Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13 / 37. szám

Embeimesék Nyolcadik oldal 1999. február 14. Józsefnek Győrbe: Rég várok valakire, aki olyan, mint te, aki nem löki el a kezemet jó messzire... Az egykori birtokból maró hatalmas form lőtt Nemcsak érti, beszéli is a háziállatok nyelvét a csinos farmerlány. Nem véletle­nül: Kiss Annamária előbb tanult meg lovagol­ni, mint járni. Ráadásul a hölgy egész gyermekko­rát az állatok között töltötte. Talán ezért nem vágyik sehová kedvencei mellől. Február 1-től 32 üzletünkben naptárak -20%, irodaszerek - 10% engedménnyel kaphatók! Bombaáras termékek nagy választékban! Vevőszolgálat: 461-2777 Az egész akkor kez­dődött, amikor a pöt­töm Aifnamária el­tűnt otthonról. Szülei sírva keresték egész nap, tűvé tették érte a környéket, hiába.- Sötétedett. Már le­mondtam arról, hogy megtaláljuk a lányo­mat, amikor észrevet­tem a kutyaházból ki­lógó fodros ruhácská­ját - idézi fel a történ­teket Kissné. Mint mondja, a csöpp gyer­mek épp négykézláb tolatott ki ízisz, a né­met juhász óljából. Annamária most a Mezőgazdasági Főis­kolán tanul, mérnök lesz belőle. Az előadások után siet haza a Dombrád melletti Kacsavárra a farmot igazgatni. Ő adja ki a feladatokat a béreseknek is, és ők szó nélkül engedel­meskednek a töré­keny lánynak, aki egyébként a betakarí­tástól az almozásig, az etetéstől a birka- nyírásig mindenből kiveszi a részét.- Amikor csak időm engedi, kilovagolok a ménessel a határba - mondja Annamária. - Nyáron lemegyünk a Tiszára is, olyankor együtt fürdünk a lo­vakkal a folyóban. Ha sötétedik, mobiltele­fonon hazaszólok: kezdjék el nélkülem a fejést, hamarosan ér­kezem. A csinos lány farmján amúgy rengeteg ku­tya él. Gazdáik a vá­rosból valamennyit autóval vitték ki és engedték el a határ­ban. A szerencsétlen jószágok Annamari- nál találtak otthont és szeretetet maguknak. Nincs mit csodálkoz­ni: aki közel akar ke­rülni Annamari szívé­hez, annak bizony nem elég elviselni az állatok közelségét, de rajongani is kell ér­tük. A farmerlány ba­rátja ilyen. Míg a ha­sonló korú fiúk általá­ban moziba cipelik a lányokat, ha etetni, vagy éppen almozni kell az istállóban, ő segít Annamarinak gondozni négylábú kedvenceit. Legyen hétköznap, vagy ün­nep, szakadjon az eső, vagy legyen káni­kula a fiú nem finy- nyáskodik.-Úgy érzem magam, mintha egy soha vé­get nem érő táborban élnék - állítja a far­merlány. - Nem pa­naszkodtam soha, nem vágytam sem Amerikába, sem a napfényes tengerpart­ra. Én itthon vagyok boldog, az állataim között. Virág Márton Azt tudjuk, hogy a Tengerészek imádják a vizet, ezúton tudatjuk, hogy a víz- és bor­ivók is igen kedvelik a kapitányt. A Csapat Papné Szél Irénnek! Az ég reád nevet, szeresd szívből a szerelmedet. Férjed, immár 25 éve. ■■■■■■■ ■ fel I JI Tamásom! Boldogság 1997. \augusztus. Szeretlek. ;■)• Szilvid Sándorom! Köszönöm neked a boldog éveket. Jó, hogy egymásra talál­tunk. Sok sikert az életben! Rozika Matyikéin! Amíg élek, szeretni foglak. A te kis szíved, „Gél’ Te „Kiss’, te G. rülten szeretlek. Tüzes Cicád JÓZSIM, jó volt veled az elmúlt egy év, remélem, még sok ilyen lesz! Mimi Később Annamari en­nek a kutyának a bundájába kapasz­kodva tanult meg jár­ni: a kislány több ki­lométert totyogott az ebbel, mire a szülők rátaláltak. Az ifjú hölgy lovagol­ni is előbb tanult meg, mint beszélni. Ezek után nem csoda, hogy érti az állatok nyelvét. Az első lovat, kisbor- jút, kecskegidát ké­sőbb aztán több ezer állat követte. Az egy­kori birtokból mára hatalmas farm lett. Bujban bújnak az alrokkantak Kaszaval védték Akár a bűnözőket, úgy viszik a rendőrök Bujban kihallgatni a betegeket. Mindegy, hogy fiatalról, vagy hetvenéves, rokkant­kocsis öregasszonyról van szó: ha papírja van róla, hogy mozgássérült, mennie kell. A 2500 lelket számláló községben 900 rok­kantat tartanak nyil­ván. Mozgássérültnek lenni amúgy nem rossz üz­let: 7000- től 28 ezer forintig ad segélyt a hivatal. A Vasárnap Reggel in­formáció­ja szerint ily módon tízmillió forintot vettek fel jogtalanul a búj iák. Közokirat-hamisítás miatt a rendőrség vizs­gálatot indított a hamis diagnózist kiállító két helyi háziorvos ellen is, akiknek a szerződé­sét az önkormányzat felbontotta. A hír halla­tán több száz beteg tüntetést szervezett a polgármesteri hivatal előtt.- Nem engedjük elűz­ni a doktor urat! Hoz­hatnak ide idegen or­vost, a kártyánkat ak­kor sem adjuk oda - süvít a tömegen keresz­tül Bancsok Elememé hangja.- Kapával, kaszával győzzük majd meg a polgármestert, hogy jobb, ha békén hagyja a háziorvosunkat - kontráz egy ránézésre teljesen egészséges, ám magát 100 százalékig mozgássérültnek mon­dó férfi. Lakatos Erzsébet dok­tornő kijelentette: nem fogadott el pénzt a bete­gektől a di­agnózis fel­állításáért. Sőt - mint mondta - gyakran ép­pen ő segí­tette anya­gilag a páci­enseit.- Szerin­tem az a törvény rossz, ami lehetővé teszi, hogy a pontozá­sos rendszer ennyi mozgássérültet pro­dukáljon - szögezte le a doktornő. Hozzátette: akkor is Bujban marad, ha mégis mennie kell majd. Lakást bérel a fa­luban, és majd a bete­gek eldöntik, hogy jó háziorvos-e, vagy sem. Borbás Attila háziorvos állítja, nem ő követett el törvénytelenséget.- Többen is kérték tő­lem, hogy adjak pa­pírt arról: mozgás- szervi betegségben szenvednek. Már több mint 160 esetben bebizonyosodott: aki­ket elküldtem, azok a kolléganőmnél kun­csorogtak tovább. Ő pedig, hogy megsze­rezze a betegkártyá­jukat, kiállította szá­mukra a papírt. (virágj Baba! Elszáll a szó, de az ér­zés megmarad, szeret­lek! Mindaddig jó, míg megtalállak, ha keres­lek. Soha nem szeret­hetsz mást! A te Mókuskád Érti és beszéli az állatok nyelvét A farmerlány csöndes boldogsága Marsit! Imádlak, Morgó, Margó.

Next

/
Thumbnails
Contents