Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
A dombóvári Sünmadár zenekar ÄÜinjj^uii Az ember szívdobbanása átveszi a dobok és gitárok ütemét, óriási feszültség ez a mellkasban. A rock koncertek állandó szereplői ezt már nem veszik észre. Áthangolt a szívdobbanásuk. A tehetségkutató rockfesztivál tegnapi közönsége Balatonbogláron egytől egyig ilyen áthangolt volt. Aki figyel a fékevesztett zajban, annak egyértelmű az üzenet. Szabó Zénó a bogiári Helyiérték Egyesület fiatal elnöke számára - ők szervezték már másodszor a dunántúli amatőr zenekarok fesztiválját - egészséges nyíltságot, lendületességet és határozottságot jelent a rock zene. Helyesnek tartaná, ha csak ezekkel az értékekkel lehetne érvényesülni. Informatikát tanul az egyetemen és nem is áll olyan távol a hivatása és a zene, amit játszik mint hinnénk. Fegyelmet követel Szabó Zénó fotó: szabó tibor mindkettő. Molnár Tibor a fonyódi Kérdőjel zenekar vezetője tiszteli Zénót, aki lehetőséget teremt a fellépésre. A Kérdőjel bejárta tavaly az egész országot. Egyetemisták együttese, főleg egyetemi klubokban játszik. Tennék ezt a Balaton partján is, ha nem uralkodna a gépi zene. Az amatőr együttesek itt a nagy kiugrásra számítanak, és árgus szemmel figyelik a zsűrit. Országos zenei lapok munkatársai pontozták zenéjüket. Akiket észrevesznek ... II. Lengyelfi Miklós a Zenész Magazin főszerkesztője rábólintott, ha van tehetség, eljöhet a lemez, a hírnév ideje is. Azt mondta, már az is tiszteletet érdemel, aki gitárt vesz a kezébe, annyira kiszorít mindent a gépzene. Kovács Péter a Metál Hammer munkatársa csak annyit mondott: átmosták az emberek agyát. Ülnek a tévé előtt és hagyják. (Gáldonyi) SZAFARI PARKBA VÁGYNAK Ikermatematikusok Ötvenkétezer diák vett részt az országban, s csaknem kétezren Somogybán a Zrínyi Ilona matematikai verseny első fordulóján. A tegnapi megyei eredmény- hirdetésen a legfiatalabbak mezőnyéből a harmadikos Késik Gergely és Kondoray Bálint nevét érdemes megjegyezni. Gergő erősen gondolkodóba esett, amikor képzeletbeli nagy utazást ajánlottam neki, annyi minden érdekli, hogy nem is tud hirtelen válaszolni. Nagy kalandnak tartana egy szafari parkba tett kirándulást: eddig ugyanis csak a könyvek segítségével jutott el a vadállatok földjére. A betűk jő barátai, szereti a regényeket, az állatokról szóló történeteket, s bár még csupán harmadikos, de a műszaki témákat is. Csak az a fránya írás ne lenne! Abból mindössze ötösalát sikerül elérnie... Bálint fejében is megfordul a szafari park ötlete, szívesen tartana barátjával, de ha egyszer már szabad az álmodozás, akkor kicsit messzebbre gondol. A Detroit-i autószalonba szeretne eljutni, mert imádja az autókat, rajzainak is állandó témái a négykerekű csodák. Még azt sem bánná, ha az utazás alatt matematika feladatokat kellene megoldania. A Zrínyi matematika verseny komoly tudáspróba. A Zrínyi általános iskola két harmadikosa nemcsak a versenyben haladt fej fej mellett, ők a mindennapokban is jó barátok. Ugyanaz a kedvenc játékuk, a kedvenc tantárgyuk, sőt a bánatuk is ugyanaz: szeptembertől ugyanis külön osztályba kerültek. Ikermatematikusok. Ez volt az első nagy versenyük, az országos fordulóra már közösen készülnek. Azt mondják, azért arra is szánnak időt, hogy az első és második díjként kapott társasjátékokkal közelebbről megismerkedjenek. (Izményi) 1999. március 14. WM ü ________l_ ZL. 1 K őzetről Harmadik oldal Március 15-e a fiataloknak Mit jelent, mit üzenmárcius 15-e a fiataloknak? Ezt a kérdést tettük fel a kaposvári tanítóképző főiskola első évfolyamos kommunikáció szakos hallgatóinak. íme a válaszaik, kommentár nélkül: Hercz Bernadett: - Az óvodánkba egy bal oldalon feltűzött csíkos szalaggal indultunk. Ugyanolyanra kellett színezni egy papírt, azt mondták, ilyen a nemzeti lobogó. De mi az, hogy nemzeti és mi az, hogy lobogó? A piros-fehér-zöld zászló, amit elvittünk egy parkba, és egy nagy szobor elé tűztünk le. Aztán valaki sokáig beszélt, nekünk vigyázzba kellett állni; azt mondták, ilyenkor így illik. Aztán valamivel később hallottam ilyet, hogy Pilvax kávéház, Márciusi Ifjak, Nemzeti dal, 12 pont és még három szó: Egyenlőség, Szabadság, Testvériség... Ma már... Pécsek Imre: - Március 15-e legfőbb értékének tartom azt, hogy az ifjak fölülkerekednek kishitűségükön, legyőzték önmagunkban a gyávaságot. Nekem ez a nap az akarat erejét jelenti, azt, hogy milyen nagy dolgokra képes az ember. A napokban talán nekünk is plusz erőt ad a tavaszi szélben meglobbanó kokárda. Ez az ünnep mindenkié. Ez a nap nemcsak rólunk, magyarokról szól, hanem az emberről, aki szabadnak született. Mindenkié, aki úgy érzi: Én is ezt tettem volna. Nyíró Krisztina: - Először a kényelmetlen ruhákban végigfeszengett iskolai ünnepélyeket idézi fel. Csak ezután Petőfit, Vasváryt, a Pilvax kávéházat és a Nemzeti dalt. Tisztelettel gondolunk a márciusi ifjakra, de ha a megemlékezés 20 percnél hosszabb, a többség már az óráját nézi. 150 év távlatából már keveseket érint meg igazán az akkori kor szelleme. Ennek az ünnepnek a valódi üzenete számomra a hazaszereteten kívül az összetartás, a közös eszmékért való kiállás. És ez az, ami a mai magyarokból hiányzik. Ez az, amit a mai ember már nem tud teljes szívvel átérezni és ezért nem értjük meg ennek a napnak a jelentőségét. Borsodi Brigitta: - Ők egy sokkal zordabb században éltek, mint mi, mégis volt erejük összefogni, küzdeni. Mi szerencsések, egy békés országban élünk és szabadon elmondhatjuk véleményünket. Ehhez az 1848-as márciusi ifjak segítettek hozzá. Csupán egy feladatunk van élni ezzel a lehetőséggel. Horváth Lívia: - Engem indig büszkeség tölt el, büszke vagyok arra, hogy magyarnak születtem, hogy azok a magyarok az őseim, akik mertek harcolni az elnyomás ellen. Ez a nap más, figyelmeztet valamire bennünket. Figyelmeztet arra, hogy túltekintsünk mindennapjaink fásultságán és tanuljunk meg harcolni mindazért, amit el szeretnénk érni. Nem adhatjuk fel! Én igazán magaménak vallom ezt a napot, de úgy gondolom, ez a nap mindazoké, akik őszintén és nem kényszer hatására hajtanak fejet a múlt nagyjai előtt. Borosi Erika: - Ezen a napon érzem leginkább, hogy magyar vagyok. Eszembe jut, hogy hány fiatal küzdött a szabadságért, és mi már talán szabadnak mondhatjuk magunkat. Ilyenkor felvillan bennem a gondolat: előttem áll a lehetőség, hogy tegyek valamit a jövőért. (Ha nem is úgy, mint ők ‘48-ban). Ez az ünnep a miénk, magyaroké, időseké, fiataloké, mindazoké, akik emlékeznek és érezni tudják azt, amit csak egy magyar érez, amikor meghallja a Nemzeti dalt. Egyeg Barbara: - Úgy érzem, ez az ünnep mára már veszített „intenzitásából”. Sajnos már nem vált ki belőlünk olyan hazafias, nemzeti érzelmeket, mint 151 évvel ezelőtt. Az emberek töredéke elmegy ugyan egy megemlékezésre, ünnepélyre, felteszi a kokárdát és igazán magyarnak érezheti magát egy napra. Szerintem ez kevés. Ennek az ünnepnek nagyobb a jelentősége, főleg ha azokra a ‘48-as fiatalokra gondolok, akik életüket áldozták a hazáért. Március 15- e a mi napunk, magyaroké, és bízom benne, hogy ami akkor elhangzott a Nemzeti dalban, egyszer valóban teljesülni fog: „A magyar név megint szép lesz,/ Méltó régi, nagy híréhez...” Barnay Andrea: - Március 15-én mindenki büszke lehetne arra, hogy magyar. Sokan azonban csak megszokásból tűzik ki a nemzeti színű szalagot, sőt valaki még ezt sem teszi meg. Én nem tartozom ezek közé. Ha bárhol meghallom a Himnuszt, mindig meghatódom és megnyugszom, hogy nem vagyok egyedül. Éppen ezért szeretem ezt az ünnepet. Az egész ország megmozdul. Mindenkinek ezen a napon jut eszébe a változtatás lehetősége. Az emberek többsége nagyobb megértéssel fordul a társai felé. Jó egy kicsit emlékezni, kizökkenni a hétköznapokból. Horváth Zsolt: - A múlt egy megismételhetetlen és reményteli napját jelenti nekem március 15-e. Egy napot, amely megváltoztatta százezrek életét, utat engedve az álmok megvalósulásának. Az ország egyesülését egy eszme zászlaja alatt, amely nemtől, kortól és társadalmi rétegtől függetlenül mindenkié volt. Mostanában március 15-e is csak egy ünnep a sok közül. Az elgépiesedett, túlhajszolt életben egy nap a pihenésre. Persze sokan viselnek nemzeti színű szalagot ruhájukon, de számosán közülük ezt csak megszokásból teszik. Március eleje az emlékezések ideje. A nemzet nagyjaié, akik vállalva a rabságot vagy a halált, bátran kiálltak hitük és eszményeik mellett. Ez egy jó alkalom a magyar nemzet nagyságának felidézésére, de aki szívében úgy érez, mint a márciusi ifjak, az nem csak ekkor érzi magát igazán magyarnak. Bujdosó Boglárka: - Ahhoz, hogy méltóképpen tudjunk ünnepelni, mindenkinek meg kell találnia a saját március 15-éjét. NINCS PÉNZ A BENDBETETELERE Hídlábat tört a jég Zamárdiban A jég összetörte a zamárdi vitorláskikötő hídját. Az önkormányzatnak nincs pénze a megjavíttatására, s egyébként sem sokat hozott a konyhára. Négy méter széles, húsz méter hosszú híd vezet a zamárdi mólóra, amely félkörívben védi a hajókat. Ölelésében ötven vízi jármű fér el. A híd lábait a mostani télen megroggyantotta a jég, közlekedni rajta már most is életveszélyes. Az első felmérések szerint a helyreállítás húszmillió forintba kerülne, de az önkormányzat mindössze négymillió forintot tud áldozni rá. Nem tudják, hogy a többi pénzt honnan lehet előteremteni. A 70-es években épült vitorláskikötő kevés bevételt hozott az önkormányzatnak: hajónként és havonta 1500 forint bérleti díjat kértek eddig. Kovács Tamás aljegyző azt mondta: A kisrégió-fejlesztési társulás ülésén javasoltam, hogy hozzanak létre katasztrófa-elhárítási alapot. Zamárdinak van egy másik vitorláskikötője is a falu Balaton- földvár felé eső részén, ott azonban nem keletkezett kár. Ez a megsérült nagyon hiányzik majd a nyáron, ha addig nem sikerül megjavítani. (Czene) Rendőrök őrizték a rendőröket Kossuth nótát énekeltek tegnap a rendőrök a Parlamentnél. Szolgálatban lévő kollégáik pedig vigyáztak a rájuk. A három-négyezer rendőr demonstrációjára Somogy- ból hetvenen-nyolcvanan mentek el. Kovács László fonyódi rendőr százados a Független Rendőr Szakszervezet somogyi elnöke szerint jóval többen elmentek volna, ha nincsenek megfélemlítve. A héten ugyanis összeírták a részt venni szándékozó vezetőket. Tudomásuk szerint a belügyi tárcától eredt a körtelefon Kovács László fotó: török ötlete. Felemás hangulatban ácsorogtak hát tegnap az ország házánál. Az biztos, hogy nem néztek farkasszemet a demonstrációt őrző egyenruhás kollégáikkal. Tudták, azok is ugyanannyi bérért posztóinak. Ilyen különleges helyzetben az elmúlt száz évben nem voltak még a magyar rendőrök. A Kossuth nótával és száz postagalambbal is üzentek Orbán Viktor kormányfőnek, hogy odafenn is meghallja szavukat. Dr. Nagy Andor kabinetfőnök jelent meg az ajtóban a petíciót átvenni, óriási füttykoncert fogadta. Az európai szakszervezetek üzenetet küldtek, és hétfőn Athénban kezdődik a Rendőrszakszervezetek Európa Tanácsának egy hetes kongresszusa, ahol megtárgyalják a magyar rendőrügyet. Kovács László is tapasztalatokat szerez ott az érdekvédő munkáról. Állítja: Európa rendőrei velük vannak. Mint mondta, ha most sem kapnak érdemi választ, elszántak a folytatásra a törvény keretei között. A szombati demonstrációra is engedélyt kértek, ahogy kell. A rendőrségtől. (Gáldonyi)
