Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-23 / 45. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. február 23., kedd Fenyeget a belvíz (Folytatás az 1. oldalról\ A szántót megyeszerte 1Ó-30 centis — rohamosan olvadó - hópaplan borítja, s több mint 20 ezer hektáron a talaj víztelítettsége meghaladja a 90 százalékot. A helyzet to­vább romlik, ha a februárban szokatlan mennyiségű csa­padék tovább esik. Szappa­nos Ferenc igazgató, a Dél- Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság pécsi központjának munkatársa tegnap lapunk­nak elmondta: a balatonllelei belvízvédelmi szakaszon első fokú készültséget ren­deltek el, s a csapadék mennyiségétől, függ, hogy emelik-e a készültségi foko­zatot. Információnk szerint Ordacsehi ületve az ide csat­lakozó csatornahálózat szi­vattyútelepének környékén is rendeltek el. Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hivatal helyettes-vezetője tegnap elmondta: a kár nagyságát jelentős mérték­ben befolyásolja az olvadás üteme. — A folyamatos eső­zés ellen nem lehet véde­kezni, s félő, hogy több tíz­ezer hektáron később sem lehet elvégezni a tavaszi munkálatot. Ősszel is ko­moly fennakadást okozott a belvíz, akárcsak most. Me­gyénkben több mint 50-60 ezer hektár szántatlan. Volt olyan terület, ahol az el nem vetett búza helyébe tavaszi vetésűt terveztek, csakhogy a felázott talajon lehetetlen dolgozni. Most jórészt a hó­olvadástól függ, hogy mek­kora kár keletkezik — tette hozzá. (Harsányi) Hírek Báloztak az óvodában A felsőmocsoládi óvodában jó­tékonysági bált tartottak a hétvégén. A szülői munka- közösség és az óvoda dolgo­zói által szervezett progra­mon több mint száz vendég vett részt. A bevétel mintegy 60 ezer forint volt, s ezt hír­adástechnikai berendezések pótlására használják föl. Vizet szívattak Tegnap kora estig hét helyszínen kellett vizet szivattyúzni a somogyi tűzoltóknak. A magas talajvíz a mélyen fekvő területeken sok helyen az épületek álla­gát veszélyeztette. Különö­sen nagy mennyiségű csapa­dék szivárgott az egyik ka­posvári, pécsi utcai épület alagsorába, valamint So- mogytarnócán, az Aranyosi utcában is több épületben dolgoztak. A marcali egység a helyi kórháznál a havat la­pátolta le az egyik laposte­tejű épületrészről. Diákok jelmezben Farsangi jelmezes karnevált szervezett a hét végén a bábonymegyeri általános iskola szülői mun­kaközössége. Táncverseny is színesítette a karnevált. A rendezvény bevételét — mintegy 20 ezer forintot — a szülői munkaközösség a gyermeknapi programok megtartására ajánlotta föl. Áfész-részközgyűlések Tegnap Nagyberényben és Somban megkezdődtek a a tabi áfész 1999. évi résztagy- gyűlései. Tizenöt településen tájékoztatja az igazgatóság a tagságot a múlt évi gazdál­kodásról, ez évi üzletpolitikai célkitűzésekről, várhatóan alapszabályt módosítanak. Szülők klubja A sérült gyermekeket nevelő szülők találkoztak tegnap a barcsi korai fejlesztő központban. A Szivárvány Gyógypedagógiai Központ kezdeményezésére létrejött szülőklub tavaly óta működik; tegnap Down- szindrómás a gyermekem címmel Perjésné Gazdag Éva tartott beszámolót, majd dr. Molnár János előadására ke­rült sor a fejlődési rendelle­nességekről és megelőzésük­ről. Apartmanok a fürdőhöz Nagybajomban mintegy 300 új apartman ház építését ter­vezik, s korszerűsítik a für­dőt. Rövidesen elkészítik a részletes rendezési tervet, a befektetési cég képviselője tárgyalt a terület sorsáról. A mintegy 15 ingatlan tulajdo­nos beleegyezett az eladásba. Körjegyző nélkül Lemondott a Zlcs-Ná- gocs körjegyzői poszt­járól Rusznákné dr. Licska Mária, akit 1998. január 1-jétől alkalma­zott a két település ön- kormányzata. ZlCS-NÁGOCS Munkaviszonyának meg­szüntetését - melyet nem indokolt - mindkét falu ve­zetése elfogadta. Rusznák- nét 1999. január 31-vel felmentették a munkavég­zés alól, munkaviszonya március végén szűnik meg. Február 1-jétől átmenetileg dr. Kováts Zsolt bábony­megyeri jegyző kapott megbízást a körjegyzői te­endők ellátására. K. J. Vészhelyzetre is felkészülnek Katasztrófa esetén ötezer embert mozgósíthatnak Somogybán Azért ne történjen katasztrófa, hogy a polgári védelem rangja, megbecsült­sége növekedjen. Inkább elviseljük, hogy sokan - főként akik nem ismerik a munkánkat - előítélettel, vagy leki­csinylőén vélekednek rólunk mondta Czipó Ervin ezredes, megyei polgári védelmi parancsnok. A zavar főként abból adódik, hogy a pol­gári védelmet azonosítják a hivatásos polgári védelmi alkalmazottakkal. Való­jában ez egy féladatrendszer, a honvéde­lem egy szelete, mely elsősorban állam- igazgatási feladat. A hivatásos polgári védelem egy olyan szereplője ennek az átfogó rendszernek, melynek tagjai- Somogyban harmincötén - speciális képzettséggel rendelkeznek a rendkívüli helyzetek kezelésére. Legyen szó vegyi katasztrófáról, romok alól történő men­tésről vagy épp árvíz sújtotta falvak kite­lepítéséről.- Már-már mitikus alakká nőtt a no­vember végi tiszai árvíz idején az a sza­bolcsi körzeti pv-parancsnok, aki kény­szerítette a gátakra a pánikba esett lako­sokat. Határozott fellépésének köszönhe­tően nem kellett kitelepíteni a falut... Irigylik szabolcsi kollégáikat, akik a közvélemény előtt is tekintélyt szereztek?- Visszatérő veszélyforrások közelé­ben, mint a felső Tisza vidékén, vagy Pakson, ahol az atomerőműnél rendsze­resen megszólalnak a szirénák, nyilván ismertebb a polgári védelem szerepe. Még sincs köztünk egy sem, aki hiá­nyolna egy somogyi katasztrófahelyze­tet csupán azért, hogy a presztízsünk növekedjen. Mellesleg mi is részt vet­tünk a zalai gázkitörés elhárításában, s mert például Babócsán is adódhat ha­sonló helyzet, erre föl is vagyunk ké­szülve. A viharkárt szenvedett Sérsek- szőlős, vagy Torvaj polgármestere nyil­ván másként vélekedik a polgári véde­lem szerepéről, vagy a polgári védelmi továbbképzésekről, mint azok, akiknek faluja nem került bajba. Mégis meggyő­Czipó Ervin ezredes fotó: kovács tibor ződésem: ahhoz, hogy a polgári véde­lemmel kapcsolatos sommás vélemé­nyek oldódjanak, nem kell feltétlenül tömegeket veszélyeztető rendkívüli helyzet. Elég ha meg tudjuk mutatni magunkat, ha megismerik a munkánkat. Ezért vettünk részt számos nagy ren­dezvényen, a Balaton átúszástól az őrei kasza-show-ig.- Időről időre fölmerül a polgári véde­lem és a tűzoltóság közös katasztrófael­hárítási rendszerré integrálásának terve.- A lényeg az lenne, hogy a jelenlegi­nél hatékonyabb, jobban működő ve­szélyhelyzet-kezelő szervezet jöjjön létre. Ha így lesz, mellékes, hogy kit kapcsolnak kihez, vagy hogy ki kinek lesz a főnöke. Ez akkor is igaz, ha nyil­vánvaló, hogy a döntések mögött embe­rek állnak, akik nem mentesek a presz­tízsérdekektől. A BM-nél most folyik a feladat és eszközrendszer föltérképe­zése. Az integrációnak előfeltétele azon­ban egy „kétharmados” katasztrófatör­vény elfogadása is. A városokban külön is gondot okoz, hogy a tűzoltóság ön- kormányzati, a polgári védelem pedig ál­lami szervezet.- Mi ezzel kapcsolatban a NATO tag­országok gyakorlata?- A védelem és a válságkezelés polgári tervezése mindenütt meghatározó. A szervezeti fölépítés különböző ugyan, ám meg kell lennie annak a kapcsolódási pontnak, mely szükség esetén össze­hangolja a különböző erőket. Az integ­ráció végül is számunkra azzal az előny­nyel járhat, hogy javítja szűkös anyagi­tárgyi feltételeinket. A vegyi-biológiai balesetek kárainak felszámolásához már jól felszerelt veszélyhelyzeti felderítő csoporttal rendelkezünk. Több más terü­leten viszont felszereltségünk jócskán elmarad a tűzoltóságétól, vagy a rendőr­ségétől.- Igaz ez a polgári védelmi alkalma­zottak bérére is. Mi tart itt jól képzett embereket 20-30 ezer forintos fizetéssel?- Kialakul valamiféle elkötelezettség, vagy megszállottság is, fontosabb azon­ban, hogy létrejött egy jó csapat, amely­nek önmagában is megtartó ereje van. Egyéb anyagi feltételeinkre jellemző, hogy éves költségvetésünk 55 százalékát a rezsi viszi el. Az önkormányzatok tá­mogatása nélkül működésképtelenné válnánk, s még a készenlétet sem tud­nánk fenntartani.- Mi ad most tennivalót?- A munkánkat segítő önszerveződé­seken túl, létre kell hoznunk a törvény szabta polgári védelmi kötelezettségen alapuló szervezeteket. Ez március vé­géig befejeződik. Rendkívüli helyzet ese­tén például a mozgósítható létszám So­mogybán csaknem ötezer fő. Ezeknek az embereknek a kiképzése és fölszerelése áprilisban kezdődik és 2001-ig fejeződik be. Akkor mondhatjuk majd el, hogy vészhelyzetekben is cselekvőképes pol­gári védelmi szervezettel rendelkezünk. Bíró Ferenc Szurkolók a vádlottak padján Hat vádlott, vagy félszáz beidézett tanú meghallga­tásával elkezdődött a So­mogy Megyei Bíróságon az elhíresült leilei szurkoló­botrány tárgyalása. Kaposvár Tavaly május 23-án a kora nyári csendet vadnyugati zaj törte meg a balatonlellei bu­tiksoron. A Kispest Honvéd szurkolótáborának vagy két­száz tagja három busszal igyekezett Zalaegerszegre, ebédelni a Balaton-parti vá­rosban álltak meg. A társaság egy része már „megalapozta” a hangulatot némi alkohollal, randalíroztak, verekedtek, ki­rakatokat törtek be, autókat rongáltak. A vasútállomás melletti butikok tulajdonosai arra lettek figyelmesek, hogy vagy tíz-tizenöt fiatalember ütlegeli a szomszédos cuk­rászda tulajdonosát és annak feleségét. A segítségükre siet­tek, ám a támadók egyre töb­ben lettek. Az egyik butiktu­lajdonos — az ügy elsőrendű vádlottja — végül önvédelmi fegyverével kétszer a leve­gőbe lőtt, ám ez teljesen ha­tástalannak bizonyult a base- ball-ütőkkel, biliárd-dákók- kal, lécekkel, kövekkel fel­szerelkezett, megvadult tö­meg ellen. Ezután — mint a butikos vallomásában el­mondta — menekülésre szólí­totta fel társait és ő maga is futásnak eredt. Amikor a rendőrség szirénáját meghal­lotta, visszafordult, de látta, hogy a járőrök sem mernek kiszállni az autóból, mert fél­nek a száz-százhúsz fősre duzzadt, felbőszült csoport­tól, akik majdnem felborítot­ták a rendőrautót. Újra elme­nekült, de az üldözők utána rohantak, elkapták és alapo­san helyben hagyták. Mint mondta: azonnal ■ világossá vált előtte, hogy ha nem fé­kezi meg valamilyen módon a tömeget, megölik. Valahogy kiszabadította magát a táma­dók gyűrűjéből, elővette Pa- rabellum pisztolyát és lőtt — vallomása szerint célzottan, arra a fiatalemberre, akit a legveszélyesebbnek vélt. A lövedék három szurkolót ta­lált el: egyiket a könyökén, másikat a combján, a harma­dikat hastájékon. A hely­színre érkező rendőr azon­ban jobbnak vélte, ha először nem a szurkolókat, hanem a lövöldözőt fékezi meg, ő is elsütötte fegyverét, és szívtá­jékon, tüdőn találta a férfit. A vállalkozó — bár állítja, hogy önvédelemből hasz­nálta a fegyverét — a vád sze­rint erős felindulásból elköve­tett emberölés bűntett kísér­lete miatt áll a bíróság előtt. A másik öt vádlottat garázda­sággal, illetve egyiküket sú­lyos testi sértéssel is vádolja az ügyész. Az ügyben dr. Mózes Gábor büntetőtanácsa várhatóan pénteken mond ítéletet. (Jakab) Több pénz jut az idén Somogy útjaira Tíz év alatt 600 milliárd fo­rintot fordít a tervek szerint az állam a gyorsforgalmi utak illetve autópályák épí­tésére. Ebből Somogy me­gyét az M9-es, az M7-es és az M65-ös utak beruházása érinti. Ezt tegnapi szakmai fórumán mondta Katona Kálmán közlekedési hírköz­lési és vízügyi miniszter. Kaposvár A tegnap aláírt megállapo­dással nem csak a Kaposvárt elkerülő út építése kezdődhet meg tavasszal, de ez már ré­sze lesz annak az M9-es jelű gyorsforgalmi útnak, ami több mint 500 kilométeren összeköti az ország nyugati és keleti részét. A végső meg­valósulás dátuma a távoli jö­vőben van, mert a tervek megvalósításához türelemre és pénzre van szükség, és egyelőre az utóbbiból van kevesebb — mondta Katona Kálmán. Hozzátette: mivel az ország közlekedési infra­struktúrájának záros határ­időn belül meg kell felelnie az Európai Unió elvárásainak, meg kell kezdeni mihama­rabb a munkákat. A miniszter szerint a közlekedés fejlesz­tése döntően állami feladat, hiszen a kiépülő infrastruk­túra olyan befektetéseket alapoz meg, amelyek haszna a beruházásra fordított ösz- szeg többszörösét jelenti. Somogy megye az idén kie­melten kedvező támogatást kap a közlekedés fejlesztésé­hez. Útfelújításra 1,12 milli­árd forintot, javítási mun­kákra további 440 millió fo­rintot. Katona Kálmán szólt az M7-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatos tervekről is. El­mondta: még idén ősszel megkezdik a már meglévő autópályaszakasz jobb oldali sávjának felújítását, és a Za- márdiig tartó út építését. A végleges nyomsáv kijelölésé­vel sem várhatnak tovább, bár ez Kőröshegynél változat­lanul vitatott téma. Ha nem születik megegyezés — mondta a miniszter — akár hatalmi szóval is eldöntőm ezt a vitát. A fórumon a pol­gármesterek elsősorban zsák- településeket megszüntető, belső összekötő utak építését szorgalmazták. Erről a mi­niszter elmondta: fontos fel­adat ez is, keresik, honnan szerezhetnek forrást ehhez. A Somogyi Hírlap kérdé­sére válaszolva elmondta: fo­kozott figyelemmel kísérik a Tisza és a Duna vízállását is, és annyi pénzt fordítanak az árvízvédelemre, amennyit kell. — Ami a belvíz-elhárítást il­leti, folyamatosan dolgoznak a szivattyúk, sok helyen azonban hiába — mondta Ka­tona Kálmán. — A vízelvezető árkok, a vízfolyások ugyanis sok helyen olyan elhanyagol­tak, hogy nem képesek a ezt a vízmennyiséget elvezetni. Sajnos sokba kerül a figyel­meztetés, hogy komolyabban kell venni ezek tisztítására szóló, amúgy kötelező felada­tokat is. Varga Ottó Pulykaszezon négyhavonta A pulykatenyésztés a me­gye mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Míg pár éve alig foglalkozott va­laki az állatok nevelésé­vel, addig ma tucatnyi vál­lalkozás szakosodott erre. Megyei körkép — A piac biztosnak látszott, a felvásárlók a költségek egy részét is megelőlegezik. Ugyanakkor a rendelkezé­sünkre álló istállók is alkal­masak voltak arra, hogy pulykákkal foglalkozzunk — mondta a kezdetekről Mészá­ros Zoltán, zselickisfaludi gazda. Mészárosék családi vállal­kozásként kezdtek puly- kázni. Ma hétezer állatot ne­velnek. Jelenleg azonban már csak háromezer pulyka van az ólban, a többit elvitték a felvásárlók. A pulyka négy hónapos korában, azaz kö­rülbelül tizennyolc kilósán ér a legtöbbet. A tojókat általá­ban két héttel előbb szállítják el és a húsáért is csak keve­sebbet fizetnek. A kakas élő súly szerinti felvásárlási ára a kétszázharminc forintot is meghaladja. A pulykát nevelők egyetlen bánata, hogy a megyében nincsen olyan húsüzem, amely nagy mennyiségben foglalkozna pulykák felvásár­lásával. Pedig ez csökkentené a piac ciklikusságot. Jelenleg Somogybán négyhavonta van pulykadömping. Idén febru­árban például a megye összes pulyka-istálója kiürül és pár hónapig ismét nehéz lesz el­adó állatot találni. B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents