Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. január 18., hétfő Kitartó munka, gyógyítás családi vállalkozásban Harminckét év a faluért Or. Fejes István és felesége nyugdíjba vonult fotó: fábos erika Libickozma nagy gondja Libickozmának negyvenöt lakosa van. A háború előtt még több mint 1600-an laktak itt, és utána is több mint ezren. Ma egy utcára való ember maradt; ez a megye leg­kisebb faluja. Arról faggattuk a kisközség lakosait: mi hiányzik leginkább a településről? Samu Ferenc polgármester: — Egy valami hiányzik, de az nagyon: a pénz. Az évi költségvetésünk 3,8 millió forint. Egy nagyobb család él ennyi pénzből, nem ám, hogy egy falu gazdálkodjon. A gazdálkodás is túlzás, semmire se elég. Ar­ra gondoltunk, hogy üdülőfalut hozunk létre, mivel már most is sok nem állandó lakos él itt. Kirándulni, horgászni és pihenni ideális hely lenne; csak itt élni nagyon nehéz. Horváth Lászlómé: — Legjobban a bolt hiányzik. Már egy éve is van, hogy bezárták. Az nagyon jó volna, ha lenne bol­tunk. Török Istvánná: — A busz hiányzik a legjobban. Megszün­tettek egy járatot, és így csak egy busz közlekedik. Kapos­várra már csak úgy tudunk beutazni, ha begyalogol az em­ber Fajszra. Az pontosan négy kilométer. Megértem én a vál­lalatot, mert tényleg kevés itt az utas, de ezzel így teljesen el­szigetelődött a falu. A másik, ami hiányzik: a bolt. Akinek messze laknak a gyerekei, az nagyon nehezen boldogul. Anton Köhler: - Azért vásároltam házat itt, mert békére, nyugalomra vágytam, és arra, hogy közel legyen a Balaton. Ez mind megvan; nekem itt semmi nem hiányzik. Takács József: — Öregek vagyunk, nem kell már nekünk ide semmi. Régen persze minden másképpen volt; saját or­vosunk is volt, és bolt is, meg ki lehetett menni az utcára és ott találkoztunk más emberekkel. Elfogyunk szépen lassan, most már semmi nem kell csak nyugalom. Az meg van. Az egykori csákányi plébános testamentuma Örökségül ereklye Támogatást várnak So­mogysimonyiban elkészítet­ték a szennyvízcsatorna-fej­lesztéshez szükséges pályá­zatot. A beruházást három falu összefogásával végzik majd, s 625 millió forintba kerülne a munka, ebből 106 millió forint terhelné Simo- nyit. A község lakóinak több mint a fele támogatja a fej­lesztést, amely portánként 100-120 ezer forintba kerül. Sítábor ötödször Wart- mannstettenbe utaznak a tél örömeit élvezni a somogyvá- ri diákok. Az osztrák testvér- város vállalt a 30 személy el­látását, a falu önkormányza­ta pedig állja az útiköltségü­ket. A 17 diák ingyen síelhet egy hétig, a felnőtteknek is csak a síbérletekről és némi élelemről kell gondoskodni. Teleház Vésén A könyvtár­ban december óta működik a Teleház szolgáltatás. Az in­formatikai központot a Ma­táv és az önkormányzat tá­mogatásával hozták létre. Az intézményben számítógépek, internetes kapcsolat és fény­másoló áll a lakosság rendel­kezésére. A szolgáltatásokat az önkormányzat támogatása folytán minimális költségtérí­téssel vehetik igénybe. Sikeres pályázat Somogy- vár önkormányzata 585 ezer forintot nyert a Szent László- ünnepségre. A rendezvény tervei már készek. A falu a korábbiaknál nagyobb ün­nepre készül az idén június­ban. Somogyvárra várják a megye összes papját és az egyházi kórusok találkozóját is majd itt rendezik meg. Jótékonykodók farsangja Harmadik alkalommal rende­zett jótékony mulatságot Két- helyen a Vöröskereszt, és en­nek révén 50 ezer forint ado­mány gyűlt össze. Több mint harminc éve működik a szer­vezet itt és 168 tagja van a faluban. Fekete Jánosné, az egyesület titkára elmondta: a bevételből majd a rászoruló családokat támogatják. Két háziorvos dolgozott a faluban az elmúlt nyolcvan évben. Ez nemcsak azt jelzi, hogy kitartó orvosok tele­pedtek meg Kéthelyen, ha­nem azt is: az itt lakók meg­becsülték a gyógyítókat. KÉTHELY A megyeszékhelyről jött ár. Fejes István és felesége, több mint három évtizede. A fiatal házaspár úgy gondolta négy­öt évet tölt itt, majd visszaköl­tözik a városba. Aztán meg­tetszett nekik a falu, bár a val­lomással dr. Fejes István még várt néhány évet. Addig, míg a felesége is pont úgy gondol­ta. S a pár évből kerek 32 esz­tendő lett. Három évtizednyi a nehéz munkával teli hét­köznapokból: szomorú vagy kedves, de mindenképpen fe­lejthetetlen emlékek. A há­zaspár a hónap elején elhagy­ta a rendelőt, nyugdíjba vo­nultak. — Szerették önöket a kéthe- lyiek. — Mikor megtudták, hogy elmegyünk, sokan jöttek a rendelőbe is, hogy elbúcsúz­zanak, és sokan mondták, hogy maradjunk — mondta dr. Fejes István. — Úgy gon­doltuk a feleségemmel: addig kell továbbállni, amíg így gondolják az emberek és nem akkor, amikor már azt látják, jobb volna, ha nyugdíjba mennénk. Nagyon elfárad­tunk. — A búcsú így sem volt könnyű. Az utódunk, dr. Gonda Péter éppen annyi idős — 30 éves —, mint amennyi a férjem volt, amikor ide köl­töztünk — tette hozzá a fele­ség. — Mondtuk is neki: hosz- szú időre rendezkedjen be, mert errefele így szokás. — Mit hagytak neki örökül? — Jól ellátott, nagy körze­Alig kezdődött el az év, So- mogyváron máris lázas munka folyik. Jelentős pá­lyázati támogatással orvo­si rendelőt, tetőtérbeépí­tést készítenek. SOMOGYVÁR Pályázatok útján több mint 20 millió forinthoz jutott a fa­lu — tudtuk meg Móring Jó­zsef Attila polgármestertől. — A legnagyobb megkezdett be­ruházás a vityapusztai: a kul­tet. Épp olyan problémákkal, amilyenekkel ma bármelyik orvos találkozik: nehezen ér­tik meg az emberek és nem is igen engedhetik meg ma­guknak, hogy jobban vigyáz­zanak az egészségükre. A másik: öregszik a falu. Ami­kor ide jöttünk, még 3900-an laktak Kéthelyen, most 1500- zal kevesebben — mondta dr. Fejes István. — Mióta ide köl­töztünk, képviselőként is dolgoztam a településért. Igazi lokálpatriótának érez­tem magam. Ez nem csoda, hiszen egy ekkora község­ben az orvos ismeri legin­kább az embereket, a csalá­dokat. S a munkája nemcsak testi, hanem lelki gyógyítást is jelent.- Felejthetetlen emlék? — Több is van. Amikor el­kezdtük, még minden más volt; a háziorvosnak fogat is kellett húznia. Hiába volt kö­zel Marcali, autója csak keve­seknek volt, s telefon is csak délután négyig. Ezért ha kel­lett, szülést is levezettem. S túrházat újítjuk fel, s kiépül a vezetékes vízrendszer is an­nak a 19,5 millió forintos tá­mogatásnak köszönhetően, amit tavaly nyert Somogyvár. Az egykori kultúrházban a ta­vaszra elkészül az orvosi ren­delő, az ebédlő és a klubte­rem. Ugyancsak pályázati pénz­ből megvalósul az általános iskola vezetőinek régi vágya: az informatikaterem, amit az intézmény tetőterében alakí­tanak ki. akkor még hét-nyolcszázan éltek a hegyben is, ahová csak kismotorral vagy lovas kocsin lehetett kimenni, ha valaki ott volt beteg. A mai háziorvosok már nem is sej­tik, milyen körülmények kö­zött dolgozott annak idején egy falusi orvos. A legemléke­zetesebb egy csecsemő sike­res újraélesztése volt; a gyer­kőc azóta felnőtt, s egészsé­ges. Az is a kedves emlékeim közé tartozik, hogy generáci­ók nőttek fel, mióta itt gyó­gyítottam. A mai felnőttek mindegyikét láttam bárány- himlősen, kiskorában. Most a békés nyugdíjas évek következnek. A házas­pár sok elmulasztott színház- látogatást, kirándulást szeret­ne pótolni. Dr. Fejes István hobbija a barkácsolás, s a vi­rágokat is nagyon szeretik. Több időt töltenek ezután a kertben. A legnagyobb öröm azonban az volna, ha orvos fi­úk, Roland mielőbb megör­vendeztetné őket egy unoká­val. (Fábos) Elkészült az idei költségve­tési tervezet is, ebben 140 millió forinttal és jelentős for­ráshiánnyal számolnak. A polgármester reméli, hogy az önhibán kívüli települések pályázaton sikerül ezt behoz­ni. A tervbe vett fejlesztések­hez ugyanis szükség van minden forintra. Hét telepü­lés összefogásával az idén kezdik a szennyvíz- és csator­naprogramot, s ez az önkor­mányzatra is jelentős terhe­ket ró. (Fábos) Szent István király erek­lyéjét rejti a nagyszakácsi templom. Pacsay János István plébános, egykori pálos szerzetes hagyta örökül a falura. Ez is növe­li Szakácsi hírnevét. Nagyszakácsi Első szent királyunk ereklyéjét rejti — már csaknem 200 éve — a falu temploma. Szenzációs felfedezés ez; a nagy király ereklyéje ugyanis az ország­ban csak három helyen talál­ható, illetve Zágrábban. Az ereklye ottlétéről az írást Ma­ncs József berzencei plébános fedezte föl a veszprémi levél­tárban. Ennek nyomába eredt Szűcs Imre tapsonyi plébános, és rá is talált az eddig rejtőzkö­dő történelmi emlékre. Érde­kes egyébként, hogy a község mai templomát 1882. augusz­tus 20-án szentelték föl. Hogy véletlenül választották-e Szent István napját vagy tudtak a templomban található ereklyé­ről, erről nem szól a História Domus, mint ahogy azt sem tudhatta meg belőle az utókor, hogy ilyen Idncs birtokába ju­tott azt egyházközség. Az ira­tok jelentős része ugyanis megsemmisült. — Kálmán király feldarabol- tatta a szent jobbot, és az erek­lyékből több egyházi birtokot és rendet megajándékozott — mondta Maries József plébá­nos. — Kaptak ebből az erek­lyéből a pálos rend tagjai is. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, melyet haj­dan Boldog Özséb alapított, feloszlatták 1786-ban, II. Jó­zsef uralkodása idején. A szer­zeteseknek el kellett hagyni a kolostorokat; köztük Pacsay János Istvánnak is; a veszpré­mi egyházmegyébe jött, és Csákány plébánosa lett. A vég­rendeletéből tudjuk: a rendből elbocsátásakor kapott Szent István-ereklyét a nagyszakácsi templomra hagyta. — Ez a templom a harma­dik, amiről tudunk; korábban is volt Szakácsinak temploma — mondta Szűcs Imre plébá­nos. — Az ereklyén kívül több értéke is volt, de azok, sajnos, eltűntek. Többször betörtek már ebbe a templomba is. Ezért az ereklyét, mióta rálel­tünk, nem is itt őrizzük. Sze­retnénk a templomot felújítani és olyan körülményeket te­remteni, hogy az érdeklőknek is megmutathassuk a ritka és értékes örökséget. Fábos Erika Felújítás pályázattal Polgármester a pult mögött Kovács Imréné: Szeretnénk felújíttatni a kultúrházat fotó: fábos erika Új polgármestere van So- mogysimonyinak: Kovács Imréné. Kezdi már meg­szokni, hogy polgármes­terasszonynak szólítják reggelente. No, nem a hi­vatalban, hanem a bolt­ban, ahol a választás óta is kiszolgálja a vásárlókat. SOMOGYSIMONYI A faluban, amelynek nevét 1332-ben említette először egy pápai tizedjegyzék, ma már csak 88-an élnek. A la­kosság több mint fele nyugdí­jas. Az utóbbi négy-öt évben tizenkét házat vettek meg külföldi vásárlók. Az elsősor­ban német nemzetiségű tulaj­donosok éppen azért válasz­tották a lds somogyi falut, amiért a legtöbben elmene­külnek innen: a nyugalom miatt. Simonyi egyébként épphogy somogyi; ha valaki a falu végét jelző táblához áll, már átkiabálhat Zalába. S a közelebb van hozzá a zalai szomszéd, mint a somogyi. — Nagyobb szerepet kap­nak a régiók. így Zala vagy Somogy van-e közelebb Simo- nyihoz? — Somogy közelebb van, és természetes, hogy ide húz a szívünk is — mondta Kovács Imréné. — Azt hiszem, ez így is marad, a segítség azonban mindig jól jön, akárhonnan ér­kezik. A zalai szomszédokkal is jó a kapcsolatunk; gyakran találkozunk, mivel egy közös fejlesztés, a csatornaprogram is összeköt bennünket. — Öregszik a falu; mind­össze egy ház épül. Milyen jö­vőre számít ekkora település? — A legnagyobb gondunk, hogy kevés a fiatal, messze van a város. Nem könnyű az élet falun. Talán ha a fiatalo­kat jobban tudnánk támogat­ni és könnyebben indulhat­nának az életnek, akkor bát­rabban döntenének egy ek­kora közösség mellett. Az egyetlen épülő ház a miénk; több mint egy évtizede bele­szerettem Simonyiba. S azért építkezünk itt, mert úgy ér­zem: ez már végleges lakó­helyünk. S azt is nagyon sze­retném, ha így gondolná majd a két fiam is. Ezért szorgalmazom a csatorna­program megvalósítását, s ezért szeretném, ha sikerül­ne majd felújítani a kultúrhá­zat. Mindent meg kell pró­bálni, hogy akik itt laknak, azok maradjanak is, külön­ben minden erőfeszítés hiá­bavaló. Fábos Erika Lelki vezetők lehetnek A hét végén zárult a ka­rizmatikus szeminárium, melyet hatan végeztek el az X-es gyülekezetből. Marcali A szemináriumot a világ 140 országában 80 millióan végezték el. A Rómából in­dult mozgalom 25 év alatt hazánkban is sok katoli­kust megérintett. Az Élet a lélekben programot a mar­cali csoport egy kiskanizsai gyülekezet vezetésével tel­jesítette. A nagyböjt idején oktatói lehetnek egy na­gyobb létszámú szeminári­umnak. Az oktatás szom­baton ünnepélyesen, kül­detési misével ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents