Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 1., hétfő Megyei körkép 3 ___________ TÉLI NAPOK LÁBODON_________________________________________________________________ M edvesonka a Ceglédinél, francia krémes Hoffmannéknál Ezen a héten minden nap a 2284 lelket számláló dél­somogyi település, Lábod életét követjük nyomon. A falu ünnepre készül, hiszen hamarosan első írásos em­lítésének 800. évforduló­jára emlékezhetnek. Ez azonban még odébb van, a hétköznapok problémái most előbbre valók. A falu közintézményein a gyász fekete zászlóit lobogta az időnként viharos erejű szél. A református gyülekezet va­sárnap délelőtti istentisztele­tén Németh Péter lelkipásztor emlékeztetett az ausztriai buszbaleset fiatal áldozataira. A faluszéli autókereskedés udvarán egy másik baleset borzalmas mementójaként áll a Volkswagen. A hétvégén egy nagyatádi fiatalasszony sietett Lábod felé. Éppen előzésbe kezdett, amikor elé vágódott egy szarvas. A kocsi a fák közé csapódott, eleje a felismerhe- tetlenségig összetört, vezetőjét súlyos sérülésekkel vitték kórházba. Az úton még min­dig ott vannak a vérnyomok... A viharos szél homokfelhőt seper az utcákon. Pintérék há­zánál megtépázta a villanyve­zetéket. Gyertyával kellett vi­lágítaniuk, a hűtőszekrényből pedig az udvarra pakoltak. Mentek is Lassú Istvánhoz, a polgármesterhez, hogy sze­rezzen már segítséget. Gyors telefon, s a szerelők már meg is érkeztek. — A kívülálló nem is hinné, hogy egy polgármestert mi mindennel keresik meg hétvé­gén is - hallom Lassú István­tól. - Volt, hogy este tizen­egykor kopogtattak, mert a férj kidobta az ágyneműt felesé­gestül, gyerekestől. Szállást kellett találni a családnak, míg helyreállt a béke. Most békesség ült a falura. A falu nevezetes vendéglőjé­ben, Ceglédi Lászlónál népes társaság ünnepel. ígér Ferenc és Fodor Irén ötven éve mondta ki a boldogító igent. Az aranylakodalmon itt a fiuk és a lányuk is a maga családjá­val és a négy unokával. Azt mondja a fiatalabb ígér Fe­renc, hogy ebben a rohanó vi­lágban azon gondolkodik el az ember, vajon ő megérhet-e ha­sonló szép ünnepeket. A pol­gármester gratulál a házaspár­nak. A férjet jól ismeri, hiszen nem is olyan régen ő adhatta át neki a Lábod községért ki­tüntetést. Ceglédivel, a vendéglőssel délidő lévén az étlapot néze­getjük. A tulaj sem tudja fej­ből, hogy hányféle étket kínál. Húsféléből eljut húszig, aztán felhagy a számolással. Mert van itt cápa és strucc, szarvas és galambfióka, csikó szelet és medvesonka is. Nem véletlen, hogy a külföldiek kedvelik ezt az útmenti, elegáns éttermet. Az SFOR kamionosai mindig megállnak előtte, s a vadászok is szívesen szállnak meg nála. A medvesonkát, amit Erdély­ből hoznak, de itt pácolnak, mindenképpen meg kell itt kóstolni. Mint ahogy Hoff- mannék francia krémesét is. Hoffmann Ferenc cukrászdája májusban lesz két éves. Régen kiszemelték a művelődési ház melletü helységet, de sokáig nem volt eladó. Ma egy átlagos hétvégére háromezer süte­ményt készítenek. Barcsról és Nagyatádról is jönnek hozzá­juk törzsvásárlók. Főleg a francia krémesért. Hogy mi a titkuk? Egyszerű: a családnak is ez a kedvence. A Nagyatád felé vivő kanyarban újabb vendéglő nyílt. Lengyel József Hársfa vendéglője ma még csak presszó, de ha minden papír a helyére kerül, akkor ét­terem várja az utasokat. Lábo­dot kezdik felfedezni. Mi lesz itt, ha elkészül Csurgai úr lo­vastanyája a homokpusztai ré­szen? Mondják, itt lenne a ha­zai lovasturizmus egyik fel­legvára. Az elénk táruló kép már ma is sokat sejtet. Dr. Tóth László, aki a hét­végén ügyeletben volt, nem álmodozik. A két körzetben száz-száz beteg fordult meg a múlt héten. Az óvodában és az iskolában van olyan csoport, amelynek a felét ki kellett írni. Alig akad olyan tizennégy évnél fiatalabb, aki ne prüszkölne. Az isko- .lába máris össze kellett vonni az osztályokat, mert annyi volt hiányzó. S ez még csak nem is a járványok ideje. Nagy Jenő VÉLEMÉNYÜNK Forrás és prés Kivívták polgáraik rokonszenvét azok az önkormányza­tok, melyek az elmúlt években nem emelték a helyi adó­kat. Nagy árat fizethetnek azonban ezért a népszerűsé­gért az állami támogatások már körvonalazódó új rend­szerében. Különösen igaz ez a Balaton-parti települé­sekre. Ezeknél az önkormányzatoknál eddig rendre akad­tak olyan, a privatizációból, terület- vagy részvényeladá­sokból származó többletbevételek, melyekből - az itt élők erszényének megcsapolása nélkül is - jutott fejlesz­tésekre. Ezek a források azonban lassan elapadnak, és az önkormányzatok azon kapják magukat, hogy saját bevé­teleik növelése nélkül fejlődésképtelenné, vagy leg­alábbis kiszolgáltatottá válhatnak. Az állam ugyanis, amely - úgy látszik - megelégelte, hogy csak rá mutogas­sanak, mint az adóprés kíméletlen szorongatójára, egyre szűkmarkúbban támogatja azokat az önkormányzatokat, melyek nem használják ki a törvényben kínált sajátforrás- növelési lehetőségeiket. A parti önkormányzatok többsé­gének azt kell eldönteni, emelik-e majd a helyi adókat vagy vállalják, hogy lemaradnak szomszédaiktól a vendégcsalo­gató versenyben. A települések tehát rákényszerülnek, hogy önmagukon segítsenek, miközben polgáraik „nagy kalapba” kerülő adóforintjaiból jobbára a saját bevételek­kel nem rendelkező falvakba jut több támogatás. Az újra­elosztó állami törekvés ésszerűsége aligha lenne vitatható, ha a balatoni idegenforgalom bevételeiből eredő bővizű pa­tak nemcsak erecskéken át szivárogna vissza a régió fej­lesztésére. Sajnos, ezek is jórészt az újraelosztás csatorná­iba terelődnek, elodázva így a minőségi turizmus fejleszté­sének régóta halogatott tennivalóit. Bíró Ferenc A HÓNAP KÉZBESÍTŐJE A csillagok köszöntik A toponári Nagy Sándorné lett januárban a hónap kézbesítője. Meglepetés­ként érte a hír, nem ér­tette: miért kapja ezt az el­ismerést? Mint mondta, ő csak a munkáját végzi, a tőle telhető legjobban. Már tizenhét éve. — Háromkor csörög az óra, mert negyed négyre hozzák az újságot. Kétszáznegyven helyen várják a híreket, si­etni kell. Már mennek az első buszok, és sokan ma­gukkal viszik az újságot. Állította: a toponáriak sze­retik a Somogyi Hírlapot. Bár a településnek azon a ré­szén, ahol ő hordja ki a la­pot, főleg nyugdíjasok, idő­sek, nehéz anyagi helyze­tűek élnek, egyre több az előfizető. Rábeszélni senkit nem szokott, mert - mint mondta - aki teheti, úgyis megveszi a lapot. — Három óra alatt megjár­juk a környéket. Szerencsére a férjem is sokat segít. A leg­nagyobb átok a havaseső, azt nagyon nem szeretjük, olyankor rongyot kell a lá­bunkra kötni, hogy el ne csússzunk. No meg a ku­tyák, amiket gazdáik „elfelej­tenek” megkötni vagy be­zárni. Már nem egyszer vég­ződött sérüléssel az ilyen ku­Nagy Sándorné tyakaland, vannak olyan ut­cák, ahová életveszélyes bemenni. Nagy Sándorné szerint nem lehet megszokni a haj­nali három órai kelést, a jeges utat és a harapós kutyákat. Viszont sok minden van, ami kárpótolja a kellemetlensé­gekért. Például hogy többet lehet a gyerekeivel, jut idő a háztartásra is. Meg a csilla­gok, amelyek hajnalban cso­dálatosak. Ilyenkor — mondja — bármennyire siessen is, nem a lába elé néz, hanem az ég csodáit figyeli. (Jakab) Törvénysértő döntések Az önkormányzati mun­kában nem elég a szak­mai felkészítés, folya­matos segítségre, ellen­őrzésre és számonké­résre van szükség — mondta dr. Kisgyura At­tila, a közigazgatási hi­vatal főosztályvezetője, így összegezte az ala­kuló önkormányzati ülé­sek somogyi tapasztala­tait. Kaposvár A jegyzőket felkészítettük, hogy mit kell tenni az ala­kuló üléseken és különböző segédanyagokat adtunk ki — mondta a főosztályve­zető. Hozzátette: ennek el­lenére több önkormányzat törvényt sértett. Voltak akik az érvényben levő szmsz­től elérőén alakítottak bi­zottságokat, nem tartották be a választásokra vonat­kozó szabályokat, több mint tíz önkormányzat nem választott alpolgármestert, pedig ez kötelező. Néhány helyen nem a hatályos sza­bályok szerint állapították meg a képviselők, az alpol­gármesterek tiszteletdíját. — Fontos, hogy az ön- kormányzatok már az első ülésen körültekintően dol­gozzák át a szervezeti és működési szabályzatot, hi­szen ez nagy segítséget nyújthat a további munká­ban — mondta dr. Kisgyura Attila. — Például több he­lyen vita van arról, hogy mi­lyen munkáltatói jogokat gyakorolhat a polgármester a hivatalban. A törvény sze­rint egyes kérdésekben egyetértési jogot tarthat fenn magának. Ha ez nem kerül az szmsz-be, akkor később vita forrása. Az el­múlt négy évben mindössze két önkormányzat szabá­lyozta szmsz-ben is a civil szervezetekkel való kapcso­lattartás módját. Pedig ez ma már fontos. Persze van­nak olyan települések is, amelyek szmsz-ben rögzí­tették, hogy minden rende­letalkotás előtt közmeg­hallgatást tartanak. Ez nem sikerült betartani. És voltak olyanok is, akik azt sem szabályozták, amit kellett volna. — A törvénysértéseket minden esetben föltárjuk — mondta a főosztályvezető, — és intézkedünk a törvé­nyes állapot helyreállítása érdekében. (Lengyel) Igazgatóváltás a Nagyatádi Konzervgyárban Elbocsátások után az orosz piac ad reményt Február elsejével a 36 éves Csizmár Józsefet, az eddigi termelési és mű­szaki igazgatót bízta meg a Nagyatádi Konzervgyár Kft irányításával a Limpex Rt vezérigazgatója. Az eddigi vezető Mészáros László a hatvani gyár élére kerül. Nagyatád Mészáros László igazgató harminchét hónap után utolsó munkahetét töltötte Nagyatádon. 1996. január elsejétől hetente ingázott Hatvan és Nagyatád között. Kollégái szerint a kilencve­nes évek‘közepének egyik legnehezebb időszakából vezette ki a gyárat és vissza­szerezte viszont régi nevét. Ma ugyanazzal a feladattal küldték Hatvanba, mint an­nak idején Nagyatádra: csi­náljon rendet. — Három évvel ezelőtt mennyire volt mélyponton a gyár? — Komoly válságról nem beszélhetünk. A követel­mény az volt, hogy növeljük a termelést, és ehhez te­remtsük meg a feltételeket. — Sikerült? — Az utóbbit illetően igen. Ezt az is bizonyítja, hogy ta­valy megkaptuk az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsít­ványt. Más kérdés, hogy a múlt évben csak a harmadát értük el az üzleti tervben le­írt nyereségnek. A Nagyatádi Konzerv­gyárban már a múlt tavasz- szal érezték, gond lesz az orosz piaccal. A partnerek egyre nehezebben fizettek, s ezért le kellett állítani a ki­szállításokat. Az orosz vál­ság, amelyről azt mondták az ország vezetői a nyár vé­gén azt mondták: nem gyű­rűzik be hozzánk, ötszázmil­liós árbevétel kiesését oko­zott a nagyatádi gyárnak. Bár novemberben, decem­berben és januárban az, orosz piacra is vittek a raktá­rakból csemege kukoricát, zöldborsót és néhány gyü­mölcsfélét, még mindig sok az eladatlan késztermék. Ezért előbb a műszaki fej­lesztésekről kellett lemon­danunk, majd decemberben a törzslétszámból hetven embert elbocsátottak. A leé­pítés egyaránt érintette az adminisztrációt, a labort, a szállítást és termelő üzeme­ket. Csaknem ugyanannyi szerződéses dolgozótól is megváltak. A nagyatádi gyár termelése meghatározó részben az egykori szocia­lista piactól függött, s az utóbbi években is az utódál­lamok számítottak a legfon­tosabb partnernek. Mészá­ros László szerint — bár időnként úgy tűnik, hogy feléled a piac — egyelőre nem látni az rflagút végét. A kérdésre, hogy miként rea­gálhat a gyár a pangásra, el­mondta: a készletek és a ke­reslet alakulása alapján dön­tenek majd arról, hogy a kö­vetkező szezonban mit és mennyit gyártsanak. Hason­lóan vélekedik utóda, Csiz­mád József élelmiszeripari mérnök is, aki 1992-ben pá­lyázat útján került Kecske­métről Nagyatádra. A nagy termelőkkel már megkezdőd­tek az előkészítő tárgyalások, hiszen a nyáron szükség lesz a friss zöldborsóra, zöldségfé­lékre, a gyümölcsökre, s leg­inkább a csemegekukoricára, amely ma a nagyatádiak leg­keresettebb terméke. Abban bíznak, hogy tavasszal, meg­élénkül a kereslet. Ha ez nem történik meg, akkor ismét nehéz évnek néznek elébe. Az utódnak egyébként egy fi­gyelmeztető ténnyel is szá­molnia kell június 15-én mű­ködnie kellene annak a szennyvíz-előtisztítónak, amelynek megépítésére az önkormányzat kötelezte őket. Százmilliós nagyság- rendű beruházásról van szó. A hírek szerint megkezdőd­tek ugyan az előkészületek, ám a kivitelezés még nem in­dult meg. Nagy Jenő HÍREK Egyéves kerekasztal A Zamárdi Kerekasztal Egyesü­let fennállása egy éves évfor­dulóján ünnepi taggyűlést szervezett. A rendezvény vendége volt dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, aki a civil szerveze­tek társadalmunkban betöl­tött szerepéről szólt. Petőfi emlékezete A ma­gyaregresi községi könyvtár­ban irodalmi műsorral és ki­állítással emlékeztek Petőfi Sándorra. A verses összeállí­tás után a költő életútját idézték fel, majd a Bolond Is­tók dramatizált változata és a János Vitéz vetítése követke­zett. A rendezvényen adták át a Kincskeresők által meg­hirdetett Olvasólámpa című verseny díjait is. Segély a Nyírségbe A So­mogy Megyei Túzoltó-pa- rancsnokság és a Somogyért Egyesület közös segélyakció­jának keretében több millió forint értékű magdeburgi adományt juttatott el a nyír­ségi árvízkárosultaknak. A matracokból, ruhaneműből, használati tárgyakból álló se­gély szállítását a Kapos Ka­mion Kft ingyen vállalta. Jeges Balaton A siófoki ob­szervatóriumnál 21 centimé­teres jégvastagságot mértek. A parttól távolabb néhány ri­anás már megjelent, a part­menti részeken még alkal­mas volt a jég korcsolyá­zásra. A téli sport szerelme­seinek legfeljebb a metsző, szél szeghette kedvét. Ennek ellenére sokan választották a Balatont hétvégi programul. Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a SOMOGYI HÍRLAP ot 1999. február hónapra február 5-ig lehet előfizetni. ,9959 "Alapítvány Somogyszobért" megköszöni a gazdálkodó szervezeteknek és magánszemélyeknek az 1998. évben adójuk 1%-val nyújtott támogatást, melyet 1999. évben is szívesen fogad az alábbi adószámon: 19197481-1-14 (99587)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents