Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-06 / 31. szám
Három a civil Három civil ruhás tiszt - valamelyik fegyveres testület alkalmazottjai - tartózkodott a Palota presszóban a kivégzés idején. Miután mind a Nemzetbiztonsági Hivatal, mind pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság tagadta, hogy az ő emberei lettek volna a kávézóban, a HM kiadott egy nyilatkozatot, miszerint három, szolgálati időn kívüli katonatiszt valóban arra járt a kérdéses időpontban. A katonák visszatérnek A kommüniké szerint valóban a kávézóban tartózkodott három katonatiszt, akik azonban a merénylet előtti percekben távoztak a presszóból, s csak azután fordultak vissza, miután több tízméternyi távolságból gépfegyverropogásra lettek figyelmesek. Ezután törvénytisztelő állampolgárok lévén megvárták a helyszínre érkező rendőröket, hogy tanúként jelentkezhessenek náluk. A Vasárnap Reggel logikája szerint azonban ez a hivatalos állásfoglalás több sebből is vérzik. Mint említettük, a Palota presszó falai vastagok, kirakatüvegei golyóállóak, s a bejárati ajtó általában csukva van. Ezenkívül a fegyverszakértő megállapította, hogy Döcher Györgyöt és bolgár testőrét egy hangtompítós (!), egyes lövésekre állított cseh gyártmányú Scorpio géppisztollyal végezték ki, amelynek hangját nagy valószínűséggel elnyelték a falak, a kirakatüvegek és az utca zaja. Ezt látszanak alátámasztani azok a tanúvallomások is, amelyek a presz- szó előtt, illetve annak közelében tartózkodóktól származnak. Lapunk értesülése szerint egyikük sem hallott lövéseket. Nagyobb a valószínűsége tehát annak, hogy a három katona valójában a Katonai Biztonsági Hivatal főtisztje, és hogy a merénylet egész ideje alatt a Palota presszóban tartózkodtak, és ott is várták meg a rendőröket. Figyelemre méltó tény még az is, hogy a rendőrök a kávézó átvizsgálását követően csupán egyetlenegy dolgot, Döcher György kedvenc asztalát vitték magukkal. Egyes információk szerint azért, mert menteni akarták róla a hetekkel ezelőtt felszerelt lehallgatótechnikát. Mit tehet a titkos ügynök? Dr. Kátai Ildikótól, a Polgári Biztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter szóvivőjétől azt kérdeztük, hogy ha kons- pirált munkatársai a helyszínen tartózkodnak, kötelességük lett volna-e megakadályozni a gyilkosságot?- Amennyiben más feladatot végezve ők kerültek volna hasonló szituációba, akkor a nemzetbiztonsági törvény szerint kellett volna eljárniuk - válaszolta a szóvivő asszony. Életveszélyes döntés Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője szerint amennyiben konspirációs munkát végző nyomozók kerülnek hasonló helyzetbe, akkor nekik kell mérlegelniük, hogy felfe- dik-e rendőri mivoltukat vagy sem.- Gondoljunk bele - mondta -, ha egy fedett nyomozó több éve beépült már egy nemzetközi kábítószer- és emberkereskedelemmel foglalkozó bűnbandába, akkor az operatív tisztnek a pillanat tört része alatt kell döntenie, hogy a tettes elfogásáért vagy a gyilkosság megakadályozásáért kockáztatja-e több hónapos titkos munkáját, valamint saját és kollégái életét.. Lehet, hogy durván hangzik, de ha az ember belegondol, akkor köny- nyen rájöhet arra, hogy egy banda nem egy embernek, hanem akár több száznak jelent valós életveszélyt. (oszkár) I ■i I 1 I Pintér Sándor belügyminiszter szerint már csak idő kérdése, hogy a külföldi bandák mikor lendülnek támadásba a magyar maffia ellen. A délszlávok közül első helyen a szerbeket kell említeni, akik az olaj mellett fegyverkereskedelemmel, lányfuttatással és behajtással foglalkoznak. Bosszú vagy egyéb leszámolás esetén kegyetlenek, háborús területnek nyilvánítják leendő áldozatuk környezetét és nemegyszer mindenre képes bérgyilkosokkal dolgoztatnak. A piac érdekében gyakran kötnek szövetséget országuk háborús ellenfeleivel, a horvátokkal. Szerb-horvát összefogás A horvát maffiózókra hasonló brutalitás jellemző, a két náció a közös cél érdekében tökéletesen megérti egymást. Jelentős erőt képviselnek a hazai alvilágban a koszovói albánok, akik a sikeres kábítószerüzlet reményében gyakran tevékenykednek együtt a macedónokkal. A honi valutapiacot viszont nem szlávok, hanem arabok uralják, egyes csoportoknak azonban jogosítványuk van bizonyos mértékű kábítószer-kereskedelemre is. Fehérgalléros ukránok A nemzetközi csoportban az ukrán maffiózók az utóbbi években az intellektuális, fehérgalléros bűnözésből veszik ki részüket. Kudarc esetén azonban rendkívül agresszívvá válnak, az árulókkal különösen kegyetlenül bánnak el: előbb tarkón lövik őket, majd nejlonzacskót húznak a fejükre. A szlovák kapcsolat A szlovák maffiózók, is otthon érzik magukat Magyarországon. Ezt a tényt erősíti meg a szlovák belügyminiszter nyilatkozata is. Vladislav Pittner ugyanis kijelentette: a tavaly nyáron elkövetett Aranykéz utcai robbantásos merényletet a Meciar- kommandóként ismert csoport hajtotta végre. A célpont Boros Tamás vállalkozó volt, aki többszöri figyelmeztetés ellenére is sértette a szlovák alvilág köreit. Pittner egyébként elmondta, hogy a hamis papírokkal vásárolt, a merénylet időpontjában a pokolgép rejtekhelyét biztosító kis Polski vevője, Jozef Hamala megtalálására szin- | te már semmi remény nincs. A férfi akkor tűnt el | hirtelen a szlovák hatóságok látóköréből, amikor | Magyarországon először je- jj lent meg a neve és fényké- | pe az írott és elektronikus | sajtóban. A triádok bárdja Hasonló jelzés értéke van a I távol-keleti maffiajellegű j csoportok, a triádok kivég- | zési szokásainak. Szinte sohasem használnak lő- j fegyvert, szamurájkarddal f vagy bárddal követik el a 1 gyilkosságokat. Ősi keleti ; szokás szerint nemcsak az 1 árulókkal, hanem annak f családjával is leszámolnak. 1 A családfő fejét ilyenkor le- I vágják, majd azt a holttest 1 lábához teszik. Szokásuk f szerint így alázzák meg az áruló bandatagot. 1999. februáj? 7. Villanófény Ötödik oldal Belövés VÁRNAI IVÁN JEGYZETE Kellér Dezső két okból járt kávéházba. Egyrészt, hogy ne legyen otthon, másrészt, hogy ne legyen a jó levegőn sem. Persze ma már nincs ilyen gond, amúgy sem vagyunk otthon, a jó levegő meg a múlt - és a jelen - füstködébe veszett, mint a kávéház. így aztán jó arról hallani, hogy presszók azért még vannak, a honi társasági élet nem minden bástyája omlott porba az utóbbi évtizedekben. A presszókban hál’ istennek alig változott valami. A székek, asztalok, gyakorta a szendvicsek is a múltat idézik, és bár a „szimpla" csendben kihalt, lett helyette cappuccino. Az sem nagy változás, hogy nekem ser- dületlen koromban azt a tanácsot adták a szüleim: estefelé még fagyiért se menj a presszóba, mert ilyentájt már lehetnek ott olyan bácsik, akik rummal, keverttel, vagy háromcsillagos magyar konyakkal lőtték be magukat. És mit mondok én ma a fiamnak: délelőtt ne menjetek presszóba, mert ilyenkor némely bácsik, ha nem is magukat, de másokat lőnek be, azaz le. Ez lenne olyan nagy különbség? A presszó tehát egy kicsit a hagyományok s a bimbózó demokrácia jelképe lehetne nálunk. Nem véletlen, hogy szeret(ett) idejárni a börtönből méltán szabadságolt veszélyes bűnöző csakúgy, mint - mert ezt is megírta az újság, persze meg nem erősített hírek szerint - nemzetbiztonsági tisztek beszélgetésre, felfrissülésre vágyó csoportja, ráadásul egy időben. S akkor jön egy stílustalan figura, ajtóstul ront be e pestújhelyi agórába, és géppisztolyával kivégzi a börtönmunkában megfáradt bűnözőt, s egy füst alatt hűséges testőrét is, majd sietősen távozik. Csúnya történet. Bár azért az környezetvédelmi szempontból biztató, hogy a géppisztolyon volt hangtompító, így a közelben babakocsikkal sétálgató kismamáknak nem kellett újraaltatniuk kicsinyeiket. Sőt, még az egyébként izgága verebek is maradtak a helyükön. Csak egy szomorú pelikán szállt el, igaz, egy nappal korábban, és másutt. Mein Kampf: tűrni vagy tiltani? Újra fellángolt a vita Hitler Mein Kampf című könyve körül. A rendőrség szerint a kötet kiadása nem bűn- cselekmény, hiszen a közösség elleni izgatáshoz szándékos, célza- tos gyűlöletkeltés vagy uszító magatartás szükséges. A könyv ezzel szemben közerkölcsöt sértő kitételeket tartalmaz, amelyre a sajtó- törvény vonatkozik. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége panaszt tett a Fővárosi Főügyészségen a rendőrségi határozat ellen. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a VR- nek úgy fogalmazott, a nyomozó hatóság tévúton jár, a Mein Kampf kiadása, terjesztése bűncselekmény. Ha viszont mégsem, akkor szerinte hazánkban senkit sem lehet közösség elleni izgatás miatt elítélni. Arra a felvetésre, hogy akkor miért lehet Izraelben is kapni a művet, Feldmájer azt válaszolta: tény, hogy lefordították héber nyelvre, de csak könyvtárakban, egyetemeken, tudományos műhelyekben lehet hozzáférni. A könyv brit kiadójának magyarországi képviselője, Mónus Áron lapunknak elmondta, tévedés, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly betiltotta a művet, csupán a nyilvános közlését nem engedélyezi. Azaz könyvesboltban szabad árulni, csak nem lehet a kirakatba tenni vagy az utcán forgalmazni. Mónus azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy másodszor is kiadják-e a könyvet vagy esetleg újranyom- ják-e. Végül azt állította, a zsidó Soros György is azért jelentette meg a művet Magyar- országon angolul, hogy konkurenciát teremtsen az ő könyvének. A Mein Kamp főt jelenleg nem vagy csak elvétve lehet kapni. Több fővárosi és vidéki árustól érdeklődtünk, akik nagyon eltérő tapasztalatokról számoltak be. Voltak, akik szerint kortól, nemtől, iskolázottságtól függetlenül nagyon keresik a könyvet, mások azt mondták, teljes az érdektelenség. A. B. Cs. Holnap hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság a 804 millió forintos csa- . ~ lássál vádolt Tocsik Márta perében. Az ügyész börtönbüntetést kért, míg a védő felmentést, ’locsikkal együtt várják ítéletüket I ' I az ÁPV Rt. korábbi vezetői is, valamint Boldvai László, az MSZP volt I pénztárosa, akit befolyással való üzérkedéssel vádolnak, hasonlóan Budai Györgyhöz, az SZDSZ-hez ; közel álló üzletemberhez. A két üzletember „rávette” Tocsikot, í, hogy az érdekkörükbe tartozó cégeknek 343 millió forintot utaljon át cserébe azért, hogy pályázatát „támogatják” az ÁPV Rt.-nél. Tocsik védője azt állítja, a jogásznő hárommilliárd forintot takarított meg a magyar államnak azzal, hogy közvetített az önkormányzatok és az ÁPV Rt. között. Szerinte egy ilyen nagyságrendű megbízás esetén piacgazdasági körülmények között a 804 millió forint nem tekinthető kirívóan nagy ösz■ szegnek. Az ÁPV Rt. vezetői azzal s védekeztek, hogy testületi döntést hoztak a megbízásról, így egyénileg senki nem felelős. A kisgazdáknak nagyon a bögyük- | ben van a Magyar Televízió. Szerintük az FKGP és főleg az elnöke | kevesebbet szerepel a hírekben, mint amennyi „járna” nekik. Ezért 1 felröppent a hír, hogy Torgyánék leváltanák Feledy Péter alelnököt, és Szenes Andrea show-womant ültetnék a köztévé politikai és hírműsorait felügyelő alelnöki széké- I be. Lányi Zsolt képviselő az egyik | bulvárlapban helyeselte a fel- I vetést. I Bánk Attila frakcióvezető azon | bán a VR-nek cáfolta ezt a hírt. Mint kijelentette, egyetlen párt | sem tehet neki tetsző embert erre a posztra, a törvényes utat kell be- ! tartani.- Az utóbbi időben annyit hallot- I tam Szenes Andrea nevét, hogy I szívesen megismerkednék vele - mondta Bánk. Miután közöltük | vele, hogy megadjuk a műsorvezető telefonszámait, a politikus | nevetve hárította el ajánlatunkat, I mondván neki felesége van. 1 Szenes Andrea a megkeresésünkre e-mailen azt válaszolta, ha aktuális I lesz, jelentkezik.
