Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-12 / 60. szám

SOMOGYI HÍRLAP 10 Csurgói tükör 1999. március 12., péntek Mester a Korona csúcsán Vállalkozás kényszerből — Műemlékvédelem és remek toronydíszek Kovács Gyula: Gondos munka és fantázia is kell a különböző toronydíszek elkészítéséhez fotó: kovács tibor Szarajevóba indul a diák alpolgármester Figyelnek a fiatalokra Járdát, hidat építenek Hidat s gyalogutat építe­nek Csurgó déli részén, pályázati támogatással. Hivatalosan 50, gyakorlati­lag több száz éve egyesült Alsók a várossal. A két tele­pülésrész közti út déli, ka­nyargós szakasza rendkívül balesetveszélyes. Évtizedek óta húzódik a járda kiépíté­se is. Ez a rövid szakasz több mint hatmillió forint­ba kerül, mivel a Sárgátja patakra hidat is kell építeni, s erre sosem volt pénze az önkormányzatnak. Egyet­len remény a pályázatban volt; ezt tavaly még nem támogatta a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium, az újat azonban igen — négymillió forinttal. A még hiányzó bő kétmillió forintot biztosítja a város költségvetése, így megépít­hetik a járdát s a hidat. H.J. Phare-pénzzel segítenek Aligha készült statisztika, amely megmutatná, mennyi energiát pazarolunk rossz világítással, szigeteletlen ablakokkal, rosszul vakolt falakkal. Tudjuk: sokat. Csurgón elhatározták: meg­vizsgálják pontosan milyen összegről lehet szó. Segít eb­ben egy Phare-program is. A város a szerencsés kiválasztot­tak közé tartozik, amely lehe­tőséget kapott az energiafel­használás ésszerűsítésére. Füstös Dezsőné, az önkor­mányzat munkatársa el­mondta: olyan mérőműszere­ket kaptak, amelyekről még a szakembereik sem hallottak. — Öt helyen: a polgármes­teri hivatalban, a közösségi házban, az Eötvös iskolában, az egészségügyi központban és a város közvilágításánál végzünk méréseket. így meg­állapítható, hol kell beavat­kozni, s kidolgozhatjuk az in­tézkedési tervet. Ezzel ked­vezményes hitelekhez jutha­tunk. Több bank is ajánlott támogatást. Úgy számolunk: az energiatakarékos megoldá­sok bevezetésének költségeire fölvett hitel részleteit már az évi megtakarításból is kifizet­hetjük. — Mekkora megtakarításra számítanak? — A legrosszabb esetben is 15-20 százalékosra. Pontos vá­laszt azonban majd csak a mé­rések befejezése, az intézke­dési terv elkészítése után tu­dunk mondani. N. J. Kovács Gyula gondolt egy merészet, s megpályázta az 1998-as év legszebb tetője és bádogosmunkája címet a Magyar Építők Szövetsé­génél a homokpusztai sza­badidő-központtal és a bodvicai templommal. Bárhogyan is dönt a szakmai zsűri, egy dolog bizonyos: Kovács Gyula csurgói tetőfedő és bádogosmester elismerés­re méltó munkáival máris fölkeltette a szakma érdeklő­dését. Mert ne gondoljuk azt, hogy a mestersége csak egy a sok közül. Ennek is megvan a maga szépsége, és ma, ami­kor annyiféle anyag közül vá­laszthatunk, szükség van a mesterségbéli tudásra is. Kovács Gyula apja tetőfedő volt, ő azonban bádogosnak tanult. Csurgón a Napsugár szövetkezet építőipari részle­génél dolgozott, s amikor az megszűnt, kiváltotta az ipart. Jók a csurgói borok — ál­lítja llia Csaba, a Csurgói Hegyigazdák Egyesületé­nek elnöke. Hogy ez meny­nyire így van, azt igazolja az a minapi borverseny is, amelyet a Nagyváthy Kö­zépiskolában tartottak. Huszonegy szőlős gazda ne­vezett be 14 fehér és hétféle vörös borral. Vincze Miklós, a balatonboglári hegyközség el­nöke, az ismert szakember vezetésével a zsűri öt fehér és három vörös bort tartott ér­demesnek aranyéremre. A 1976-ban lett az első csurgói kényszervállalkozó; mivel más nem volt, vállalkozásba kellett fognia. A bádogosság mellett akkor tanulta meg a tetőfedést. Akik irigykedve nézték munkáját, azok is el­ismerik sikereit. Annak ide­jén őt hívták a kaposvári Do­rottya szálló míves tetőszer­kezetének elkészítésére. Dol­gozott Budapesten, az or­szágban mindenfelé. A leg­büszkébb azonban a csurgói Korona tetejének a felújítá­sára, mert azt mégis csak ott­hon csinálta. Dolgozna töb­bet is Csurgón, ha lenne meg­rendelés, ám mostanában er­refelé kevés a megbízás. Ko­vács Gyula azonban bizakodó ember. Néhány éve alig volt lakója Csurgónagymartonnak és Csicsónak, ma pedig új há­zak magasodnak ott is. — Szeretem a kihívásokat. Ezért is kedvelem a nagyatádi Szakonyi László terveit, ame­többieknek sincs okuk szé­gyenkezésre: mindegyik nedű kapott valamilyen elismerést. Ha egy bor jó, akkor a gaz­dának kötelessége azt kínálni az idegeneknek is — vallja Ureczky Attila, aki javasolta, palackozzák a csurgói boro­kat. A díszes címke már elké­szült, megrendelték az üvege­ket is. Az egészségügyi előírá­sok miatt most külön helyisé­get keresnek a palackozónak. A polgármester ígérte, segítem fog. így a csurgói hegyközség borai hamarosan palackokba kerülhetnek. Az azonban már lyekben mindig van valami különleges megoldás, amin törheti a fejét az ember. Ho­mokpusztán hat toronydíszt kellett elkészíteni: ezek is próbára tettek volna bárkit. — Különböző színű, formá­jú cserepek virítanak a házte­tőkön. Ebben is van divat? — Sokféle anyag közül le­het választani. Én például a Bramac cserepeit szeretem, s nemcsak azért, mert a cég megtisztelt azzal, hogy a mesterei között tart számon; jó dolgozni a csornai égetett cserepekkel is. Szépek, és remélhetőleg tartósak is. Nem véletlen, hogy a műem­lékvédők is ragaszkodnak az égetett cserepekhez. S van­nak olyan merőben új meg­oldások is, mint amilyet a nagyatádi szupermarketnél alkalmaztunk. A szépség mel­lett a praktikusságnak és a tartósságnak kell érvénye­sülni. Nagy Jenő most bizonyos, hogy Csurgó születésnapján csurgói bo­rokkal kínálják a vendégeket. Ilia Csaba szerint ahhoz, hogy a csurgói bor jó hírét megőrizhessék, szükség van a szakmai ismeretek bővíté­sére. A hatéves egyesületnek több mint 200 tagja van. Rendszeresen szerveznek nekik metszési bemutatókat, növényvédelmi előadásokat. Lesz ilyen márciusban is. Má­jusban majálist rendeznek majd a szőlőhegyi pincéknél, s addigra rendbe teszik a dű­lőket és utakat is. N. J. Húsz éve, hogy Franciaor­szágban megalakult az első gyermek-önkormány­zat, s diák polgármestert választottak. Ha volt is, aki megmosolyogta akkor a kezdeményezést, utóbb beismerte, a szándék el­ismerésre méltó. Meg akarták mutatni a fiata­loknak, hogy mit jelent a de­mokrácia, az emberek hogyan gyakorolhatják jogaikat. Ha fellengzősnek hat is a megál­lapítás, attól még igaz: ezzel is az életre akartak nevelni. Az ifjúsági és gyermek önkor­mányzatok ma már Magyaror­szágon sem számítanak isme­retlen fogalomnak. Mindezt Vass Andreától tudom, aki Csurgó első diák polgármes­tere volt, s most a református gimnáziumban érettségire ké­szülve sem mondott le a köz­életi szereplésről; ő az alpol­gármester és egyben a Telepü­lési Ifjúsági és Gyermekön­kormányzatok Szövetségének alelnöke. — Tizenhárom éves voltam, amikor beállítottam Bihariné Asbóth Emőkéhez, a művelő­dési ház akkori igazgatónőjé­hez, s javasoltam, hogy ki kel­lene adni a Csúfít, a csurgói fiatalok lapját. Ennek a szer­kesztőségi közösségéből ala­kult meg aztán a gyermekön­kormányzat 1995-ben. Ma már országos szövetségünk is van, Azt hiszem, hogy az el­múlt négy évben szép pályát futottunk be. Az Ifjúsági és Sportminisztérium vállalja a támogatásunkat, bár eddig is megvoltunk minden külső se­gítség nélkül. Két nagy ren­dezvényt is szerveztünk: a ha­zai gyermek- és ifjúsági ön- kormányzatok találkozóját és a Fiatalok a vén Európáért fó­rumot, amelyre több ország­ból is jöttek résztvevők. — Csurgóra azt mondják, hogy diákváros. Mennyire látszik ez meg a hétköznapo­kon? — Olyan korban élünk, amely nem igazán kedvez a közösségek létrehozásának. Persze lehet, hogy az embe­rek egyszerűen csak lusta­ságból nem járnak közös­ségbe, de mi azon vagyunk, hogy közösségek alakulja­nak, s az az 1500 diák, aki Csurgón tanul, jól érezze ma­gát. A közösségi ház prog­ramjainak szervezésében is részt veszünk, s próbálunk beleszólni a bennünket érintő döntésekbe. Ott lehetünk a város képviselő-testületének ülésein, olykor a vélemé­nyünket is kikérik, s előfor­dult már, hogy a tanárok is kérték a segítségünket. — Érettségire készül; ho­gyan tovább? — Szeretnék később is a ci­vil kérdésekkel foglalkozni és a művelődésszervezői szakot elvégezni. Gondolom érthető, hiszen az utóbbi éveim ebben a közösségben teltek el. Most, az érettségire készülő­dés közepette is hívnak min­denfelé. A közeljövőben Sza­rajevóba utazhatom egy sze­mináriumra. Nagy Jenő Képkovácsok a múzeumban Figyelmet keltő a most nyílt új időszaki kiállítás címe: Nemzetközi Kovács. Harminchárom Kovács nevű alkotó munkáiból válogatott a Magyar Festők Társasága, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége és a Ma­gyar Szobrásztársaság. Egy dologban egyeznek: akár ecsettel, krétával, ceruzával, akár vésővel vagy üveggel dolgoznak, sa­játos fricskát mutatnak a nagyérdeműnek. Elgondolkodtató tárlat ez — a bennünket övező világról. Kovács Tamás Mik­száth úrnak tisztelettel sorozata erre a példa. A pénzügymi­niszter reggelije című képe a legékesebb bizonyítéka. Mert az alkotók célja az, hogy elgondolkodtassanak, fotó: kovács tibor Palackozzák a hegy levét Értékpapír ajánlatunk ■ 19% fix kamatozású QIK kötvény, ■ 3-12 hónapos lejáratú 14.5% fix kama­tozású állampapírok! Szolgáltatásaink: ■ Azonnali és határidős tőzsdei megbízá­sok bonyolítása on-line rendszeren. Tesztelje le rendszerünk gyorsaságát! ■ Portfolió kezelés ■ Ingyenes, személyre szóló befektetési. tanácsadás! : QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR RT. QU/ESTOR ! Kaposvár, Ezredév u.l/A. Tel. 82/321-300 Szeretnénk, ha nemcsak olva­sója, hanem ajánlója is lenne a SOMOGYI HÍRLAP-mk. Ezért kérjük, hogy szervezzen isme­rősei, barátai körében új előfi­zetőt lapunknak. Azok között a jelenlegi előfizetők között, akik új megrendelőt szerveznek la­punknak, Holló könyvvásár­lási utalványt ajándékozunk. Kérjük előfizetőinket, hogy ha szerveznek új előfizetőt, akkor az itt látható megrendelőlapot ki­töltve küldjék vissza. A boríték­ra nem kell bélyeget ragasztani, a postai díjat kiadónk a levél ér­kezése után kifizeti. Megrendelőlevél n a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1999 .......................-tői C ímzett: a SOMOGYI HÍRLAP Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak: Előfizetés díja: Az áras árhoz viszonyított kedvezmény Beszervező előfizető: Név. Lakcím: Beszervezett előfizető: Név.. L. Lakcím: (976731 J Cantemus kar sok sikerrel A Cantemus női kar 15 éves. A kórust Peperő Gyula karnagy hívta életre, aki ma is fáradhatatlanul szervezi fellépéseiket. A jeles évfordulón júliusban országos kórustalálkozót ren­deznek Csurgón, ám addig se tétlenkednek; sorra kapják a meghívásokat különböző fel­lépésekre. A Budapest Kör­csarnokban 25 hazai kórus részvételével rendezik meg azt a koncertet, amelyet a Bárdos- évforduló alkalmából hirdet­tek meg. Keszthely, Hévíz és Csurgó találkozásai is folyta­tódnak zenei programokkal, így a rendezvényekre meghív­ták a Cantemust is. S törvény- szerű, hogy ott legyenek a pe­dagóguskórusok fesztiválján.

Next

/
Thumbnails
Contents