogás erejét. Kivel, mivel foghat össze egy kis település? — Ha széthúzás van, ha az egymás mellett élő települések az energiát arra fordítják, hogy legyőzzék a másikat, akkor a tervek álmok maradnak. A pillanatnyi előnyök helyett közös munkára van szükség, s akkor bizonyára már középtávon is mérhető az eredmény. Harsányi Miklós Dr. Gyenesei István és Heizer Kornél bodrogi polgármester Csipkerózsika-álomból ébred a kastély Néhány hét múlva újra élet költözik az ódon falak közé fotó: kovács tibor Még ugyan törmelékhegyek tarkítják a csombárdi kastély szép parkját, de vélhetően másfél hónap múlva már új ruhában fogadja a vendégeket a húszszobás épület. CSOMBÁRD Szabadka Sándor Csipkerózsika-álmából próbálja meg felrázni az 1700-as években épült, s műemléki védelem alatt lévő Pongrácz kúriát. A budapesti vállalkozó úgy bérli a háromhektáros parkkal körülölelt egykor szépen felújított, ám sokáig kihasználatlan, barokk épületet. Ezekben a napokban a ki- sebb-nagyobb kőműves- munkákon és a csatornázáson dolgoznak a szakemberek. A bérlő sokáig élt a fővárosban, de néhány évig vidéken kereste a kenyerét. Akkor vetett szemet Csom- bárdra. Már ideköltözött a faluba; innen irányítja fiával a munkákat.- Nagyon leromlott állapotban kaptuk meg a kúriát. Több tízmillió forintot költők rá, míg alkalmas lesz a vendégfogadásra - mondta Szabadka Sándor. - A pénz nagy része állagmegóvásra, vakolásra, festésre, mázolásra megy el, és a vízelvezetést is meg kellett oldani. A tervekről annyit mondott: régebben konferencia- turizmussal foglalkozott, és megvan még a kapcsolata a multinacionális cégekkel. Szeretné, ha Csombárd egy ilyen központ lenne tenisz- és focipályával, szaunával, edzőteremmel. A helybeliek régóta szemlélték tanácstalanul a kastély sorsát. Most abban bíznak: néhányuknak lesz majd munkahelyük. Szabadka Sándor tíz-tizenkét személyt vesz fel, s a nyelvet ismerők előnyt élveznek. Ifj. Szabadka Sándorral járjuk a kastély szobáit. Megtudom: negyvenhármán éjszakázhatnak itt. Betérünk a barokk kápolnába is. A freskók néhol átnedvesedtek. Ehhez most nem nyúlnak, de később szeretnék restauráltatni a harsány falfestés alatt lévő, eredeti freskókat. (Lőrincz) Újabb kohó a határban Somogyfajszon és a Bodroghoz tartozó Bűn is talált már őskohó- maradványokat Stamler Imre nyugalmazott so- mogyjádi iskolaigazgató. MAGYARATÁD Eőry Béla balatonberényi „múltkutató” most Ma- gyaratád határában egy nagy kiterjedésű, több kultúrához tartozó régészeti lelőhelyen Árpádkori őskohókat fedezett fel. A lelőhelyet dr. Költő Lászlóval, a megyei múzeum régészeti osztályának vezetőjével tekintették meg és különböző leleteket is gyűjtöttek.
