Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-12 / 36. szám

SOMOGYI HÍRLAP 8 Gazdaság 1999. február 12., péntek Nyilvántartott állami pénzek Az őstermelők csak regisztráció után kapnak támogatást Az idei évben odaítélhető agrártámogatási fonnák között több új konstrukció is van. Ezekről és a hozzáju­tás feltételeiről tegnap indí­tott sorozatunkat folytatjuk. Az idén a termelői támogatá­sok többségéhez normatív úton juthatnak hozzá a gaz­dák. A korábbiakhoz képest lényeges változás az ősterme­lők regisztrálásának beveze­tése. A mezőgazdasági ős­termelői igazolvánnyal ren­delkezőknek tevékenységük­ről adatot kell szolgáltatniuk és nyilvántartásba kell vetet­niük magukat a megyei föld­művelésügyi hivataloknál. Csak a regisztrált, legalább egy hektár földterülettel ren­delkezők, illetve ekkora ter­Jogsegély az MSZOSZ-nél mőföldet használók vagy ál­lattenyésztéssel foglalkozók részesülhetnek állami támo­gatásban, ha árbevételükben a mezőgazdasági tevékeny­ségből származó összeg meghaladja az 50 százalékot és eléri az évi 250 ezer forin­tot. A gazdálkodónak a lakó­helye szerint illetékes föld­művelésügyi hivatalnál kell kérnie a nyilvántartásba vé­telt, egy erre a célra rendsze­resített formanyomtatvá­nyon. Ezt követően az adat­lapot évente egyszer - a tárgyévi első támogatási kére­lem benyújtásával egyidejű­leg - legkésőbb március 31-ig, két példányban kell bekül­deni az FM hivatalhoz. Kezdő vállalkozóknak a mezőgazdasági tevékenység megkezdését követően har­minc napon belül kell eleget tenniük e kötelezettségük­nek. Az FM hivatal harminc napon belül regisztrálja a termelőt, a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóság területileg illeté­kes igazgatóságát is. A gaz­dálkodó csak ezek után jogo­sult az agrártámogatás igény­lésére. Az adatlapon szereplő ada­tokat kizárólag a kérelmet el­bírálók, az állami támogatás folyósítását és felhasználásá­nak ellenőrzését végző szer­vek ismerhetik meg, az elévü­lési időt követően pedig meg­semmisítik a papírokat. A mezőgazdasági termelő öt évig köteles megőrizni e do­kumentumot. Januárban több mint 60 alkalommal keresték fel a jogszegély-szolgálatot a szakszervezeti székház­ban. Többnyire munkaügyi probléma miatt jöttek a munkavállalók, hogy kér­désükre választ és segít­séget kérjenek. Kaposvár A megyei jogsegélyszolgálatok finanszírozását ugyan tavaly megszüntette az MSZOSZ, a somogyi szövetség azonban megoldást talált rá, és továbbra is ingyenes szolgáltatással segít tagjainak és a nyugdíjasoknak. Dr. Tamás Viktor ügyvéd he­tente két nap, az MSZOSZ- székház második emeletén várja azokat, akiknek bármi­lyen jogi problémájuk van. Nemcsak hasznos tanácsot kaphat az érdeklődő, hanem jogi képviseletet is, egy esetle­ges munkáltatói bértárgyalá­son pedig ellátják a munkavál­lalók érdekképviseletét is. Dr. Tamás Viktort kérdeztük ta­pasztalatairól.- Nagyon sok a munkaügyi szabálytalanság és probléma - mondta. - A munkáltató gyak­ran „elfelejti” kifizetni a túl­munkadíjat és a pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékot. A munkavállalók pedig sok­szor - talán mert nem ismerik a jogaikat - megriadnak a bíró­sági eljárástól. Pedig ezen ügyek a munkaügyi bírósá­gokhoz tartoznak, s ott az eljá­rás gyorsabb, mint a polgári peres ügyekben, és a jogos kö­vetelések esetében illetékmen­tes. Legutóbb is egy ügyben a munkavállaló javára döntött a bíróság, és csaknem három- százezer forintot ítélt meg - a kamataival együtt - a dolgozó­nak pedig a pert már az elbo­csátás után, utólag indítottuk meg. A felmondások körül is sok a hibás értelmezés - tudtuk meg az ügyvédtől, s ezáltal a munkavállaló károsodik.- Azt hiszi a dolgozó, hogy jól jár, ha felmondáskor ugyan megadják a járandóságait, de enged a munkáltató kérésének és közös megegyezéssel szün­tetik meg a foglalkoztatást. Ez­által azonban lemond a fel­mondási idő letöltésről és csak utólag, majd a nyugdíjszámí­tásnál döbben rá, hogy sokszor annak a néhány hónapnak a be nem számítása miatt kap keve­sebb járandóságot öreg napja­ira. Bálint Ildikó Amit a családi pótlékról tudni kell Márciustól csak két hónapra visszamenőleg igényelhető a támogatás 1999. január elsejétől jö­vedelmi helyzettől függet­lenül igényelhető a gyer­meket nevelő szülőknek járó családi pótlék. Tankö­teles korú gyerekek eseté­ben ennek a juttatásnak a neve októbertől - iskoláz­tatási támogatás lesz. Lapunkat Hermányi Pálné, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium főtanácsosa tájé­koztatta: Alanyi jogon, de kinek? A gyermeket nevelő szülőket ezentúl ismét alanyi jogon il­leti meg a családi pótlék és a gyermek hatéves koráig jár. 1999 októberétől a tanköte­les korúak esetében iskoláz­tatási támogatás címén foly­tatódik - azonos összegben - a támogatás folyósítása ti­zenhat éves korig. Ezután, tizenhat-húsz éves kor kö­zött csak akkor illeti meg a szülőt ez a juttatás, ha a gyermek továbbtanul alap-, vagy középfokú oktatási in­tézményben. A felsőoktatás nappali ta­gozatán tanuló hallgatók után már nem igényelhető ez a támogatás, mert ők szo­ciális juttatásként ösztöndí­jat kapnak. A családon belüli gyermeklétszámba azonban 1999. január elsejétől a felső­fokú intézményben első dip­lomát szerző hallgatók is be- leszámíthatók. Az iskolába járást minden tanköteles és továbbtanuló gyermek ese­tében igazolni kell. Ha a szülő nem járatja is­kolába gyerekét, a gyermek- jóléti szolgálat intézkedik a taníttatás érdekében, a gyámhatóság elszámoltatja a szülőt a pénz felhasználásá­ról, illetve megszüntethetik a folyósítást is. Családi pótlékra a vér sze­rinti-, az örökbefogadó szülő, a nevelőszülő és a gyám jogosult, ha saját ház­tartásában neveli a gyerme­ket. Ki az egyedülálló? Az, aki hajadon, nőtlen, öz­vegy, elvált, házastársától kü­lön él és nincs élettársa; aki­nek a férje, élettársa sorkato­nai, polgári szolgálatot teljesít. Ha fennáll az egyedülállóság jogcíme, illetve ha az igénylő vagy házastársa (élettársa) közoktatási intézmény tanu­lója, felsőoktatási intézmény­ben első oklevelet szerző hall­gató és nincs jövedelme. (Nem számít jövedelemnek a mindenkori minimális mun­kabért - 1999-ben 22 500 Ft-ot - el nem érő kereset.) Egye­dülállóság jogcímén nagyobb támogatásra jogosultak azok is, akik vagy maguk vagy há­zastársuk (élettársuk) az öreg­ségi nyugdíj legkisebb össze­gét meg nem haladó járadék­ban, nyugdíjban részesülnek és egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek. A családi pótlékot, illetve az iskoláztatási támogatást igé­nyelni kell. Családon belüli megegyezés kérdése, hogy melyik szülő adja be a kérel­met. Az ingyenes igénybeje­lentési nyomtatványokat a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál, illetve a mun­kahelyeken működő család- támogatási kifizetőhelyeken lehet kérni. Akiknek már az elmúlt évben is folyósították a családi pótlékot, azoknak nem kell újabb igénybejelentést tenni, ők automatikusan kap­ják január elsejétől a megvál­tozott összegű ellátást. Igényelni kell Az igénybejelentőn szerepel, hogy milyen iratok, igazolá­sok bemutatása szükséges. Fontos, hogy az igénylő szülő bemutassa személyi igazolvá­nyát, társadalombiztosítási kártyáját, a családi állapotát igazoló okmányt (pl. bírósági, válóperi végzést), tanköteles kor feletti gyermekek eseté­ben az iskolalátogatási bizo­nyítványt, újszülött gyermek­nél pedig a születési anya­könyvi kivonatot. Ha a gyermek tartósan be­teg, illetve súlyosan fogyaté­kos, a magasabb összegű csa­ládi pótlékra való jogosultság igazolásához a betegség jel­lege szerinti gyermekklinika, kórházi gyermekosztály, sza­kambulancia, szakgondozó intézmény orvosi igazolása szükséges. Felnőtt korú, sú­lyosan fogyatékos személy családi pótlékának igénylésé­hez az Országos Orvosszakér­tői Intézet szakvéleményét kell bemutatni. Minden igénylést két pél­dányban kell benyújtani, mert egyet - az átvételt elismerve - igazolásként visszaadnak a kérelmezőnek. A januári ellá­tás kifizetése februárban ese­dékes. Az új törvény értelmé­ben 1999 márciusától már csak két hónapra visszamenő­leg igényelhetők a nevelési el­látások, tehát a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás. Változások bejelentése A családi pótlékban vagy is­koláztatási támogatásban ré­szesülőknek 15 napon belül a folyósító szervnél kell beje­lenteniük minden olyan vál­tozást, amely a támogatás jo­gosságát, illetve összegét érinti. Jelezni kell egyebek között azt, ha a gyermek ta­nulói jogviszonya megszű­nik, ha a szülő háztartásából bármelyik gyermek kikerül, ha a 18. életévét betöltött ta­nuló rendszeres jövedelemre tesz szert. (Három, egymást követő hónapban a jöve­delme meghaladja a mini­málbér összegét.) Jelezni kell az egyedülállóságban és a személyes adatokban beállt változásokat is. A jogalap nélkül felvett támogatást tel­jes egészében vissza kell térí­teni. Erről az igénylőlapon vállal kötelezettséget minden érintett. Németh Zsuzsa Nevelési ellátások összege (Családi pótlék, iskoláztatási támogatás) Családtípus Havi járandóság (Ft) gyermekenként 1 gyermekes család 3800 1 gyermekes egyedül álló szülő 4500 2 gyermekes család 4700 2 gyermekes egyedül álló szülő 5400 3 és többgyermekes család 5900 3 és többgyermekes egyedül álló szülő 6300 Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő család vagy egyedül álló szülő 7500 Több mint egy évtizede nem volt ilyen alacsony az infláció Január: tíz százalék alatti érték Tél végi növényvédelmi tennivalók Lemosó permetezés Az infláció 11 év óta elő­ször az idén januárban ke­rült 10 százalék alá. 1999 első hónapjában a fo­gyasztói árak 9,8 száza­lékkal voltak magasab­bak, mint tavaly az év első hónapjában - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal csütörtöki gyorsjelen­téséből. Az élelmiszerek ára egy év alatt 4,9 százalékkal emel­kedett. Ezen belül a burgo­nya 35, a tartósított hústalan ételek, az étolaj 17, a kávé 16, a cukor és a halkonzerv 14, az iskolai étkezés, a mar­garin, az óvodai-bölcsődei étkezés, a tea és a rizs 13, a sajt 11, a friss hazai és a dé­ligyümölcsök ára 10 száza­lékkal drágult. Ugyanakkor a sertéshús ára 27, a tojásé 21, a sertészsiradéké 18, a liszté és a daráé 15 százalékkal csökkent az előző év janu­árja óta. Átlag alatti áremel­kedés következett be az üzemanyagok és a tartós fo­gyasztási cikkek esetében, az átlagot meghaladó mér­tékben drágultak viszont 1998 és 1999 januárja között a szolgáltatások, a szeszes italok, valamint a ruházko­dási cikkek. A megkérdezett gazdaság- kutatók jelentős eredmény­nek tartják, hogy egy szám­jegyűvé vált az infláció.- Mi a Központi Statiszti­kai Hivatal által bejelentett januári 9,8 százalékos inflá­ciónál kevesebbet vártunk, hiszen előrejelzésünkben 9,4 százalék szerepel - mondta Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügy­vezető igazgatója. Hozzá­tette: prognózisuk azzal szá­molt, hogy januárban 2 szá­zalék alatti lesz a havi inflá­ció, ám a valóságban 2,5 szá­zalékos árszínvonal-emelke­dés következett be. Hegedűs szerint az idén a kedvező tendencia tovább folytatódik. A köszméte, ribiszke, málna, kajszi- és ősziba­rack már az első télvégi, kora tavaszi melegebb na­pok után fakadó levelek­kel köszön ránk: gondoz­zák szakszerűen és nem marad el a siker. Az alma, körte, birs és szőlő fakadása időben és fajtától füg­gően is elhúzódó. A metszés- és a télvégi lemosó permetezés ideje az alkalmazható készít­mények köre egyaránt eltérő. Ugyanakkor a kaliforniai pajzs- tetü, levéltetvek, lisztharmat minden évben sok kárt okoz. A levéltetvek különösen korán aktivizálják magukat és rend­kívüli szaporaságukból ere­dően részleges vagy teljes elha­lás következhet be. Az áttelelt levéltetű tojásból fejlődő ős­anya lárva kifejlődve, szűz­nemzéssel 60 utódot produkál, amelyek nőstények és újabb elevenszülő generáció garan­ciái. A fakadó levélke lemezébe a levéltetű enzimet tartalmazó nyálat fecskendez, amelynek következtében húsvörös színű folt képződik. Később a levél­lemez pöndörödik, fodrosodik, és a levéltetű ürülékén a méz­harmatos fekete színű korom- pész fejlődik, amely gátolja fo­toszintézist, szervesanyag képzést. A kajszi veszedelmes beteg­sége a monília, levéllikasztó betegség és a gnomóniás levél­foltosság. A kártevők közül a pajzstetű szívogat intenzíven. A meggy legagresszívabb be­tegsége a monília, amely a mumifikálódott gyümölcsök­ben és vesszőkön telel. Az őszibarack legkorábban megjelenő, legsúlyosabb kárt okozó és minden tavasszal visszatérő betegsége a tafrinás levélfodrosodás. A lemosó permetezés elmaradása belát- hatatlanul súlyos károkat von maga után. Már az egérfül nagyságú levéllemezen kifejlő­dik a tafrina fertőzése követ­keztében a húsvörös színű folt. Nem kevés gond forrása, hogy a valsas ágelhalás és a psen­domonás baktériumos beteg­ség a fa teljes pusztulását okozhatja, ugyanakkor a gomba és baktérium ősztől ta­vaszig fertőz, ebből eredően nem szabad még metszeni, mert azzal nagymértékben elő­segítenénk a fertőzés lehetősé­gét azáltal, hogy megszámlál­hatatlan kaput képeznénk a be­tegségek fertőzéséhez. Az őszibarack metszésének ideje rügyfakadás és virágzás között van. Az alma- és körte ültetvé­nyek veszedelmes betegsége a lisztharmat, varosodás, moní­lia, Erwinia amylovora. A kár­tevők közül legjelentősebbek a takácsatkák, levéltetvek, pajzs­tetű, körtelevélbolha, vértetű. A szőlő betegségei közül az Eutypa lata, Phomopsis vi- ticsla, Stereum hyrsutum a kordonkrt támadja meg és an­nak pusztulását okozza. A pe­ronospora, szürkepenész, or- bánc, lisztharmat a szőlőfürt elpusztításával okoz kárt, de a lombozat is elhal. Védekezés A szőlő metszése után eltávolí­tott venyigét, kordon-részletet és nyesedéket égetéssel meg kell semmisíteni. A szőlő leg­hatékonyabb lemosó szere a Novenda 1,5 %-os oldata és a Rézkén 650 FW 0,5 %-os per- metleve. A Neopol 5 %-os, a Báriumpoliszulfid 45 lemosó­szer 5 %-os töménységű oldata szintén alkalmazható. Az almástermésűek és bo­gyósok lemosószere a No­venda 1,5 %-os koncentráci­ójú oldata. A csonthéjasok lemosó­szere a Rézkén 650 FW, 0,5 %-os töménységben, amelyet rügypattanás előtt kell alkal­mazni. A lemosó permetezés során törekedjünk arra, hogy az ültetvényen ne maradjon permetmentes sziget, amely a primer fertőzés kiinduló terü­letei lehetnek. Permetezés előtt olvassuk el és tartsuk be a vegyszer göngyölegén lévő használati utasítást. Dr. Jasinka János m ^ V (J)Kos Bika • Ikrek Rák A 06-90-330 461 í# 06-90-330 462 üft 06-90-330 463 3b 06-90-330 464 ^ Oroszlán f?. 06-90-330 465 Herczeg K^taasztrol^is vonala Skorpió tfu 06-90-330 468 § Vl. äk Nyilas ?,* 06-90-330 469 m Bak 06-90-330 470 # Vízöntő & 06-90-330 471 Halak m 06-90-330 472 Címünk: AS-B Kft. Audíotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás díja: 88 Ft +Áfa/perc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents