Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-03 / 28. szám
1999. február 3., szerda SOMOGYI HÍRLÁP A közlekedésigazgatás helyzete, aktuális kérdései Kevesebb hiba, nagyobb biztonság Ülést tartott a megyei államigazgatási kollégium M7: új nyomvonalon Dr. Németh Jenő (középen) a kollégium munkájáról számolt be a sajtótájékoztatón FOTO: LANG ROBERT Az M7-es autópálya felújítása és fejlesztésének lehetőségei igencsak érdeklik a somogyi polgárokat, nem véletlen, hogy nagy várakozás előzte meg Regős Szilveszternek, a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium közúti főosztály- vezetőjének előadását _______Kaposvár_______ Eb ből kiderült, hogy az autópálya továbbépítéséhez mindenekelőtt a nyomvonalban kell megegyezni. A tervezők dolgoznak, s vélhetően májusban megkezdődhet az önkormányzatokkal és a szakhatóságokkal való egyeztetés. Ezt az államigazgatási kollégiumi ülést követő sajtótájékoztatón Arató Balázs, az Állami Autópálya-kezelő Kht fejlesztési igazgatója is megerősítette. Hozzátette: az év második felére várhatóan elkészül az új környezetvédelmi hatásvizsgálat is, amely alapján már elkezdődhet a szakhatósági eljárás. Ha ezek az engedélyek az év végére elkészülnek, akkor egy év múlva megkaphatják a részletes építési engedélyt is. Ezután vásárolhatják meg az autópálya építéséhez szükséges földterületeket, ha kell kisajátítással. Mivel a források lényegében rendelkezésre állnak, 2001-ben kezdődhet az építkezés. Ahhoz, hogy a Bala- ton-part nyári túlzsúfolt forgalmát csökkenteni tudják és a belső utakat tehermentesítsék, a jelenlegi úthoz közeli, az azzal párhuzamos nyomvonalat részesítik majd előnyben. — A kormány január 28-án tárgyalta a közigazgatás korszerűsítésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat — mondta dr. Németh Jenő, a megyei állam- igazgatási kollégium vezetője. Hozzátette: a kormány külön is kiemelte az állami és a területi közigazgatás együttműködésének javítását és fejlesztését. Ez éppen egybeesik a somogyi államigazgatási kollégium törekvéseivel, amely már korábban úgy határozott, hogy megtárgyalja a munkaügyi és a közlekedési igazgatás helyzetét, hiszen ez a terület több más szervezet munkáját is érinti. A napirendek tárgyalásakor a hozzászólásokból is kiderült: hiányt pótló volt a kezdeményezés. — A közlekedési igazgatással kapcsolatban többen is felvetették, hogy a közlekedési morál, a gépjárművek, az utak állapota, a közlekedési kultúra meghatározza az emberek komfortérzetét, hiszen minden ezzel kapcsolatos mozzanat sok embert érint — mondta dr. Németh Jenő. — Az önkormányzatok ebbéli kötelezettségeivel is többet kell foglalkozni a jövőben. A kollégium azt javasolta, hogy a közlekedési igazgatással való együttműködésről az év második felében készüljön egy ajánlás, amely megfogalmazza az elvárásokat az önkormányzatok és a területi közigazgatás számára és javaslatokat tesz a központi igazgatásnak. Dr. Németh Jenő elmondta: a munkaügyi igazgatásban főleg a kilátástalan helyzetben levő rétegek okozhatnak gondot, azok, akik nem végezték el az általános iskola 8. osztályát, és nehéz szociális helyzetben vannak. Fokozottan kell figyelni a fiatalok első munkahelyének biztosítására, hiszen a jövő letéteményeseiről van szól. Ezzel az államnak különös gonddal kell foglalkoznia. A bizottságok programja A közlekedés olyan folyamat, amelyben bármelyik fél hibája balesetet okozhat, s emberi tragédiákon túl az anyagi következménye számottevő. Ezeknek csökkentése a közlekedésért felelős szervezetek alapvető feladata; ebben a közlekedési hatóság együttműködik a rendőrséggel, az útkezelőkkel. A közlekedésigazgatás több tekintetben sajátos - mondta Kovács Béla, a Somogy megyei közlekedési felügyelet vezetője. Hozzátette: döntések a közvetlenül érdekelteken túl közvetve is megszámlálhatatlanul sok embert érintenek. Elég ha az utat vagy vasutat igénybe vevők százezreire gondolunk. Mint ahogy meghatározhatatlan az is, hogy egy, a követelményeknek meg nem felelő gépjármű vagy gépkocsivezető hány ember életét kockáztatja. A közle kedés másik sajátossága: országosan egységes, a nemzetközi előírásokkal összhangolt tevékenység. Ezt indokolja egyebek között a pályák — közút, vasút — hálózati rendszerének, illetve a közlekedés biztonsága. Mert elképzelhetetlen, hogy megyénként vagy országrészenként más elvek, szabályok érvényesüljenek. Az országosan egységes közlekedési hatóság 130 éves. Széchenyi István terve csak 20 évvel később, 1868-ban testesült meg a Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Felügyelőség létrehozásával. Az egységes közlekedési hatóság, megyénkben a Somogy Megyei Közlekedési Felügyelet a jelenlegi formájában 1991 óta működik. Feladatköre kiterjed a közlekedés minden érintettjére: a járművet vezető emberre, a pályára, s a járművekre és az ezekkel kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési és vizsgáztatási tevékenységre — mind a közúti, mind a vízi közlekedésben és bizonyos mértékig a vasúti közlekedésben is. Igazgatási tevékenysége során a közlekedési felügyelet szinte minden második családdal közvetlen kapcsolatba kerül. Évente csaknem 200 ezer ügyben kell intézkednie. A közúti járművezetők képzésével kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési feladatok mellett naponta folyik a járművezető jelöltek elméleti (16-17 ezer fő/év) és gyakorlati (8-9 ezer fő/év) vizsgáztatása, majd a sikeres vizsgát követően a vezetői engedélyek kiadása. Hatáskörébe tartozik azoknak a járművezetőknek az utánképzése is, akiknek a vezetői engedélyét bevonták és őket utánképzésre kötelezték. Kevésbé ismert, hogy három megye - Somogy, Veszprém, Zala — területén a felügyelet látja el a hajózással kapcsolatos hatósági feladatokat. A közúti közlekedési törvény módosítását követően a felügyelet hatáskörébe került az állami utakon túl valamennyi önkormányzati tulajdonú és közforgalom számára megnyitott magánútnak és tartozékainak (híd, áteresz) építésével, használatba vételével, valamint megszüntetésével kapcsolatos I. fokú engedélyezés. A megye lakosságának többségét szinte naponta érintő, ezáltal a leginkább ismert a gépjárművek igazgatásával kapcsolatos szakterület. A százezernél több gépjármű időszakos vizsgáztatása, az új járművek forgalomba helyezés előtti vizsgálata — a gyakori jármű-összeépítés,- átalakítás engedélyezése —, a minden ötödik autóst érintő közúti ellenőrzés, a szolgáltatások (javítóipari, közúti közlekedési) ellenőrzése során több mint százezer állampolgárral kerülnek kapcsolatba. Az ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak kétirányúak a tapasztalatai. Egyrészt az időszakos vizsgálaton megjelent gépkocsik felkészítettsége egyre jobb; folyamatosan csökken az alkalmatlan minősítésűek aránya (1988-ban 4,4 százalék), s a nemzetközi személyszállításban a felügyelet által kiadott minősítéssel csak 8 évnél fiatalabb autóbuszok vesznek részt. A nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedési tilalmát alig szegik meg. S javult a járművezető-jelöltek felkészültsége is. Másrészt egyre növekszik a közúti forgalomban ellenőrzött gépkocsiknál a meg- hiányolások aránya (1998-ban a 22 ezer ellenőrzött 35 százaléka), a műszaki vizsgán meg nem jelentek száma, s az egyéb megfontolásból másik megyében vizsgáztatott tehergépkocsik és autóbuszok száma. Nem csökken a tengelytúl- súlyosan közlekedők aránya. S egyre gyakoribb, hogy a gépkocsi üti el a vonatot az átjáróban. A közlekedésigazgatás valamennyi területe közvetlenül vagy közvetve, de az emberekkel kapcsolatos. A közlekedés- biztonság, a környezetvédelem követelményeinek betartása, betartatása — még ha néha kényelmetlen is — valamennyiünknek érdeke. Elkészült az államigazgatási kollégium szakértői bizottságainak idei programja. A köz- szolgálati, képzési és továbbképzési bizottság többek között áttekinti a szakvizsgák tapasztalatait és az éves képzési terv értékelését. A köz- igazgatás- korszerűsítési és informatika bizottság a területi államigazgatási szervek ügyvitel- informatika- és szervezetfejlesztési terveivel, a szervezetek egymás közötti informatika kapcsolatának lehetőségeivel és a kollégiumi informatikai nap előkészítésével foglalkozik majd. Az ellenőrzési munkabizottság az idén többek között megtárgyalja a határmenti településeken folyó gazdasági tevékenység ellenőrzésének tapasztalatait, a nyári idegen- forgalomra való felkészülés feladatait, a gazdaság- és fogyasztóvédelem helyzetét, valamint a közbiztonsággal és a közrenddel kapcsolatos közigazgatási feladatokat. Somogy megye foglalkoztatási helyzete, a munkaügyi igazgatási tevékenység Hatékony a munkaügyi támogatás Somogy foglalkoztatási helyzete javult 1998-ban. Az aktív foglalkoztatottak száma 108 ezer volt körülbelül egy százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A versenyszféra ágazatai közül a mezőgazdaságban egy év alatt öt százalékos volt a csökkenés (a nagyobb létszámú egységeknél volt nagyobb a mérséklődés), az iparban viszont mintegy 4 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban — mondta dr. Tarmé dr. Törzsök Piroska, a megyei munkaügyi központ vezetője. Hozzátette: ezen belül a gép- és híradástechnikai iparban, valamint a textil-ruházati iparban az átlagnál jelentősebben nőtt a létszám. Az építőiparban foglalkoztatottak száma mintegy 5 százalékkal csökkent, a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozóké az egy évvel korábbival megközelítőleg azonos maradt. A nem anyagi ágazatok, a közösségi és egyéb szolgáltatások, a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy foglalkoztatottjainak együttes létszáma is ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek száma is csökkent 1998- ban. Év közbeni jelentős hullámzással december végén 15 719 volt a számuk; ez 1771- gyel, vagyis 10 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A múlt év első két hónapjában nőtt a regisztráltak száma (február végén 18 338 volt), majd a félév végéig folyamatos csökkent, s 14 639 lett. A szezonalitás megszűntével, illetve a pályakezdők jelentkezésével augusztustól folyamatosan emelkedett, és jelenleg több mint 15 ezer. A regisztrált munkanélküliek figyelembe vételével számított munkanélküliségi ráta egy évvel ezelőtt 12,8 százalék volt, jelenleg 11,2 százalék; az országos adat ugyanebben az időpontban 9,1 százalék. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében a korábbiaknál nagyobb szerepet játszott a kibővülő munkaügyi támogatási rendszer. A különféle programokban havonta csaknem 4,5 ezren vettek részt, s ez majdnem 20 százalékkal több az előző évinél. A foglalkoztatási támogatásokra 1998-ban 876,8 millió forintot fordítottunk. Legnagyobb összegű és arányú volt ennek felhasználása a közhasznú munkánál (csaknem 40 százalék) és az átképzéseknél (31,4 százalék). A munkaügyi központ létszámban, szervezeti kereteivel és kapcsolatainak folyamatos szélesítésével is igyekezett megfelelni a gyorsan bővülő feladatoknak. Központunk tavaly 34 500 államigazgatási határozatot hozott. Ezek 35 százaléka (12 ezer) a foglalkoztatást közvetlenül segítő eszközök igénybe vételéhez kötődött (ez az arány 4-5 éve még nem érte el a 20 százalékot), döntő többsége pedig a munkanélküliek nyilvántartásba vételéhez és ellátásához kapcsolódott. A határozatok 92-93 százalékát az I. fokú hatóságként eljáró ki- rendeltségek hozták. A munkaügyi központ szervezetén belül sajátos feladatokat lát el a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség. 1998-ban csaknem 2300 határozatot hozott, s ezek háromnegyede munkavédelmi, illetve munkabiztonsági ügy volt. Az utóbbi években szankcio9 Hírek _______ K öztisztviselők képzése Képzési tervet fogadott el az 1999. évre a közszolgálati, képzési és továbbképzési szakértői bizottság előterjesztése nyomán a Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium; szervezése a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal feladata. A széles körű igény- felmérésen és egyeztetésen alapuló képzési rendszer kialakítása a megyében dolgozó köztisztviselők felkészültségét, az új szemléletű, szolgáltató típusú közigazgatás megteremtését szolgálja. Állandó meghívott Megváltozott a társadalombiztosítási szervek irányítási rendszere és szerepe. Mivel a megyei társadalombiztosítási szervek túlnyomórészt közigazgatási feladatokat látnak el, ezért dr. Németh Jenőnek, a megyei államigazgatási kollégium vezetőjének döntése nyomán 1999-től a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója állandó meghívottként részt vesz a kollégium munkájában. Megtárgyalta és elfogadta a testület a közigazgatás-korszerűsítési és informatikai szakértői bizottság 1999. évi munkaprogramját, amelyben kiemelt helyen szerepel a júniusra tervezett kollégiumi informatikai szakmai nap. Ez elősegíti a területi államigazgatási szervek informatikusai és igazgatásszervezői közti hatékonyabb együttműködést: azt, hogy a közigazgatás korszerűsítésében, informatikai fejlesztésében közös irányok alakuljanak ki. Tájékoztató kiadvány A közigazgatás rendszerét, az abban szereplő szerveket mutatja be egy hamarosan megjelenő kiadványban az államigazgatási kollégium. A legfontosabb tudnivalókat tartalmazó, mintegy 200 oldalon megjelenő könyvből nemcsak a területi közigazgatással összefüggő információkat tudhatják meg az olvasók. A kiadvány az állampolgárok jobb tájékoztatását igyekszik elősegíteni. Ellentmondások feltárása Az ellenőrzési szakértői bizottság az idén is kiemelt feladatának tekinti a fekete- gazdaság elleni küzdelmet. Ennek alapján határozta meg legfontosabb céljait. Eszerint a lakosság életét és a gazdaságot érintő fő ellentmondások feltárását tartja fő feladatának. Tapasztalatainak felhasználását is ennek rendeli alá. nálási lehetőségeiben is lényegesen bővült a munkaügyi ellenőrzések hatásköre. A munkaügyi központ által végzett felmérések szerint az idén a munkanélküliek számának további csökkenése várható. Az állástalanok számát az év első felében főleg az idényágazatok — a vendéglátás, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az építőipar — növekvő munkaerő-szükséglete csökkentheti. Emellett mérsékelheti a feldolgozóipar egyes területein 800-1000 tartóan jelentkező új munkahely, így az év végére 14,4-14,6 ezer munkanélküli létszámmal számolunk, s ez mintegy 7-8 százalékkal kevesebb az 1998. évinél.
