Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-09 / 57. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. március 9., kedd Megyei körkép Még tűrnek a belügyesek (Folytatás az 1. oldalról) Kovács László, a Független Rendőrszakszervezet megyei vezetője szerint azonban igenis sztrájkhangulat van Somogybán is. Itt is, mint az egész országban, joggal elé­gedetlenek és elkeseredettek a belügyi dolgozók. Éppen ezért a megyei szakszervezet is részt vesz a szombati bu­dapesti demonstráción. A somogyi tűzoltóságok dolgozói — mint Nagy Tibor ezredes, megyei tűzoltó-pa­rancsnok elmondta — nem elégedetlenek a helyzetükkel, de nem is elégedettek. Bár a központi keretből erre külön pénzt nem kapott a tűzoltó­ság, saját költségvetésük át­csoportosításával szerény béremelést tudtak biztosítani dolgozóiknak, átérezve azt a gondot, amelyet az infláció, a családok egyre nehezebb megélhetése jelent. A parancsnok hozzátette: együttéreznek a demonstráló kollégáikkal, de — annak el­lenére, hogy a tűzoltóság mindig is a belügy mostoha- gyereke volt — náluk nincs sztrájkhangulat, igyekeznek alkalmazkodni és lojálisak lenni a vezetéshez. A köz- igazgatási hivatal csak egyet­len, de a legfontosabb szálon kapcsolódik a Belügyminisz­tériumhoz: pénzügyi téren. Dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta: dolgozóik az elmaradt béremelés miatt természetesen elégedetlenek, de már elkezdődtek a tárgya­lások annak érdekében, hogy a kormányhivatalok dolgozói is megkapják a legalább inflá­ciót követő béremelést. Addig ezt egyéb juttatásokkal igyekszik pótolni a hivatal. Dr. Vörös Tamás, a Közigaz­gatási Hivatali Dolgozók Or­szágos Szakmai Tanácsának elnöke hozzátette: dolgozóik 50-60 százalékának nem hogy nőtt, hanem csökkent a fizetése, és ez így nem ma­radhat. Az azonban abszurd helyzetet teremtene, ha a kormányhivatali dolgozók az utcára vonulnának vagy be­szüntetnék a munkát. A szakmai tanács a tárgyalás híve, és remélik: az év máso­dik felében már rendeződik ez a vitás kérdés. (Jakab) Rablók a kriptában (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap a rendőrség Polgár József alezredes által vezetett helyszínelő csoportja a csa­ládtagok jelenlétében felnyit­tatta a kriptát. Az első pilla­natban látszott, hogy a sírban idegenek jártak: felnyitották az üvegkoporsót, s a fedelét nem tették pontosan vissza a helyére. A szülők elmondása szerint Erdélyi Zsuzsát a füle­iben, nyakán, ujján arany ék­szerekkel temették el. Imára összekulcsolt kezébe pénzt tettek. Ezek mind hiányoztak a már foszlásnak indult holt­testről. Eltűnt több táska és egy mobiltelefon is, a női ru­haneműk azonban nem kel­lettek a rablóknak. A rendőr­ség nyomozást indított. A család kápolna építtetését tervezi a kripta fölé. (Czene) Úttalan földeken (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly óta az önkormányza­tokkal kell igazoltatni a meg­osztást, azok pedig már csak akkor adnak hozzájárulást, ha van út. Berényi András hi­vatalvezető szerint árverési körülmények között lehetet­len volt biztosítani a földek megfelelő kiosztását, így ala­kulhattak ki például a Dese- dára merőleges parcellák. Szennában tarthatatlan a helyzet, a több száz zártkert­ből mintegy ötven parcellát már az 1970-es zártkertren- dezés során út nélkül hagy­tak. Handó János polgármes­ter több éve húzódó bírósági perekről tud. S csapadékos időben minden zártkert meg­közelíthetetlen, mert több millió forint kellene a Bárd­udvarnok felől vezető horhos út burkolásához. Egy új tör­vénytervezet szerint a megyei földművelésügyi hivatalok adnák át az önkormányza­toknak a dűlőutakat, ame­lyeknek egy része most szö­vetkezeti tulajdonban van. Hegedűs Dezső, a somogyi hi­vatal főtanácsosa szerint azonban vita alakult ki, mert az üzletrész-tulajdonosok va­gyona csökkenne ezzel, s ki kellene fizetni nekik az utak ellenértékét. A magántulaj­donosok pedig csak egymás­sal megegyezve tudnak utat nyitni, magánutak létesítését kezdeményezve a közleke­dési felügyeletnél. Ez sem ol­csó, hiszen például közúti csatlakozáskor sárrázót kell építeni. Az utak ügyében te­hát még folyik az útkere­sés. Katona József Támogatott tehetségek Csaknem 250 diáknak eddig mintegy hárommil­lió forint egyszeri ösz­töndíjat osztott támoga­tásként a Somogyi Egye­temistákért és Főiskolá­sokért Közalapítvány. Kaposvár Tegnap a megyeháza nagy­termében például kilenc­vennyolc somogyi főiskolás és egyetemista részesült összesen 1 millió 115 ezer forintnyi támogatásban. Dr. Gyenesei István, a Somo- gyért Egyesület elnöke be­vezetőjében elmondta: 1280-an pályáztak Somogy különböző településeiről, hogy részesülhessenek a ta­nulmányukat segítő egyszeri ösztöndíjban. Közülük mintegy ezren feleltek meg azoknak a követelmények­nek, amelyeket a közalapít­vány támasztott a diákokkal szemben. A többség saját települé­sén, vagy annak körzetében veheti majd kézhez a támo­gatást. A közalapítvány leg­később május 29-ig, a szer­vezet ötödik születésnapjáig kiosztja az ösztöndíjat, a legtöbben pedig már április­ban megkapják a közalapít­ványtól a pénzt. A tegnapi ünnepség ebben a tanévben a harmadik volt, amelyre hatvanhat vidéki és har­minckét kaposvári diákot hívtak meg. B. Zs. Dr. Gyenesei István 98 hallgatónak adta át az ösztöndíjat FOTÓ: KOVÁCS Védelem a kiskertekben Csaknem száz gazda, kis­termelő vett részt tegnap a megyeházán azon a fó­rumon, melynek témája a növényvédelem, a kárte­vők elleni védekezés volt. Megyei körkép Dr. Schweigert Andrásáé, a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igaz­gató-helyettese a kiemelt fon­tosságú kórokozókról, beteg­ségekről, elsősorban a tűzel- halás okozta gondokról szólt. Elmondta: a tűzelhalás elleni védekezés kötelező az alma- termésűeknél, fontos a baj minél korábbi észlelése és a védekezés. Az első tünet, amikor a 15 centiméteres haj­tások vége visszahajlik és el­szárad. A betegség virágzás­kor fertőz, párás, csapadékos, meleg időben. A megyében eddig csak Mernyén és Kuta­son fordult elő fertőzés, de az időjárási előrejelzéseket fi­gyelembe véve bárhol előfor­dulhat. Rügypattanás előtt a Novenda 1,5 százalékos olda­tával lehet védekezni, amely a fa törzsén és vázágain levő valamennyi kórokozót el­pusztítja, metszés után pedig a Rézkén 650 FW 0,5 száza­lékos oldatával. Ugyancsak ez utóbbival lehet megelőzni a meggymoníliát, amely a so­mogyi gyümölcsöskerteket is megtizedelte már. Hargitai Csaba szakmérnök a szőlő károsítóiról, elsősorban a pe- ronoszpóráról beszélt, amely az elmúlt évtized legsúlyo­sabb károkat okozó növény­betegsége lett Somogybán. Dr. Jasinka János területi képviselő ezután a Nitroké- mia 2000 Rt-t és termékeit mutatta be. Elmondta: az öt­ven éve alakult Nitrokémia 2000 vegyszergyártással és a növényvédőszer-fejleszté- sekhez szükséges alapanya­gok gyártásával foglalkozik, új termékeik szuszpenzió formájában kerülnek a bol­tokba, az egészségre így nem ártalmasak. Az elhasznált flakonokat a cég visszaveszi és térítésmentesen megsem­misíti. Dr. Jasinka János a cég termékei közül kiemelte a kukorica gyomirtására legal­kalmasabb Eronit A 530 FW- t, az innovációs nagydíjas Propanit-szercsaládot, a 720 EC-t és a 840 EC-t, amely va­lamennyi növénykultúrában — a kukoricától a naprafor­góig, a sárgarépától a vörös­hagymáig — felhasználható, és az OMÉK-nagydíjas Réz­kén 650 FW-t, valamint az Axanit-szercsaládot. (Jakab) Négymilliós a forráshiány Elfogadta költségvetését a torvaji képviselő-testü­let, s a számítások szerint négymlllió-egyszázezer fo­rint a hiány. Torvaj Az önkormányzat 19,1 mil­liós költségvetése mindössze a működésre elég. A forráshi­ány most másfél millió forint­tal több, mint egy éve volt, s a hiány pótlására önhikis pá­lyázatot nyújt be a testület — tudtuk meg Forró György pol­gármestertől. Felújításra, karbantartásra mindössze 400 ezer forintja van a telepü­lésnek. Ebből kell megoldani a Szőlőhegyi út feltöltését — terveik szerint törmelékkel —, hogy ha nehezen is, de gép­kocsival megközelíthessék az utolsó házat is. Nehezen jut oda a mentő, bár több beteg, idős ember lakik abban az ut­cában. Szükség van a szemét­telep rendezésére, az iskola, s a kultúrház vízelvezető csa­tornájának kijavítására. Újra cserélésére nincs pénze az önkormányzatnak. K. J. HÍREK Elvezetik a belvizeket A balatonboglári önkormány­zat és az Észak-somogyi Vízi Társulat közösen megoldást talált a belterületi vízrende­zésre. A társulat kezdemé­nyezte a Nyárfa utcával pár- huzamosan megépülő nagy szelvényű lecsapolóárok megépítését, és saját költség- vetéséből, illetve állami ala­pokhoz benyújtott pályázati pénzekből kezdte meg a munkát. A beruházás össz­költsége több mint 50 millió forint. Támogatott útjavítás Ti­zenkétmillió forint támoga­tást nyert a karádi önkor­mányzat a tavalyi felhősza­kadás okozta károk elhárítá­sára. Az állami költségvetés­ből nyert rendkívüli támoga­tás kisebb részét már ősszel felhasználták, a többit most, tavasszal fordítja az önkor­mányzat a Gárdonyi, a Kop­pány vezér és a Dózsa utca helyreállítására, az aszfalto­zott és kőzúzalékos utak fel­újítására. Jelentős összegbe kerül az átereszek tisztítása, a megrongálódott építmé­nyek kijavítása is. Az önkor­mányzat a munkák elvégzé­sére versenytárgyalást hirde­tett, várhatóan még ebben a hónapban elkezdik a károk elhárítását. Bodrogi hagyomány Há­rom évtizede minden már­cius elején nagyszabású kul­turális bemutatóval köszön­tik a tavaszt Bodrogon. A kultúrház az idén három órásra sikerült műsorra is zsúfolásig megtelt érdeklő­dőkkel, akik először az álta­lános iskolások színvonalas műsorának tapsolhattak, majd a színjátszó és a nyug­díjas csoport következett. Árvíz a tóparton A balaton- lellei Napsugár utcában két napig szivattyúzták a tűzol­tók a telkeket elárasztó bel­vizet. A tóparti utcában har­minc-negyven centiméteres vízben álltak a házak. A lelle-boglári önkormányzati tűzoltóság csaknem négy­száz köbméter vizet szivaty- tyúzott a tóba. Szerencsére nagyobb kár nem keletkezett az épületekben. Nőnap Patalomban A tele­pülés valamennyi hölgy tag­ját vendégül látták a patalomi képviselő-testület férfi tagjai. A kultúrházban rendezett nőnapi ünnepségen Kakas Ferenc alpolgármester kö­szöntötte a lányokat, asszo­nyokat. A gyerekek kedves műsorral, a testület virággal köszöntötte a 116 hölgyet. Tavaszváró öreglakon Amatőr krónikások, rémhírek és a pénznyelő Ezen a héten az 1800 la­kosú Öreglak mindennap­jait követjük nyomon. A tavasz első napjaiban itt is megpezsdült az élet. Tegnap jelent meg az Öreg­laki kalendárium februári száma. A falu lapja idén ün­nepli tizedik évfolyamát. A születésnapos kalendárium főszerkesztője, Hegedűs Juli­anna a harmadik számot szerkesztette. A stafétát dr. Neszményi Zsolt jegyzőtől vette át, aki olyannyira bele­jött a toliforgatásba, hogy 1992-ben néhány lelkes kol­légájával egy alternatív ifjú­sági folyóiratot is alapított. A Koktél című öt évfolyamot megért lap legsikeresebb ro­vata a (félre) értelmező szótár és a (rém) hír-háttér volt. Az utóbbi legjobban sikerült kommentárjára heteket vár­tak a szerzők. Történt ugyanis, hogy Barátihegyen állították fel a víztornyot. A jegyző, miközben a torony éppen félúton tartott, lefény­képezte a munkálatokat, hogy aztán a (rém) hír-háttér­ben közzétegye, miszerint „Pokoli torony Barátihe­gyen”, avagy kidőlt a vízto­rony. Nemcsak a szenzáció­nak, az egyszerű történések­nek is nagy a visszhangja Öreglakon: kíváncsi népek lakják a falut. A nyugdíjasegyesület kó­rusa tegnap is az iskola ebéd­lőjében tartotta szokásos próbáját. A hét végi ünnep­ségre készülődnek. Az ének­lés előtt azonban Böröcz Jó­zsef, a kórus egyetlen férfi tagja köszöntötte a nőnap al­kalmából a dalos kedvű asz- szonyokat. Papp Istvánná, az egyesület vezetője az 1986- ban alakult civil szervezet eredményeiről mesélt, ame­lyek közül nem is a díszes ok­levelekre a legbüszkébbek, hanem arra: igazi baráti tár­saság lett a falu nyugdíjasai­ból. Az énekkar éppen ezért nemcsak a falu ünnepeire ké­szül lelkesen, hanem tagjai­nak a megünneplésére is. Herkovics Lajosné és férje aranylakodalmát ünnepli eb­ben a hónapban, s ehhez vendégség is dukál. Ebből még az egyesület legidősebb tagja, Morócz Ferencné is ki­veszi a részét. Márta néni az idén tölti be a 77. életévét, mégis irigylik erejét a fiata­labbak. S kortársai mind em­lékeznek: milyen szép lány volt az idős asszony, aki a falu egykori színjátszóköré­ben is szép érdemeket szer­zett A falu rossza egyik sze­repében éppúgy, mint a ro­mantikus történetek főhőse­ként. Az önkormányzatnál eközben fontos események zajlanak, melyek méltán számíthatnak az Öreglaki Krónika figyelmére is. Szponzort talált a népszerű focicsapat. Ezentúl a marcali Bélafa Kft nevét viseli majd ­azt remélik, győztes - mezén a csapat. Tóth Béla azt mondta: azért vállalták a se­gítséget, mert a csapat szem­lélete hasonlít az ő vállalko­zására: vidámak, jól felké­szültek és mindig nyerni akarnak. A győzelem min­denesetre már nem múlhat a pénzen, s ha minden jól megy, akkor a felkészülésen sem. A gárda ugyanis nyártól akár a falu új sportcsarnoká­ban is edzhet. Az öreglakiak által eddig csak „pénznyelő­nek” titulált beruházás öt éve vajúdik, részben az építő­anyag-árak rohamos emelke­dése, részben pedig amiatt, hogy melléfogtak a kivitele­zővel. Németh Endre polgár- mester szerint egyébként ez lesz a megye legolcsóbban megépített tornacsarnoka. A polgármester aztán gyorsan el is számol: ha az idén elké­szül, 60 millióba lesz az épü­let. A pénz nem kevés, de minden forintját pályázato­kon nyerték, így a falu va­gyonából egy fillérnyit sem nyelt el. A tornacsarnok befe­jezéséhez éppen tegnap kezdték készíteni a pályáza­tot. A megyei területfejlesz­tési tanács és a pályázatokat elbírálók jóindulatában bíz­nak, no meg abban is: komo­lyan gondolja a kormány, hogy végre a korábbinál ha­tékonyabban támogatja a sportot és ezzel együtt az öreglaki csarnok befejezését is. Fábos Erika i

Next

/
Thumbnails
Contents