Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-06 / 4. szám
SOMOGYI HÍRLAP 10 Gazdaság 1999. január 6., szerda Hírek Agrárbörze Nyugat-európai mintájú agrárárubörze-köz- pontot hoznak létre az idén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - jelentette be Bodnár Sándor, a térségi önkormányzati közgyűlés alel- nöke. E mezőgazdasági aukciós zöldség-gyümölcs árubörze kialakításával szeretnék megoldani a régió gazdálkodóinak termékértékesítési gondjait. Alumíniumöntöde Hatvan helyett Zagyvaszántón épít alumíniumöntödét az ADA Kft. Hatvanban ugyanis lakossági tiltakozás hiúsította meg a beruházást. Zagyva- szántón a hatmilliárd forintos, 430 munkahelyet jelentő beruházásról már az előszerződést is megkötötték és hamarosan aláírják a több mint 11 hektáros terület adásvételéről szóló dokumentumot is. A tervek szerint az építkezés már az idén augusztusban megkezdődhet és 2000 utolsó negyed évében megindulhat a termelés. Növényvédő-fórum A legnagyobb magyar növényvé- dőszer-gyártó cég, a balaton- fűzfői Nitrokémia 2000. Rt. tízmilliárd forintos árbevétellel és mintegy 180 milliós nyereséggel zárta első teljes évét. Ezt Henger Károly vezérigazgató mondta tegnap a Balatonfűzfőn rendezett országos növényvédőszer konferencián. A szakmai fórumon vezérigazgató azt hangsúlyozta: a korábbi Nitroké- miától levált új társaság minden eddiginél inkább a hazai mezőgazdaság kiszolgálására törekszik. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 351,33 Japán jen (100) 190,98 Svájci frank 155,48 USA-dollár 212,31 Euro 250,87 Átváltási arányok: 1 euro = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Újít az Országos Betétbiztosítási Alap, betétregiszter jól látható helyen Magyar kártya kártalanításra Uj kártya jelenik meg februárban a pénzpiacon, amelyet az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) bocsát ki. Érdekessége: a betétesek kártalanítására és csupán egy alkalomra szól majd, utána érvényét veszti. Az sem mellékes, ingyenesen lehet majd hozzájutni. Budapest Nem ismerik, nem alkalmazzák sehol a világon, úgyhogy ebből a „speciális magyar kártyából” akár világszabadalom is lehet majd - tudtuk meg Fekete-Győr Andrástól, az ÓBA ügyvezető igazgatóhelyettesétől, az ötletgazdától. A betétesek kártalanítását szolgáló kártyával jóval egyszerűbben és gyorsabban juthatnak majd pénzükhöz a károsultak az OTP bankjegy- kiadó automatáinál és a postahivatalok Postámat szolgálatánál, illetve a POS-terminá- lok igénybevételével. A kártyát a korábbi megoldások - a bankszámlára való átutalás, a postai átutalások és a készpénzes kifizetések - kiegészítésére dolgozták ki. A betétes a kártalanításra vonatkozó igénybejelentése során kapja kézhez a kártyát, amennyiben arra igényt tart. Aki erre kényszerült, az tudja: némi türelemre van szükség az ilyenkor szokásos hosszú sorban állásoknál. Ezt követően az ÓBA levélben értesíti a kártérítés nagyságáról a betétest, aki ezután veheti fel a számára jóváírt összeget a kártyával. Szintén újításnak számít a betétregiszter, amely hitelintézetenként tartalmazza az ÓBA által biztosított betéti termékek listáját. Ezt legalább egy példányban minden pénzintézetnél az ügyfél számára jól látható helyen ki kell függeszteni. Az Alap jelenlegi 17 milliárd forintos vagyona a hazai betétállomány 1 százalékát fedezi, ami megállja helyét a nemzetközi összehasonlításban, ugyanis a fejlett pénzpiacokon 1,25 százalékos az átlagos fedezettség. Eddig három, nagyobb kártalanításra került sor: 1993-ban a Heves és vidéke Takarékszövetkezetének kártalanításakor 250 millió forintot, 1995-ben az Agrobank betéteseinek 350 milliót, az Iparbank károsultjainak pedig 10 millió forintot fizetett az ÓBA. Cs. J. Válságban az élelmiszeripar Mintegy 100 milliárd forintos árbevétel-kieséssel számolnak a szakemberek az élelmiszeriparban a múlt évi statisztikai adatok alapján. Piros László, az Élelmiszer- feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára beszélt minderről tegnap. Hozzátette: a bevételkiesés elsősorban az orosz piaci válság, továbbá a belföldi mérsékeltebb élelmiszer áremelkedés miatt következett be. Az élelmiszeriparban a múlt évben mintegy 1.800 milliárd forintos árbevételre számítottak, aminek a realitása egészen augusztusig meg is volt. Ám az orosz válság bekövetkezése miatt mintegy 50 milliárd forintnyi árbevétel-kiesés keletkezett az élelmiszerfeldolgozó cégeknél. Emellett a belföldi túlkínálat miatt újabb mintegy 50 milliárd forintnyi árbevétel-kiesést könyvelhettek el összességében az élelmi- szeripari vállalkozások. Az élelmiszerek belföldi ára mintegy 2-3 százalékkal maradt alatta az inflációnak. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy országos szinten az infláció olyan kedvezően alakult, ahogyan azt még a pénzügyi szakemberek sem várták. A bevételcsökkenés leginkább a hús- és baromfi- feldolgozókat, továbbá a száraztészta gyártókat és az üdítőitalt előállító cégeket érintette. Várhatóan az egész iparág adózás előtti eredménye az előző évinek a felére esik vissza, azaz mintegy 20 milliárd forint körül várható csupán. Piros László szerint az orosz válság hatása a magyar élelmiszer-feldolgozó cégeknél ténylegesen csak ebben az évben jelentkezik majd teljes mértékben, de akár 2-3 évig is eltarthat. Az Ikarus Rt és a Nissan tegnap bemutatta közös fejlesztésű midibuszát. A 7,35 méter hosszú, 2,3 méter széles, 17-25 fő szállítására alkalmas jármű Nissan alvázzal és Ikarus karosszériával készül. Az idén 60 darab gyártását tervezik. A buszok belső kialakítását a megrendelő kívánságai szerint változtathatják fotó: feb/diósi imre Megállapodott árfolyamok Most kerültek igazán a helyükre a tőzsdei árfolyamok és az állampapírok hozamai azzal, hogy miközben az előbbiek jelentősen csökkentek, az utóbbiak nőttek - véli Lő- rincz Benedek, a CA-IB Alapkezelő igazgatója. Budapest Amikor tavaly a kisbefektetők pánikba esésével megingott a tőzsdepiac, az igazi veszteséget a külföldiek kivonulása jelentette az állampapírpiacról. A statisztikai adatok szerint ez mintegy 150 milliárd forintnyi tőkekivitellel járt, az akkor biztonságosabbnak tűnő amerikai értékpapírpiacra vándoroltak át a befektetők. Jó hír azonban, hogy az infláció csökkenésének felgyorsulása kedvez a befektetési alapok számára, hiszen hosz- szú távra prognosztizálható kockázatokkal és hozamokkal lehet számolni. Ennek kapcsán az igazgató elmondta, hogy a mintegy 309 milliárd forintos nyílt végű alapok hazai családjában a CA-IB piaci részesedése 10 százalék. Á sok közül legstabilabbnak a CA Devizakötvény Alap bizonyult, ez főként amerikai részvényekbe (Bank of America, Disney, Nokia) fektetett. A befektetési adóhitel csökkentésére vonatkozó adótörvény-módosítás kapcsán Lő- rincz elmondta: nem jelenthet komoly bevételt a költségvetés számára, viszont a kisbefektetői kör szűkülését vonja maga után. Emiatt feltehetően háttérbe kerülnek az alapkezelők is. Cs. J. Altagra a vállalkozásokért A kisebb agrárvállakozá- sok piacra jutását segíti az Alternatív Agrárvállako- zásokat Fejlesztő Kht. Az Altagra az idén jött létre egy amerikai nonprofit szervezet támogatásával. Daróczi Lajos, az Altagra ügyvezető igazgatója elmondta: termelési rendszerek és térségi integrációk menedzsmentjének nyújtanak támogatást szolgáltatásaikkal. A kht a termékfejlesztés, a minőségbiztosítás, a marketing, a kereskedelem, a szaktanácsadás, az agrárinformatikai fejlesztések területén segíti egyebek között az érdekelt vállalkozásokat. Egis: alaptőke-leszállítás A Fővárosi Bíróság bejegyezte az Egis Gyógyszer- gyár Rt. alaptőkéjének leszállítását. Az Egis Rt. szeptemberi közgyűlésén úgy határozott, hogy a társaság tulajdonában lévő egy darab, 865 millió 79 ezer forint névértékű dolgozói részvényét bevonja, és egyidejűleg a társaság alaptőkéjét ugyanilyen mértékben csökkenti. A társaság az ösz- szevont címletű részvényt visszavásárolta, az alkalmazottak pedig készpénzben kapták meg a részesedést. Rossz szántókból jó erdő lehet Energiaültetvények - akácból, hároméves ciklussal Az alacsony termőképességű, tíz aranykorona értékűnél rosszabb minőségű szántók kitűnően hasznosíthatók erdőtelepítéssel. Különösen abban az esetben érvényesül ez az előny, ha ezek az erdők olyan energiatermelő ültetvények, amelyeknek fáit már a telepítéstől kezdve úgy gondozzák, hogy három év múlva aprí- tékként kazánokat fűtse- nek velük. A minap, egy magánerdő-tu- lajdonosoknak szervezett debreceni tanácskozáson - amelynek témája a biomassza hasznosítása volt - rámutattak, hogy a kormány egyelőre nem nyújt kellő támogatást ahhoz, hogy az energiaerdők telepítése nyereséges legyen, pedig mint mondták, jelenleg hazákban egy hektár erdő ültetése - tőszámtól és művelési fajtától függően - 120 és 176 ezer forint között mozog, s ennek az összegnek haszonnal kellene megtérülnie. Az erdészek szerint a hároméves életciklusú energiaerdők telepítését az is indokolja, hogy azokkal nemcsak a rossz termőképességű földek hasznosítása, hanem hatékony, környezetkímélő energiaforrás előállításának feltételei is megteremtődnek. A problémával foglalkozó szakértők szerint a jelenlegi energiaültetvények legfontosabb fafajtája az akác lehet, mert ennek aprítéka biobrikett formájában magas fűtő- értéket képvisel. Az akáczúzalék magas hőfokon és nagy nyomáson összepréselve olyan szilárd, hogy épületekben akár betonelemeket is helyettesíthet - hangzott el a fórumon. Jelenleg Tatán és Sárospatakon működik az erdőhasznosítás során keletkező hulladékot felhasználó erőmű. Különösen nagy jelentősége van ezeknek a hőerőműveknek, mert minimális a káros- anyag-kibocsátásuk, és távlatilag villamosenergia-haszno- sításra is alkalmasak. A kombinált ciklusú erőművek Svédországban és Ausztriában már nagy hatékonysággal működnek. FotóPosta I “ I Posta Kodak ÉS KIDOLGOZÁS Mostantól • 3200 POSTAHIVATALBA!! • ELÖHÍVATh
