Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-13 / 10. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. január 13., szerda Belpolitika 9 Megkezdődött a felemelt nyugdíjak kézbesítése t • Özvegyek jobb helyzetben Az ítélőtáblák ügyében az Alkotmánybírósághoz fordul az ÓIT Mikor menjen a bíró nyugdíjba Megkezdődött a megnövelt nyugdíjak kézbesítése. A hónap végéig országszerte mintegy 2 millió 800 ezer idős emberhez kopogtatnak be a postások, köztük ahhoz a mintegy 10 ezer saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyhez is, akiket az egy évvel ezelőtti nyugdíjtörvény-módosítás hátrányosan érintett. Budapest Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál elmondták, hogy a január 1-je előtt megállapított nyugdíjakat az Országgyűlés decemberben 11 százalékkal, de legalább havi 3500 forinttal emelte fel, a mérték azonban senkinél nem haladhatta meg a 25,5 százalékot. A törvény hatálya kiterjedt a nyugellátások teljes körére: a bányász-, a korengedményes, a művészek öregségi, a szolgálati és az előnyugdíjra is. Ugyancsak vonatkozik a jogszabály a rokkantsági, a baleseti rokkantsági, a baleseti hozzátartozói és az árvaellátásra, a szülői valamint az özvegyi nyugdíjra is. A saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek esetében új szabály érvényesül, mert az Alkotmánybíróság a múlt év elején megsemmisítette a számukra kedvezőtlen törvényi szabályozást. Eszerint azok az özvegyek, akik eddigi életük során nem szereztek jogosultságot saját nyugdíjra és A Magyar Szocialista Pártnak a következő fél évben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a kezdeményező szerepre és a parlamenten kívüli politizálásra - Jelentette ki a párt idei első elnökségi ülése után Kovács László, az MSZP elnöke. Budapest „A parlamenten kívüli eszközök használatánál természetesen az alkotmány és a törvények keretein belüli politizálásra, nem pedig a Téli Palota ostromára gondolunk” - mondta a pártelnök, aki beszámolt arról is: a frakcióelnökség tervezetét figyelembe véve az MSZP elnöksége ebben a fél évben nyolc nagy téma kezelésében javasol kiemelt aktivitást a képviselő1998. január 1-je után özvegyültek meg, házastársuk nyugdíjának nem csupán - miként az a törvényben eredetileg szerepelt - 20 százalékát, hanem 50 százalékát kapják, mégpedig 1998. január 1-jétől visszamenőleg. Ebbe a körbe tartozik például sok faluhelyen gazdálkodó idős ember, vagy azok a háztartásbeliek, akik az otthoni munka mellett „csak” gyermekeket neveltek, kizárólag a családjuknak éltek. Az új nyugdíjtörvény annak idején az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítási módján nem, csak az összegén változtatott. Az özvegy elhunyt házastársa nyugdíjának 50 százalékára, mint ideiglenes nyugdíjra, egy esztendeig továbbra is jogosult. Valójában tehát most telt le az a bizonyos „ideiglenes” egy esztendő, s az idén januártól kerültek volna kilátástalanul hátrányos helyzetbe az érintettek. Az elhunyt házastárs járadékának a 20 százaléka ugyanis a létfenntartáshoz sem lett volna elegendő. Nagy ellenzéke volt ennek a koncepciónak már a törvény- alkotáskor is; az MDF és a Magyar Demokrata Néppárt az Alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testület ezzel kapcsolatban kimondta: alkotmányellenes az özvegyi nyugdíj mértékének megállapítása azok esetében, akik saját nyugellátásra nem szereztek jogot, és akiknél korukra tekintettel ez már nem is várható el. (Deregán) csoportnak. Nagy Sándor al- elnök elmondása szerint a társadalomban meglévő vagyoni különbségek enyhítése, az esélyegyenlőség erősítése, a regionalizmus, a szövetkezet és társadalom, az alkotmányozás és a közjogi szabályozás, a társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés, az egészségügyi ellátás, valamint a munka világának problémaköre szerepelhet majd a szocialista frakció tevékenységének homlokterében. A témákat különböző formákban - például törvényjavaslatok benyújtásával, konferenciák szervezésével - fogják kezelni úgy, hogy a megváltoztatni szándékozott törvényhozási munkarend „parlamentmentes” heteiben is megismertethessék a közvéleménnyel álláspontjukat. A bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 éves korra történő leszállításának gondolata mind a mai napig csupán a kisgazdapárt elképzeléseként szerepel, így azzal sem az Igazságügyi Minisztérium, sem pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) nem foglalkozik - tudta meg lapunk. Budapest A kisgazdák javaslatát Bánk Attila, a párt frakcióvezetője jelentette be december végén. Bár a politikus tagja az OIT- nek, a bíróságok igazgatásának központi feladatait ellátó Hetven orvos nem vizsgázott A kamara segítséget ígér a vidéken dolgozóknak Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint az or- szág mintegy hétezer háziorvosa közül hetvennek hiányzik még az előírt szakképesítése. Ők az év végéig haladékot kaphatnak vizsgáik letételére, s ha ezzel a lehetőséggel sem élnek, 2000. január elsejétől már nem láthatják el betegeiket. Budapest A felmérések szerint zömmel a kisebb településeken dolgozó doktorokról van szó, akiknek helyettesítését - a városiakkal ellentétben - nehéz szervezet mindmáig nem kapott sem hivatalos, sem pedig informális úton értesítést a nyugdíjkorhatár tervezett csökkentéséről. Túri Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese elmondta: a kisgazda törvény- módosító javaslat a parlament előtt fekszik, de a feszített munkarend miatt még nem kerülhetett az illetékes bizottság elé. Mivel az egyéni képviselői indítványok esetén nem előírás az egyeztetés, nem osztották meg elképzeléseiket az OIT-vel. Ameny- nyiben azonban értékelhető észrevétel érkezik hozzájuk, előfordulhat, hogy az indítványt átdolgozásra visszamegoldani a vizsgák előtti felkészülés és az egyetemi számonkérés idején. Dr. Gógl Árpád egészség- ügyi miniszter szerint az 1992-ben született rendelet több mint öt évet biztosított az érintetteknek a háziorvosi szakvizsga letételére. Ennek ellenére - a betegellátás folyamatossága érdekében - úgy döntöttek, hogy egy év haladékot kaphat az, áld önhibáján kívül nem tudott levizsgázni. Amennyiben valaki a módosított határidőre sem teljesíti a szakmai követelményeket, annak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal nem adhat művonják. Mint mondta: elképzelésüktől nem állnak el, de annak jobb kidolgozása indokolt lehet. Az ÓIT mai ülésén várhatóan dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e a testület az ítélőtáblák működésének határozatlan időre történő elhalasztása miatt. Mint ismert, az alaptörvény írja elő az ítélőtáblák felállítását. Ennek időpontját a korábbi kormány 1999. január 1-jé- ben határozta meg. A parlament tavaly decemberben határozott úgy, hogy a táblák felállítását elhalasztja, s azok további sorsáról fél éven belül dönt. H. M. ködési engedélyt. A miniszter szerint az így kiesett háziorvosok pótlása nem okoz problémát. Dr. Molnár Ilona országos tisztifőorvos szerint létfontosságú, hogy a háziorvosok megfelelően képzett szakemberek legyenek, hiszen akár életek is múlhatnak ezen. Dr. Kapcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke támogatást ígér mindazoknak, akik még az idén le kívánják tenni a háziorvosi szakvizsgát. Véleménye szerint a rendelkezés méltányos, hiszen a nyugdíj előtt állókat és a 25 éve rendelőket eleve felmentették a kötelező vizsga alól. N. Zs. Hírek Egy rossz törvény A kisebbségi törvény és környezete módosításra szorul - jelentette ki Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az 1998. évi választások tapasztalatainak tükrében az ombudsman elengedhetetlennek ítéli meg a kisebbségi önkormányzatok legitimációs bázisának megerősítését. Ideiglenes helyen A Néprajzi Múzeum annak idején csak átmenetileg került a jelenlegi helyére; ha lehet, megfelelőbb otthont kell számára találni, ahogy arról már korábban is szó volt - válaszolta Hámori József, a kultusztárca vezetője tegnap a múzeum áthelyezésére vonatkozó kérdésekre. A kormányszóvivő ezt megelőzően közölte: Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre eltekint a parlamenti épületből való kiköltözéstől. A MeH tesztelteti magát Folyamatos visszajelzést szeretnénk kapni a kabinet munkájának társadalmi megítéléséről - indokolta kedden a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) illetékes munkatársa a kormányzati teljesítmény tesztelésével kapcsolatos 75 millió forintos közbeszerzési pályázat kiírását. Lakástámogatás Áfa-visz- szatérítés illeti meg azokat, akik új lakást építenek vagy vásárolnak január elseje után. A visszatérítés mértéke a megfizetett áfa 60 százaléka, de legfeljebb 400 ezer forint lehet. Áfa-csalás kísérletéért 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság Nagy Csaba budapesti vállalkozót és Liszkai Lászlót, a magyar RTL kommunikációs igazgatóját. A TERMOSZERVIZ Kft. felvesz épületgépész kivitelezés vezetésében jártas mérnököt, üzemmérnököt nagykanizsai telephellyel. Előnyt jelent:- tervezői jogosultság,- beruházói, műszaki ellenőri gyakorlat,- AUTO-CAD ismerete. Jelentkezni lehet: TERMOSZERVIZ KFT. Nagykanizsa, Ady E. u. 4. Tel.: 93/310-198,93/310-606 (98206) Aktívabb szocialisták Emlékezés a doni áldozatokra Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ökumenikus misével és istentisztelettel emlékeztek a második világháború Don mellett elesett több mint 140 ezer magyar áldozatára a budapesti Mátyás-templomban. fotó: feb/diósi imre Roma művelődési központ Tegnap adták át Budapesten az Országos Cigány Információs és Művelődési Központot. Az ünnepségen megjelent Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. fotó: feb Rendőrök és a vesztegetés A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés a Belügyminisztérium megbízásából személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést végzett a rendőrség munkájáról, illetve a közbiztonság helyzetének megítéléséről. Az 1521 megkérdezettet véletlenszerűen választották ki. Budapest A fővárosban a megkérdezettek 61 százaléka kétségbe vonja a rendőri munka hatékonyságát, a falvakban élő válaszadók 54 százaléka állította azt, hogy a rendőrség hatékonyan lép fel a bűnnel szemben. Vizsgálták, kik és milyen mértékben tartják megvesz- tegethetőnek a rendőröket. E tekintetben a budapestiek és a falun élők vezetnek 42 illetve 41 százalékkal, a vidéki városokban lakóknak csak 27 százaléka tartja, hogy valamilyen szinten korrumpálhatók a rendőrök. Érdekes, hogy az 50 éven felüliek kevésbé (25 százalékuk), a 18 és 29 év közöttieknek viszont 52 százaléka tartja aggasztónak a testület morálját. Az idén a közbiztonság megítélése * sokkal kedvezőbb, mint az előző években, különösen a mélypontnak számító 1990-ben. Felmérést készítettek külön a falvakban, a vidéki városokban, a fővárosban és országosan is. 1990-ben a négy kategóriában megkérdezetteknek 35-39 százaléka minősítette a közbiztonságot közepesnek; az idén 52-53 százaléka. Nagyon rossz minősítést 1990- ben a kérdezettek 17-25 százaléka, az idén csak 4-9 százaléka adott. A bűnözéstől való félelemmel kapcsolatban arra kerestek választ a közvélemény-kutatók: Fél-e egyedül sétálni éjjel lakóhelyének környékén? Fél-e éjjel egyedül a lakásában? Fél-e nappal egyedül sétálni az utcán? A válaszadók tíz százaléka halmozottan, huszonegy százaléka csak két szituációban, harminchét százaléka egy szituációban fél. Egyáltalán nem fél a lakosok harminckét százaléka. (Koós)
