Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

Rendőr tolta meg a kémény­seprők kocsiját Kerékpárral Járja a várost, s főleg a lá­nyok kedvence Tóth József, a Kapos Ké­ményseprő kft ké­ményseprője. A mindig frissen bo­rotvált, szőke hajú fiatalember láttán kabátgombjukat keresik a járóke­lők. A minap ügye­letből riasztották, ám kiderült: nincs gond a kéménnyel, csak koccintani akart vele a házi­gazda. Tóth József - mivel nem iszik alkoholt - az illen­dőség kedvéért vet­te kézbe a pezsgős­poharat, és kívánt boldog új évet. A lányok rögtön a gombjukhoz nyúlnak FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A szerencse fia Csaknem négyezer ké­mény felett őrködik; az év első harmadában 70- 80 portára is bekopog­tat naponta, s ha kor­mos lesz, első dolga, hogy megmosakodjon. 8 éve, augusztus 13-án állt munkába, s ma már a sógora és annak szomszédja is a cégnél dolgozik. Fűtés- és gáz­szerelő a tanult szak­mája, de amikor lesze­relt, odébbállt a Sáévtől. Itt megfizetik, s munkájában a kötet­lenséget szereti, meg azt, hogy egy tea mel­lett elbeszélgethet az emberekkel. Legtöbb­jük kitárulkozik, és gondjait-bajait is meg­osztják a stóckefés fér­fival, aki modem esz­közökkel - egyebek mellett a digitális füst­gázmérővel - is ellenőr­zi a kéményeket. Né­hány éve vidékre is jár­tak. Csornában a nyug­díjas tűzoltóparancs­nok minden házhoz ve­lük ment; mire végez­tek, felesége kacsát vá­gott. Fehér damasztab­rosszal terített és feje­delmi ebéddel várta a kémények doktorait. Azt mondja: nem­csak a szerencsét viszi a portákra, ő maga is Fortuna kegyeltje. Be­vonulása hetében volt egy tizenkettese a to­tón, azóta pedig több­ször nyert a lottón és a kenón is. A legnagyobb nyereménye azonban a felesége és kislánya. Hiszi: 1999-ben is szerencsét hoz kollégá­ival együtt, s nem kerü­lünk olyan helyzetbe, mint ők, amikor Taszárról egy köhögős Trabanttal tartottak ha­zafelé, mert elromlott a cég autója. S még a hát­só ülés is hiányzott, csak úgy guggoltak a kocsiban, amikor lein­tette őket a rendőr. Az egyenruhás kérte: állít­sák meg a kocsit, ők meg azt mondták, csak azt ne, mert akkor nem tudják újraindítani. A századosnak meglá­gyult a szíve, és segített megtolni az autót. Lőrincz Sándor 1999. január 3. Ötödik oldal A SZOMSZÉDASSZONYHOZ NEM KELL VIAGRA A vicckirály A vicc király állítja: amíg az ember képes viccet mesélni, addig nincs baj a kedélyé­vel. Doktorátusát azonban nem a viccekből, hanem állam- és jogtudományból szerezte és Kisgyura Attilának hívják. A megyei köz- igazgatási hivatal ellenőrzési és törvényes­ségi főosztályának vezetője, szenvedélyes pipás. Szabad idejében antik bútorokat res­taurál, korcsolyázik, ír szetter kutyáját sé­táltatja és számítógépre viszi több ezer vic­cét, amelyeket - az obszcének kivételével - egyszer szeretne kiadni. A Somogyi Hírlap olvasását - tudjuk nem csak ő - is a Tarka soroknál kezdi.- Silva Agykontroll könyvében azt írta: az em­ber az agyának egy részét használja csak- . Én a másik részét akarom a viccmeséléssel pal­lérozni. Magam is nagyot derülök egy jó viccen, de a kollégákat is feldobja, ha látom, hogy elked­vetlenedtek.- Milyen a jó vicc?- Szellemes. Például ez: a rabbihoz bemegy Iszák, s látja, hogy böjtben eszi a szalonnát. Mondd, rabbi, - szól hozzá - szabad ilyenkor sza­lonnát enni? Nem. És bort inni? Azt sem. Akkor te miért eszel-iszol? Mert én nem kérdeztem meg senkitől.- Mindenre van vicce?- Igen. A Viagráról is több született. Egy éle- medettebb korú férfi megkérdezi a másikat: Ol­vastam a Viagra tájékoztatójában, hogy gyorsan le kell nyelni a gyógyszert. Mit gondolsz, miért? Azért, hogy ne a nyakad merevedjen meg. Vagy: Sanyi becsönget Jóska barátjához, aki fel-alá ro­hangál. Mit idegeskedsz, hiszen most az ünne­pen békességnek kellene lenni? - kérdezi. Kép­zeld - feleli amaz -, azt mondta az asszony, hogy hatra hazajön. Én fél ötkor bevettem a Viagrát, s már kezd elmúlni a hatása. Menj át a szomszéd asszonyhoz, hogy ne vesszen kárba! - tanácsolta a jó barát. - Bolond vagy? A szomszédasszony­hoz nem kell Viagra!- Nemcsak mesél, gyárt is vicceket?- Igen. A különböző élethelyzetek kínálják az alkalmat, de sok anekdota is eszembe jut. A vicc is szájhagyomány útján terjed, egyformán soha sem tudom előadni. Kedvelem a székely vicce­ket. A székely család karácsonykor ül az asztal­nál, s az egyikük nagyot szellent. Kérdezi az asz- szony: Áron, kend volt? Nem, a kutya - jön a vá­lasz. De az nincs is idebent! Majd béjön...- Jó pár falióra díszíti a lakást. Azért, hogy mindig pontosan érkezzen? Dr. Kisgyura Attilát a pipázás is relaxálja fotó: lang- Még soha nem késtem. Gyűjtöm őket, és a többségük farészét magam készítettem. Néme­lyikük „sétál” ugyan, de kuka, vagyis nem üt. A többi viszont úgy van beállítva, hogy percnyi el­téréssel üssenek. A hálószobában is van, s már úgy megszoktam a „hangversenyt”, hogy ha va­lamelyik nem üt, arra biztos, hogy felébredek. Az alvásról is eszembe jutott egy angol vicc: Joe megy az autópályán Jaguárjával, amikor nagy vi­harba keveredik, és a kocsi elromlik, a szerviz pedig messze van. Az egyik háznál lát egy kis fényt. Bekopogtat, s a fiatalasszonyt arra kéri: hadd aludjon nála. Az asszonyka beengedné, ám szabadkozik: szívesen megengedném, de az uram nincs idehaza. Hölgyem, én egy angol gentleman vagyok, ne féljen tőlem! Joe ott al­szik, reggel pedig a teraszra kimegy pipázni, s közben szemügyre veszi a baromfiudvart. Látja ám, hogy a hét tyúk mellett hat kakas kapirgál. Asszonyom, nem sok ennyi tyúkhoz a hat ka­kas? Á, uram, ezekből csak egy a kakas, a többi gentleman. Lőrincz Sándor Száz esztendeje született a Bala- ton-part egyik ismert fotográfusa Honti István. A fonyódi mestert ge­nerációk ismerték, hiszen húsz év­vel ezelőtti haláláig aktívan fény­képezett műtermében. De a fonyó­di köznapok krónikása is volt. Fényképezte például a Törley csa­ládot nyaralásuk idején, Augusta főhercegasszonyt bélatelepi láto­gatásakor, és a Balatoni teleket is. Ezekből válogattunk, a család jó­voltából. Bár a felvételek pontos ideje nem ismert annyi tudható, hogy a húszas- harmincas évekből származnak. Lékhalászat a fonyódi partoknál, ami akkoriban társadalmi esemény is volt A mester legismertebb felvétele, ritkán látható jelenség, nagy jégtáblák torlódnak Ma már jégvitorlást is csak ritkán látni, családi pro- a mólón, ezt a fotót egy ismert német képeslap is közölte. gramként pedig még kevesebben választják. A felújított Helka még ma is közlekedik a Balatonon, itt Badacsonyból tartott onyó- dra de a kikötőbe már nem ért be, befagyott a tó.

Next

/
Thumbnails
Contents