Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23 / 19. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. január 23., szombat Titkosszolgálati módszereket is használnak ha kell Vadorzókra vadásznak Baleset Daránynál Egy magyar és egy horvát rend­számú személygépkocsi üt­között össze tegnap délután Darány határában a 6-os úton. Az előzetes megállapítások szerint a magyar kocsi tért át a menetirány szerinti bal ol­dalra, majd miután frontálisan összeütközött a szembejövő­vel az árokba borult. Az autó utasait a tűzoltók szabadítot­ták ki a roncsból, ám csak egyikük sérült meg, neki a medencecsontja tört el. A mű­szaki mentés idejére — mint­egy négy óra hosszára — a rendőrök teljes szélességben lezárták a főutat. Ezer év zenéje A balatonlel- lei és marcali általános isko­lák és a balatonföldvári zene­iskola csapata jutott tovább a Magyar zene évezrede című vetélkedő megyei döntőjébe. Az országos zenei-történelmi verseny területi selejtezőjén Balatonlelle, Karád, Látrány, Marcali egy-egy és Balaton- földvár két csapata vett részt. Két neves szakember: Lukin László és Varga Károly állí­totta össze a feladatokat, s ők vezették a játékot. Úgy érté­keltek: a csapatok jól felké­szültek, ezért valamennyien díjat kaptak. Építkezők önerőből So­mogybán 427 új lakást vettek használatba tavaly a harma­dik negyedév végéig. Ezek közül 264 a városokban, 163 a községekben épült. A laká­sok többségét — 370-et — a lakosság önerőből építette. Az építkezés mellett ötvenki­lenc lakást bontottak le. A somogyi városokban 36-ot, míg a községekben huszon­hármat. Ez idő alatt összesen 110 új üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. Elégedett polgárőrök A kaposújlaki polgárőrség teg­nap találkozót tartott, ahol összegezték a tavalyi ered­ményeket és megbeszélték az idei feladatokat. A csoport hatékonyan dolgozott, bűn­megelőző tevékenységük je­lentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a településen jó a közbiztonság. A megbeszé­lésen részt vett Rózsás Gyula polgármester is. Lakatot fűrészeltek azok az elkövetők, akik a marcali Nevelési Tanácsadó épületé­ben jártak és onnan egy vi­deót és távirányítót loptak el. Barcson egy családi házban jártak hívatlan látogatók, kézpénzt, aranyat vittek el. A kár hétszázezer forint. Mind­két esetben nyomoz a helyi rendőrség. A délszláv polgárháborút követően megyénkben is nőtt az illegális fegyverek száma. A hatalmas erdőte­rületek, a jelentős vadállo­mány szinte vonzza a vidéki orvvadász bandákat. Megyei körkép Egy régi keletű megállapodást újított meg a rendőrség a va­dász kamarával, az orvvadá­szat visszaszorítására. Együtt­működnek a vadásztársasá­gokkal, a mezőőrökkel, a hiva­tásos- és sportvadászokkal. Ha kell titkosszolgálati eszközö­ket, vagy a kommandósokat is bevetik. Tavaly az orvvadászok csak a Sefag területén több mint 19 millió forint kárt okoz­tak. Komoly kereslet van a vadhúsra, s ezt egyesek ki is használják. Ennek megfékezé­sére szövetkeztek most a rend­őrök és a vadászok. Dr. Dégi Endre ezredes, a megyei rendőrfőkapitány bűn­ügyi helyettese elmondta: - Nem állíthatunk minden fa mellé rendőrt. Az orvvadászok remekül ismerik a területet, a puskát eldugják, figyelik a vadőr mozgását és csak akkor jönnek elő, ha tiszta a levegő. Az ellopott vadhúst próbáljuk követni. Rendőreink oktatáson vettek részt, tisztában vannak a legális vadászathoz szükséges okiratokkal, a fegyverek beho­zatali és szállítási szabályaival, az elejtett vad szállításának elő­írásaival. Ellenőrzik ezeket, és a legkisebb gyanú esetén meg­teszik a feljelentést. A vadász- társaságokkal közös szolgála­tot tartunk, javítjuk a hír-ösz- szeköttetést. A kamara vállalta, hogy a nyomozásban sikeres rendőrök pénzbeli elismerést kapnak, és hozzájárulnak a benzinköltséghez is. A sportvadászok találkoznak a leggyakrabban a vadorzók­kal, ám jobban teszik, ha in­kább felírják a kocsi rendszá­mát, minthogy belemenjenek egy kétes kimenetelű lövöldö­zésbe. Szarka Ágnes Összefogással a csatornák is gyorsabban épülnek 100 millió plusz Somogyba Vízgazdálkodás és vízvéde­lem volt a témája annak a konferenciának, ahol teg­nap minden érdekeltet — köztük több mint 20 somo­gyi polgármestert — egy asztalhoz ültettek. A részt­vevők az időszerű kérdése­ket felvető vizes feladatok mellett településfejlesztés­sel kapcsolatos aktuális kérdésekről is első kézből kaphattak információkat. ZALAKAROS Manninger Jenő a KHVM ál­lamtitkára arról beszélt, hogy az uniós csatlakozás környe­zetvédelmi szempontból is komoly elvárások elé állítja ha­zánkat. Ezek közül víz és a vízbázisok védelme kiemelt fi­gyelmet kell hogy kapjon, hi­szen az ország településeinek alig fele rendelkezik csatorná­val. Ezt az arányt javítani kell, hiszen ez a legfontosabb a víz­bázisok védelme szempontjá­ból. A csatomaberuházások 2000-től élveznek majd a ko­rábbinál is jelentősebb támoga­tást, a megyei jogú városok, a Balaton és a Kis -Balaton térsé­gében lévő települések pedig előnyt a többi pályázóval szemben. Ez a hír annak a há­rom térségnek is reményt je­lenthet, amely összesen 19 somogyi település szennyvíz gondjait szeretné megoldani régiós összefogással. Somogy számára az is fontos, hogy a tárca idén 3 milliárd forinttal támogatja a DRV fejlesztéseit annak érdekében, hogy a me­gyében az országosan is leg­magasabbnak számító vízdíja­kat csökkenteni lehessen. A Duna Dráva nemzeti par­kot a Balatonnal összekötő ke­rékpárút építése is megkez­dődhet — válaszolta dr. Sütő László, marcali polgármester kérdésére dr.Manninger Jenő, hiszen ilyen célra egymilliárd forint áll rendelkezésre az idén, amiből több mint 100 kilomé­ter hosszú kerékpárút épülhet az országban. Dr. Gumik Ágnes a belügyi tárca főosztályvezető helyet­tese már kevesebb jó hírt ho­zott. Ezek közül az önkor­mányzatokra nézve a leghús­bavágóbb az, hogy a címzett és céltámogatások pályázaton el­nyerhető része jelentősen le­csökkent. A tavalyi 10,8 milli­árd forinttal szemben idén mindössze 3 milliárd pályáz­ható a szennyvízcsatorna építő társulások számára. Viszonyí­tásképpen: a lengyeltóti térségi fejlesztés 10 települést érintő beruházása 4,1 milliárd fo­rintba kerül. A területfejlesz­tésre rendelkezésre álló pénz­alap azonban mintegy 3 milli­árd forinttal növekedett. Ez Somogy megyében több mint 100 millió forintos plusz támo­gatást jelent — mondta dr. Gyenesei István. A megyei közgyűlés elnöke ezt azért tartja örvendetesnek, mert ez a pénz sokszorozódik. A 2 milli­árdos területfejlesztési támoga­tás 7 milliárdnyi fejlesztést in­dukált a megyében. Dr. Gyene­sei István egyébként két szom­széd vármegye egymásra talá­lásában fontos pillanatnak ne­vezte a tegnapit. Szerinte a funkcionális együttműködése­ket tekintve a régiós szemlélet ösztönzésének idején rengeteg tartalék erő van mindkét me­gye számára. Fábos Erika Természettudós gyerekek Területi mini-diákköri konferenciát szerveztek Nagyatádon az Ady Endre gimnáziumban. Nagyatád A 13-14 éves a környékbeli ál­talános iskolások természettu­dományi ismeretekben mérték össze tudásukat. A pécsi JPTE oktatói pénteken zsűrizték a huszonhét diák 22 beérkezett versenydolgozatát és a szóbeli előadásokat. Az „Én és a kör­nyezetem” témakörben első helyezett Vas Anita (Segesd) lett, második Farkas Réka, Selmeczy Viktória és Poór Kata (Bárdos iskola), harma­dik pedig Balatinecz István (Babay iskola). Az „Energia” témakörben első helyezett Jó­zsef Enikő (Ady Gimn.), má­sodik Csertőn Brigitta (Ady Gimnázium), harmadik Szij­jártó Bálint (2. sz. iskola) lett. A szabadon választott kategó­riát Gerlecz Anett és Plántek Nikolett (Babay iskola) nyerte, Horgas Katalin és Ronga Esz­ter (Ady Gimn.) illetve Kováts Orsolya (Ady Gimn.) előtt. A versenyen nyert értékes jutal­makon kívül a győztesek részt vehetnek a pécsi három napos diákszimpóziumon és a nyír­egyházi Országos Diákköri Konferencián is. B. M. Másképp magyarázzák a Legfelsőbb 'Bíróság döntését Zamárdi kontra Szántód Döntött a Legfelsőbb Bíró­ság dr. Bősinger Zsuzsanna által vezetett tanácsa Za- márdi-Szántód ügyében. A két önkormányzat vezetői azonban másképp értelme­zik a határozatot. Budapest Major Gyula zamárdi polgár- mester tegnap délután eljut­tatta szerkesztőségünkbe a nagyközség képviselőtestüle­tének közleményét. E szerint a Legfelsőbb Bíróság a községek között húzódó határvonal megállapítására indult perben az első fokon eljáró Somogy Megyei Bíróság részítéletét ha­tályon kívül helyezte. A részíté­let arra vonatkozott, hogy az elszakadó településrész, ame­lyen Szántódot alapították, az eredeti község belterületének 52 százalékát kapta volna meg. Zamárdi azért fellebbezett, mert a lakosságnak csupán 13,5 százalékának jutott volna e szerint a nagyobb terület. — A lakosság megnyugvással és örömmel vette tudomásul azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a község fellebbe­zésének — írta. — Megszüntette Zamárdi és Szántód perét a Legfelsőbb Bí­róság — állította tegnap délelőtt dr. Karabinszky Gyula szán- tódi polgármester. — Ezt úgy értelmezem: a polgári bíróság­nak nincs joghatósága ebben az ügyben. E szerint tehát a közigazgatási határ az a terület, amelyet a népszavazás során megállapítottak. A Legfelsőbb Bíróság döntésének írásos in­doklása, amely minden bi­zonnyal tisztázza a kialakult helyzetet, információnk szerint egy hét múlva érkezhet meg a polgármesteri hivatalokba. Dr. Kiss Pál szántódi körjegyző azt mondta, szerinte Zamárdinak egyetlen lehetősége van arra, hogy tovább görgesse maga előtt az ügyet; beperelni a köz- társasági elnököt, aki kihirdette Szántód önállóvá válását. Ilyen esetre Magyarországon eddig tudomása szerint még nem ke­rült sor. (Czene) Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjasok A Somogyi Hírlap informá­ciói szerint elkészült az az indítvány, amelyben a Ma­gyar Nyugdíjasok Egyesüle­teinek Országos Szövetsége azt kéri az Alkotmánybíró­ságtól: nyilvánítsa alkot­mányellenesnek az 1999. évi költségvetésről szóló törvény egyes rendelkezé­seit, és visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Kaposvár Súlyos sérelem érte a nyugdíja­sokat — mondta dr. Csákabo- nyi Balázs somogyi ország- gyűlési képviselő (MSZP), a beadványt készítő jogi munka- csoport vezetője. Hozzátette: a költségvetés elfogadása óta fog­lalkoznak a nyugdíjasokat és a nyugdíjemelést érintő rendel­kezésekkel. Megállapították, hogy törvénysértő a nyugdíj- emelés mértékének a csökken­tése, valamint a kis és a „nagy” nyugdíjasok önkényes megkü­lönböztetése, mert ezt a szer­zett jogok rovására teszi meg a kormány. — A beadványhoz 13 oldalas indoklást csatolunk — mondta dr. Csákabonyi Balázs. — Eb­ben többek között megfogal­maztuk, hogy a költségvetési törvény egyes rendelkezései el­lentétesek a jogállamiság elvé­vel, a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való joggal. Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogállami­ság leglényegesebb eleme a jogbiztonság. Mivel a társada­lombiztosítási nyugellátásról szóló törvény tavaly január 1- jén életbe lépett, az abban meghatározott nyugdíjemelési szabályt 1999. január 1-jétől érvényesíteni kellene. A költ­ségvetési törvény viszont az al­kalmazás időpontja előtt 48 órával változtatott az emelés szabályain, így súlyosan sérült a jogbiztonság követelménye. Kiszámíthatatlanná vált az ál­lam magatartása és tervezhetet- lenné a családi és személyes életvitel. Véleményünk szerint a nyugellátáshoz fűződő elvá­rásokat nem lehet alkotmányos indok nélkül egyik napról a másikra megváltoztatni. A kormány többször is hivatko­zott az ország nehéz gazdasági helyzetére. Ezt azért sem tud­juk elfogadni, mert a nyugdíj- emelés mértékének csökken­tése mellett a szociális ellátó- rendszer más területén az ed­diginél kedvezőbb szabályokat állapított meg. De sorolhatnám tovább alkotmányos kifogása­inkat. Ha az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek logikáját követi, akkor ebben az ügyben a nyugdíjasok számára ked­vező döntés születik - mondta dr. Csákabonyi Balázs. L. J. Mesterek vizsgalazban Eddig 67 sikeresen vizs­gázónak adták át a Somo­gyi Kézműves Kamaránál a mesteroklevelet, áprili­sig azonban várhatóan újabb hatvan szakmai mestert avatnak majd Somogybán. Kaposvár Rohtmer János, a kézműves kamara szakképzési elő­adója szerint megfelelő az érdeklődés, sőt igény lenne rá, hogy több szakmában indítsanak tanfolyamokat. — Az olyan szakmákban, ahol ezt az élet-, és vagyon­biztonság szükségessé teszi, ott a vállalkozások beindítá­sához kötelező a mester- vizsga, tehát az igény is na­gyobb a tanfolyamok szer­vezésére — mondta Rohtmer János. — Nálunk jelenleg tíz ilyen szakma van: az autó­szerelő, a karosszérialaka­tos, a vízvezeték- és közpon­tifűtés-szerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, villany- szerelő, kőműves, ács és áll­ványozó, pék valamint a hentes és mészáros. A somogyi kézművesek egyébként jelenleg fontolgat­ják, hogy a meglévő tizen­nyolc vizsgabizottság mellé még kettőt szervezzenek, így várható, hogy kémény­seprő és háztartási gép sze­relő szakmákban is a me­gyében vizsgázhatnak majd a szakmák mesterjelöltjei. Egy mesteroklevél meg­szerzése egyébként nem ol­csó mulatság: legalább 100 ezer forintba kerül. B. Zs. A rendelet ellenére nem készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok „Céltalan” pályázatok Összesen egy somogyi te­lepülés nyújtott be megva­lósíthatósági tanulmányt a tervezett címzett illetve céltámogatási kérelme ügyében a megyei terület- fejlesztési tanácshoz. Márpedig a tavaly májusi kormányrendelet szerint e nélkül nem nyújtható be a pályázat a szakminisztéri­umokhoz. Megyei körkép Alaposan meglepődnek azok­nak a településeknek a veze­tői, akik a kormány címzett il­letve céltámogatási alapjából kívánnak pénzhez jutni, ám nem készítettek és vélemé­nyeztettek megvalósíthatósági tanulmányt. Ezt ugyanis ta­valy május óta kormányrende­let írja elő, benyújtani pedig a vízüggyel kapcsolatos terveket a regionális vízgazdálkodási tanácshoz, egyéb ügyekben pedig a megyei területfejlesz­tési tanácshoz kell. Molnár István a Somogy megyei ön- kormányzat területfejlesztési főosztályvezetője mindkét vonalon érdekelt, hiszen ő a Dél-dunántúli Területi Víz­gazdálkodási Tanács elnöke, és a megyei területfejlesztési tanács titkára is.- A rendelet szerint a ter­vezett beruházás megvalósít­hatóságáról több variációt is ki kell dolgozni, melyek kö­zül szakértői bizottság vá­lasztja ki a legmegfelelőbbet — mondta Molnár István. — Ezt kell aztán részlétesen ki­dolgozni, és benyújtani a címzett illetve céltámogatási igénnyel együtt a minisztéri­umhoz. Tavaly ezzel nem is volt probléma, Somogy me­gyéből 17 tanulmány érkezett a vízgazdálkodási tanácshoz, ami 30 település elsősorban szennyvíz-elvezetési problé­máját oldja majd meg. Csak összehasonlításul: Baranyá­ból mindössze 8 tanulmányt küldtek. A területfejlesztési tanácshoz azonban mindösz- sze négy tanulmány érkezett, ezek közül kettőt megyei ön- kormányzati intézmény, egyet pedig a megyei jogú vá­ros adott be, települési ön- kormányzat mindössze egyetlenegyet. Pedig ezek a támogatások sokféle célra igényelhetők, az életveszé­lyes iskolák, intézmények felújításától kezdve a rende­lők, kórházak gép és műszer beszerzéséig. Eddig a somo­gyi önkormányzatok éltek is a lehetőséggel, ezért tart Molnár István attól, hogy igény lenne most is, ám fi­gyelmen kívül hagyták az új rendeletet.- A céltámogatásokra ne­gyedévente lehet pályázni, ám ha valaki az első félévben köz­ponti forráshoz jut, nagyobb eséllyel pályázhat a a megyei területfejlesztési alaphoz is ugyanarra a célra, hiszen már van saját tőkéje, és biztos a megvalósulás. V. O. 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents