Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. február 24., szerda Újabb találkozó március 15-én A határidő lejárta után sem szakadtak meg a tárgyalások Az olaszországi Avianóban teljes a harckészültség A szerb, illetve a koszovói albán küldöttség március 15-én Franciaországban találkozik, hogy megtár­gyalja a Koszovóról szóló egyezség megvalósításá­nak módozatait - jelen­tette be kedd délután Rambouillet-ban a hatha­talmi összekötőcsoport, miután a külügyminiszte­rek áttanulmányozták az utolsó pillanatban, a kon­ferencia zárásakor adott válaszokat. Rambouillet Az albán fél végül is elfo­gadta a nemzetközi tervezet mindkét fejezetét, s a szerb küldöttség is jelezte, hogy a politikai fejezet elfogadásán túl hajlandó tárgyalni a „nemzetközi haderő koszo­vói jelenlétének jellegéről és nagyságrendj érői”. A koszovói albán küldött­ség - a megadott határidőn túl is folytatott belső vitái eredményeként - adott pozi­tív választ a hathatalmi cso­port rendezési javaslataira. Csupán azt kérte: biztosít­sanak számukra 15 napot, hogy konzultáljanak „hátor­szágukkal”. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) „teljha­talmú politikai képviselő­jévé” nevezte ki Adem De- macit, aki Javier Solana NATO-főtitkár és Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter kérésére Ljubljanába utazott. Koszovói szerb források szerint a szakadár albán fegyveresek a tartomány északi részén kedd reggel FOTÓ: FEB/REUTERS megsebesítettek öt szerb rendőrt, akik a Vucitrn köze­lében fekvő Bukos faluban az előző esti hasonló össze­tűzés körülményeit vizsgál­ták. A rendőrség végül visz- szaverte az albán gerillákat. Az összetűzések felúju- lása miatt az elmúlt napok­ban csaknem kilencezer személy menekült el ottho­nából a főként albánok lakta szerbiai tartományban - ál­lapította meg az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A magyarországi szerbek a koszovói válság tárgyalá­sos, békés úton történő ren­dezésében érdekeltek, elve­tik és elítélik a katonai erő­szakkal való fenyegetőzést - fogalmazta meg állásfoglalá­sában a Szerb Országos Ön- kormányzat. Előkelő fogadásokon és olcsó lebuj okban egyaránt otthon volt Dr. Sorge, az „antikém” A világon átívelő híd HÍREK Március 16-án rendezik meg Brüsszelben azt az ün­nepséget, amelyen a szövet­ség központjában is kihirde­tik Csehország, Lengyelor­szág és Magyarország NATO- tagságát, és hivatalosan fel­vonják zászlajukat. Hazánké a görög és az ír lobogó közé kerül. A három új tagország külügyminisztere március 12-én adja át hazája csatla­kozási okmányait az ameri­kai kormányzatnak, és ugyanaznap az Egyesült Ál­lamokban, Independence vá­rosában megtartják a tagava­tási szertartást is. Ekkortól kezdve érvényes jogilag a há­rom állam tagsága. Kopjafát avatott Göncz Árpád köztársasági elnök Wellingtonban, Új-Zéland fővárosában, emléket állítva azoknak a magyaroknak, akik életüket áldozták hazá­juk szabadságáért. Az ál­lamfő - kíséretében Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel - Turangawaewae Maraéban találkozott a maori királynő­vel is. Magyar áldozata volt egy lavinaomlásnak, amely hétfő délelőtt történt az ausztriai Vorarlberg tartományban - közölték a hírt tegnap reggel az osztrák hatóságok. A harmincegy éves magyar nőt és az omlás másik áldozatát, egy osztrák férfit hétfő este tudták kiásni a hó alól a Gar- gellen közelében lévő síterü­leten egy hegyi étterem rom­jai alól. Az ENSZ Nemzetközi Kábí­tószer-ellenőrzési Tanácsá­nak 1998. évi jelentése sze­rint „Magyarországon egy gyógyszergyártó cég kísérle­teket tett arra, hogy közép­ázsiai államokból nagyobb mennyiségű, előzőleg lefog­lalt ópiurtiot importáljon”. Értesülések szerint a tisza- vasvári ICN Alkaloida gyár nevében akartak 40 tonna, előzőleg hivatalosan lefoglalt ópiumot importálni Tádzsi­kisztánból és Üzbegisztán- ból. Hőlégballonjával a kelet-af­rikai Niger fölött repült el kedden az a két brit mérnök, aki a múlt hét szerdán Spa­nyolországból Föld körüli útra indult. Ha Andy Elson- nak és Colin Prescottnak si­kerül saját gyártmányú lég­gömbjével leszállás nélkül megkerülnie a Földet, akkor ők lesznek a világon az el­sők, akik elnyerik az Anheu­ser-Busch cég egymillió dol­láros díját. Robert Whymant angol ke­letkutató 500 oldalas könyvet írt a kémkedés történetének legrejtelme­sebb alaKjáról. „Richard Sorge, a háromarcú férfi”. London A szerző azt állítja, hogy Sorge a megtestesült „anti­kém” volt: alkoholista nőfaló, aki futó ismerőseit éppúgy nem válogatta meg, mint a szavait, és távol állt tőle min­den óvatosság. Az az ember, aki a háborúra készülő Japán rendkívül gyanakvó - az író kifejezésével élve - „kémfó- biás” légkörében tökrésze­gen, ordítozva száguldozott a császári főváros utcáin, aki előkelő fogadásokon és olcsó lebuj okban egyaránt meg tu­dott botránkoztatni minden­kit, aki japán szeretőjének azt mondta, ő az az ember, aki­nek Hitler a pusztulását kö­szönheti majd, valóban távol állt a hűvösen elegáns James Bond alakjától. Sorge 1895- ben született Bakuban, anyja orosz, apja német olajmér­nök. Életútja: porosz nevelés; önkéntes az első világhábo­rúban; megkapja a Vaske­resztet. Berzin tábornok, a szovjet katonai titkosszolgá­lat főnöke tanítja a katonai kémkedés tudományára. Előbb Sanghajban, majd To­kióban működik. Japánban belép a náci pártba; jelenté­seket ír Berlinnek; álcázás­ként a Frankfurter Zeitung tokiói tudósítója és főleg Eu­gen Ott német nagykövet leg­jobb barátja. Amikor a néme­tek megtámadják a Szovjet­uniót, ez a fura ember össze­omlik. Napokig az eszmélet­lenségig részeg. Ez vezet le­bukásához is: 1944. novem­ber 7-én felkötik. (Harmat) (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Köztársaság elnöke Hamiltonból érkezett Új-Zé- land fővárosába, s ez látoga­tásának utolsó állomása. Programja során mindenütt találkozott magyarokkal. Olyan meleg fogadtatásban azonban, mint Wellington- ban, sehol sem részesítették. Új-Zéland a világszínvona­lat képviseli a mezőgazda­ságban, különösen az állatte­nyésztésben. Egy félnapos autóbusz utazás során és az új-zélandi légierő Boeing 727- es különrepülőgépének fe­délzetéről is látni lehetett, Törökországban kedden hivatalosan vádat emeltek Abdullah Öcalan ellen. A lázadóvezért államellenes bűncselekménnyel, a kurd önrendelkezésért 14 éve indított fegyveres harc irányításával vádolják. Ankara A vádiratot a Márvány-ten­gerben fekvő Imrali szigetén az ankarai állambiztonsági bíróság egyik bírája ismer­tette Abdullah Öcalannal, aki kedden először jelent meg a törvényszék előtt. A kurd fel­kelők vezetőjét zárt ajtók mögött, a nyilvánosság lezá­rásával hallgatták meg. A török hírügynökségnek az ügyészséget idéző jelen­tése szerint „az állam halál- büntetés kiszabását fogja kérni” a vádlottra. A vádirat Az évtized eleje óta ismét mind gyakoribbak a ten­geri rablótámadások. A kalózkodás megakadályo­zására alakult nemzetközi szervezet (IMB, Kuala Lum­pur) statisztikája szerint 1997-ben 228 rajtaütésben 51 hajós vesztette az életét. A legtöbbször horgonyzó hajó­kat támadnak meg délkelet- és kelet-ázsiai vizeken, ám nemegyszer a teljes gőzzel haladókra is lecsapnak. A tengeri terroristák gyors­naszádjaik révén rendkívül mozgékonyak: a hajósodor­ban haladnak, ahol a radar nem észleli őket. Csáklyáikat a hajókorlátba akasztják, és máris a fedélzeten teremnek. hogy a hegyekkel teli ország szinte mindent megtesz az ál­lattenyésztéséért. Hárommil­lió szarvast nevelnek itt, hatmillió szarvasmarhát és hatvanmillió juhot. Azt, hogy milyen körülmények között, Torgyán József mezőgazda- sági és vidékfejlesztési mi­niszternek is megmutatták, s elvitték egy farmergazda­ságba, ahol a háziasszony egyedül kétszáz fejőstehenet gondoz. Azt mondták a ma­gyar miniszternek, hogy nem a kisgazdaságoké, hanem a jól felszerelt nagyüzemeké a jövő. Kerczalmre szerint Öcalan „gyilkosságok, mészárlások és pénzbehajtá­sok szervezője, tevékenysé­gének célja a török állam te­rületi egységének megbon­tása volt”. Öcalant kedden he­lyezték hivatalosan letartóz­tatás alá az ankarai állambiz­tonsági bíróság döntése alap­ján, miután a törvényszék há­rom magas beosztású tisztségviselője befejezettnek nyilvánította a kurd vezér ki­hallgatását. Törö.kország többségében kurdok lakta délkeleti részén az utóbbi két napban folyta­tott harcok során katonák megöltek 14 fegyveres kurd lázadót - jelentette kedden a katonai kormányzóság. Az összecsapások színhelye Siirt és Simák tartomány volt. A katonai kormányzóság Diyarbakirból irányítja a rendfenntartókat. Évszázadokkal ezelőtti elődeikhez hasonlóan ők is a pénzt és az értékes szállít­mányt akarják megkaparin­tani. Évente legalább 200 mil­lió dollárnyi zsákmányhoz jutnak. Fölszerelésük: gép­pisztoly, gránátvető, páncél- ököl. Brutalitásukra jellemző, hogy akár az egész legénysé­get képesek legyilkolni. Az IMB most a kormányok és a térségek hatékony összefogá­sát szorgalmazza korunk ka­lózai ellen, „különben elsza­badul a pokol”. Csakhogy mit lehet tenni akkor, amikor rendőrök, katonák is csatla­koznak a kalózokhoz? Délke- let-Ázsiában nemegyszer megtörténik az ilyesmi... (Kulcsár) Valószínűleg halálbüntetés vár a kurd vezérre Öcalan vád alatt Kalóztámadások a világ tengerein Naponta 16-szor, 13 év alatt 76 ezerszer kerülte meg bolygónkat Mir: száz űrhajós otthona A Mir űrállomás a közel­múltban ünnepelte 13. születésnapját. Sajátos egybeesés, hogy e napon Indították el fedélzetére az utolsó „váltást”: egy orosz, egy francia és egy szlovák űrhajóst. A csapat orosz és francia tagja a Mir mostani legény­ségének egyik orosz tagjával együtt augusztus 23-ig ma­rad az űrhajón. Azután „be­zárják” az állomást, s az - a Föld atmoszférájába érve - megsemmisül. Az utóbbi években sorjáztak a baljós­latú hírek a Mirről, az űrha­jósok nemegyszer már-már életveszélyes helyzetbe ke­rültek, ami nem csoda, hi­szen élettartamát annak ide­jén három évre tervezték. A Mir űrállomás mind­amellett az emberiség törté­netében hallatlan fegyver­tényt hajtott végre. Először történt meg, hogy egy Föl­dön kívüli objektumban rendszeresen emberek tevé­kenykedtek: fedélzetén 13 esztendőn keresztül folya­matosan dolgozott az egy­mást felváltó személyzet. Mivel a Mir naponta 16- szor kerüli meg bolygónkat (eddig összesen 76 ezer­szer), mintegy 16 és fél ezer tudományos kísérletet vé­geztek el laboratóriumaiban, száz űrhajós több mint 600 új technológiát próbált ki a berendezéseivel. Ezek impo­záns adatok még akkor is, ha számba vesszük az utóbbi hét esztendő egyre szapo­rodó műszaki problémáit. Mégsem a „lejárt szavatos­sággal”, az időnként nagyon komoly veszélyhelyzetekkel, hanem a pénzhiánnyal ma­gyarázzák, hogy a Mirt im­már nem lehet tovább élet­ben tartani. Szakemberek az orosz űrprogram „veszedel­mes pénznyelőjének” tartják a Mir űrállomást, amely megnehezítette az erőforrá­sok összpontosítását az új nemzetközi űrbázis létreho­zására. Az oroszok egyéves késésben vannak. FEB Szorgalmasan rója a köröket a Föld körül a Mir FOTÓ:FEB/REUTERS

Next

/
Thumbnails
Contents