Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02 / 1. szám
SOMOGYI HÍRLAP IV. A MEGYE NAPJA 1999. január 2., szombat ÚJÉVI REMÉNYEK Somogyi képviselőktől, települési vezetőktől, intézményvezetőktől kérdeztük meg, hogy mit várnak 1999-től. Szászfalvi László, ország- gyűlési képviselő, Csurgó polgármestere: — Abban bízom, hogy sikerül ráébreszteni a társadalom szélesebb köreit arra, hogy történelmi időszakot élünk át. Remélem, az új ezredfordulón nagyobb bizalommal és több reménységgel tekintünk a jövőbe. Papszt Lajos, Lengyeltóti polgármestere: — Nyugodt politizálást várok. A településünk és a megye érdeke is, hogy nyugodt légkörben, megfontoltan hozzuk meg a döntéseket. Bízom benne, hogy megvalósulhat Lengyeltóti 100 százalékos infrastrukturális kiépítettsége, s a parlament előtt sikeresen szerepel a céltámogatásra benyújtott pályázatunk. Varga Róbert, a Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: — Könyvtárosként azt várom, hogy elkezdődjön a Megyei és Városi Könyvtár bővítése, melynek befejezése az ezredforduló kezdetén ér véget. Most lehetőség nyílik megfelelni a jövő század információs társadalma kihívásának: bővítéssel és a technikai eszközeink felújításával. Kovács Antal, az OTP Bank Rt Dél-Dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója: — Agresszív versenykörnyezetben kell megőriznünk a bank pozícióit. Kétezerre majdnem az összes banki szolgáltatás elérhető lesz elektronikus úton. A modern technikák által egyre szélesebb körben valósul meg az ügyfél önkiszolgálása. Feigli Ferenc, Barcs polgár- mestere: — A város költségvetése ne legyen rosszabb helyzetben, mint 1998-ban, az intézményeket az eddigi színvonalon tudjuk működtetni, ugyanakkor a beruházások se torpanjanak meg. Szeretnénk folytatni a fejlesztési programot: a határfejlesztést, a nemzeti parkot és a rekreációs központot. Kása Sándor, a Klíma-Vili Kft. ügyvezetője: - Az elmúlt évben sikerült megtartani cégünk pozícióit, s bízom benne, hogy 1999-ben ezt még túl is léphetjük. Szeretnénk elérni az 1,2 milliárdos árbevételt. Az ezredfordulótól azt várom, hogy tovább erősödjenek a város és a megye gazdasági társaságai. Hosszúvíz a csöndről beszél Nemecz Sándor, a falu egykori kisbírója Másfélszáz éves tölgyek, fekete gólya és rétisas: Hosszúvízen egyebek között ezek mesélnek a csöndről. Somogy legkisebb településének a megyenapon adományozzák a megye címerével díszített zászlót. A Mesztegnyőtől két kilométerre keletre fekvő kistelepülés menedékként búvik meg a Boronka-patak mentén. Mindössze hatvanan laknak itt, és a csak földúton megközelíthető, a községhez tartozó Cserfekvésen. A Mária Terézia idejében németek által benépesített Hosszúvíznek a hatvanas években még 180, Cserfekvésnek 200 lakosa volt. Többnyire az öregek maradtak, bár a rendszerváltás óta kilenccel többen laknak itt. A gyerekek Mesztegnyőre járnak iskolába busszal, valamennyi tankönyvet megveszi nekik az önkormányzat. A gázvezetéket nemrég adták át, a régi lakosok 30 ezer forint támogatást kaptak. Tavaly óta telefonon is elérhető a kisközség, amihez szintén jelentős segítséggel, családonként 20 ezer forinttal járult hozzá az önkormányzat. — A polgármesteri hivatalt kellene még rendbe tenni — mondja Urr Béla polgármester. — Itt kapott helyet az orvosi rendelő, a kultúrterem és a könyvtár is. 7,5 millió forintba kerülne, megpróbálunk pályázni. A Boronka-pa- takot is tisztítani kellene, mert nagyobb esőzéskor elönti a víz a falu keleti részét. Hosszúvízen az üres telkek is mind elkeltek, öt házat németek, ötöt budapestiek vettek meg. Simonné Cselei Aranka öt éve költözött Cserfekvésre a családjával a fővárosból. Bőrdíszművesek voltak, innen azonban nehéz forgalmazni. Bekapcsolódtak a falusi turizmusba, parkosították az egyhektáros területet, vietnami kismalacokat, gyöngytyúkokat tartanak. A község élelmiszer-üzletében Laky István szolgálja ki a betérőket. Naponta átlagosan 10 kiló kenyér fogy a boltban. A negyedikés Gólyán Katalin és Bogdán László az elsős Szép Péterrel bevásárolni jönnek. A szünetben fo- gócskázni, gombfocizni szeretnek. Kati a görkorcsolyájának örül leginkább. Reggelente 7 órakor indulnak iskolába, amíg jön a busz, megfürdetik a lányokat a hóban — mondja Laci. A 34 éves Nemecz Sándor világ életében Hosszúvízen élt, a negyvenes években két színdarabot is betanított az akkori ifjúságnak. Azt mondja, nem az számít, ki mekkora helyen él, hanem az, hogy milyen közel kerül embertársaihoz. Ehhez pedig Hosszúvíz nagyon jó szeglete a világnak. Simonné Czelel Aranka Budapestről költözött Hosszúvízre fotó: kovács tibor Tanulást segítő forintok A tehetséges, de anyagi segítségre szoruló somogyi főiskolások és egyetemisták támogatását vállalta fel négy évvel ezelőtt a Somogyért Egyesület. A Somogyi Egyetemistákért és Főiskolásokért Közalapítvány azóta több millió forintot osztott szét. A tabi Orbán Beáta múlt nyáron végzett az egri tanárképzőn, szeptembertől az igali iskolában tanít földrajzot. Annak idején jókor jött segítség volt a tandíj és az utazási költség kiegészítéséhez. A 22 éves Hemesz Csaba a jogi egyetem ötödéves hallgatója, akinek tavalyelőtti kitűnő eredményét 15 ezer forinttal ismerte el az alapítvány. Az ügyvédi pályára készülő fiatalember szakkönyvekre fordította a Somogyért Egyesület támogatását. A nagybajomi Andricz családban két egyetemista taníttatása terheli a közös kasszát. Az alapítvány anyagi hozzájárulása hol a tandíjat, hol a tanulás egyéb kiadásait pótolta az előző években. A lányok albérletben laknak, s igyekeznek takarékosan élni. Együtt a varos es a megye Kaposvár megye a megyében, hiszen megyei joggal rendelkezik, ugyanakkor Somogy elválaszthatatlan része. Most az a legfontosabb közös érdekünk, hogy a megye a dél-dunántúli régió földrajzi középpontjában levő Kaposvár ral együtt a lehető legjobb pozíciókat szerezze meg — mondta Szita Károly kaposvári polgármester. Hozzátette: a korábbi villongások után normalizálódott a megye és a megyei jogú város viszonya. A konfliktusok abból adódtak, hogy a rendszerváltozást követően a va- gyonelosztásnál pénzügyi viták voltak. A megye követelte a neki jutó vagyonrészt, részben ugyanazt a megyei jogú város is. Ezek az ügyek évekkel ezelőtt lezárultak, ma már a közös érdek az együttműködés alapja. Kaposvárnak nagyon fontos, hogy a megye polgárai jól éljenek, a lehető legjobb szolgáltatásokat megkapják. Remélem: a megyei önkormányzatnak is az a jó, ha a Kaposváron élők mind jobban érzik magukat a megyében, és a rendelkezésre álló lehetőségeket a legjobban ki tudjuk használni. Ez határozza meg a megye és a megyei jogú város kapcsolatát, mert így jár jól Somogy és Kaposvár.- A kaposváriak már megszokták: városuk folyamatosan fejlődik. Somogy polgárai is ezt szeretnék. Milyen hatással lehet Kaposvár a megyére? — A megye Somogy lakóinak az összessége, a települési önkormányzatok összessége. A települések rendelkeznek hatáskörrel, vagyonnal, s adókat vethetnek ki. A települések között a legnagyobb Kaposvár, amelynek a sorsa meghatározó. Ha jól megy a városnak, akkor jól megy a megyének is. Ugyanez fordítva is igaz. Ha a megyehatár széli településeken élőknek jól megy, az visszahat a megyei jogú városra. Sokat fejlődött Kaposvár az elmúlt években, így felfigyeltek a megyére, a megyeszékhelyen jelentős mértékben csökkent a munka- nélküliség. Kaposvár már nem csak a városban élőket foglalkoztatja. S nemcsak a városnak tart fenn iskolákat, hanem a megye többi településén élőknek is, hiszen például a középiskolákban a diákok fele nem kaposvári. A kollégiumokban vidéki diákok élnek. Kaposvár a jövőben is megtartja iskoláit, Szita Károly polgármester azért mert megyei jogú város, s ezzel a ranggal kötelezettségek és feladatok járnak. Ha Kaposváron megépül az elkerülő út, amely a déli autópálya része lehet, az nem csak a városnak hasznos, mert attól a pillanattól kezdve Somogy településeinek jó része köny- nyebben feltárható és köny- nyebben megközelíthető lesz. Kaposvárnak is fontos, hogy a déli településeken, például Barcson, olyan infrastrukturális fejlődés induljon el, amely részben már el is kezdődött, de fel legyen tárva autópályával vagy gyorsforgalmi úttal is, mert az ugyancsak kihat a megyei jogú város fejlődésére. Az ipari parkok betelepítésével is ez a helyzet. Vagyis meghatározó a kölcsönhatás a megyei jogú város és a megye többi települései között; egyik fejlődése ösztönzi, maga után húzza a másikét.- Mit vár a város a megyétől? — Azt, hogy jó színvonalon oldja meg a rá bízott feladatokat. Hangolja össze, s koordinálja a települési érdekeket, és képviselje azt, amit a települési önkormányzatok akarnak. A közigazgatás-fejlesztésben két irány fogalmazódik meg: a városkörnyéki önkormányzatok társulása, majd szövetsége az egyik - ezt nevezhetjük kisrégiónak is -, a másik pedig a nagy régió. Úgy tetszik, az EU-nor- máknak megfelelően hét régió alakul ki Magyarországon. A dél-dunántúli régióban a megyének - s a megyei önkormányzatnak - harcos, érdekközvetítő szerepe lesz. Az a célunk, hogy Somogy a dél-dunántúli régió földrajzi központjában levő Kaposvárral együtt a lehető legjobb pozíciókat szerezze meg, és a régió vezető ereje legyen. Most ez a legfontosabb közös érdek, amelynek mindent alá kell rendelni. Nemes gesztus Vidon Minden embert áldok, aki segített: a falubelieket, az orvosokat és a nővéreket is. A nemesvidi Tompa Zol- tánné mondta ezt, meghatottsággal a hangjában: a község titokban pénzt gyűjtött családjának, amely a szívbeteg kisfiúk és az ágyhoz kötött nagyapa ápolásával rendkívül szorult helyzetbe került. A 12 éves Tompa Tamást szívfejlődési rendellenességgel műtötték az ősszel az Országos Kardiológiai Intézetben. A család mindenhonnan megpróbált segítséget kérni, de csupán a Sláger Rádió hívta vissza őket, riportot készítettek és ajándékokat ígértek. Tompa Zoltánná tízéves koráig gyesen volt kisebbik fiával, két éve pedig ágyhoz kötött édesapját is gondozza. Ápolási díjat kap, férje a helyi kábelüzemben dolgozik. Tamás műtétje jól sikerült, de az elkerülhetetlen következménye még hónapokig gondot okoz: a szív környékén krónikus folyadék-gyülem keletkezett, hosszú időbe telik, amíg fölszívódik. Rendszeres ápolásra, kórházi ellenőrzésre van szükség. Ekkor a nemes faluban a körjegyzőség dolgozói titokban pénzgyűjtési akcióba kezdtek. Intézményekben, boltokban, vállalkozóknál, képviselőknél házaltak. Senki sem utasította vissza őket. Egyikük elmondta: muszáj volt segíteni a kétségbe esett családon, becsületesen dolgoznak, nem tehetnek róla, hogy ilyen helyzetbe kerültek. A nevét azonban senki sem adta a riporthoz, mondván: nem azért csinálták. — A műtét előtt, ha öt métert ment Tamás, már kapkodta a levegőt. Egyszer megemelt egy zsámolyt, és mentőt kellett hívni. Minden betegséget elkapott, de most hála Istennek jól van — moso- lyodott el az édesanya. — Körülbelül hatórás volt a műtét — emlékezett Tamás. — Jó érzés, hogy ha sétálok, nem fulladok, nem fáradok el. Rendőr szerettem volna lenni, de majd kitalálok valami mást. Legyen szíves, írja meg, hogy köszönöm. Sikeres kezdeményezés Somogybán kísérleti jelleggel vezették be a közszolgáltató és információs központot, melynek szolgáltatásait már több ezren vették igénybe. Itt tett látogatást dr. Balsay István, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, akit dr. Németh Jenő, a megyei közigazgatási hivatal vezetője kalauzolt dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke és Nagyné Czanka Valéria, a közszolgáltató centrum vezetője társaságában.
