Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. február 17., szerda Bizonytalan megélhetés Hiába szeretne előbbre jutni az ember, ha nincs munkahelye Szívesen dolgozna, a környéken azonban nehéz elhelyezkedni fotó: horváth Majdnem odafagy a kezem a vájdlinghoz, de ilyenkor is kell a víz. Nem leány­álom ezt cipelni; szeren­cse, hogy van segítségem is. Jó volna az összkom­fort, de honnan vegyünk több tízezer forintot a víz­bekötéshez — mondta a kőkúti Orsós Ferenc. Kőkút A fiatalember a szüleivel él. Nyolc általánost végzett, s alkalmi munkát vállalt. Szí­vesen dolgozna folyamato­san, csakhogy a környéken nagyon nehéz elhelyez­kedni. S télen még rosszabb az állástalanok helyzete. — Szeretnék dolgozni; bármit elvállalok, csak pénz legyen — mondja Or­sós Ferenc. — Nem dicse­kedni való, hogy huszon­évesként szinte egész nap itthon vagyok. Hiába sze­retne előbbre jutni az em­ber, ha nincs munkahelye. Nem csak én vagyok így, sok korombeli srácnak ha­sonlóak a gondjai. Nincs ál­lásom. Pedig erős vagyok, hiába. Vállalnám természe­tesen a beutazást, ha elég pénzt adnának. Csakhogy a legkisebb bért fizetik, és ennek nagy része elmegy a buszozásra. így alig ma­radna valami, s szinte in­gyen dolgoznék. Ezt senki nem engedheti meg magá­nak. Sokat gondolkodtam már, hogy miként alakul a sorsom. Eszembe jutott már a külföldi munka is. Hallottam, hogy a néme­teknél 1500-2000 márkát is meg lehet keresni. Szívesen vállalnék segédmunkát, ha megfizetik. Orsósék nemrég vágtak disznót, így van ennivaló. Boltba ritkán járnak, a ha­vonta kiutalt 10-15 ezer fo­rintból nem telik nagybevá­sárlásra. Örülnek, hogy mindennapra jut valami. Amikor a családalapításról kérdezem, a fiatalember mosolyog. Most az a leg­fontosabb, hogy megala­pozza a jövőt.- Jó volna, ha meg­szűnne a bizonytalanság. Lehet, hogy egyesek szerint könnyű munka nélkül élni, de szerintem ez nem lehet életcél. Aki dolgozik, biz­tonságban van; ezt szeret­ném elérni. Akkor jutna pénz szórakozásra is. Mert én is szeretem a diszkót — tette hozzá —, de ha nincs egy-két ezer forint az em­ber zsebében, oda sem le­het elmenni. A 32 éves Orsós Lajos he­lyeslőén bólogat. Korábban motorbaleset érte; jöve­delme nincs, feleségével együtt egyik napról a má­sikra él. Az önkormányzat­tól kaptak a minap négy ezer forintot; gyorsan bevá­sároltak. Liszt, krumpli, sampon, mosópor, néhány tojás — sorolta a szerze­ményt. Beosztóan élnek, kevés jut ennivalóra. Gyak­ran naponta csak egyszer esznek. Most mégis házuk állapota a legnagyobb gondjuk; megdőlt a fal, fel­újításra nincs pénzük. Ab­ban bíznak, hogy legalább tavaszig fedél lesz a fejük fölött. — Mi a fenéből vennék cserepet vagy téglát, amikor ilyen drágaság van? — fakad ki. — Lassan összedől a ház, mert képtelen vagyok helyre állítani. Talán ké­sőbb kapok segítséget, s még lesz hol laknunk. Bár erre nem sok az esély. Nem tudom, hogy mi lesz ve­lünk. Harsányi Miklós Nyoma veszett a fának ^ ’ Átalakult a piac Hírek Jádi és mérői siker Mohá­cson rendezték meg a 28. Schneider Lajos országos népdaléneklési versenyt, s ezen két tanuló képviselte Somogyot. A somogyjádi Er­délyi Hajnalka kategóriájá­ban első, a kaposmérői Pap Tamás pedig harmadik lett. A jádi kislányt Husi Gyula, a mérői diákot Lenczlné Kál­mán Gyöngyi készítette föl a rangos versenyre. Ruhát lopott autóból Mer- nyén ismeretlen tettes be­törte egy személygépkocsi ablakát, s az autóból ruha­neműt vitt el. A kár mintegy százezer forint. Ecsenyben egy német állampolgár házát keresték föl a betörők: az aj­tót fölfeszítették, s egy színes televíziót vittek el. A kár csaknem 80 ezer forint. Útépítésre pályáznak A Kercseliget és Jágónak kö­zötti út kiépítése mintegy 100 millió forintba kerül, s erre az érdekelt Önkormány­zatok pályázatot nyújtanak be. Ha elkészülne a 2,2 kilo­méter hosszú út, lehetőség nyílna menetrend szerinti buszközlekedésre, s hama­rabb jutnának el Dombó­várra, illetve Pécsre. Nem várt kiadás Csaknem 100 ezer forintos nem várt kiadást okozott a legutóbbi nagy havazás a zselicszent- páli önkormányzatnak. Az utak karbantartásával, tisztí­tásával egy helybeli vállalko­zót bíztak meg. Egy hétig na­ponta eltakarította a havat a Fő, a Petőfi és a Kossuth ut­cában. Az önkormányzat az idén mintegy 1,8 millió forin­tot költ ingatlankarbantar­tásra és felújításra is. Zászló Kaposújlaknak Tegnap megkapta az önkor­mányzat az új zászló és címer tervezetét, amit egy komlói grafikus készített. Hamarosan megtekinthetik a falu lakói is, mert a képviselő-testület kí­váncsi a véleményükre, s en­nek nyomán döntenek. Eddig többnyire fát loptak a kadarkúti kistérségben. A legnagyobb kár mintegy 25 ezer forint. Hencse-Kőkút A rossz idő, úgy tűnik, ked­vét szegte a bűnözőknek; az utóbbi hetekben ugyanis ke­vesebb a lopás. Elsősorban az erdőket járták a tolvajok, s kisebb-nagyobb tételben lopták a fát. Volt, hogy csak ötezer forint értékű fa tűnt el, máskor azonban ötször annyit vittek el. A kár nagy­sága függ az elhurcolt fafaj­tától is. A Kőkút, Visnye, Kadarkút és Hencse hatá­rolta terület nem tartozik a bűnügyileg fertőzött terüle­tek közé — tudtuk meg Kara- gity Zoltán rendőr főhadnagy­tól, a kadarkúti őrs parancs­nokától. Járőreik rendszere­sen ellenőrzik a területet, s a bűnmegelőzést segíti a lakos­ság is. A rendőrök a legcuda­rabb időben is fölkeresték a kistérség településeit. Terep­járó gépkocsijukkal a legna­gyobb havazásban is eljutnak minden faluba. A legfontosabb célunk, hogy a kistérségben élő több ezer ember biztonságban érezze magát — hangsúlyozta a főhadnagy. Az ellenőrzést nehezíti az aprófalvas telepü­lésszerkezet, illetve az, hogy sok szőlőhegyi pince nehe­zen közelíthető meg, messze van a lakott területtől. H. M. Több mint húsz éve dolgo­zom a mezőgazdaságban, de ilyen kemény télre nem emlékszem — mondta Becze József, a hencsei szárítóüzem vezetője. Hencse Tél közepén végeztek a ku­koricabetakarítással, a hek­táronkénti átlag 6,5 tonna volt. A szeszélyes időjárás okozta a késést, s megannyi gazdaságban előidézve a fennakadást. A termés már biztonságban van, időköz­ben 1000 tonna kukoricát vittek közraktározásra. Ott- jártunkkor éppen a tárolását ellenőrizték. Tavasszal szál­lítják el. Becze József el­mondta: az időjárás a vetést Folyamatosan van mun­kája a kadarkúti varrodá­nak. Megrendelésben nincs hiány, most készül­nek egy osztrák cég na­gyobb tételű megbízásá­nak teljesítésére. Kadarkút Ezer pantalló varrását kezdik meg ebben a hónapban — tud­tuk meg Gazda Józsefnétól, a kaposvári ruhagyár kadarkúti üzemvezetőjétől. Ezután né­met megrendelésre 19 ezer nadrágot készítenek. Májusig folyamatosan van munkájuk, gondosan beosztják a követ­kező 58 munkanap szinte minden percét. Meg kell ter­vezni a munkát, hogy eleget tegyenek a megrendelő kíván­ságának. — Dolgozóink is tudják, csak a minőségi terméknek van pi­aca — mondta az üzemvezető. is megnehezítette, a búzá­nak alig 65 százaléka került a földbe. Mintegy 170 hek­tárnyit vetettek el, s ezen kí­vül repcét, szóját és napra­forgót.- Jó ára van a naprafor­gónak, remélhetőleg az idén is kifizetődő lesz. A piac olykor néhány hét alatt is változik, s ez gyakran meg­oldhatatlannak látszó feladat elé állítja a termelőt. Több féle növényt kell termeszteni — tette hozzá —, így csök­kenthető a kockázat. A tavalyihoz képest csak­nem hétszer annyi szóját termesztenek, termőterülete megközelíti a száz hektárt. Több száz fejős tehenet és növendékmarhát tartanak, ezeknek kell a takarményki- egészítő. H. M. — Külföldi szakemberek kere­sik föl időről-időre az üzemet, ellenőrzik az itteni munkát. Kíváncsiak a gépek állapotára éppúgy, mint a varrónők ügyességére. Néhány millimé- ternyi tévedés esetén már visz- szaküldik a szállítmányt. Nem lehet hivatkozni a figyelmet­lenségre: minőségi munkát követel a megrendelő. Az itt dolgozók többsége is tudja, s ennek a szellemében dolgozik. Az üzem 71 szak- és betaní­tott dolgozóknak ad munkát. A többség helybeli, s jár ide hed- rehelyi, visnyei éppúgy, mint lábodi és mikei. Az üzemve­zető szerint száznál is több embert tudnának alkalmazni, csakhogy nem mindenki tudja teljesíteni a követelményeket. Hogy mi a legfontosabb szak­mai szabály? Azt mondják: a türelem, a pontos és gyors mozdulatok, a jó arányér­zék. H. M. Exportra dolgoznak Májusig folyamatosan van munka fotó: horváth Mónika Erősítik a kistérségi köteléket Kadarkút kistérségi sze­repe a régmúltban gyöke­redzik. Azon vagyunk, hogy ezt a jellegét erősítsük — mondta Verkman József kadarkúti polgármester. Kadarkút A község közigazgatási, gazdasági és infrastruktúrá- lis szempontból is fontos helyet tölt be a kisrégióban. A térségi szerveződés haté­konyabbá tétele fontos fel­adat, különösen most, ha­zánk közeli EU-csatlakozá­sakor. — Összefogásra alapo­zunk, mert együttműködés nélkül aligha lehet boldo­gulni — mondta Verkman József. — Az elmúlt időszak­ban sikerült megfelelő kap­csolatot kialakítani, ez az alapja a hosszú távú mun­kánknak. A kisrégióhoz öt település tartozik, s ezenkí­vül több községgel szorosra fűztük együttműködésün­ket. — Mi a legfontosabb gaz­dasági tervük? — Az ipartelepítés, ezen belül elsősorban a könnyű­ipari cégek ide csalogatása fontos feladatunk. A mun­kahelymegőrzés illetve munkateremtés a következő években is kiemelt felada­tunk lesz — mondta a pol­gármester. — Rövid időn be­lül újabb ruhaipari vállalko­zás kezd működni, s külföl­diek is érdeklődnek a térség kínálata iránt. Több lehető­séget kínál a faipar, akár csak egyes növények ter­mesztése. Ezen a vidéken hagyománya van a burgo­nya és dohány termesztésé­nek is, érdemes kihasználni a lehetőséget. Bár a termő­föld sok helyütt nem a leg­jobb, mégis érdemes fejlesz­teni a mezőgazdaságot, esélyt ad az erdőtelepítés. Szívesen fölkarolunk min­den hasznos kezdeménye­zést; gondolom, ez az egyik legfontosabb feladatunk. A hivatal is igyekszik . alkal­mazkodni az új kihívások­hoz. Fontos teendő az ISO- minősítés megszerzése, ez garantálja az ügyintézés színvonalát. — Milyen haszna lehet a községnek a kisrégiós együttműködésből? — A gazdasági megerősö­dést, a tartós fejlődés meg­alapozását várjuk ettől. Fel­értékelődik a régiók szerepe, s fontos szerep jut a kistér­ségeknek is. Az együttmű­ködés erősödése segíti a gazdasági gyarapodást. Lé­nyeges, hogy a kapcsolat ho- zadéka mihamarabb érzé­kelhető legyen. A mintegy 2800 lelkes településünknek van jövője. Az iskolában egyre több a gyerek, s ez is kedvező jel. Igyekszünk megtartani a fiatalokat, az elvándorlás már nem jel­Verkman József fotó: horváth lemző erre a településre. Újabb házhelyek kijelölé­sét is tervezi az önkormány­zat, ezeket kedvezményesen adják. Minden lehetőséget megragadnak annak érdeké­ben, hogy előmozdítsák a fejlődést. (Harsányi) Pályázatban • •• // a jovo A szennyvízhálózat kiépí­tése a következő néhány év legfontosabb feladata. Most adtuk be a pályáza­tot — mondta Palka Sán­dor hencsei polgármester. Hencse Várhatóan Kadarkúttal közö­sen építik ki a hálózatot, a be­ruházás mintegy 800 millió fo­rintba kerül. A rendszer kiala­kítása segíti az infrastruktúra fejlesztését. Régóta tervezik ezt a beruházást, s most úgy tűnik, hogy sikerül megvalósí­tani. Az önerő mellett jelentős állami támogatásra számíta­nak — tette hozzá a polgár- mester. Alaposan feltérképez­ték a számba vehető forráso­kat. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents