Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

SOMOGYI HÍRLAP 12 Kultúra 1998. december 12., szombat Irodalomkutatókkal kacérkodott Aphrodité Tudósok a szerelem szigetén Papp Árpád: Aphrodité utódai nem hoznak szégyent a szépség és a szerelem Istennőjére, de ott van Árész is fotó: kovács tibor A görög istenek nagyon emberiek - szeretetükben és gyűlöletükben mégis van bennük valami isteni, az ember korlátáit megha­ladó. Ezért vonzza Papp Árpádot a mediterrán gö­rög világ, ahova mindig visszavágyik. Papp Árpád, az irodalomtu­domány kandidátusa, a ka­posvári Táncsics gimnázium tanára most tért haza Aph­rodité szigetéről. Nikóziába a ciprusi irodalom fordítóit, kutatóit toborozták össze néhány napra, s a világ húsz nemzetéből huszonhét szakember értekezett arról: ismerik-e országukban a cip­rusi görög irodalmat, kultú­rát. Magyarországot Papp Árpád képviselte; görögül tartott előadásában el­mondta: hazánkban nem­csak a nyolcvanas évek ele­jén ismerkedtek meg a cip­rusi szerzőkkel, mint azt az újgörög irodalom történeté­nek mellékletében állítják, hanem jóval korábban. A Somogyi Néplap, a Dunán­túli Napló és a Somogy már a hatvanas évek derekától so­kat tett azért, hogy népsze­rűsítse a görög irodalmat, hiszen ezekben a lapokban jelentek meg műfordításai.- Sokszor egy nép törté­nelmi tragédiája teremt al­kalmat arra, hogy többet tudjunk meg a kultúrájáról - mondta. - 1974-ben, amikor a sziget egy része török fennhatóság alá került, szá­mos nemzet figyelt az ókor­tól fogva görög szigetre. A monda szerint Homérosz két nagy eposzának, az Iliász­nak és az Odüsszeiának a témáját is egy ciprusitól: Sztaszinosztól hallotta. S nemcsak a mű magvát, ha­nem Sztaszinosz lányát is megkapta. Irodalomtörténészként Papp Árpád úgy véli: van ha­sonlóság a ciprusi és a ma­gyar történelem, irodalom között.- Magyarországon az első világháború után Trianont emlegetik - mondta -, Gö­rögországtól pedig akkor vá­lasztották le Kis-Ázsiát, az évezredek óta görög partvi­déket. 1922-ben másfél mil­lió görögöt dobtak át egy hét alatt az anyaországba. A kis- ázsiai katasztrófa Ciprusra is hatott, hiszen elszakították az anyaországtól. A csonkí­tás, a sérülés sokban emlé­keztet a magyar sorstragédi­ákra, amelyeket természete­sen az irodalom is kifejez. Nikóziában, Ciprus főváro­sában még megvan a „berlini fal”: az utca egyik oldala gö­rög, a másik török. Hajnali négykor a görög lakosokat is a müezzin ébreszti. Mi is hallottuk hangját. S hogy milyenek a cipru­siak? Papp Árpád „megíz­lelte” már világukat, hiszen háromszor járt a szigeten. Mindig megérintette a görög mentalitás: hangosak, köz­vetlenek, barátságosak az emberek. Annak ellenére, hogy örökös a feszültség a nemzetek között, soha nem mondták, hogy ne vigyen magával fényképezőgépet vagy pénzt az utcára.- Ciprus föntről bizony, kopár sziget - meséli - mert kies ligeteik, erdőik java ré­szét földig égette a háború. Jó látni, hogy tíz éve elkezd­ték a fásítást, ami nemzeti ügyük lett. Néhány évtized múlva Ciprus újra klasszikus szépségében várja a látoga­tókat. Bár kevés idejük volt a ku­tatóknak, de azért annyi ma­radt, hogy szemügyre ve­gyék a nőket. Kreol szépség valahány. A kései utódok nem hoznak szégyent a szépség és a szerelem isten­nőjére, aki Paphosz közelé­ben született a hullámokból.- De Árész, a háború és a viszály istene is görög volt, s úgy tűnik, nem akar törvé­nyes házasságot Aphrodité­val, inkább újra meg újra megerőszakolja. A görög világ ismét meg­babonázta Papp Árpádot. Már hozzálátott egy önálló műfordítás-kötet összeállítá­sához. Az antológiában sorra veszi az ókori ciprusi irodalmat, a népművészetet és a kortárs irodalomból is szemezget, s megjelentet egy másik kötetet is Jorgosz Moleszkisz válogatott versei­ből. A kaposvári tanárembertől Cipruson is többen megkér­dezték: mi hajtja, hogy a gö­rög kultúra hírvivője legyen. Papp Árpád a Bizonyosság című epigrammával vála­szolt, miszerint az ifjakat ábrázoló, archaikus, úgyne­vezett kurosz szobrok letört EMILIE BEAUMON A dinoszauruszok és az első emberek Ez a könyv bevezeti a gyerekeket a dino­szauruszok fantasztikus ho­nába: megismerhetik a félel­metes Tyrannosaurust, a ha­talmas Diplodocust és a többi meghökkentő külsejű ősálla­tot. Majd egy csodálatos kép­zeletbeli utazás során bepil­lantást enged a könyv a sok millió évvel később megje­lenő első emberek világába. Hogyan éltek? Hogyan fejlőd­tek? Hogyan alakult ki a Homo Sapiens? A szemléle­tes képeknek és a rövid okos magyarázó szövegeknek kö­szönhetően a gyermekek előtt feltárulnak a történelem előtti kor, az őskor tit­kai. (Passage 1740 Ft) LESLIE M. LE CRON Az önhipnózis technikája és felhasználása a min­dennapi életben A könyv pozitív gondolkodáson ala­puló szemléletmódja és könnyen elsajátítható tech­nikái minden olvasó számára lehetővé teszik, hogy végre a kezébe vegye a sorsát, fele­lősséget vállaljon érte, és sa­ját lelke gubancainak kibo­gozását ne csupán szakem­berektől várja, hanem maga is hatékonyan kivegye a ré­szét belőle. (Magyar Könyv­klub 1090 Ft) STELLA BOWLING Cukorbetegek minden­napi szakácskönyve Re­ceptek tömegét ajánlja, ame­lyek segítenek betartani a diétás alapelveket a gyakor­latban. De mielőtt hozzáfog­nának a főzéshez, részlete­sebben foglalkozunk a cu­korbetegséggel, és feltárjuk a diétás kívánalmak hátterét is. A könyvből kitűnik, hogy a falloszukkal újra meg újra képesek teherbe ejteni a rin- gyó időt. A görög gondolat - történelmi korszakoktól függetlenül - képes életre kelteni a humanitást és a kultúrát. Lőrincz Sándor cukorbetegségben élők dié­tája nem különbözik semmi­ben attól az étrendtől, amit az egészségesen élők szá­mára ajánlunk: magas rost­tartalom, kevés zsír és cu­kor. (Magyar Könyvklub 1650 Ft) BECKER-HUSER-KLINE Megható állattörténetek Megindító, kedves, humoros történetek kutyákról, macs­kákról, lovakról, farkasokról és egyéb két- vagy négylábú- akról mindazoknak, akik szeretik az állatokat, és azoknak, akik nem - azért, hogy megkedveljék őket. (Novella 1490 Ft) '0? teviiWi GYERMEKDALOK FÜZESI ZSUZSA Zslpp-zsupp A mondókás- könyvek után most gyer­mekdalokat kínálunk az ol­vasóinknak. E könyv a ma­gyar gyermekdalkincs le­gegyszerűbb dallamait tar­talmazza: a legkisebb gyer­mekek számára készült. Szeretettel ajánljuk a gyer­mekdalokat és jó éneklést kívánunk. (Kertek 2000 1398 Ft) Portrék az Erzsébet egyetemről A közelmúltban volt há­romnegyed százados év­fordulója annak, hogy a trianoni béke következ­tében székhelyét vesztett pozsonyi egyetem átme­neti kényszerű budapesti működés után Pécsre köl­tözött. Ebből az alkalom­ból és ennek tiszteletére látott napvilágot Benke József tollából Az Erzsé­bet tudományegyetem rektorai és dékánjai című kötet. Ebben a könyvben 1914-től, a kezdetektől 1947-ig, az Er­zsébet elnevezés felsőbb pa­rancsra történt törlésének időpontjáig 70 neves pro­fesszor, hajdani rektor, il­letve jog-, bölcsész-, orvos- és hittudományi-kari dékán rövid életrajzát közli. A szerzőt főként az inspi­rálta a nagy munkára, hogy — saját szavai szerint — „a könyv szereplőinek élete, tettei a ma számára is példa­értékűek.” Nem titkoltan rö­vid és csak objektív adatokat tartalmazó curriculumokat írt, mert így reményei szerint majd el is olvassák azokat. Másik deklarált célja az volt, hogy szereplőiben elsősor­ban a közéleti embert, az alma materért felelős vezetőt mutassa be. Ezt a célkitűzést szolgálják a rektori vagy dé­káni székfoglalókból vett jel­lemző idézetek is. Hogy a kötetben nem át­lagemberekről esik szó, azt a több szempont szerint ösz- szeállított és csoportosított névmutatókat végignézve azonnal megállapíthatja még az is, aki csak felületesen tá­jékozott a tárgyalt korszak tudománytörténetéről. De ezen állítást néhány önké­nyesen kiragadott példával is igazolhatjuk, megjegyezve persze, hogy a kiválók közt is lehetnek kiválóbbak. Példaként az orvosok kö­zül Entz Béla akadémikust a diákjóléti ügyek fő szószóló­ját, a „nehéz időkben”, vagyis az 1928. évi válság idején az egyetem egyik leg­főbb védelmezőjét, aztán Pékár Mihály felsőházi tagot, a Pécsre költözés sok bukta­tóval nehezített megvalósító­ját vagy Heim Pált, a nem­zetközi hírű gyermekgyó­gyászt, a magyarországi cse­csemő- és kisdedgondozás megszervezőjét említjük. A bölcsészettudományi karról a sok kiváló közül az első dékánt, Komis Gyulát emeljük ki, aki 31 éves korá­ban már akadémikus volt. Később az országgyűlés, majd a Tudományos Ákadé- mia elnöke lett. Az időközben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre távo­zott tudóst az Erzsébet egye­tem 1937-ben tiszteletbeli doktorává fogadta. Rendkívül nagy közéleti aktivitása mel­lett sok könyvet és közle­ményt is volt ideje megírni. A „felszabadulás” után kény­szer hatására lemondott aka­démiai tagságáról. 1958-ban nagy nyomorban hunyt el. Ugyancsak bölcsész volt Ke- rényi Károly, aki a világhírű tudóssal, Junggal dolgozott együtt. Összegyűjtött műveit Münchenben adták ki 8 kö­tetben, görög mitológiáját 10- nyelvre fordították le. Á Ma­gyar Tudományos Akadémiá­ról sok társával együtt 1949- ben politikai okok miatt ki­zárták, mégis akadémikus­ként halt meg, mert 1961-ben a Norvég Tudományos Aka­démia fogadta soraiba. A jogászok közül ki ne hal­lott volna a büntetőjog kül­földön is elismert tudósáról, Irk Albert akadémikusról vagy Óriás Nándorról, aki a minden jogi tudományok alapját képező római jognak volt elismert tanára. 100. szü­letésnapjára egyházjogi munkásságáért a Nagy Szent Gergely-rend kitüntetést kapta a pápától, Pécs városa pedig díszpolgárává avatta. 106 éves korában hunyt el. Ma a jogi fakultás egyik nagy előadója viselő a nevét, arc­vonásait pedig az ott elhelye­zett bronz portréja — Rétfalvi Sándor Munkácsy-díjas szob­rászművész alkotása — őrzi az utókor számára. A hittudományi kar repre­zentánsaként báró Podma- niczky Pált, a neves vallás- és filozófiatörténészt, a nevelés- tudomány jeles művelőjét idézzük, aki azt vallotta, hogy .... a nemzeti éthosznak az e gyének éthoszává kell vál­nia... Számunkra a nemzet- nevelés nem ellenlábasa a ke­resztény nevelésnek, hanem annak integráns része.” A példák felsorolását foly­tathatnánk, de mindenkit úgysem lehet említeni, ezért azt reméljük, ennyi is ele­gendő ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést, és a potenciá­lis olvasót mind a 70 jeles fér­fiú életrajzának megismeré­sére sarkallja. Az 500 számozott pél­dányban készült, 240 oldalt számláló könyv borítóján Székely Bertalan híres fest­ménye látható, melyen meg­csodálhatjuk az egyetem névadójának, Erzsébet ki­rálynénak legendás szépsé­gét. A kötet belsejében pedig a rektorokról készült korabeli olajfestmények kitűnő színes reprodukcióit vehetjük szemügyre. A portrék alkotói között ismert mestereket is találunk, mint például Glatz Oszkárt, Mattyasovszky- Zsolnay Lászlót, Gábor Je­nőt, Edvi Illés Ödönt vagy a közelebbi múltból Martyn Ferencet. Sajnos, értékes tartalmá­hoz képest a könyv kötése több figyelmet érdemelt volna, ugyanis néhányszori olvasgatás után a lapok kez­denek „önállósodni”, leg­alábbis ami a recenzens bir­tokában lévő 358. példányt il­leti. Benke József hiánypótló és forrásértékű életrajzgyűjte­ményének megjelentetéséért a szerzőn kívül a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem hagyo­mánytisztelő vezetését illeti a dicséret. Dr. Sülé Tamás UJ KÖNYVEK A fent felsorolt könyvek 10 százalék engedménnyel megvásá­rolhatók boltjainkban. Törzsvásárlóinknak további engedmé­nyeket adunk. Fókusz könyvesbolt Kaposvár, Fő u. 13. 82=314-213. Stúdium könyvesbolt, Kaposvár, Fő u. 20. Könyvesház Kaposvár, Teleki u. 24. 82/424-963. Antikvárium és Könyvkereskedés Kaposvár, Múzeum köz 2. 82/416-944 Könyvesbolt, Kaposvár, Honvéd u. 2. Bagoly könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9. 82/420-552. Holló könyvesbolt Marcali, Széchenyi u. 1/c. 85/312-776.

Next

/
Thumbnails
Contents