Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-10 / 34. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 10., szerda Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK A Zselic patikája A Herbárián kívül is jó pár cég foglalkozik gyógynövény­felvásárlással Somogybán. Van olyan felvásárló, amelyik három-négy helyre is szállít. Családok százai járják az er­dőt, mezőt, hogy jövedelemkiegészítésként - vagy fő bevé­teli forrásként - galagonyát, kökényt, csipkebogyót, nyírfa­levelet szedjenek, s más gyógyszeralapanyagot. Nagyatá­don például már bodzaültetvény is van. A szakemberek azt mondják: Magyarországnak az egyik legnagyobb kincse a gyógynövény, amelyre részben ráé­pülhet a turizmus is. Erre tegnap a szennai szakfórumon is felhívták a figyelmet. Tisztában vannak azzal is: nehéz vál­toztatni az eddigi hagyományokon, mégis érdemes. A Zselicbe érkező vendéget pedig meg lehet kínálni kü­lönféle gyógyteákkal, hecsedli vagy áfonyalekvárral, ame­lyet a környéken gyűjtöttek. A zselici patikából származó gyógytermékeknek széles piaca lehet. Számos pályázati lehetőség van, amely a minőségbiztosítást, a piacra jutást, a gyógynövény-termelést és a szövetkezést támogatja. Csak élni kell velük, mint ahogy a csaknem harminc tele­pülést tömörítő Zselica Szövetség teszi, amelynek vezetői bíznak a gazdaság élénkülésében. A gyógynövények szá­mos hátrányos helyzetű települést kigyógyíthatnának az esélytelenségből. Lőrincz Sándor Esélyt adó gyógynövények Falugazdászok, vállalko­zók vettek részt tegnap a gyógynövény-termelésről és felhasználásról rende­zett szakmai fórumon. Szenna Dr. Spiegl József, a Zselica Szövetség elnöke elmondta: gyógynövényekben gazdag a Zselic, ám a térségben ha­gyományos módon nem ér­demes vele foglalkozni. A leg­jellegzetesebb növények ki­választásában, a „termé­karcú” falvakban viszont van fantázia. A Zselici Táj Mezőgazda- sági Szövetkezet szívesen vál­lalkozik profitváltásra mondta Zóka Tibor elnök. A kukoricánál vélhetően több jövedelmet hozna a gyógynö­vény. A kérdés az, hogy mi­ként. Gyetvai János, a Herbária szakelőadója - aki felvásár­lással és termesztéssel is fog­lalkozik -, a legjellegzete­sebb, Somogybán gyűjthető gyógynövényekről és gyó­gyító erejükről tartott tájé­koztatót. Az akác, a bodza, a hárs, a csalán, a galagonya, s még vagy félszáz növényféle­ség van a palettán. A gyűjtés azonban többnyire csak kere­setkiegészítést jelenthet: megélni nem lehet belőle. Nem rejtette véka alá: míg korábban minden mennyiség elkelt, tavaly beszűkült a piac. Egyiptomból, Bulgáriá­ból és Lengyelországból ugyanis olcsóbban beszerez­hetők a gyógynövények. Sántháné Takács Piroska tartósítóipari mérnök a minő­ségre hívta fel a figyelmet, s arra, hogy a növényt érdemes helyben feldolgozni. Márton László falugazdász a szövet­kezet szerepét szabad raktár-, szárító- és gépkapacitás ki* használásában látja, valamint a közös értékesítés megszer­vezésében. A magángazda kaphat hitelt a gyógynövény­telepítésre, a szövetkezet pe­dig az értékesítéshez szerez­het támogatást. A tanácskozás résztvevői arról döntöttek, hogy felve­szik a kapcsolatot a budapesti Phylaxia Rt-vel és több in­tézménnyel. (Lőrincz) Influenzaszünet az iskolában Három napos tanítási szü­netet rendelt el a török- koppányi általános iskola igazgatója. Az influenza szerű vírusos megbetegedések miatt tegnap már ötven diák hiányzott a 120 tanulóból. A kieső napokat vagy a tavaszi szünetben, vagy szombati napokon pótolják. Dr. Borbély István helyi házi­orvos elmondta: többfajta víru­sos légúti megbetegedés ala­kult tó a faluban. Szövőd­ményként már több tüdőgyul­ladásos betegség támadta meg a gyerekeket, valamint néhány felnőttet. Többen a mosdósi kórházba kerültek. (Krutek) Négyszáz nem fizető áram nélkül Ezen a télen mindössze négy esetben okozott üzemzavart az időjárás FOTO: LANG ROBERT Az enyhe időjárás nyomán a tavalyi ötödére csökkent az üzemzavarok száma. Időnként azonban egy-egy földkábelsérülés is hosz- szabb áramszünetet okoz. Kaposvár Legutóbb, a hétvégi kaposvári zárlat miatt mintegy 2-2500 la­kásban fél órán keresztül sötét volt — mondta tegnap Sebes- tény Gyula, a Dédász Rt ka­posvári üzemvezetőség veze­tője. A kábelek műszaki állapo­tát ugyan gyakran vizsgálják, ám a 20-30 éves berendezés ennek ellenére időről időre meghibásodik. Egy speciálisan felkészített csapat állandóan bevetésre kész. A Dédász Rt kaposvári üzemvezetőségéhez 37 telepü­lés tartozik. A mintegy 400 ki­lométer hosszúságú, 20 ezer voltos középfeszültségű légve­zetéken kívül a csaknem 500 kilométernyi kisfeszültségű há­lózatot is rendszeresen ellen­őrzik. Az áramszolgáltatónál komoly feszültséget jelent az egyre duzzadó kintlévőség. Most mintegy 60 millió forint lakossági tartozást tartanak számon a kaposvári üzemveze­tőség területén. Sok adós 8-10 ezer forinttal tartozik, ám akad olyan is, aki 200 ezer forint díj­hátralékot halmozott fel. Ha­vonta emiatt 250-350 lakásban kapcsolják tó az áramot. Az idén eddig 400 helyen szüntet­ték meg a szolgáltatást. (Harsányi) Békés harc a Balatonért X (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Balázs Árpád, a Balatoni Fejlesztési Tanács alelnöke be­szélt arról is: reméli, hogy a kormány hamarosan kijelöli a tanács elnökét, akivel eredmé­nyesen tudna lobbizni kor­mányzati körökben a régióért. — A Balaton alapvetően ide­genforgalomból élő régió, fon­tos a marketingje is. Eddig két szervezet is ellátta ezt a felada­tot, a Balatoni Marketing Kht és a Balatoni Regionális Idegen- forgalmi Bizottság. Miután kormányzati finanszírozást csak az utóbbi kap a kht meg­szüntetéséről döntöttünk, fel­adatát pedig a BRIB látja el a továbbiakban — mondta dr. Ba­lázs Árpád. — Ezért is fontos­nak tartom, hogy Somogy me­gye és Siófok város úgy dön­tött, hogy a kht vagyonából visszajáró eszközöket a Bala­toni Fejlesztési Tanácsnak adja át, ha annak Siófokon lesz a, székhelye. Ezt Keszthely nyil­vánvalóan ellenezni fogja, hi­szen korábban az a döntés szü­letett, hogy a munkaszervezet ott jöjjön létre. Keszthely váro­sának sem a régi sem az új ve­zetése nem teljesítette azonban a vállalt kötelezettségeit, emiatt a korábbi döntés automatiku­san érvényét veszítette. — A hazai forrásokon kívül jelentős külföldi forrásokat is sikerül bevonni a Balaton fej­lesztésébe — tudtuk meg dr. Balázs Árpádtól. Osztrák, japán és Phare-pénzeken szerzett eszközök elosztásáról dönt­hetnek, és új programok bein­dítását is előkészítik. Biztató, hogy minden fejlesztés alapve­tően környezetvédelmi szemlé­letű. Örülnek annak is, hogy siófoki képviselő vezetésével megalakult a parlament bala­toni lobbicsoportja, amelynek segítségére a jövőben nagy szükség lesz. (Czene) üzenhet uj mestervizsga-elnök Kaposvár Tizenhét somogyi mester- vizsga bizottsági elnököt neve­zett tó a kereskedelmi és ipar­kamara országos elnöke. Ku­rucz János szakképzési refe­rens, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa tegnap elmondta: egyebek mel­lett tej-tejtermékgyártó, ma­gasépítő, kereskedő illetve fémforgácsoló szakmában ne­vezték tó a mestervizsga bi­zottsági elnököket. A mester- vizsga tanfolyamok szervezé­sére pályázatot írtak tó, ennek határideje február végén lejár. Várhatóan még az idén meg­kezdik a képzést Somogybán. Hírek Termelői megbeszélés Csaknem negyven őstermelő és mezőgazdasági társas vál­lalkozás képviselője vett részt tegnap a Pioneer Hi- Bred Magyarország Rt siófoki konzultációján. A tanácsko­záson Havancsák Attila agro- nómus és Bálint János terü­leti képviselő tájékoztatta az érdeklődőket. Beszámoltak a cég termékeiről, ismertették a korszerű kukorica és nap­raforgó fajtákat. A találkozón szó esett az idei mezőgazda- sági támogatásokról is. Több az állástalan Január­ban nőtt a regisztrált mun­kanélküliek száma me­gyénkben. A hó végi záróna­pon 17 036 személyt tartot­tak nyilván, 1587-tel többet, mint egy hónappal korábban. A megyén belül továbbra is jelentős eltérés tapasztalható a kistérségek között. A me­gyei 13,1 százalékos átlagrá­tánál kedvezőbb a balaton- boglári (9,3 százalék), a ka­posvári (10,9 százalék), és a siófoki (12,5 százalék). To­vábbra is a legmagasabb a barcsi, a csurgói, valamint a tabi térség mutatója. A nyil­vántartott munkanélküliek mintegy 36 százaléka jára­dékban, 33 jövedelempótló támogatásban részesült, míg csaknem 30 százalékuk ellá­tás nélküli regisztráltként ta­lálható a rendszerben. 51 baleset Somogybán a ta­valyi év hasonló időszakához képest 11 százalékkal több, 51 személyi sérüléses közúti bal­eset történt eddig. Ezek közül négy halálos, 25 súlyos, míg 22 könnyű kimenetelű volt. A balesetben négy személy vesztette életét, míg 32 súlyos sérülést szenvedett. Eddig nem okozott ittas vezető tra­gédiát, ám a kiváltó okok kö­zött továbbra is a gyorshajtás vezet. Emiatt 23 baleset tör­tént, míg kilenc alkalommal az előzés, hat esetben a ka­nyarodás szabályainak meg­sértése idézett elő karambolt. A megyei rendőrfőkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tályának tegnap kiadott ösz- szegzése szerint a legtöbb baleset a kora délután órák­ban fordult elő Somogybán. Szezonelői gépszemle A Kapós-völgyi szövetkezetek­ben javában tart a gépek téli nagyjavítása. A magyaratádi Barátság mezőgazdasági szö­vetkezet műhelyében átvizs­gálták a traktorokat, az erő­gépeket, s várhatóan február végéig befejezik az ellenőr­zést. Ezzel egyidőben készí­tik föl a szállító járműveket a műszaki vizsgára. _____________________________________________________TÉLI NAPOK HOMOKSZENTGYÖRGYÖN N agyothalló telefonok, dörzsölt húr ok vetők Ezen a héten az 1283 lel­ket számláló dél-somogyi település, Homokszent- györgy mindennapjait kö­vetjük nyomon. A falut ko­rábbi központi szerepéhez épült intézményrendszere és a munkahelyek meg­szűnése hátráltatja legin­kább a magára találásban. Homokszentgyörgy a nehezen elérhető falu. Sok a panasz a Matáv rádiótelefonjaira és a mobilokra egyaránt. Az előb­biekkel gyakorta csak több részletben lehetséges a beszél­getés, az utóbbiak pedig több­nyire térerőtlenek falun belül. — Mindenhol tudunk vele tele­fonálni, csak éppen idehaza nem — mondják a mobiltele­fonokról Szentgyörgyön. A Matávnál elmondták: koráb­ban több gond volt az adóto­ronnyal, ezek azonban mára rendeződtek. A jelenlegi hibák egyediek és orvosolhatók, ha bejelentik a helybeliek. A szentgyörgyiek egyébként a te­lefonok kapcsán az áramszol­gáltatót is felemlegetik. Mint mondták: a térségükben min­dennapos áramingadozások is okai lehetnek a sok vonalhibá­nak. A mobiltelefonok kap­csán pedig tudjuk: nincs töké­letes lefedettség. Ez Homok­szentgyörgy esetében azt je­lenti, hogy a hordozható tele­fon jobbára csak a községtáb­lákon kívül használható. Akinek az útja az iskola mel­lett vezetett tegnap, az hall­hatta: gyakorolt a népdalkor. Létrehozását három éve kez­deményezte a helyi nagycsa­ládos-egyesület. Akkor még mindössze hatan voltak, ma 25-en énekelnek a kórusban. — Abasári fellépésre készülünk, arra gyakorlunk két népdal­csokrot — mondta Halász Géza, a csapat szakmai veze­tője. — A tréning azért is kell, mert a tavasszal arany minősí­tést szeretnénk szerezni a kó­rusok minősítő versenyén. Az ezüst már megvan, felkészült a csoport valami fényesebbre is. Á repertoárban több a kör­nyékbeli népdal, de helyi egy sincs. — Homokszentgyörgy- nek nincs egységes népha­gyománya, s nincsenek saját népdalai sem, csak helyivé át­költött somogyiak — mondta Hajdú Béla, aki az önkor­mányzat megbízásából a falu történetét írja. - A múlt szá­zadban még tót-magyar falu volt Szentgyörgy, de azóta többször teljesen kicserélődött a lakosság, ezért nincs közös gyökere. 1425-ben említik először a települést. Az 1500-as évekre tehető annak a legendának a keletkezése is, amely máig él itt. — A török elől a falu akkori kútjába rejtették a templom ha­rangjait, s azóta is tartja magát a hit, hogy ott kell keresni — meséli a helyi krónikás. — Né­hány éve a szövetkezet és az áfész szponzorált egy expedí­ciót a harangok megtalálására. Lementek 16 méter mélyre, néhány korsót találtak, de ha­rangot egyet sem. A héten a polgármesteri hi­vatalban a költségvetés a köz­ponti téma. — Pénzünk egyre kevesebb lesz, de néhány be­ruházásra muszáj költenünk — mondta Kulcsár Szilveszter polgármester. — Fogorvosi rendelőt alakítunk tó a polgár- mesteri hivatal épületében. Gondjaink vannak néhány jár­daszakasszal is, és a hivatal la­posteteje is beázik. Ezeket még az idén rendbe kell tennünk. Az iskolába rövid idő alatt háromszor törtek be. Elvitték az új számítógépeket, 800 ezer forint kárt okoztak ismeretlen tettesek. — Nem idevalósiak voltak az elkövetők — mondta Soós András körzeti megbí­zott. — Feltételezzük viszont, hogy helyi informátoruk volt. Bár a bűnözök manapság egyre kevésbé szorulnak he­lyi segítségre. Sokuk az új­ságból tájékozódik. A lap megírja, hogy hol milyen fej­lesztés történt, és másnap már ott vannak terepszemlén a tolvajok is. A helyi bűnözők is egyre ügyesebbek — mondta a falu rendőre. — Profi szintre fej­lesztették a hurkolást és a fa­lopást. Azonnal továbbszállít­ják a zsákmányt, s mire a fa a közútra ér, már van szabá­lyos fuvarlevele is. A hurok­vetőket is nagyon nehéz meg­fogni, hiszen csak akkor ér­hetők tetten, amikor kirakják a hurkot. Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents