Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-25 / 47. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 25., csütörtök Megyei körkép 3 Távoli reflexió az egyetemi integrációról A kisgazdapárt parlamenti frakciója és az oktatási miniszter hétfőn arról ál­lapodott meg, hogy a Pan­non Agrártudományi Egye­tem Keszthelyi Mezőgaz­daság-tudományi Kara a veszprémi egyetemhez csatlakozik. A hírről az Új- Zélandon tartózkodó Horn Péter, az egyetem rektora a következőket mondta: WELLINGTON ______0________________- Nagy hibának tartom, ha ez így lesz, mert Keszthely és Kaposvár együttműködése agrár szempontból is sok előnyt jelentett volna. — Ez a variáció valójában nem volt a lehetőségek kö­zött? — Végső soron igen, de nem reális lehetőségként. Bi­zonyos agrárérdekek ugyanis akkor érvényesülnek az egye­temen belül, ha különböző szakmák integráns együtt­működése valósul meg. Ka­posvár az állattenyésztésben és a kapcsolódó területeken nemzetközileg is ismert és el­ismert. Keszthely a növény- termesztésben ért el hasonló eredményeket, s a két kar hosszú távú együttműködése hozhat csak tartós ered­ményt. Torgyán József mezőgaz­dasági és vidékfejlesztési mi­niszter ugyancsak Új-Zélan- don nyilatkozott, s a követ­kezőket mondta ezzel kap­csolatban: - Erről az egyetemi tanárok véleményét kell ki­kérni, s az legyen az irány­adó. Sok egyetem fordult hozzám jelezve, hogy a jelen­legi integrációs elképzelések nem felelnek meg ez egyetem érdekeinek. Ez a kérdés még nincs lezárva: részleteiben meg kell vitatni. Végleg dön­teni - mint mondtam - csak az érintett karok tanárainak véleménynyilvánítása után lehet. Kercza Imre VÉLEMÉNYÜNK Első a székhely • Rendkívül kellemetlen helyzetben érzem magam, nem aka­rok az önpusztító vitában részt venni — mondta tegnap a Ba­latoni Fejlesztési Tanács ülésén Balsay István. A Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára ötvenedmagával egy órán át hallgatta a siófoki és a keszthelyi polgármester érveit azt illetően: melyik városban legyen a szervezet székhelye. Az államtitkár — akit végül megbíztak az egyeztetéssel — azt is elmondta: dönteni az önkormányzatokat tömörítő Ba­latoni Szövetségének kellene. Dr. Balázs Árpádot éppen dr. Szabó Imre váltotta fel a szervezet elnöki tisztében tegnap­előtt. Keszthely első embere egyébként nem tett féket a nyelvére, ami remélhetőleg nem mérgezi meg hosszabb tá­von az együttműködést. Arról beszélt: a települések fejlesz­tése során egyensúlyt kell tartani és a városának ígért szék­hely szerepet azért akarják elvinni, mert mások a saját hasz­nukra szeretnének közel kerülni a tűzhöz. A siófoki polgár- mester elnök híján a Balatoni Fejlesztési Tanács általános el­nökhelyettese. Állította: a döntések során szavazni nem a székhely fog, hanem a tagok, s Siófok mellett szól az is, hogy a legjobb a megközelíthetősége. A replikák során a keszthe­lyi polgármester szájából érvként hangzott el: városa áll a tó vízgyűjtő területe s így a környezetvédelem súlypontjában. Annyiban igaz ez, hogy Zala megyéből érkezik a legtöbb szennyezés a Balatonba... Ki tudja, meddig tart a szégyenletes vita, ha nem lép közbe az államtitkár, aki egyébként nem tagja a tanácsnak. A következő, már „érdemi” napirendi pont vitáját úgy érté­kelte: „furcsa ez a tárgyalás”. Figyelmeztetett arra, hogy a kormány hiába fordít kiemelt figyelmet (halk kuncogás, il­letve nagy sóhajtás a résztvevők között - vérmérséklettől függően), ha az itt élők nem tudnak dűlőre jutni a fejlesztési koncepció ügyében. A viszonyokról csak annyit: bár Somo­gyi Zoltán gazdasági minisztériumi helyettes államtitkár, a magyar turisztika első számú felelőse először úgy nyilatko­zott, hogy a koncepciót felelőtlenség megtárgyalni, mert az előterjesztés az ülésen került a kezébe először, Balsay István felszólítására — sürget az idő! - további ellenvetés nélkül megszavazta az elfogadását. Annak ellenére, hogy elhang­zott: a készítők régi, tehát nem valós adatokra támaszkodtak a koncepció elkészítése során. Mi lesz veled, Balaton? Czene Attila Tél végi metszés Bár a sorok között még hó van, a szőlőmetszés nem odázható. A két bogiári szőlőtulajdonos, Kuczogi Rudolf és Bolla László 1,5-1,5 hektáron termel szőlőt, töb­bek között Irsai Olivér, Chardonnay és Muschat Othonel fajtákat fotó: kovács tibor Mit szól hozzá? Csinos csekk gyorshajtásért Hamarosan kétszeresére emelik a szabálysértési bírságok összegét. Az au­tósokat is kedvezőtlenül érinti: 10 kilométeres se- bességtúilépésért például 2000 helyett a jövőben 4000 forint büntetést is kiszabhat a rendőr. (Hír a Somogyi Hírlapból) Horváth István, a nagyatádi autósiskola vezetője: — El­gondolkodtató, hogy automa­tikusan kétszeresére emelik a büntetést. Ehelyett súlyozni kellene az elkövetett szabály- sértést. Aki a piros jelzés el­lenére áthajt a kereszteződé­sen vagy nem adja meg az el­sőbbséget, nyilván többet fi­zet, mint az, aki enyhébb közlekedési kihágást követ el. Ilyen esetben a tervezett drá­gulás háromszorosát is elkér­hetnék. Azzal viszont nem ér­tek egyet, hogy a díjtételeme­lést egyforma legyen. Dr. Fenesi Lajos alezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság igazgatásrendészeti osz­tályvezetője: — Sok járműve­zetőnek vélhetően eddig is komoly gondot jelentett a szabálysértési bírság kifize­tése, mivel ez akár a 20-30 ezer forintot is elérte. A téte­lek emelkedése nyomán talán jobban betartják az előíráso­kat; nagyobb figyelemmel megelőzhető a bírság. A sza­bályok tisztelete, betartása közös ügy, s nemcsak a drá­guló büntetés miatt fontos. Hideg János, kaposvári ra­liversenyző: — Nem örülök, hogy drágul a díjszabás. Az autósokról amúgy is „sok bőrt lehúznak”. Sokba kerül az üzemanyag, a biztosítás, ráadásul a jármű járulékos költségei is jelentősen emel­kedtek az utóbbi időben. A gyorshajtást ezután drágáb­ban büntetik, ami nem biz­tos, hogy mindig helyes. Ha valaki 60 helyett 70 kilométe­res tempóval halad, s nem okoz bajt, nem biztos, hogy feltétlenül négyezer forintot kéne fizetnie. Szerintem nincs szükség arra, hogy je­lentős mértékben emeljék a szabálysértési tarifákat. Csapó László, az autóklub kirendeltségének vezetője: — Észbontó, hogy manapság milyen sok a szabálysértő. A közlekedési kultúra javítása halaszthatatlan feladat, s a tervezett szigorítás nyilván kedvező irányba befolyásolja mindezt. Azt gondolom, hogy a rendszeres ellenőrzés és a drágább szabálysértési ösz- szeg meggondoltabbá teszi az összes járművezetőt. (Harsányig Féltékenységből ölt a testvér (Folytatás az 1. oldalról) Bár szemtanúja nem volt az esetnek, a fiú azt vallotta, hogy csak beszélgettek, ve­szekedésről szó sem volt. Va­lahogyan mégis megragadott egy éles, hegyes tárgyat, fel­tehetően kést, és szinte egé­szen a gerincoszlopig hasí­totta a lány torkát. Az apa másnap délelőtt kereste a lá­nyát, végigjárta a rokonokat, ismerősöket. Hazatérve az tűnt fel neki, hogy az udva­ron levő, használaton kívüli kút zárja nem úgy áll, ahogy szokott. Belenézett a kútba, ott két cipőt látott és a vér­nyomokat a káva körül. Szólt az önkormányzatnak, ők ér­tesítették a tűzoltókat, majd a tetem kiemelése után, a gyil­kosság nyomait felfedezve ri­asztották a rendőrséget. A rendőrség elrendelte a gyanúsított ideg-elmeszakér­tői vizsgálatát, annál is in­kább, mert a fiatalember már régóta idegi-elmebeli beteg­séggel kapcsolatos problé­mákkal küzd. Munkája nem volt, a külvilággal az egyetlen kapcsolatot a húga jelentette számára. A bűncselekményt nem tagadta, és úgy nyilatko­zott: megbánta, amit tett. A rendőrség a bíróságon indít­ványozta az előzetes letartóz­tatás elrendelését. Hírek Megmentett víztorony Összefogott tegnap a telepü­lés lakossága Mezőcsoko- nyán a víztorony érdekében. A sportpályán olyan nagy mennyiségű belvíz gyűlt ösz- sze, hogy veszélyeztette a pá­lya szélén álló torony bizton­ságát. Ásókkal, lapátokkal indult a falu népe segíteni, és a kiásott árkokkal elvezetni a vizet. Tisztítót vesznek Az igali Aranykalász mezőgazdasági szövetkezetben új tisztító be­rendezést vásárolnak a szárí­tóhoz. A beruházás csaknem hét millió forintba kerül. Jegyzőt választottak Négy zselici településnek — Zselic- • szentpál, Zselickislak, Si- monfa, Bőszénfa — új kör­jegyzője van. Horváth Lász­lót választották meg, mivel a korábbi jegyző márciusban új munkahelyen dolgozik. Összesen hat pályázat érke­zett. Számítógép a rendelőben Kaposújlakon elfogadták az idei költségvetést, a település mintegy 26,9 millió forintból gazdálkodik. A legutóbbi tes­tületi ülésen áttekintették a legfontosabb fejlesztési fel­adatokat is. A faluban talál­ható utakat, járdákat akarják felújítani, s ezen kívül az egyik földesutat kívánják pormentesíteni. Ez több mint kétmillió forintba kerül. Vár­hatóan felújítják a sportöl­töző külső homlokzatát, s tervezik a polgármesteri hi­vatal belső festését is. A pol­gárőrségnek 200 ezer, míg a helyi sportszervezetnek 700 ezer forintot adnak. Az or­vosi rendelőbe számítógépet telepítenek, amit előrelátha­tóan ma vesznek át. Tüzelőt adtak A zselic- szentpáli önkormányzat két családnak tüzelőfát biztosí­tott. Több mint öt köbméter fát adtak a rászorulóknak, ezzel segítve a megélhetésü­ket. Az önkormányzat ebben az évben mintegy kétmillió forintot költ segélyezésre, s ezen kívül fizetik a jövede­lem pótló támogatást illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Kereskedők Iskolapadban Csaknem 300 hallgató jár Ki- sosz-tanfolyamra. Öt telepü­lésen — Fonyód, Siófok, Ka­posvár, Keszthely, Nagyatád — folyik az oktatás. Eladókat, vendéglátó-üzletvezetőket, és boltvezetőket képeznek. Feb­ruár végén kezdődött a leg­utóbbi tanfolyam, s ötven új tanulójuk van. TÉLI NAPOK BERZENCÉN _________________________________________________ M aronicsék boltjára a konkurencia is kíváncsi A héten az 2866 lelket számláló dél-somogyi nagyközség, Berzence mindennapjait igyekszünk nyomon követni. A falu, amely egyben az ország egyik kapuja is, a határ­forgalomnak köszönhe­tően újbóli virágkorát éli. Bármerre voltam a héten, mindenhol azt kérdezték, jár­tam-e már a Maronics üzlet­házában, s ha igen, akkor árul­jam már el, hogy mikor nyit­nak. Maronicsék boltja afféle összügy lett Berzencén. Hogy mikor nyit? Hamarosan. Ennél pontosabbat maga az érintett, Maronics László sem tud mondani. Mindenféle engedé­lyeket kell beszereznie ahhoz, hogy az első vevőt üdvözöl­hesse. Maronicsék története a horvát bevásárló-turizmus ti­pikus példája. 1992-ben, ami­kor megindult a vásárlási láz, egy lakatosműhelyben kezdett árulni mindenféle vasalatot. Két éve határozta el, hogy áruházat épít, amit a gyerekek visznek majd tovább. A családi vállalkozásért a felesége is ott hagyta a könyvtárat. Az elmúlt két évben megjárták a maguk kálváriáját. Az egykori Határ- csárda helyén azonban ott áll az 1147 négyzetméter alapte­rületű üzletház. Amelybe nemcsak a boltjuk költözik át, lesz itt presszó, valutabeváltó is. — Húsvét előtt három héttel mindenképpen kinyitunk — mondja a tulajdonos, aki éjjel­nappal az áruházban dolgozik. Mesterember lévén sok min­den a két kezével csinál meg. A konkurencia nem nézi jó szemmel a készülődést. Máris megvétózták, hogy beléphes­sen egy üzletláncba. De nem adja fel. Őt hosszú távú tervek foglalkoztatják. Az határforgalom még az Alföldről is csábított ide vállal­kozókat. Maronka Illés édes­apjának a szerb határon van boltja. Azt mondja a felesége, Valéria, hogy véletlenül buk­kantak a határ felé menő út mellett egy eladó szántóterü­letre. Itt építették fel a Sprint ABC-ét. Márciusban nyitottak, s nem lehet okuk a panaszra. A hazafelé tartó horvátok itt költik el az utolsó forintjaikat. Góléból pedig kerékpárral is átjönnek a napi bevásárlásért. Tudják ők, hogy ez nem tart örökké. Egy mégis biztos: ma­radnak. Nagyatádon vettek la­kást, onnan járnak ki nap mint nap, s onnan hordják a dolgo­zóik egy részét is. Azt mondják a régi berzen- ceiek: jó is ez, meg nem is. A legdrágább falu lett az övék, ahol a kínai áru is alig keve­sebbe kerül, mint a márkás cikkek. Ha egy berzencei be akar vásárolni, akkor kényte­len elutazni Kanizsára, vagy Kaposvárra. Kovács Zoltán, a polgármester azt mondja, ő annak örül, hogy a haszonból Berzence gyarapodik. Nagy Jenő Maronics László a készülő áruházában FOTÓ: KOVÁCS TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents