Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-27 / 49. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. február 27., szerda Báli bevétel gumitéglára Kétszáznegyvenezer forint gyűlt össze a balatonszabadi óvoda farsangi bálján, amelyet a szülői munkaközösség szervezett. Ötven szülő és vállalkozó ajánlott fel tombolán nyerhető tárgyakat. A pénzen az udvari tornaszerek alá vásárolnak a picik testi épségét óvó gumitéglákat. Egyetemistákat támogatnak Tíz főiskolai és egyetemi hallgató számára harminc- harmincezer forintos támogatást biztosított a ságvári önkormányzat. A támogatás elnyerésére pályázatot hirdetett, s az iskolalátogatási igazolás és a szülők jövedelem- igazolása alapján ítélte oda. Művelődési házat akarnak A Kinizsi Pál utca javítására készül a siójuti önkormányzat. Telkek eladását is tervezik, s a befolyó pénzösszegből óvodát és művelődési házat építenének. Ádándi Kapcsolat Ismét Neisz Pétert bízta meg az ádándi képviselő-testület azzal, hogy szerkessze a Kapcsolat című helyi kiadványt. A negyedévente megjelenő újság 850 lakásba jut el. Több pénz közművelődésre Megváltoztatta a költség- vetését a bálványosi önkormányzat annak érdekében, hogy 150 ezer forinttal több juthasson a közművelődésre. Nyugdíjas- és ifjúsági klubot is kívánnak működtetni. Programajánló A balatonföldvári Bajor Gizi közösségi ház érdekesebb rendezvényeiből: március 3- án Nagyböjti gondolatok Szabó Oszkártól, a Dél-ma- gyarországi Kolping Szövetség prézesétől. 12-13-án Ránki napok; kiállítás, növendékhangverseny, a zeneiskolai zenekarok megyei fesztiválja, zenészbál. Borsó a tankonyhában Megtanulnak főzni a fiúk; ezúttal maguk termesztette borsóból készítik a főzeléket fotó: oláh Gábor Az iskola konyhakertjében termesztett zöldborsóból készítettek főzeléket a 8/a osztály diákjai. Balatonszabadi Ötödik éve működik tankonyha az intézményben, ahol a fiúk is megtanulnak sütni, főzni. Sokan itt kaptak kedvet a szakácskodáshoz — tudtuk meg Fraknói Józsefné tanártól —; s útjuk a Krúdy vendéglátóipari középiskolába vezetett. — Az iskolában jobb főzni, mint otthon — állította Füredi Sándor. — A krumplis tészta a specialitásom. Szász Gergelynek a bableves a kedvence, tervezi, hogy hét végén ezzel lepi meg a családot. A tankonyhában, amit helyi vállalkozók segítségével alakított ki az iskola, készítettek már mákos gubát, palacsintát és spagettit is. A diákok általában maguk falják föl az elkészített ételt, de néha megkínálják a tanári kart is. Körbejárhatnák a földet Éppen körbejárhatnák a földgolyót a derekánál, ahol a legvastagabb, a balatonföldvári polgárőrök; évente mintegy negyvenezer kilométert járőröznek. Balatonföldvár — A hónak mi azért örültünk, mert abban meglátszanak a nyomok — mondta Koseluk Mátyás, a helyi polgárőr szervezet vezetője. — Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy sok a felelőtlen nyaralótulajdonos; nyitva hagyják például az ablakot, ami valósággal csalogatja a tolvajokat. Két veszélyeztetett része van a településnek, arrafelé rendszeresen járőrözünk. Harmincketten vannak már a földvári polgárőrök, s közülük öten hölgyek. Most kapnak saját helyiséget; a polgár- mesteri hivatal épületében a volt vállalkozói irodába költözhetnek be. — A korábbi években 250 ezer forint támogatást kaptunk a helyi önkormányzattól, az idén ennek a kétszeresét, félmilliót — mondta Koseluk Mátyás. — A pénz háromnegyede benzinköltségre megy el, a többi URH-rádiókra, egységes öltözetre. A polgárőrök riasztórendszer kiépítését tervezik; az irodájukban jelezne a készülék, ha a rendszerbe bekapcsolt épületbe betörnek. C. A. Házőrzőt lőtt a vadász Németjuhász kutyát lőtt le egy zamárdi vadász két kisgyermek szeme láttára a Tóközpuszta és Balatonend- réd közötti halastó mentén. Tóközpuszta A 12 éves Balázs és az egy évvel idősebb Roland a kutyájukat sétáltatta a bekötőúton. Vadászok mentek arra autóval. A gyerekek állítása szerint az egyik vadász kiszállt a gépkocsiból, s a gyerekektől mintegy tíz méterre levő házőrzőt agyonlőtte. Balázs és Roland hiába kérlelte, hogy ne tegye. A gyerekek édesapja, a Tóközpusztán élő Simon László azt mondta: — Jámbor állat volt, nem ártott az senkinek. A fiaim és a család kedvence volt; nem volt törzskönyvezve, így a rendőrségi jegyzőkönyvre — a feljelentést ugyanis nyomban megtettem a vadász ellen, akit a fiaim felismertek — azt írták; 15 ezer forint a kárunk. Ennél persze sokkal nagyobb az erkölcsi kárunk. Azt szeretnénk csak: tudja meg ország-világ, hogy egyes vadászok úgy vélik, azt csinálnak, amit akarnak. Utánanéztem: akkor van joguk lelőni a kutyát, ha vadat űz vagy ha olyan távolságban van, hogy nem érti a parancsszót. A fiaim elmondása szerint egyik feltétel sem állt fenn. S én hiszek nekik. Horváth Károly rendőr őrnagy azt mondta: ki fogják vizsgálni, hogy a vadász jogosult volt-e a kutya kilövésére. Ha nem, rongálás vétsége miatt vonhatják felelősségre. F. I. Pálya kereszttűzben Vitatkoznak a terület tulajdonjogáért Lehetetlenné teszi a munkámat a szántód! és a zamárdi önkormányzat közötti vita — állította Jóé Gábor, aki focisulit vezet. Szántód-Zamárdi — Két éve a világválogatott Détári Lajos, tavaly az olimpiai bajnok Nagy László vezette az edzéseket — mondta Joó Gábor. — Készülnék az idei nyárra, de meg sem tudok mozdulni; a terület tulajdonjogán, ahol a pályák vannak, vitatkozik a zamárdi és a szántódi önkormányzat. Pedig már a Legfelsőbb Bíróság is döntött az ügyükben, csakhogy azt másképp- másképp értelmezik a polgármesteri hivatalokban. Két éve szántódi- ként, tavaly zamárdiként hirdettem meg a rendezvényt, de most már tanácstalan vagyok. Ha az egyik polgármesteri hivatal engedélyez számomra valamit, a másik biztosan beleköt, ez a tapasztalatom. Gátolja a fejlesztést, ami munkalehetőséget és adót is jelentene a településnek, hogy ha megjelenik a területen egy munkagép, rögtön ingerült telefonok, írásos felszólítások röpködnek a levegőben — tette hozzá Joó Gábor. — Pedig a focisuli jó hírét keltette a településeknek, s egyre többen érdeklődnek iránta. — Nyakunkon a nyári szezon. Meg kellene értenie a vezetőknek, hogy a Balatonhoz érkező turistákat egyáltalán nem érdekli: hová van letűzve a faluk határait jelző tábla... Czene Attila A mi falunk híres embere Szabadi lámpása Meséljen magáról! — erre kértük Fekete Józsefné Hajmási Piroskát, amikor osztályunkban azért láttuk vendégül, hogy a csu- hébaba-készítós tudományát ellessük tőle. — 1932-ben születtem Bala- tonszabadiban, azóta is itt élek. Kitűnő tanuló voltam. Két gyermek, három unoka és egy dédunoka jelenti számomra a családot. Huszonnyolc éven át dolgoztam könyvelőként a Siómente szövetkezetben — idézi fel élete történéseit, miközben boszorkányos ügyességgel formázza kukoricacsuhéból a szebbnél szebb babákat. — Kitől tanulta a játékkészítést? — A nagymamám tanított meg rá. Gyermekkoromban a magunkfajta falusi gyerekeknek ilyen játékai voltak. A Balatonszabadi Művelődési Kör tizenöt évvel ezelőtt alakult meg, s ebben felelevenítettünk hagyományokat; azóta álmodom én újra a babákról. Beszéd közben türelmesen segíti munkánkat, de a mi kezünk nehezen áll rá a hajtogatásra. — Sokfelé eljutottak a babáim: Izraelbe, Amerikába, Hollandiába, Németországba, Ausztriába. Többnyire ajándékba adtam őket, pedig nagyon nehezen válók meg tőlük. Olyanok, mintha a saját gyermekeim lennének. Piroska néni csuhébabáit több kiállításon, például a fővárosi Népművészeti Múzeumban is bemutatták már. A róla készített portréfilmért nívódíjat kapott a Duna Televízió.- Kérjük meséljen még a művelődési körről!- Ötvenegyen alakítottuk meg, azóta én vagyok az elnöke. Először házaknál jöttünk össze esténként. Aztán lett „otthonunk”. 1984 óta szerveztünk szabó-varró tanfolyamot, néptáncoktatást. Játszóház keretében tanítottuk az iskolásokat hímezni. Volt toll- fosztás, szövés-fonás, tojásfestés, fafaragás. Szerveztünk locsolóbált, májusfa-táncot, Er- zsébet-napi és szilveszteri mulatságot. Hosszú ideje fénypontja rendezvényeinknek a helyi felnőtt kórus, amelyet Gyöngyösi Péter tanár vezet. Sok szép minősítést értek el.- Hogyan értékeli az elmúlt tizenöt évben végzett munkát? Mi csak pislogó lámpása vagyunk a falunknak. Szeretnénk, ha ez a halovány fény utat mutatna fiataljainknak, és ők követnék, mint ahogyan mi is követtük lámpásainkat. Az sem baj, ha kicsit mesz- szebbre „világítunk”, és az emberek azt mondják; itt egy picike fény látszik, nézzük meg, mi az. A balatonszabadi általános iskola 5/a osztályos tanulói •k 4e * Kedves gyerekek! Várjuk falutok, városotok híres, érdekes embereit bemutató írásotokat. A terjedelem kettes sortávolsággal gépelt, két oldalnál lehetőleg ne legyen hosszabb. A szerzőket megajándékozzuk, A borítékra írjátok rá: „A mi falunk (városunk) híres embere!" Jég pusztította a mólót Kétszázharminc vállalkozás készül már a nyári szezonra A zamárdi önkormányzat 278 millió forintból gazdálkodhat az idén. A helyi adóbevétel az arányát tekintve nagyon jelentősnek mondható: 93 millió forint. Zamárdi Pedig csak a kúrtaksa összegét emelték, 120 forintról 220-ra a vasúttól északra, főidényben, naponta, személyenként. — Attól féltünk, hogy a szántódi elválás miatt ellehetetlenül a gazdálkodásunk - mondta Major Gyula polgár- mester. — A kiesett mintegy 60 millió nagyon hiányzik, de az önkormányzat intézményei biztonságosan működhetnek. Fejlesztésre mintegy húszmillió forint jut, de ennek a java már el van kötelezve. Katasztrofális, hogy a Siófok felé eső mólót a jég teljesen tönkretette, ennek a helyreállítása négymillió forintba kerül. Szívügyem elkészíttetni a falu Siófok felőli részére szóló rendezési tervet, ami az összes közművonalat rögzíti, és az ottani telkeket is rendezi, Zöldövezeti üdülőterületet szeretnénk ott kialakítani. A szennyvízhálózat kiépítése csaknem 98 százalékos; fontos, hogy a tóközi bejárótól a Kocsi csárdáig húzódó területet is bekapcsolják a rendszerbe. — Büszke vagyok arra, hogy Siófok után a déli parton Zamárdi a legkeresettebb üdülőhely — mondta Major Gyula. — Nyárra általában negyven-ötvenezerre felduzzad a lélekszáma; a faluban állandóan csak 2111-en élünk. Kétszázharminc vendéglátó vállalkozás működik, ezek már készülnek a szezonra. A turizmus bevételei pótolhatják a kiesést, ezért rengeteg vendégcsalogató programot kínálunk. A legközelebbi nagy feladat az, hogy összhangba kell hozni a falu rendezési tervét a balatoni koncepcióval. A régi amúgy is idejét múlt. — Olyat akarunk mondta a polgár- mester —, amely hosszú távon eligazít: soha nem voltam annak a híve, hogy a partot beépítsük: minden erőmmel óvom a Balatont. C. A. Történelemből kettes Szülői igények és az osztályzat - A papír bírná, az osztály nem Miért most, a továbbtanulás előtt adott Fekete Gá- borné kettest történelemből a kislányomnak, aki eddig mindig négyest érdemelt? — ezt kérdezte Pintér Éva. Balatonföldvár — Magántanuló lett a kislányom; a többi órára bejár, de a történelemre nem — mondta Pintér Éva. — A próbafelvételiken jól szerepelt, de kettessel a bizonyítványában jobb iskolába nem veszik föl. Engem az zavar leginkább, ahogy az iskolában kezelték az ügyet, amikor szóvá tettem. — Hét jegye volt az előző félévben a kislánynak; egy ötös, egy hármas, a többi egyes-kettes — mondta Fekete Gábomé. — Nem buta, de a történelembe az utolsó félévben bele sem szagolt. Harminchat éve tanítok, s eddig soha senkinek nem volt hasonló panasza. Nem adhatok szülői fenyegetésre sem jobb jegyet annál, amit érdemel. Pintér Éva szerint ő nem fenyegette a tanárnőt, Fekete Gáborné szerint azonban magnófelvétel is őrzi ezt. A felvételt bizonyítékként azonban eddig nem mutatta meg. Az idén negyvenötén fejezik be tanulmányaikat a balatonföldvári általános iskolában. Tizennégyet már felvettek középiskolákba a versenyeken elért eredményeik alapján. Kieb Zoltán igazgató elmondta: az itt kapott jegyet a diákok középiskolában is tart. — Az volna az iskolánk szégyene, ha én négyest- ötöst adnék a diáknak, a gimnáziumban pedig bukdácsolna - állította Fekete Gáborné. Andorka Sándomé igazgatóhelyettes arról beszélt: a szülői igények sok esetben magasabbak, mint aminek a gyerek megfelelne. Kieb Zoltán pedig úgy summázta: ahhoz a diákhoz lehet lojális a tanár, aki maga is nagy és látható erőfeszítéseket tesz a sikerért. — A papír elbírná az érdemtelenül jobb jegyet — mondta —, de az osztály közössége nem. (Czene)
