Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-10 / 58. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. március 10., szerda Belpolitika 9 Rendezett földeket Még mindig a víz az úr... A belvíz immár 350 ezer hektárt borít Továbbra is rendkívül sú­lyos a belvízi helyzet Felső-Szabolcsban, a Be- regben, a Tisza-Sza- mos-Kraszna közén, va­lamint a Hortobágy-Be- rettyó vízgyűjtőterületén. Rendkívüli készültség el­rendelése vált szüksé­gessé a Bodrogközben is. A belvízzel borított terü­let jelenleg meghaladja a 350 ezer hektárt. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól ka­pott tájékoztatás szerint ja­vult a helyzet az észak-du­nántúli, a Duna-Tisza közi és a dél-alföldi területeken, ahol a védelmi készültség enyhébb fokozatba lépett, mert a belvízzel borított te-. rületek csökkenése tapasz­talható. Ennek ellenére még mindig az elöntött területek növekedésével kell szá­molni. A belvíz jelenleg is több mint 270 települést fe­nyeget. Kilencezernél is több lakás, ház sorsa bi­zonytalan. Tegnap több mint 45 ezer ember volt közvetlen veszélyben. Változatlanul aggoda­lomra ad okot az árvíz is. A Tisza és mellékfolyói kilép­tek medrükből, a vízszint mindenhol tovább emelke­dett, csaknem ezer kilomé­teres szakaszon van még ér­vényben a harmadfokú ké­szültség. A Duna Budapest térségében tetőzött, a felső szakaszokon lassú apadás indult meg, azonban a ve­FOTÓ: FEB/MÉSZÁROS JÁNOS szély még nem múlt el. A fo­lyó vízgyűjtő területén ugyanis 1965 óta nem esett annyi hó, mint az idén, s most már az időjárás függ­vénye, hogy milyen ütem­ben olvad el a hótömeg. Amennyiben az Alpokban gyors lesz a felmelegedés, a Duna is kiléphet medréből. Az ár- és belvízvédelmi munkálatokban mintegy 4 ezer polgári védelmi munka­társ 2 ezer technikai eszköz­zel vesz részt folyamatosan - tájékoztatta lapunkat Schie­ber József, a Magyar Polgári Védelem szóvivője. Meg­kezdték a Vám- és Pénz­ügyőrség által elkobzott, a szivattyúk működtetésére felajánlott üzemanyagok el­osztását. Kisebbségi képtelenség A földkárpótlás és a rész­arány-tulajdonú földek ki­adása során történelmünk talán legnagyobb tulajdo­nosi változásának voltunk szemtanúi, illetve szen­vedő alanyai — mondta a parlamentben Pásztohy András országgyűlési kép­viselő (MSZP) a földren­dező és földkiadó bizott­ságokról szóló törvény módosításának vitájában. Budapest Majdnem minden családot és mintegy 5 millió hektár föld­területet érintett ez, s a fo­lyamat még nincs lezárva - tette hozzá. Egy ilyen folya­matot úgy levezényelni, hogy mindenki elégedett legyen, szinte lehetetlen, de végre törvényesen be kellene fe­jezni a munkát. — Nagy hiba volt úgy kez­deni a ’90-es évek elején az egész földkárpótlást, a rész­arány-tulajdonú földek kia­dását, amíg nem alakult ki konszenzussal egy nemzeti agrárstratégia — mondta Pásztohy András. — Az akkori ötletszerűségért nagy árat kell fizetnie a falun élőknek. Azt helyeseljük, hogy e tör­vényt együtt tárgyaljuk a földtörvény módosításával, de azt már nem, hogy a bir­tokrendezésről és a Nemzeti Földalapról szóló törvényt nem most, úgynevezett cso- magban tárgyaljuk, hanem külöii-kűíön iVal'ámiKof. így nem egyértelmű a kor­mány véleménye a termő­földről, mint a mezőgazdál­kodás legfontosabb eszközé­ről, s az sem, hogy az meny­nyiben szolgálja a verseny- képes mezőgazdaság kialaku­lását, fejlődését, különös te­kintettel a 7,^-csa 11 a k o z á sr a. Az sem ismert, hogy vajon a kormánynak van-e valami­lyen középtávú agrárstratégi­ája. Mit akar a vidékkel? Azokkal értek egyet, akik azt mondják: törvénnyel is segí­teni kell a földkiadási eljárá­sok lezárását. Az előttünk levő törvénymódosítás azon­ban ennek csak részben tesz eleget. Nem fogadható el, hogy a aranykorona-hiányok eltüntetését elsősorban a szövetkezetek és azok tagjai terhére igyekszik megoldani. A hiányok máshol keletkez­tek, például a földkiadó bi­zottságok működése, jogsza­bályváltozások révén. A szö­vetkezetek a földalapok kije­lölésével egyébként is eleget tettek törvényi kötelezettsé­güknek, melyről az Alkot­mánybíróság határozatában megállapította, hogy csak egyszeri, a rendszerváltáshoz kötődő, de kivételes megol­dásként fogadható el. Ennek „folytatása” különben is el­lentmond a jogbiztonság kö­vetelményének, ezért alkot­mányellenes. Ugyanakkor he­lyeselhető, hogy az esetleges Welégítetlen földkiadási igény esetén az állam kárta­lanítja az igénylőket 3000 fo­rintos aranykoronánként! ér­téken. A mértéken természe­tesen lehet vitatkozni. Pásztohy András vélemé­nye szerint a tervezet to­vábbra sem rendezi kielégí­tően a szövetkezeti haszná­latban lévő utak és egyéb mű­tárgyak (árkok, csatornák) sorsát. Elfogadhatatlannak tartja, hogy ezek kártalanítás nélkül kerüljenek önkor­mányzati tulajdonba. Ugyan­akkor az sem ésszerű, hogy ha a szövetkezet nem hasz­nosítja ezeket, és a szövetke­zetnél maradnak. Megítélése szerint meg kell oldani a szö­vetkezeti és egyéb vállalkozói gazdálkodói használatok ösz- szeegyeztetését, költségvise­lését is. Nemzetgazdasági szem­pontból is rendkívül káros­nak tartja a közös tulajdon szabályainak könnyítését a polgári jog szabályaitól eltérő módon megengedő koncep­ciót. A tulajdonközösségek felbontása és a kisparcellák tömeges kialakítása szerint, ellentétes a kormány prog­ramjával, azaz a jversenyké- pes birtokszerkézet kialakítá­sával, de rendkívüli költsége­ket róna a tulajdonosokra is. — Egyetértek annak szük­ségességével, hogy a földjü­ket saját művelésbe venni kí­vánó tulajdonosoknak ezt le­hetővé kell tenni, ezért szük­ség van a jelenlegi szabályok, í|letve eljárás egyszerűsíté­sére — hangsúlyozta Pász­tohy András. — Ezt szolgál­hatja a tulajdonosok közgyű­lése mint intézmény beveze­tése, de ennek a döntési jog­körét erre a feladatra kell szűkíteni. Indokolatlan és ésszerűtlen, hogy a jogos egyéni kimérési igény teljesí­tése érdekében az egész tu­lajdonközösség megszűnjön és azok is a földjük kiméré­sére — és az ezzel járó költsé­gek viselésére — kényszerül­jenek, akik ezt nem igénylik. Ehelyett indokolt lehetne az aranykoronában kifejezett részarány-tulajdon forgalmát a szabályok egyszerűsítésével lehetővé tenni, sőt kedvez­ményekkel ösztönözni, hogy a szükséges birtokkoncentrá­ció mielőbb és költségkímélő módon végbe mehessen. Politikai szándék hiúsította meg az elmúlt nyolc év so­rán, hogy a hazai kisebbsé­gek parlamenti képviselet­hez jussanak - vélekedik Kaltenbach Jenő kisebb­ségi biztos, aki lapunk kér­désére elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy a következő országgyűlési választásokon a kisebbsé­gek képviselői az alkotmá­nyos jogaikkal élve beke­rülhessenek a parla­mentbe. Budapest A politikusok által felvetett kisebb létszámú parlament­ben a kisebbségek parlamenti képviseletének esélyei még kevésbé biztatóak. Az alap­törvénnyel ellentétes helyzet megoldására felmerült egyik lehetőség szerint a kisebbsé­gek nem rendes képviselet­hez, csupán parlamenti jelen­léthez jutnának. Vagyis ta­nácskozási joggal vehetnének részt a törvényhozás munká­jában, a kisebbségeket köz­vetlenül érintő kérdések meg­tárgyalása során pedig az egyetértési jogtól egészen a vétójogig terjedhetne válasz­tott vezetőik felhatalmazása. Ez a megoldás nem helyette­síti a parlamenti képviselet­hez való alapjogot, és az érin­tettek sem fogadták el. A legtöbbet vitatott kérdés az, miként lehet elérni, hogy csak az adott kisebbséghez tartozók szavazzanak és vá­lasztassanak képviselővé. Jo­Kaltenbach Jenő fotó: feb gilag a kisebbségek regisztrá­lása, a választói lista lenne a megoldás, ám ezt a kisebbsé­gek ellenállással fogad­ják. (Horváth) HÍREK Gyermekpornó-ítélet Szemérem elleni erőszak, megrontás bűntette miatt jogerősen 5 év börtönbünte­tésre ítélte a Heves Megyei Bíróság Kun Istvánt, az egri gyermekpornóügy elsőrendű vádlottját. Az ítéletet kedden hirdették ki Egerben. Kun 1989 óta foglalkozott olyan pornográf videofelvételek ké­szítésével, amelyeken gyer­mekkorú lányok is szerepel­tek. Távozó államtitkár Lemon­dott Tarnóczi Tibor, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára - közölte tegnap a tárca sajtó­főnöke, Horváth József. Az államtitkár távozását maga kezdeményezte, egészség- ügyi okok miatt. Részleges egyetértés Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának vezetője és Demszky Gábor főpolgár­mester tegnapi megbeszélé­sükön több, a millennium­mal összefüggő program megvalósításában egyetér­tésre jutottak. A két politikus között fennmaradt azonban a nézeteltérés a Nemzeti Mú­zeum felépítésével kapcso­latban. Süketek párbeszéde? A Strasbourgi Emberi Jogi Bíró­sághoz fordul a napokban egy magyarországi roma pa­naszos ügyében a Másság Alapítvány Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Jogvédő Iro­dája - közölte Furmann Imre igazgató. Mint elmondta, a panaszost két évvel ezelőtt egy rendőrkapitányságon olyan súlyosan bántalmaz­ták, hogy a férfi egyik fülére megsüketült. A férfinek Ma­gyarországon nem sikerült jogorvoslatot kapnia. Fellebbez a VDSZSZ A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete nem fogadja el a Fővárosi Bíróság másod­fokú végzését, amely jogsze­rűtlennek mondta ki a janu­ári általános sztrájkot - mondta Gaskó István szak- szervezeti elnök. A VDSZSZ felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Legfelsőbb Bíróság­hoz,mert több ponton is vi­tatja döntését. Török repülőtér Gyakorlati­lag elkelt a debreceni repülő­tér: az üzletre a közgyűlés­nek ugyan még áldását kell adnia, de a megegyezés már megszületett egy török ingat­lanbefektető társasággal - je­lentette be Kosa Lajos pol­gármester. (1051 Budapest, József nádor tér 1.), hivatali helyisége: 1051 Budapest, József nádor tér 10.1. em., Titkárság, telefon: (06-1)266-2144, fax: (06-1)266-0765 megbízás alapján, egyfordulós, nyílt pályázattal értékesíteni kívánja a Marcali, Múzeum köz 1. sz. (hrsz.: Marcali, 1630/2) alatt található szálloda, oktatóbázis épületet, a benne található berendezési tárgyakkal együtt. Az értékesítés feltételei: A pályázók csak egyösszegű fizetéses ajánlatot nyújthatnak be 1999, március 31-én 13 óráig, a kiíró hivatali helyiségében, a részletes tájékoztató előzetes megvásárlását (8000 Ft + áfa) követően. A pályázat benyújtásának összes feltételét a részletes tájékoztató tartalmazza. További információ: A pályázattal kapcsolatban további információt Jeli Zoltán, a Postabank Invest Rt. munkatársa nyújt munkanapokon, hivatali helyiségében vagy telefonon (tel: (06-1)266-2144). Az ingatlanok megtekinthetők munkanapokon, előzetes egyeztetéssel, a részletes tájékoztató megvásárlását követően. A Postabank Invest Rt. (1051 Budapest, József nádor tér 1.), hivatali helyisége: 1051 Budapest, József nádor tér 10. Lem., Titkárság, telefon: (06-1)266-2144, fax: (06-1)266-0765 a Siófok, Fő u. 174-176. I. em. 28. (hrsz.: 6453/4/A/28) sz. alatti bérbeadással hasznosított raktárhelyiség tulajdonjogát értékesíti, melyre vételi ajánlat benyújtását várja. A határozatlan időre szóló bérlet a törvény szerint felmondható. Az ajánlattevők csak forintban megjelölt (az áfát is tartalmazó), bruttó árra vonatkozó, egyösszegű fizetéses ajánlatot nyújthatnak be. Az ajánlatok értékelési szempontjai: az ajánlati ár nagysága (forintban), egyösszegű fizetés szerződéskötéskor. Az ajánlatok benyújtásának helye: 1051 Budapest, József nádor tér 10. (Postabank Fiók). Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1999. március 31. 13 óra. Az ajánlatok benyújtásának módja: személyesen, meghatalmazott útján vagy 1999. március 31-ig igazolt postára adással, ajánlott postai küldeményben. Az ajánlatot tartalmazó borítékra kérjük írja rá: „Ajánlat, jelige: Siófok, Fő u. 174-176.1. em. 28.“. Az ajánlatkérő fenntartja magának azon jogát, amely szerint az értékesítési eljárást akár egészben, akár részben eredménytelennek nyilváníthatja, indoklás nélkül. Az ajánlattevő köteles az ingatlanra vonatkozó adatokat ellenőrizni. Az ingatlanokkal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad munkanapokon 9-13 óra között Berettyán Júlia telefonon a 06-1-266-2144 telefonszámon, vagy írásban. Az írásos tájékoztató beszerezhető az ajánlat benyújtásának helyén. |/V INVEST RÉSZVÉNYTAJtSASÁG lUjMi

Next

/
Thumbnails
Contents