Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-14 / 11. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. január 14., csütörtök Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK Pénzt összefogással Lassacskán világossá válik, hogy egy település vezetőinek elsősorban nem a költségvetési pénzek elosztogatása a dolga. Az nem lesz több (sőt), legföljebb okosabban lehet elkölteni. Még több pénzt viszont csak jól kidolgozott programok­kal, a célok érdekében teremtett összefogással lehet sze­rezni. Meg kell tanulni pályázni. Csakhogy van még némi bökkenő: jó, ha a benyújtók 40 százaléka kap támogatást. Miért pont ők, és a többi miért nem? A gyanú is fel-felmerül: ők azért, mert közelebb van­nak a tűzhöz. A döntéseknek tehát nagyobb nyilvánossá­got kell biztosítani. Dr. Gyenesei István, a megyei terület- fejlesztési tanács elnöke ehhez a tegnapi értékelésen hozzá tette: ne legyenek előre eldöntött ügyek! Ezek az előzetes elkötelezettségek aránytalanságokat okoznak a megyén be­lül. Enélkül is nehéz azonban dönteni. Ráadásul a tanács­ban túlsúlyban vannak a városok, vagyis jogos a kistelepü­lések igénye, hogy erősödjön a részvételük a döntések elő­készítésében. Egy lehetséges módja ennek, hogy növelik a kistérségek előminősítő szerepét, vagyis az összetartozó települések először egymás között jussanak dűlőre abban, hogy milyen célok szolgálják jobban valamennyiük érde­keit. Ha ez sikerül, a megyei tanács már nehezen mond­hatja, hogy mégsem azt támogatja. Aztán már csak pályázni kell megtanulni, és összefogni. Még jobban. Katona József Területfejlesztésre 1,2 milliárd forint • • Ötödével növekedhet a megyébe jutó támogatás Évente ezer tábla tűnt el Másfél millió forintos kárt okoztak a táblalopások fotó: lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) A tavaszi és az őszi felhősza­kadások azonban jelentős ká­rokat okoztak, ezért újabb 25 település kérelmére további 97 millió forintot utalt át So­mogynak a Belügy- és a Pénz­ügyminisztérium. Dr. Gyenesei István hangsú­lyozta: a tervezettnél jelentő­sen magasabb összeg jutott a megyébe az év végi többlet- támogatásoknak köszönhe­tően. Ezeken felül a kistérségi támogatási alapból 6 millió fo­rinttal segítette a tanács a csurgói, a lengyeltóti, a dél­nyugat-balatoni és a nagyatádi területfejlesztési társulást, va­lamint a Zselica Szövetséget. A kistérségi tájékoztatási rend­Egyre több az olyan bűn- cselekmény, amelynek gyermekkorú az elköve­tője. Nemrég tizenháro­méves sorozatbetörőt fog­tak el Berzencén, most pedig Barcson akadt ho­rogra egy kiskamaszokból álló tolvajbanda. Barcs A tizenéves betörők két üzle­tet még a téli szünetben láto­gattak meg, majd a héten újabb kettő látta kárát a láto­gatásuknak. A folytatás szer kivitelezését a flamand és a magyar kormány 93 millió forinttal támogatta. Az elnök szerint idén mintegy 20 száza­lékkal növelhető a megyébe jutó támogatások összege, eh­hez azonban minőségi válto­zásra van szükség. A települé­seknek és a vállalkozásoknak eleget kell tenniük a pályáza­tok tartalmi-formai követel­ményeinek. Ehhez a megyei önkormányzat az eddigieknél is hatékonyabb szakmai segít­séget kíván nyújtani, a kistele­pülések részvételét az előké­szítésben pedig erősíteni szándékozik. A megyei terü­letfejlesztési tanács várhatóan február 28-ig kiírja az idei pá­lyázatokat. Katona József azonban elmarad, mert eheti akciójuk után a 11 és 14 éves betörőt gyorsan megtalálta a barcsi rendőrség. A két helyi iskolás összesen több mint százezer forintot vitt el a bol­tokból, emellett italokat és élelmiszert is. A pénzt játék­teremben szórakozták el, il­letve elvásárolták. Ezzel párhuzamosan zsa­rolók után is nyomoznak a rendőrök. Ennek a bűncse­lekménynek a helyszíne egy barcsi iskola, ahol néhány diák több ezer forintot zsarolt ki a társaitól. N. L. Acél alapanyagúra cseré­lik a megye közútjai mel­lett lévő alumínium közle­kedési jelzőtáblákat. A nem kevés pénzbe kerülő lépésre azért volt szükség, mert az alumíniumot az anyaga miatt előszeretet­tel lopták, balesetveszélyt okozva így az utakon. Megyei körkép — Lépnünk kellett, mert évente csaknem ezer tábla tűnt el nyomtalanul — mondta Major Tibor, a So­mogy Megyei Állami Közút­kezelő Kht üzemeltetési és fenntartási osztályának osz­tályvezető főmérnöke. — Sokszor olyanok hiányoztak — veszélyes útkanyar, stop­tábla — amelyek nélkülözhe­tetlenek voltak a biztonságos közlekedéshez. Pótlásukig fokozott balesetveszély volt az útszakaszokon. A hor­ganyzott acéltáblát reménye­ink szerint kevésbé szeretik majd a tolvajok, így ezekkel pótoljuk az alumínium jelző­ket, amelyek pedig sokkal praktikusabbak voltak. Major Tibor elmondta azt (Folytatás az 1. oldalról) Azok a dél-somogyi, illetve Zala és Baranya megyei ter­mesztők, akik a budapesti céggel kötöttek szerződést, Szulokban adják le a dohá­nyukat. Az elmúlt két nap so­rán 24 termelő összesen hat teherautónyi dohányt hozott ide, és több mint 13 millió fo­rintot kaptak érte. Február­ban Áriég egyszer ugyaneny- nyit várnak — mondta a felvá­sárló képviselője. A többlet- termelés nem befolyásolja a (Folytatás az 1. oldalról) A siófoki önkormányzat fel­ajánlotta azt, hogy a turisták minél jobb kiszolgálása érde­kében helyet adna egy német konzulátusnak a városban. Információnk szerint az ille­tékesek örömmel fogadták a javaslatot. A német nyelvterületen élők meghatározóak a bala­toni turizmusban. Megnyeré­sükre kampánytervet készí­is: a közútkezelőnek nincs pénze az összes tábla cseré­jére, ezért egyelőre csak az el­tűnt táblákat, a megrongált jelzőket és a kopottakat cse­rélik acélra. A munkát folya­matosan végzik a cég munka­szerződésben kikötött árat, így a termelők legnagyobb része megtalálta a számítását a dohányban. A szakember elmondta: a februári átvétellel egy időben hozzákezdenek az idei szer­ződések megkötésekhez is. — Óriási az érdeklődés a gaz­dálkodók körében, hiszen mára sokan felismerték, hogy a sok bizonytalansággal járó mezőgazdasági ágazatok kö­zött a dohánytermesztés az egyik biztos pont. Tavaly 60 tett a Magyar Turizmus Rész­vénytársaság, s a terület rek­lámjára 150 millió forintot biztosított. Erősségnek a kedvező ár-érték arányt, a po­litikai stabilitást említik töb­bek között. Negatívumként szerepelnek az infrastruktu­rális hiányosságok, a rossz közbiztonság, a hosszú vára­kozás a határokon, a rövid szezon és az, hogy a szolgál­tatók tisztességtelenek. A to­társai. Az acéltáblák kihelye­zésével a cég legalább évi másfélmillió forintot — ennyi volt a lopások okozta kár — spórolhat meg, a balesetve­szély mérsékléséről nem is beszélve. B. Zs. gazdával kötöttek szerződést, az idén azonban a többszörö­sére nő a számuk. Eddig csaknem háromszázan jelez­ték, hogy dohányt termeszte­nének. 1999-ben így több mint százötven hektáron te­rem majd dohány dél-So- mogyban, illetve a szomszé­dos baranyai és zalai terüle­teken. Ez a szám a szerző­déskötések során még tovább nőhet. A jelentkező termelők közül százhetven a somogyi gazdálkodó. N. L vább fejlődés lehetőségét leg­inkább az információs rend­szer és a falusi turizmus bőví­tésében látják. Németországban tavaly ki­lenc nagyvárosban, összesen 114 hirdetőoszlopon és 3824 óriásplakáton hirdették a ma­gyarországi turizmus kínála­tát. A balatoni régióban a német vendégek hozták ed­dig a bevételek csaknem 70 százalékát. Czene Attila Hírek Környezeti ártalmakról Környezetünk hatásai, ártal­mai az egészségünkre cím­mel dr. Gyurkovits Kálmán professzor, a mosdósi kórház igazgató-főorvosa tartott elő­adást tegnap délután Bar­cson. A Somogy Megyei TIT barcsi székházában rendezett találkozóra elsősorban a vá­ros iskolásai jöttek el. Falufórum Iharoson Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke és Szász­falvi László országgyűlési képviselő volt a vendége az iharosi falufórumnak. Kis­házi Ferenc polgármesterrel és a civil szervezetek vezető­ivel egyebek között a terület- fejlesztési lehetőségekről, a település és a megye kapcso­latáról, a község jövőbeni terveiről tárgyaltak. Biobúzát rakodtak Össze­sen 500 tonna bio-takar­mánybúzát adott el a babó- csai Határőr szövetkezet, amit Dániába visznek. A szál­lítmánnyal kapcsolatos egyeztetést tegnap tartották a szövetkezet vezetői. Az árut összesen 10 vagonba töltik. A bio-üzletág az elmúlt évben mintegy 50 millió forint ár­bevételt hozott. Csaknem 100 tonna bio-napraforgó, 800 tonna takarmánybúza mellett még 200 tonna zab is termett. Az áru egy részét svájci cég vásárolta meg. A tervek szerint tovább növelik a biotermelést, mivel ennek az ára kedvezőbb volt a ha­gyományos gabonához ké­pest. Az idén ebben az üzlet­ágban mintegy 55 millió fo­rint forgalmat várnak. Jó az együttműködés Da­vid Capouyát, a taszári SFOR- bázrst ellátó cég vezetőjét fo­gadta tegnap dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. A Brown and Root projekt menedzsere emlékla­pot és ajándékot nyújtott át az elnöknek, megköszönve a megyei önkormányzat és az ellátó egység közötti kiváló együttműködést. Kihűlés miatt meghalt Egy helyi lakos bejelentést tett hétfőn a böhönyei rendőrőr­sön, mert a szőlőhegyen lévő birtoka közelében, a földúton holtan talált egy nőt. A rendőrök a helyszíni szemlén megállapították az elhunyt személyazonossá­gát, idegenkezűségre, bűn- cselekményre utaló nyomot nem találtak. A 23 éves bö­hönyei hölgy a rendőrség tegnapi közlése szerint fel­tehetőleg szombaton halt meg kihűlés következtében. Kiskamasz tolvajok Háromszázan termesztenek az idén füstölnivalót Jól kerestek a dohánnyal Konzulátust Siófokra Segítenék a német nyelvű nyaralókat TÉLI NAPOK SÁGVÁRON Szerda: Ságvár 1700 lelkes falu Siófoktól hat kilométerre, a szekszárdi főút mellett. Ezen a héten mindennap hírt adunk arról, hogyan telnek a napok így az év elején errefelé. Családi verekedéshez hívták tegnap Károlyi János rendőr őrmestert. Ilyen jellegű segít­ségkérés nem érkezett még hozzá a négy hónap alatt, amióta ő a falu körzeti meg­bízottja. — Inkább a szomszédos nagyberényiekre jellemző a családi perpatvar — mondta. — Csaknem mindig a túlzott italfogyasztás a problémák okozója. Ságváron a bűntények perpatvar, a rendőr és az ablak számát azok szaporítják, akik építkezésekről lopnak; a leg­inkább szerszámot. Károlyi János úgy gondolja, a lakos­ság lassanként elfogadja őt; azt vallja erről, hogy „a ren­des ember szereti a rendőrt, s belőlük áll a helyiek zöme.” írják egyébként a falu tör­ténetét, amelyben a gondok­nál több hely jut majd a di­csőségnek. Kétszáz gépelt ol­dalnál tartanak jelenleg; az önkéntes tűzoltókról szóló históriát személyesen Szigeti József polgármester jegyzi. Neki fogadóórája nincs; aki éppen úgy gondolja, rányitja az ajtót a hivatalban, s a mondandóját úgy kezdi: fi­gyelj csak, Józsi! A polgár- mester szerint előnye és hát­ránya egyaránt van annak, hogy tősgyökeres ságvári. Rögtönzött közvélemény-ku­tatásunk eredménye egyéb­ként az, hogy közmegelége­désre teszi a dolgát. „Nem tudnék rá egy rossz szót sem mondani” — állította például Molnár Ernő. Tegnap a falu legfiatalabb lakói, az óvodások ajándék­kal köszönték meg a nyugdí­jasklub tagjainak azt, hogy tő­lük karácsonyra ajándékot kaptak. A százhárom apróság és az óvó nénik sóliszt-gyur- mából formáztak viszont meglepetésként mintegy negyven ablakot a nyugdíja­soknak; azért, hogy jobban ráláthassanak e világra... (Czene) A gyerekek saját készítésű kerámiákkal ajándékozták meg az időseket FOTÓ: OLÁH GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents