Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-13 / 61. szám

A 28 millió dolláros nincstelen Egy asszony, akár multi­milliomos is lehetett vol­na, kis híján mégis földön­futó lett. Az ok a hiszé­kenység. Az asszony a hatvanhoz köze­leg, és egy aprócska faluban él. Huszonhét éves volt, fiatal és romantikus, amikor egy opatiai társasúton megismer­kedett egy férfival. A jóképű, megnyerő idegen csak annyit árult el magáról, hogy világ­vándor, és egy nigériai olajtár­saságnál dolgozik. Egymásba szerettek és a tengerparton töl­töttek el néhány csodálatos napot. Aztán ki-ki ment a ma­ga útján. Tizennégy évvel ké­sőbb a férfi jelentkezett, és új­ra találkoztak. Ezúttal Buda­pesten. Ajándékot is hozott: egy papírt, amelyről az asz- szonynak fogalma sem volt, hogy miről szól: nem magya­rul írták. A férfi kérésére eltet­te és nagyon vigyázott rá. Egy évvel később újra látták egy­mást, a férfi megint csak any- nyit mondott: az a papír na­gyon fontos, bármi történik is, nagyon vigyázzon rá. Többet nem találkoztak... Nyolc évvel később, 1993 nyarán az asszony levelet ka­pott Nigériából. Angolul írták. Az asszony elvitte a barátnőjé­hez és lefordíttatta a lányával. A levél a nigériai Central Banktól érkezett, és az állt benne, hogy az asszony a ked­vezményezettje egy olajköt­vénynek. Ezért a bankban van huszonnyolcmillió dollárja. Azt kérik, hogy rendelkezzen ezzel az összeggel. Akkor vált világossá, hogy az a papír, amelyet egykori szerelmétől kapott, egy olajkötvény volt. És akkor éppen huszonnyolc­millió dollárt ért... Ki tudja, miért, az asszony és barátnője úgy döntöttek: sa­ját maguk veszik kezükbe az ügyet, és elkerülik a hivatalos utat. Nem szóltak senkinek, hanem kiutaztak Nigériába. A bankban igazolták: a kötvény rendben van, a pénzt fel lehet venni. Azután, hogy — az otta­ni rendelkezéseknek megfele­lően — előre befizetik az illeté­keket, a kezelési költséget, összesen 300 ezer dollárt. A papírokat aláírták, egy ottani ügyvédet megbíztak azzal, hogy intézze az ügyet. Aztán hazajöttek. Itthon pénzzé tet­tek mindent, összeszedtek annyit, amennyit csak tudtak, majd újra kimentek és befizet­ték a kért 300 ezer dollár egy részét. Aztán újra hazajöttek, pénzt szereztek, kiutaztak és befizették. Vártak. A nigériai ügyvéd közben eltűnt, a banktól pedig jött egy értesítés: az első részlet nem érkezett meg, a második igen, és kellene még pénzt befizet­ni. Udvariasan arra is felhívták a figyelmét: ha nem rendelke­zik sürgősen a pénzről és nem veszi fel az év végéig — vagyis néhány héten belül — akkor kénytelenek lesznek átüte­mezni ügyének intézését. Ekkor jött a nagy ötlet: egy ismerős ismerősének az isme­rőse is külföldről próbálta meg behajtani pénzét, és neki egy bécsi pénzügyi szakember se­gített. Valahogy megszerezték a bécsi cég vezetőjének a ne­vét és felhívták. Dr. Thomas Schweitzer nemzetközi ügy­véd mindenben állt rendelke­zésükre. Hozzá is kiutaztak — egy bécsi út már ide vagy oda... A nemzetközi hírű köz- gazdasági, pénzügyi tanács­adó cég vezetőjeként bemutat­kozó férfi — egy kopott szállo­daszobában fogadta őket. Ez még nem tűnt fel a két asz- szonynak. Akkor sem fogtak gyanút, amikor a férfi kért egy számítógépet, egy szövegszer­kesztőt és egy tintasugaras nyomtatót. A két asszony mindezeket kivitte neki. Meg­bízták Schweitzert az ügy in­tézésével — 20-40 százalék(l) részesedésért, a szöveg sze­rint a megbízott bármilyen eszközt, módszert igénybe ve­hetett. Schweitzer még az út­levelét is odaadta, hogy az asszonyok Magyarországon a nigériai nagykövetségen intéz­zenek neki vízumot. A két nő mindent elinté­zett, aztán vártak, hetekig, hó­napokig. Később jött a hír: a „megbízottjukat” pénzhamisí­tásért letartóztatták. Schwei­tzer ugyanis azonos volt egy Magyarországon már igencsak ismert szélhámossal, azzal a Tián Pállal, akinek akkor már nyomában volt az Interpol, a magyar rendőrség és még ki tudja, ki nem. Előlük mene­külve lapult meg Bécsben Schweitzer Tamás néven. Miután ez a szál is befucs- csolt, végképp nem volt mit tenni. Amikor kiderült a szél­hámosság, a két asszony kény­telen volt a bírósághoz fordul­ni. Tiánt — aki már javában töl­ti öt éves szabadságvesztését egyéb „turpisságai” miatt — a bíróság jelentős kárt okozó csalásért újabb két év három hónap börtönre ítélte, és a me­gyei bíróság az ítéletet másod­fokon is jóváhagyta. Tián azzal védekezett, hogy korrektül el­intézte volna az ügyet, ha nem tartóztatják közben le. Ez vi­szont nem vigasz az asszony­nak, aki azóta is hiába fut a pénze után. Szinte mindene odalett — keserves árat kellett fizetnie hiszékenységéért. Amikor a nigériai Central Bankot megkérdezték a pénz sorsáról, azt a feleletet kapták, hogy a bank annak rendje és módja szerint átutalta azt. Hogy kinek? Hova? Ezt egyelő­re homály fedi. Mindenesetre valamelyik bankban vagy széfben ott lapul 28 millió dollár és várja, hogy valaki ér­te menjen... Jakab Edit Lebukott a torvaji tolvaj Betöréses lopásból származó műszaki cikkeket foglaltak le csütörtökön a Torvajon tartott házkutatások során a tabi rendőrök, akik találtak egy géppisz­tolylőszert is. Egy 25 év körüli férfi került a tabi rendőrök látókörébe a január végén Torvajon elkövetett betöréses lopás kapcsán. A városi polgárőrség bevonásá­val házkutatást tartottak a torvaji fiatalember lakásán, ám ott a bűncselek­mény elkövetéséből származó műszaki cikkeket még nem találták meg.- Az őrsre előállított gyanúsított végül elmondta, hogy hová rejtette el a színes televíziót - mondta Veszner Zsolt őrsparancsnok-helyettes. - Azt megtalál­tuk és lefoglaltuk. Beismerte továbbá a Torvajon korábban elkövetett két betörését is. Az egyik alkalommal ellopott parabola antenna beltéri egységet egy másik fiatalnál tartott házkutatás során megtaláltuk. A további házkutatás során lefoglalásra került még egy engedély nélkül tartott 7,62-es kaliberű éles gépkarabély lőszer is. A tabi rendőrőrs többrendbeli lopás bűntette és orrgazdaság vétsége, valamint lőszerrel való visszaélés bűntet­tének alapos gyanúja miatt tovább foly­tatja a nyomozást. (Krutek) 1999. március 14. Közelről Hetedik oldal Cigánykorona és repülőgép ^mmmn A zaciba tett tárgyakat profi becsüsök értékelik FOTÓ: TÖRÖK Zaciba járni vala­ha ciki volt. Ma az élet természetes velejárója. Van vállalkozó aki a szezon végén meg­maradt áruját elviszi a zaciba, és az így szerzett pénzből in­dítja az új szezont. Nem kell kezes, fede­zet, nincs jelzálog, macera, van viszont azonnal pénz. A nagymamától örökölt porcelán, a jobb bunda, esetleg márkásabb műszaki cikk, vagy valami­lyen nélkülözhető ékszer pénzt jelent, ha megszorul az em­ber. Rendszeresen visszatérő tárgy pél­dául a zaciban egy ci­gánykorona. A súlya 1 kilogramm, 14 ka­rátos aranyból és ék­kövekkel van kirak­va. Több millió forin­tot ér. Van akinek ennyi kell a pillanat­nyi pénzzavar meg­szüntetéséhez. Került már be a zálogházba kétsze­mélyes sportrepülő­gép is. Ezt végül is elárverezték. Pedig aki ide bemegy, an­nak nem kell a szer­zett tárgytól végleg, csak egy kis időre, mondjuk néhány hó­napra megválni. Per­sze csak akkor, ha ez alatt az idő alatt ösz- szejön a pénz a kivál­tásra és a közel 16 százalékos kamatra. Három plusz egy hó­nap után a zálogba tett holmikat a zálog­ház értékesíti. Ha vi­szont a tulajdonos közben jelentkezik, akkor ez az idő a zá­logtárgy értékéig hosszabbítható. Ha­vonta 3-4 millió fo­rint értékű cikket zá­logosítanak el, és en­nek csak 2 százalékát nem váltják ki. Az el- zálogosítási folyamat anonim: nem vizsgál­ják se a beadó sze­mély azonosságát, sem a beadott tárgy eredetét, de a zálog­házak szoros kapcso­latban állnak a rend­őrséggel és tudják, hogy éppen mit ke­resnek a zsaruk. Ébe­ren figyelik a tárgy­körözéseket. A zaciba adott tár­gyakat profi becsü­sök értékelik, ők ha­tározzák meg az érte adható pénzösszeget is. Az értéknek ugyanis csak egy ré­szét fizetik ki. Arany tárgyaknál jobb, ha magyar fémjelzés van benne. Ennek grammonkénti ára el­érheti az 1400 forin­tot is. A becsüsöket állandóan képzik és ellenőrzik, nehogy véletlenül összeját­szanak a kuncsaftok­kal. Sem többet sem kevesebbet nem fi­zethetnek. Az pedig egyenesen elképzel­hetetlen, hogy vala­milyen úton módon ők jussanak hozzá márkás dolgokhoz. Szarka Ágnes A kegyelet [ara Ha tovább emelik a sírhelyek árát, akkor egyre többen szó- ratják majd szét hamvaikat, hogy ne okozzon gondot a családnak a sírhely-megvál­tás. Másik lehetőség, hogy a városok helyett az apróbb falvakban temetkezzenek. Ott, ahol minimális díjat kér csak az önkormányzat az őrök nyugalmáért. Stier Sándor, a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft ügy­vezető igazgatója szerint Somogy a legolcsóbb megyék egyike a te­metési költségeket illetően. Ka­posváron 12,8 százalékkal emel­ték a sírhelydljakat és más temet­kezési vállalkozók sem térhetnek el ettől. A megyeszékhelyen egy gyereksírhelyért 350 forintot kell fizetni tíz évre, a felnőtt sírhelyért 25 évre 2550 forintot, de egy sze­gély sarok, kétszemélyes sírhely 5900 forint is lehet áfa nélkül. A sírboltokat hatvan évre kell meg­váltani. 16800 és 45000 forint a kripta attól függően, hogy 2-4 vagy 6 személyes-e. Urnahelyet 10 évre válthatunk; falba 2250 forin­tért, földbe pedig 6700-ért. Ezen kívül temetésenként, il­letve sírhely-megváltásonként 2700-6800 forint közötti szemétdí­jat is fizettetnek. Barcson a gyer­meksírhelyért 500 forintot, a fel­nőttsírhelyért 2400 forintot állapí­tott meg az önkormányzat, és a sírboltok is olcsóbbak. 11-22 ezer között kell fizetni hatvan évre, az urnák után pedig 2200 forintot. Balatonlellén a gyermeksírhely té­rítésmentes, egy kétszemélyes fel­nőtt sírhely pedig 3400 forintba kerül. A kriptahelyek 10-25 ezer Egy átlagtemetés 100 ezer forintba is belekerül. Sokan ennyit sem tudnak fizetni fotóillusztració: török anett forint között mozognak és a sze­métdíjért 600-4500 forintot számláznak. A falvakban jóval kevesebbet számol fel az önkormányzat. Ka- darkúton egy temetéskor 600 forin­tot, Hencsén 500-at kell befizetni. Kőkúton és Visnyén nem kémek pénzt a gyászolóktól. Bárdudvar­nokon is csak négyszáz forintot, vi­szont az, aki kriptát építtet, 8000 forintról kap számlát. A temetkezé­si szakemberek szerint az elhunyt vállalkozók hozzátartozói Kapos­váron, Barcson, Marcaliban és a Balaton-parton a legjobb helyet vá­lasztják. Kriptát építtetnek és a leg­szebb síremléket állítják, általában színes gránitból. Van, aki 600 ezer­nél megáll, de olyan is akad, aki­nek a 2 millió forint sem sok. Egy átlagtemetés 80-100 ezer fo­rintba kerül, és arra is van példa, hogy még ennyit sem tud kifizetni a gyászoló család. A brutálisan meggyilkolt szabási lányt tegnap kísérték utolsó útjára: a temetés költségeit az iskola, a helyi ön- kormányzat és a temetkezési kft vállalta magára. Lőrincz Sándor * i

Next

/
Thumbnails
Contents