Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-19 / 42. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak A mi falunk híres embere Aranymosó a Dráván Szorgalmasan tanulnak a lakócsai kisdiákok Kilencvenhét tanulója van a lakócsai általá­nos iskolának, amelynek a diákjai horvátul is tanulnak, mivel a falu és a környező községek lakosai többségének ez az anyanyelve. Horvát irodalommal jól ellátták a szomszédos könyvtárt, s az oktatási intézmény szakköröket is szervezett,, így a gyerekek ott is gyarapíthatják tudásu­kat. Tíz diák végez idén az nyolcadik osztályban, s mindegyik továbbtanul. Többségük Sellyén vagy Barcson, olyan intézményben, ahol szakmát szerezhet. A végzősök egyharmada a gimná­ziumot választotta, egyikük horvát nyelvű iskolában folytatja tanulmányait. fotó: pölöskei Szebb és könnyebb életet remélt a tanítványainak A díszpolgár adóssága 6 Eredményes deákosok Jól szerepeltek az angol nyelvi tanulmányi versenyen és a megyei matematikaversenyen a barcsi Deák általános iskola diákjai. A nyolcadikos Iliásics László az angol verseny or­szágos döntőjébe jutott, a he­tedikes Margitics Gergő pedig a Varga Tamás matematika- verseny megyei győztese lett. Felkészítő tanáraik: Mák Má­ria és Szanda Lajosné. Babócsai festő tárlata Zombory Lajos amatőr festő kiállítása látható e hónapban a barcsi munkaügyi kiren­deltségen. A babócsai alkotó­kor egyik legtehetségesebb tagja festett domborműveit, különleges tájképeit mutatja be a barcsi közönségnek. Egy nyomsáv Lajosházáig Tegnapra normalizálódott a helyzet Kálmáncsa és Lajos- házára vezető bekötőúton, egy nyomsávon már errefelé is biztonsággal lehet közle­kedni. A zsáktelepülések ed­dig szinte el voltak zárva a külvilágtól; a buszok sem mertek bemenni, s az egyiket traktorral kellett kihúzni az árokból Kálmáncsán. Átadták a sorompókat Be­fejeződött a határállomás műszaki fejlesztése Barcson. Négy sorompót, a műszaki és a távközlési hálózatot mo­dernizálták s most adták át. Karnevál Bélaváron Igazi népünnepéllyé vált mára az óvodai farsang Bélaváron. A kultúrházban tartják, s nem­csak a szülők, de az egész fa­lu hivatalos rá. Az idei karne­válon is telt ház volt. A tíz­ezer forintot meghaladó be­vételt az óvodára költik. Kamerák a központba Már­ciusra lesz csak videokame­rás ellenőrző rendszere a barcsi városközpontnak;most sikerült csak megegyezni a Matávval arról, hogy hálóza­tát felhasználhassák a rend­szer kiépítéséhez. A kamera- rendszer kialakítása több mint ötmillió forintba kerül. Negyven évig tanított, s ebből kerek harmincat a homokszentgyörgyi isko­lában. Az intézmény egy­kori igazgatója ma a falu díszpolgára. Homokszentgyörgy Ebben havas-latyakos világ­ban sem képes odabent ülni a fűtőtest mellett Hajdú Béla. Üzenni kellett érte, hogy várja az újságíró. — Muszáj tevé­kenykednem, muszáj mozog­ni, mert különben tényleg megöregszem — mondta ne­vetve. — Ha nem mozgatom meg a végtagjaimat, sokkal ha­marabb berozsdásodnak. Sze­retek persze olvasni is; fiatal koromban bál után, hajnali négykor is képes voltam neki­ülni egy könyvnek. Most, nyugdíjasként azonban mint­Alapítványt hoztak létre a település javára, és falu­központot tervez Heresz- nye hatvan polgára. Heresznye Közhasznú alapítványt léte­sítettek Heresznye javára. Idősek és fiatalok egyaránt fontosnak tartották létreho­zását, s maguk adták össze ha kevesebb ideje lenne az embernek - tette hozzá.. Azért néhány könyvre - mint mondta - még sort kerít. A Pas- suth-sorozatot például húsz éve megvette, de az elolvasásá­val máig adósa magának. Valóban nem sok ideje van unatkozni. Segít a fiataloknak a munkában, emellett a helyi pávakörben énekel. S az ön- kormányzat megbízásából nekikezdett a falutörténet megírásának is; ebből 2000-re lesz könyv. — A települést 1425-ben említik először a dokumentumok — mondta. — Fél évszázad történetét kell összegyűjtenem, de épp az el­múlt évtizedekkel vagyok a legnagyobb gondban, amikor pedig itt éltem és saját bőrö­mön éreztem a változásokat. Az egykori iskolaigazgató nem tud kibújnia bőréből: rö­a törzstőkét: 160 ezer forintot. — Azért kell ez az alapítvány, hogy ott segítsen, ahol a falu önkormányzata már nem jut előre. Hogy pénzért pályáz­zon, s mindarra, amire nem futja a falu költségvetéséből — mondta Vida Imre polgár- mester, az heresznyei alapít­vány egyik kezdeményezője. Ilyen feladat van bőven. Ide­je felújítani a kultúrházat, s a vid helytörténeti órát rity- tyent, amelyből kiderül, soká­ig virágzó település volt Ho­mokszentgyörgy, sok új ház épült, s minden változás — például a honvédség ide költö­zése, a tanácsi összevonás — lendített egyet a falu kerekén. Azután 1990-től jöttek a ba­jok: a téesz szétesett, a helyőr­ség elköltözött, megszűntek a munkahelyek. — 1990 óta alig épült új ház — mondta. — Las­san, de biztosan fogy a lakos­ság. Harminc éve, mikor ide kerültem, majdnem kétezren laktak itt, most 1300-nál is ke­vesebben. Sokan elköltöztek. Akik maradtak, többnyire a létminimum alatt élnek — mondta. Hangja keserű, hisz tanítványairól és a ő gyereke­ikről beszél. Akikkel együtt re­mélte a jobb életet ott, az isko- lapadbaú . Nagy László falu járdái is igen rosszak. Az önkormányzatnak azonban minderre nincs pénze, mint ahogy ahhoz a parkosításhoz is elkel a segítség, amit a falu központjában szeretnének el­végezni. — A csaknem egy- hektáros: területen emlékpar­kot szeretnénk kialakítani, s később ide, egy helyre telepí­tenék a falu intézményeit — mondta a polgármester. N. L. Vízváron sok híresnek mondható ember él. Közü­lük Filarszky Nándort ke­restük meg. Huszonöt éve éve él a faluban; róla több­ször, több újság is írt. Vízvár Városi gyerek voltam; először kicsit furcsa volt a falusi kör­nyezet — mondta Filarszky Nándor. — Más volt a munka, és mások az emberek.- Mit szeret a faluban?- Azt, hogy az emberek közvetlenebbek, és egymást jobban segítik. Ami nem tet­szik: jobban terjed a pletyka. Tetszik a természet közelsége is, a mezőgazdasági munka.- A Drávában sok hal, kö­zel az erdő; szokott-e halász­ni, vadászni vagy gombázni?- Halászni nem szoktam, csak néha gombázni. Félek a mérges gombáktól. A vadá­szat is nagyon költséges, és sajnálnám is megölni a vadat. A természetjárás a szép.- Hallottuk, hogy fiatal ko­rában átúszta a Drávát. — Többször átúsztam a Dunát is; a Drávát pedig még a legutóbbi időkben is. Ne­kem ez sport. De jegyezzétek meg: aki nem tud igen jól úszni, az ne próbálkozzon, mert a Dráva sebes sodrú víz, és évente szed áldozatot. — Mi, gyerekek is fürdiink a Drávában. — Fürdeni csak felnőtt fel­ügyelete mellett szabad, és csak ott, ahol a víz sekély. — Aranyat szokott mosni. Hobbiból vagy pénzért? — Először pénzkereseti le­hetőségre gondoltam, s úgy álltam neki. Sajnos, a drávai sóderban túl kevés az arany; Az erdőt járják most a ba­bócsai szövetkezet gépei­vel. Traktorral viszik a silót a vadaknak; 300 mázsányit raktak ki a vadetetőkbe. Babócsa A takarmányszállítás a hét vé­géig tart, remélik: jövő héten már leállhatnak. — Naponta vittük az eleséget; ha megros- kad a hó, már nem kell szállí­tanunk - mondta Toldi János, a babócsai Határőr szövetke­zet elnöke. — Addig azonban napi 50-60 mázsa silót visz­nek a vadőrök a 8000 hektá­ros vadászterület etetőbe. Emellett a karbantartási munkák adnak munkát a Ha­1999. február 19., péntek több vízi erőmű is van föl­jebb, azoknak a gátja akadá­lyozza az arany mozgását, így csak hobbiból lehet csinálni. — Nyáron sok idegen jön. Jó-e ez vagy rossz a falunak? — Jónak tartom, mert a tu­rizmus pénzt hoz, és fellen­dülést. A vendégek azonban nagyon sokat szemetelnek, a Dráva-parton is. — A falunk is része a nem­zeti parknak. Örül-e neki? — Jobb lett volna, ha min­den marad a régiben. A nem­zeti parkot ugyanis óvni, vé­deni kell; nagyon sok a szigo­rú előírás. Ezeket be kell tar­tani, és nem lesz egyértelmű­en jó a községünknek. — Nándi bácsi szerepelt a televízióban is. Hogyan talál­ták meg itt a tévések? — Volt egy műsor, azt hi­szem, az Egymillió lépés Ma­gyarországon. A stábja bejár­ta az országot, eljött Vízvárra is. Szóba került az aranymo­sás, és így kerestek meg en­gem. Valaki felvette videoka­zettára is, de nem tudom, ki. Nyáron szívesen megmuta­tom, hogy hogyan csinálom. Nándi bácsi azt is megígér­te, hogy beavat bennünket az aranymosás titkaiba. Pankász Bernadett és Vitelics Karolina 7. osztályos tanulók Körzeti Ált. Iskola, Vízvár k k k Kedves gyerekek! Várjuk fa­lutok, városotok híres, érde­kes embereit bemutató íráso­tokat. A terjedelem kettes sor­távolsággal gépelt, két oldal­nál lehetőleg ne legyen hosz- szabb. A szerzőket megaján­dékozzuk, A borítékra írjátok rá: „A mi falunk (városunk) híres embere!” tárőr szövetkezetben. Szere­lőik átvizsgálnak s rendbe tesznek minden munkagépet, gazdasági eszközt. Hogy pon­tosan mennyibe kerül az idei nagyjavítás, még nem tudni. — Tavaly 25 millió forintot költöttünk alkatrészekre, s ennek a harmadát a téli nagy­javításkor fizettük ki. Ez az idén is kiindulási alap lehet — mondta az elnök. Tőle tudjuk azt is: a reméltnél tizenöt millió forinttal kevesebbre számíthat a szövetkezet az új támogatási rendszerben. — Á támogatás csökkenése még nagyobb takarékosságot kö­vetel - mondta.- A hiányzó pénzt nekünk kell kigazdál­kodnunk. Nagy László Elsősegély az óvodának Ideiglenes megoldásként kijavíttatta az óvodatetőt az önkormányzat, a teljes helyreállítást csak támoga­tással tudja elvégeztetni. Vízvár Életveszélyessé vált a vízvári óvoda. Megsüllyedt az épület egyik oldala, és rég meg kel­lett volna oldani már a tető szigetelését is. Az épület rendbe tétele 1,8 millió forint­ba kerülne. Ezért pályáztak támogatásért — mindeddig hi­ába. Most ideiglenesen kija­víttatta a tetőt az önkormány­zat, s februárban ismét elkül­dik pályázatukat a területfej­lesztési tanácshoz. Az óvodá­ba Heresznyéről és Vízvárról 25 gyermek jár. N. L. Korábban sütnek, előbb indulnak a kenyeresek Készültség a pékekkel Bár a tél enyhül, továbbra is ma­rad a készültség a kenyeresek­nél; a bekötőutak még mindig ne­hezen járhatók. Korábban kezdik a sütést, és valamennyi jármű dolgozik a kenyérgyárban. __________Dráva mente__________ — Ha késett is, de mindenhová odaért a kenyér a Barcs környéki falvakban. Megváltoztattuk a munkarendet, s valamennyi autónkat munkába állí­tottuk — mondta Kunitz László, a ke­nyérgyár igazgatója. — Minden este 1-2 órával korábban kezdjük a sütést, hogy a szállítók előbb indulhassa­nak. S amióta leesett a nagy hó, min­den irányba külön kocsit indítunk, hogy időben odaérjen a kenyér vala­mennyi faluba. A tél enyhültével sem változhat ez, hiszen a mellékutakon továbbra is istenkísértés autózni; s a megszokottnál jóval több idő kell a kenyér kiszállításához. Reggel kilen­cig valamennyi boltba eljut a friss ke­nyér — ígérik a gyárban. Az elmúlt napok alaposan megiz­zasztották a sofőröket. A legrosszabb a helyzet a somogyi horvát falvak fe­lé vezető úton; néhány napja úgy kel­lett kimenteni egy kenyérszállító ko­csit. Ezekre a településekre csak nagy nehézségek árán jutnak el a szállítók, s még így is előfordult, hogy előbb ér­tek oda egyik-másik üzlethez, mint a boltos, aki járművével szintén el­akadt valahol. A másik kritikus sza­kasz a péterhidai bekötőút. Péterhi- dára például csak a határőrség segít­ségével sikerült eljuttatni a pékárut és a tejet. Nagy László Minden nap két órával korábban munkába állnak, hogy hamarabb süthessék a kenyeret Összeadták a törzstőkét Hiányzó támogatás, felkötött nadrágszíj Traktorról etetik a vadat I

Next

/
Thumbnails
Contents