Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-08 / 56. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. március 8., hétfő Örömmel jön minden gyerek - Az ének közösségteremtő ereje Virágzik a Napraforgó A Napraforgó énekesei; ezek a gitárral kísért énekek sokat segítettek, hogy hitünk élővé váljon FOTOrFABOS ERIKA Két anyuka — egyik Keszt­helyről, a másik Székesfe­hérvárról jött a kis faluba — igyekszik, hogy közös­séget teremtsen Somogy- sámsonban. Sikerült is ne­kik. A Napraforgóban min­denki otthon érzi magát. SOMOGYSÁMSON Átlagéletkoruk nyolc év, és hetente, minden pénteken találkoznak. Somogysámson ünnepein és a környező templomokban tűnnek fel időnként, és mindig nagy si­kert aratnak. Ők tizenné­gyen a Napraforgó. Az egy­házi kórus egy éve alakult a somogysámsoni általános iskola hittanos tanulóiból. — Mindketten vallásos csa­ládból származunk, és éle­tünk során azt tapasztaltuk: ezek a kedves, gitáros énekek is sokat segítettek abban, hogy hitünk élővé válhasson — mondta Németh Endréné, a kórus vezetője, aki végzett­sége szerint óvónő, hivatását pedig otthon hat gyermeké­vel és az óvodában is gyako­rolja. — Egy éve minden pénte­ken találkozunk; szerencsére a gyerkőcök nagy örömmel jönnek, minden alkalommal — mondta Lelovics Béláné. — Szeretik a gitárt, és nagyon szeretnek szerepelni is. Leg­közelebb húsvétkor lépünk fel, a somogyzsitfai temp­lomban. Igyekszünk bemu­tatkozni minden faluban, ahonnan van kórustagunk. Azt tervezzük, hogy nyáron elvisszük a gyerekeket né­hány napos táborba is. Az utóbbi bejelentés nagy sikert arat, de akkor is szinte kisebb zsibvásár kerekedik, amikor a legemlékezetesebb fellépésükről érdeklődöm. Rövid vita után azok győz­nek, akik a Márton-napi lam- pionos éneklésre szavaznak. A dalok közül pedig az a kedvencük, amelyiket ének­lés közben el lehet játszani is. A Napraforgó próbája egyéb­ként ezen a pénteken is rö­vidnek bizonyult: az apró „napraforgók” mindannyian méltatlankodtak, hogy máris menni kell. Fábos Erika Tetéződő gond: tizenhatmillió forint kiadás és kilencmillió hiány Átvilágítják a falut Turisták paradicsoma lehet a Pogány völgye régió Kész a látványleltár Tejprogram Tapsonyban A tapsonyi önkormányzat a múlt héten úgy határozott, hogy bekapcsolódik az isko- latej-akcióba. A faluban a csecsemőkorú apróságoktól egészen a 14 éves iskolásokig 140 gyerkőcnek biztosítja az önkormányzat, hogy min­dennap fogyaszthasson friss tejterméket. Boronka az interneten Négy település közös hon­lapja készül Kelevízen. Mesz- tegnyő, Gadány, Hosszúvíz és Kelevíz látnivalói és prog­ramlehetőségei kerülnek föl így a világhálóra. Ettől azt remélik, hogy sokan kedvet kapnak majd az internet ra­jongói közül, hogy a való­ságban is megismerkedjenek e települések értékeivel. Böhönye hiányzó forintjai Elfogadta a képviselő-testület az önkormányzat költségve­tését, s úgy számoltak: csak­nem százmillió forint lesz a kiadás és tizenegymillió fo­rint a hiány. Hétmillió forint jut fejlesztésre; ebből az ösz- szegből mindössze egy jelen­tősebb beruházást terveznek, a kerékpárút építését. A ren­delkezésre álló pénz kisebb részét felújításokra és állag- megóvásra költik. Kapitány a közbiztonságról Dr. Gergő Károly volt a ven­dége a marcali bajtársi egye­sületnek; a rendőrkapitány a város közbiztonságát érté­kelte. Az egyesület tagjai ezen a hét végén feleségestül jöttek a találkozóra: már a nőnapot ünnepelték. Vadász író vendégségben Wentzeli Dénest látták ven­dégül Tapsonyban. Jó hangu­latban telt az író-olvasó ta­lálkozó; a keszthelyi termé­szetjáró író az erdővel és va­dászattal kapcsolatban egyes élményeit elevenítette föl. Az írások kiegészítéseképpen Szabó László festőművész­nek a témához illő tájképeit is kiállították a faluban. A napokban készült el Csá­kány idei költségvetése. Ebből az derül ki, hogy a szükséges bevételeknek kevesebb mint a fele áll az önkormányzat rendelkezé­sére. A falu csak az állam­tól remélhet segítséget. Csákány Néhány éve a falu házainak a fele üresen állt. Sokan úgy látták: az omladozó, egykor szebb napokat látott házak­kal együtt pusztulásra van ítélve a falu. S ma ugyanezek a házak már apró ékszerdo­bozokként díszítik a község utcáit, ahol a gazdagság és a nyomorúság — szó szerint — itt egymás szomszédságában látható. Aki azonban ismerős arrafelé, tudja: talmi gazdag­ság ez. Az ide települőket nem a magyar falusi roman­tika vonzotta; a könnyebb megélhetés miatt jöttek Csá­kányba lakni. S kevesen akadnak közöttük, akiknek fontos, hogy mi történik a ház csicsás falain kívül. A 200 magyar lakosra ma több mint száz német lakó jut. Ennek el­lenére a falu a napi gondok­kal kénytelen megküzdeni. — Most, a napokban készült el a költségvetésünk — mond­ta Németh Endre, a falu dia­kónusból lett polgármestere. Tizenhatmillió forint kiadással számol, és kilencmillió forint a hiány. így van ez már évek óta. Az adósság nagy része évek alatt gyűlt össze, az is­kola miatt. Ötmillió forinttal tartozunk Somogysámsonnak. Három éve nem tudunk fizet­ni a 38 óvodás és iskolás után. Körjegyzőséggé alakul­tunk, ez is tekintélyes végki­elégítést vitt el, s ez az év még a szokásosnál is rosszabb. Semmire nem jut, csak a se­gélyekre és a működésre. A Tákisz átvilágíttatja az eddigi gazdálkodást. Abban bízunk: ez majd segít, és legalább az adósságaikat vissza tudjuk fi­zetni. Fábos Erika Elkészült a Pogány völgye idegenforgalmi leltára. A számvetésben elégedetten nyugtázzák, hogy a térség minden jelenlegi igénynek megfelel. A tourinform- iroda gondozásában közzé­tett értékelés taglalja a fej­lődés lehetőségeit is. BUZSÁK A régió természeti, kulturális és történelmi értékeit elemző kiadványt kettős céllal készí­tették. Az ide érkező látoga­tók tájékoztatására, és arra is gondolt a készítője: haszno­síthatják a vezetők is, hiszen szakember még sosem ele­mezte a balatoni háttértele­püléseknek azokat az adott­ságait, amelyek a falvaknak a fejlődést jelenthetik. — Tapasztalataim szerint a térség jó érzékkel épít adott­ságaira, amelyekkel piacké­pes lehet az idegenforgalom­ban — mondta Markó Melin­Hét pályázatot nyújtott be az idén Marcali — a terü­letfejlesztési társulással közösen és önállóan — a területfejlesztési tanács három alapjához. Ezekkel 50-50 millió forint támoga­tást szeretnének nyerni. Marcali környéke A térségi pályázattal a telepü­lések középtávú, 3-5 éves fej­lesztési koncepciójának kidol­gozásához szeretnének pénzt nyerni. A térség 32 önkor­mányzata erről már megalaku­lásakor határozott. A polgár- mesterek szakembereket bíz­nának meg a stratégiai terv el­készítésével. Erre 2,5-3 millió forint támogatást szeretnének elnyerni, s ez fedezné a kiadá­sok felét. Ehhez kapcsolódik a Szeptembertől dolgozik Vé­sőn a gyermekjóléti szolgá­lat. Két munkatársa most méri fel, milyen területeken lesz a legtöbb teendőjük. VÉSE Három faluban: Varászlón, Nemesdéden és Vésén látja el munkáját Vida Viktória, a gyerekjóléti szolgálat vezető­je. A segítségre szoruló csalá­da, a Tourinform-iroda veze­tője. — Népművészeti és ter­mészeti értékek éppúgy ta­lálhatók itt, mint amilyen vonzó lehet a csisztai fürdő, a bakancsos vagy a borturiz­mus, és történelmi emlékhely is található ezen a vidéken. Többféle turistának nyújt­hat tehát látnivalót Buzsák környéke, megfelelő vendég­lőkkel és szálláshelyekkel. — A legfontosabb feladat az lenne, hogy a lehetőségeket rendszerezzük, többféle igényhez igazodva és úgy hogy ne csak a nyárra kon­centráljunk — mondta Markó Melinda. — Az iroda abban lehet segítségére a régiónak, hogy felhívja ezekre a figyel­met, szakmai fórumokon rek­lámozza a lehetőségeket, ki­adványokat készít az érdek­lődők számára. Ezek, úgy ér­zem, okot adhatnak arra, hogy egy az eddiginél jobb és jövedelmezőbb szezonra ké­szülhessünk. F. E. Kiadvány kirándulóknak és befektetőknek Kistérség nagy tervei Segít a szolgálat térség másik közös pályázata: egy olyan kiadvány készül a város környékén, ami a tele­pülések értékeit mutatja be — úgy, hogy ne csak a turisták­nak, hanem a befektetőknek is segítségére legyen. Dr. Sütő László elmondta: Marcali öt pályázatot készít önállóan. A város óvodai konyháit szeretnék ezzel a segítséggel korszerűsíteni, s belvízrendezéshez, kerékpá­rút építéséhez és a városré­szek kultúrházainak a felújí­tásához is kérnek támogatást. A gondok közül legégetőbb a Noszlopy utcai bennlakásos öregotthon bővítése. Itt a he­lyek számát a mostani két­szeresére növelnék. Ehhez tavaly már a Népjóléti Mi­nisztériumtól is nyert a város 5,3 millió forintot. (Fábos) dók helyzetét térképezi fel ezekben a hetekben, hogy ké­pet kapjon arról: milyen terü­leteken igénylik a legnagyobb támogatást a hátrányos szociá­lis körülmények között élők. Az adatok szerint legtöbb munkát a nemesdédi családok adnak majd a szolgálatnak. A társulásban működtetett ellá­tás több mint 200 gyerekre felügyel, két általános iskolá­ban és három óvodában. F. E. Elkerüli a kezelést a falu derékhada - Felemás rendelőfenntartás Ingázik a fogorvos is Dr. Gödé Klára: Ritkább a kezelés, mint a húzás fotó: tóth d. gábor Sok a vállalkozó manap­ság. Vállalkozik a zöldsé­ges, a taxis, a nyelvtanár. S egy kicsit szokatlan még, de az orvosok is, mint dr. Gödé Klára. SOMOGYVÁR Szabályos árjegyzék van ki­függesztve a fogorvosi rende­lőben. Mit is jelent a vállal­kozás egy orvos esetében? — Tulajdonképpen egy se ilyen, se olyan helyzet. A rendelőt abból a pénzből kel­lene fenntartani, ami a bete­gektől befolyik. Ez azonban édeskevés. Amit a társada­lombiztosítástól fizet, épp­hogy elég a rendelő bérletére és költségeire. Ezért vállal­nom kell még egy másik rendelést is, hogy az a bevé­tel kiegészítse az itteni keve­set. Három község: Somogy- vár, Somogyvámos és Pamuk lakói tartoznak hozzá. — Az a tapasztalatom — fűzte hozzá dr. Gödé Klára —, hogy csak akkor jönnek a páciensek, ha fogat kell húzni, illetve a fiatalok, a ti­zennyolc év alattiak és a nyugdíjasok, mert számukra ingyenes a kezelés. — Fogorvosra nem nagyon van pénzük az embereknek. — Kényszerűségből vagy sem, talán a legfontosabbat hanyagolják el. Nekem sze­mély szerint ugyan nem okoz gondot ez a fizetős rendszer; nem szerettem, nem is volt tehetségem soha a betegek pumpolásához. A régi esztéká-rendszer bizo­nyos fokig erre kényszerí­tette az orvosokat, a hála­pénzt ugyanis belekalkulál­ták a fizetésükbe. Most nincs vita, rossz érzés: itt is szabott árak vannak. — S melyik a másik mun­kahelye? — Elég messze van; Mart­fűn. Két nap ott rendelek. Pedig ott tízszer több a be­teg. Az utazás egy kicsit fá­rasztó ugyan, de megszok­tam már az ingázást is. — Miért olyan messze? — Szolnoki vagyok eredeti­leg. Somogyhoz azonban ér­zelmi kapcsok kötnek. Ha tehetném, végleg itt teleped­nék le. Tóth D. Gábor Pályáznak a fiatalok Három hónapja alakult meg a regionális ifjúsági ön- kormányzat Kelevízen. Az országban a hatodik volt, a megyében a második a ha­sonló társulások sorában. Kelevíz Az ifjúsági önkormányzati társulásnak négy településen 50 tagja van. Azért fogtak ösz- sze, hogy a fiatalok megis­merkedjenek a demokrácia és az Európai Unió működésével. Céljaik elérését több pályázati forrásból is támogatják. Leg­utóbb 450 ezer forintot nyer­tek egy holland alapítványtól technikai berendezésre. A kö­vetkező program kirándulás lesz: a parlament munkájával ismerkednek a hónap végén.

Next

/
Thumbnails
Contents