Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20 / 43. szám

A fogamzóképes korban lévő nőknek a fele nem védekezik Somogybán. A fogamzásgátlást nem tá­mogatja a társadalombiz­tosítás, az abortuszt vi­szont igen. A szakembe­rek szerint máshol kell ke­resni a megoldást. Miközben a születésszám egy év alatt 3400-ról 3300-ra csökkent a megyében, 1997- ben 2589 művi terhesség- megszakítást végeztek. Egy abortusz költsége jelenleg mintegy 18 ezer forint, amiből szociális helyzettől függően 1500, 4000, illetve 10000 fo­rintot fizet a beteg. Ha egész­ségügyi okokból szakítják meg a terhességet, akkor sem­mit. Az abortuszok tehát több mint 45 millió forintba kerül­tek 1997-ben, ennél is lénye­gesebb következmény azon­ban, hogy a műtéten átesettek nagy része már nem eshet te­herbe. Tizennégy féle fogamzás- gátló tabletta kapható jelen­leg, az egy havi mennyiség ára 250-1100 forint között vál­tozik. A legdrágábbak a kis hormontartalmú készítmé­nyek, ezeket viszont csak minden negyedik nő használ­ja. Tavaly összesen 5100 hölgynek írtak fel az orvosok fogamzásgátló tablettát So­mogybán, tudtuk meg dr. Mó­zes Imrétől, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár igazga­tó-helyettesétől. A szakorvosok ma már nem ajánlják a magas hor­montartalmú készítményeket, mert ezek hosszabb távon magas vérnyomást, látásrom­lást és trombóziskészséget okozhatnak. Fiatal nőknél ki­sebb mellékhatásai lehetnek a tablettáknak — például vér­zészavar —, természetesen minél alacsonyabb hormon­tartalmú készítményt szed­nek, annál kevesebb. Valószí­nűleg nem szakorvosok írják föl a gyógyszerek nagy részét, másrészt a borsos ár az oka, hogy mégis ilyen sok régi ké­szítmény fogy. A hagyományos módsze­rekkel történő védekezéseket szintén nem támogatja a tébé. A szülész-nőgyógyász szakor­vosok tapasztalata szerint minden negyedik nő használ spirált vagy pesszáriumot, a petevezeték lekötése nagyon ritka. A modern fogamzásgát­ló tabletták szedését 40 éves korig ajánlják, a dohányzó hölgyeknek pedig csak 35 éves korig. — A megyében mintegy 30 ezer nőnek védekeznie kelle­ne, vagyis legalább a fele a vé­letlenre bízza a nem kívánt terhességet — mondta dr. Fo­dor János szülész-nőgyógy­ász, a kaposvári terhesgondo­zó vezetője. — A fogamzásgát­ló tabletták tébé-támogatása azonban nem csökkentené lé­nyegesen az abortuszok szá­mát. Az viszont biztosan, ha sokkal többe kerülne a művi terhességmegszakítás: az a ré­teg, amelyikre különösen jel­lemző ez, azt az 1500 forintot bárhonnan előkaparja. A való­di okot a magyar egészség­ügyi kultúra alacsony színvo­nalában kell keresni. Előadá­sok százait tartjuk évek óta a középiskolákban, még sincs foganatja. A családban kelle­ne ezt hatékonyabban elkez­deni, az iskola után pedig a háziorvosnál, 18 éves kor alatt a gyermeknőgyógyásznál, afölött pedig a szakrendelé­sen vagy a magánrendelőben folytatni. A fiúknak is el kelle­ne végre jutni odáig, hogy vi­gyáznak a partnerükre: a zse­bükben mindig hordanak egy csomag óvszert és egy doboz esemény utáni tablettát, vég­szükség esetére. Az egészségügyi tárca a debreceni nőgyógyászati kli­nikán bevezetett modell kiter­jesztésében keresi a megol­dást. Ennek lényege, hogy a programban 14 éves kortól fel­világosítást, nőgyógyásszal való találkozást és tényleges tanácsokat kapnak a lányok. A debreceni tapasztalatok azt mutatják, hogy a résztvevők­nél a korosztályos abortusz feleződött. Katona József Telefonon fenyegették a főorvost Gyógyászati segédeszközö­ket forgalmazó cég, majd a Drávához látogató íriszdiag­noszták ellen lépett fel vas­szigorral a barcsi járóbeteg ellátó Intézmények igazgató­főorvosa. Úgy tűnik: dr. Solti Pál hadat üzent a természet­gyógyászoknak. — Az igazi természetgyógyászat ellen nincs kifogásom, hiszen fő­leg manapság muszáj visszanyúlni hozzá, amikor a gyógyszert arany­áron adják — mondja az igazgató­főorvos. — Akik megfelelő referen­ciákkal, megalapozott szakmai háttérrel végzik a munkájukat, azokat segítjük is a működésük­ben. A sarlatánoktól, szemfény­vesztőktől azonban igyekszem megvédeni a betegeimet. Lehető­ség szerint figyelemmel kísérjük a Barcsra érkező természetgyógy­ászok munkáját. Informálódunk rólunk és akikről kiderül, hogy nincs minden rendben a működé­sük körül, azokkal szemben igyek­szünk fellépni. Persze sokat nem tehetünk, de az esetek többségé­ben az is elegendő, ha látják a mi, illetve a hivatalok érdeklődését. Nem sokat teketóriázott példá­ul annak a kft-nek az esetében, amely Baranyából érkezett a Dráva mentére. — A falusi iskolákat és óvodákat járták és ortopédiai vizs­gálatokat végeztek — mondja. — Ez ingyenes volt, csak a gyerekek ada­tait írták fel. Nem sokkal később felkeresték a családokat, és el­mondták: gyereküknek lúdtalpa, gerincferdülése, egyebe van, s kí­nálták az általuk forgalmazott lúd­talp betétet, gerincfűzőt és a többi terméket. Ezen már csodálkoztam, hiszen egy óvodás gyereknek lúd­talp betétet adni orvosi műhiba. Érdeklődtünk utánuk Baranyában, és kiderült, hogy a kft-nek csak Pécs területére van ideiglenes mű­ködési engedélye. A kft-nél azt mondták: mifelénk a háziorvosok hozzájárulásával ténykedtek. A háziorvosok azonban nem is tud­tak róluk. Nem sokkal ezután fenyegető telefont kapott az orvos-igazgató: melegen ajánlom, hogy szállj le er­ről a cégről — búgták a telefonba. — Nem szálltam le, bár azóta be­benézek a kocsim alá, hátha van alatta egy kukoricagránát. A Barcsra érkezett íriszdiag­nosztákról is azt mondják: a főor­vos üldözte el őket. - A tevékeny­ségükkel szemben is voltak fenn­tartásaim, de ez még nem lett vol­na ok rá, hogy foglalkozzam velük. A fő gond az volt, hogy az engedé­lyük is hiányzott. Úgy végeztek többször is íriszdiagnosztikai vizs­gálatokat Barcson, hogy nem volt hozzá engedélyük, a helyi ÁNTSZ nem is tudott róluk. Az orvos elmondta: nincs jó vé­leménye a természetgyógyászat legtöbb művelőjéről. — Volt olyan betegem, aki belehalt a hiszékeny­ségébe. Az „úgynevezett” termé­szetgyógyász szakember elhagyat­ta vele az összes gyógyszert, s a beteg fél éven belül meghalt. Saj­nos még mindig könnyű bolondí- tani a gyógyulni akaró betegeket. Nagy László Orömzónára várva Türelem, uraim! Előbb-utóbb lesznek türelmi zónák Kaposvá­ron is. Érthetőbben: lesz olyan kerület, ahol a prostituáltak za­vartalanul és legálisan űzhetik a legősibb mesterséget. Mielőtt bárki fejvesztve rohanna, el­árulom, hogy ráér. Nem ma és nem is holnap nyílnak meg a nyilvános- házak és „nyilvános utcák”. A höl­gyeknek sem kell még sorban állni „bárcaigénylő lapokért”. Szóval a város egyetlen utcájában sem kell rettegni attól, hogy a patinás, ódon épületeket piros lámpák csúfítják. Persze, nem zörög a haraszt... Valóságalapja annyi, hogy készül, erőteljes iramban egy törvény a prostitúcióról és annak feltételeiről. A sokadik változatban például az áll, hogy a nagyobb városokban - mondjuk ahol 50 ezernél többen él­nek - az önkormányzatnak köteles­sége kijelölni úgynevezett türelmi zónákat, s ott megfelelő ellenőrzés mellett a pályaorientáció alkalmá­val a legősibb foglalkozást választó hölgyek fogadhatják klienseiket, diszkréten és higiénikusan. Megfelelő orvosi, biztonsági in­tézkedések mellett. A tervezetet egyelőre vitára bocsátották, és bi­zony sokan voltak, akik ellenezték a túl szabadosnak ítélt tervezett in­tézkedéseket. Kaposvár is az ellen­zők közt volt. De leszavazták... — A Megyei Jogú Városok Szö­vetségben kellett véleményeznünk a törvénytervezetet — mondta dr. Kéki Zoltán kaposvári jegyző. — Mi egy szigorúbb, konzervatívabb megoldást tartanánk elfogadható­nak. Nem megengedni, legalizálni kellene a prostitúciót, hanem meg­vizsgálni, hogy milyen eszközökkel lehetne megszüntetni ezt a tevé­kenységet. Hiszen ahol ez felüti a fejét, azzal együtt jár a bűnözés, a kábítószer, előidéz számos egész­ségügyi, szociális, egzisztenciális problémát is. Ennek ellenére más irányt vett az ügy. A kormányzat — úgy tűnik - továbbra is azt mondja: tudomásul kell venni, hogy ez léte­ző jelenség, megakadályozni nem lehet, úgyhogy legalább szabályoz­ni kell. Kaposváron még nem foglal­koztunk ezzel a problémával - igaz, a megyeszékhely nem is tarto­zik a rossz példát mutató városok közé. Ha a törvényt elfogadják, ak­kor eldöntjük, hogy mi legyen a kö­vetkező lépés. Nos, türelmetlenül várjuk, hogy hogyan döntenek a türelmi zónák­ról. S ha már itt tartunk: miért ép­pen türelmi zóna? Nem inkább a „vigalmi zóna”... (Jakab) A KIKAPÓS LÁNYTESTVÉREK ÉS A FICKÓS DÍJBESZEDŐ Kaposi panelpornó Pornófilm forgatásához ké­szülnek Kaposváron. Géza, a film forgatókönyvírója, rendezője, operatőre, pro­ducere — azaz mindenese — azonban egyelőre nem szívesen árul el részlete­ket a történetről. Annyit mond csak, hogy a cselek­mény egy panellakásban játszódik. Szereplője két kikapós lány­testvér és néhány véletlensze­rűen odatévedt idegen. Közöt­tük persze hamar a szerelem lángja lobban, a cselekmény szálai pedig keresztül kasul futnak a helyi alvilág vezérétől egészen a pillanatok alatt fic- kóssá vált díjbeszedőig. Géza — mint mondja — már rutinosnak számít hasonló fil­mek forgatásában. Igaz, eddig még nem kezdett hasonlóan nagyszabású produkcióba, ám otthonában barátnőiről, alkal­mi ismerőseiről szóló amatőr felvételek sorozata bizonyítja kísérletező múltját. Nem ma kezdtem — hang­súlyozza minden kétkedőnek a kaposvári pornófilm rende­ző. Ezzel elsősorban azokat a párokat igyekszik meggyőzni, akik újsághirdetésére jelent­keztek. A reklámot nemrég ad­ta fel az egyik regionális újság­ban, kiemelt honoráriumot és hírnevet ígérve mindazoknak, akik erotikus elképzeléseit va­lóra váltják. — Az ilyen hirdetésre bi­zony sokan jelentkeznek — te­szi hozzá az újdonsült filmren­dező. — Korábban még barát­nőt is hirdetés útján kerestem magamnak. Egyik barátommal fogalmaztuk meg, hogy „jó mozgású barátnőket kere­sünk”. Jöttek is a jeligés leve­lek, úgyhogy mindkettőnknek jutott több lány is a választék­ból. Géza azért beismeri, hogy a pornószinész-keresés ma még nehezebb, mint barátnőt felkutatni. A hirdetésre több tízezer forintot szánt, ám csak magányos fiúk jelentkeztek. — Ók a méreteik közlését tartják a legfontosabbnak, va­lamint azt, hogy egy lánnyal — vagy kettővel — bármilyen szerepet elvállalnának — mondja el tapasztalatait. — Másik kategória a párok esete, akik általában kikötik, hogy csak egymással hajlandóak a kamerák előtt szeretkezni. A harmadik a karierre váró lá­nyok kategóriája lenne, ám hi­ába fizettem a hirdetésekért, ilyenre még nem akadtam. Géza most a forgatókönyv megváltoztatásán gondolko­zik. Profik megfizetésére ugyanis nincs pénze, lelkes helybéli amatőrök pedig nem akadnak, ezért vagy körülnéz másutt is a piacon, vagy a pá­rok hajlandóságára alapozza új alkotását. — A pornónak mindig lesz piaca. Az kell csak hozzá, hogy életszagú legyen és nem ártana, ha valóban úgy reklá­mozhatnám: kaposvári pornó, helybéli szereplőkkel. Géza az elkészült filmmel szeretne kibújni a homályból, ugyanis legális és elismert vál­lalkozásra készül. Hisz ab­ban, hogy a szex kisebb lépté­kekben, helyi terjesztésben is jó üzlet. Korábban megpró­bált támogatókat keresni alko­tásához, hamar rá kellett azonban jönnie, hogy csak magára számíthat. A pénzes befektetők ma csak tutira mennek. Most saját tőkéből, háromszázezer forintból lát neki a munkáknak. — Ha egyedül állok a ka­mera mögött, akkor bensősé­gesebb a hangulat. Jobban ér­ződik az amatőr-íz, ami sze­rintem csak javítja a film él- vezhetőségét. Géza szerint egyébként a fordulópont az első forgatási nap lesz. Ha idáig eljut, akkor a film már sikerre van ítélve. Akkor már elkezdhet gondol­kozni a további forgatóköny­veken és azon, hogy vállalko­zása hogyan válhat országos hírűvé, merthogy álma szülő­városában egy pornóbiroda­lom felépítése. Most minden­esetre az autóját - egy 1985- ös kiadású Fiatot - árulja, hogy a nem látható költségek­re is jusson a film költségveté­séből... B. Zs. tolvajok A több pénztárral dol­gozó nagyáruházakat fosztogatja az a társa­ság, amelynek nyomai­ra a fonyódi rendőrök bukkantak. A módszer lényege: kifigyelik, hogy melyik pénztár­gép nem üzemel ép­pen. Egyikük eltereli a többi pénztáros figyel­mét, amíg a társa fosz­togat. Tudják ugyanis, hogy a számkódos, kü­lönleges kulccsal nyit­ható gépnek az alján van egy vészgomb. Horváth Gyula szá­zados elmondta, új­nyomot rögzítettek, de még vizsgálják, hogy kié és keresik az isme­retlen tetteseket. Régi ismerősük viszont az a bogiári társaság, amely legalább hét üdülőt ra­bolt ki. Elkapták őket a helyi orrgazdával együtt. A Battyánpusztáról ello­pott és a tolvajokkal együtt szerencsésen megtalált sertések vi­szont újabb gondot okoztak, mert az állato­kat nincs hova tenni. Egészségügyi okokból nem kerülhetnek visz- sza a többihez, de a tol­vajok óljában sem ma­radhatnak. A tsz meg­oldotta a problémát, nyilván kényszervágás­sal. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents