Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-05 / 285. szám

1998. december 6. Maradonával Labdarúgás Tizenegyedik oldal Ilyennek láttam. „Nem engedik őket a közelembe”- Úgy hangzik ebből a nyilatko­zatból, hogy ez a mostani tizen­egy nem sok jó érzést keltett ben­ned, bár a legtöbb játékossal na­gyon jóban voltál, némelyik kife­jezetten jó barátod volt: Verón, Si­meone, Batistuta, Balbo, Gallardo, Astrada...- Igen, ez így igaz. De most már fel sem hívnak. Nem engedik őket a kö­zelembe, nem akarják, hogy beszél­jünk egymással.- Passarella nem szokott nyilat­kozni. Szerinted ezt így jól csi­nálja?- Nem. Sokszor meghallgatnám, ho­gyan nyilatkozik bizonyos dolgokról. Azonkívül úgy gondolom, hogy több dolog miatt is magyarázattal tartozik az embereknek.- Voltak olyanok a kedvenceid kö­zött, akik néin játszottak jól...- Mint például?- Például Verón.- Szerintem Juan nagyon fáradt volt. Olaszországból jött, ahol őrületes tempó van, és ezért nem bírta fizikai­lag a vb-t.- Ráadásul a nevével kapcsolat­ban fölmerült a dopping gondola­ta is...- Ez hülyeség, csak szóbeszéd.- Ez nem hülyeség Diego, akár tet­szik neked, akár nem.- Akárhogy is van, ha Verón kokaint szed, és a vizsgálati eredménye pozi­tív, miért nem áll ő oda Passarella elé, és mondja meg neki, mi a helyzet. Egyébként minden csapatnál vannak ellenőrzések, ez alól természetesen a River sem kivétel. Úgy tudom, hogy amíg Passarella volt a River edzője, volt egy-két pozitív eredmény a vizs­gálatokon. „Grondona és Bilardo is hazudik”- Vizsgálatok régebben is voltak. Úgy tudom, téged is megvizsgáltak minden világbajnokság előtt.- Ki mondta ezt neked?- Grondona (az AFA, az Argentin Labdarúgó-szövetség elnöke - a szerk.) azt nyilatkozta, hogy Bilardo idejében is voltak dop­pingvizsgálatok.- Hazugság! Grondona és Bilardo is hazudik. Biztosíthatlak afelől, hogy nem így történt. Lehet, hogy Basile válogatottjánál történtek ilyen vizsgá­latok, de az biztos, hogy Bilardóénál nem. Miért nem kérdezitek meg Grondonát, hogy miért nem volt hiva­talos doppingvizsgálat az 1993-as Ausztrália elleni meccsen?- Diego, az ok nyilvánvaló volt...- Grondona kérte, hogy ne legyen. Megteheti, hisz ő Blatter jobb keze. De az én véleményemre, szavaimra nem sokat adnak, mivel nekem két­szer volt pozitív az eredményem.- De ennek semmi köze nincs Verón eredményéhez...- Ebben a - mondhatni - tudatlan or­szágban mindenkinek csak a szája jár. Beszélnek össze-vissza a kábító­szerekről, és közben fogalmuk sincs arról, hogy mi is az valójában. És hogy őszinte legyek, az újságírók - akik erről szenzációként cikkeznek - sem konyhának sokat a témához. Az az újságíró, aki Verón doppingügyé­ről írt, csak felfújta a dolgot.- Az újságíró csak a dolgát végez­te: megírta az ügyet.- Nem kellett volna ekkora feneket kerítenie a dolognak, ez magánügy volt.- Nem volt azért ez teljesen ma­gánügy, mert Verón révén a válo­gatott is érintett volt a dologban.- A belső vizsgálatok eredményeit és az érintettek nevét nem lett volna sza­bad nyilvánosságra hozniuk.- Azt is rebesgették néhányan, hogy neked is volt valami közöd ahhoz, hogy „Brujita” (Boszorká- nyocska, ez Verón beceneve - a szerk.) eredménye pozitív lett, hisz egy pár napot együtt töltötte­tek, mielőtt ő elutazott volna Fran­ciaországba.- Ha valaki azt meri állítani, hogy együtt voltunk az utazás előtti napok­ban, az nagyon alaptalan dolgot állít, és ezt még nagyon meg fogja bánni az illető. Arról én magam fogok gondos­kodni, hogy megtanulja, legközelebb kit, mivel rágalmazhat meg. Előttem pedig senki ne mondjon rosszat Verónról, mert annak nem lesz jó vége. Nem volt kedvem megismerni személyesen, hiszen az interjú előtt egy-két kérdést kivéve, amit öltö­zőkben, meccsek után tettem fel neki, soha nem ültünk le beszélgetni. De most már értem, miért mondják so­kan, hogy mágnesként vonzza az em­bereket. ügy fogadott, hogy „Gyere te, Passarella talpnyalója!” Nagyon sok mindent be­szélnek róla, főleg ezekben a hetekben. Hogy anyagilag tönk­rement, hogy elvált, hogy romba döntötte a kábítószer, és hogy a foci nélkül egyszerűen nem tud létezni. Diego házába nem léphet be akárki, engem is csak azért engedett be, mert egy közös is­merősünk csupa jót mondott ró­lam. Hogy milyennek láttam? Sokkal jobbnak, mint amit vár­tam. Kellemes csalódás volt. Friss volt, tudta, hogy mit mond, magabiztosan, sziporkázva, de végig nyugodtan beszélt. Nyíl­tabb volt, mint amit bárki el tud képzelni. A szemembe nézett, amikor válaszolt, nem szakította meg a kérdéseimet, nem hátrált meg akkor sem, amikora drogról beszélt. Talán a környezet - hogy otthon készült vele az interjú - jó hatással volt rá. Egyedül voltunk, szűk családi körben. Claudia, Dalma és Giannina, és senki a „király” udvartartásából. Valóban na­gyon koncentrált a beszélgetésre, oly­annyira, hogy még a tévét is kikapcsol­ta. Ez a Maradona tényleg egészen más volt, mint amit vártam, vagy hal­lottam róla. Semmi beképzeltség. Semmi jelét nem adta, hogy felsőbb­rendű lenne bárkinél. Az is igaz, hogy nagyon nehéz lehet neki, hiszen na­gyon kevés ember éri el azt, amit ő el­ért, a történtek után pedig úgy érzi, hogy most mindenki egy senkinek né­zi. Majd megőrült az örömtől, amikor megkapta az argentin válogatott me­zét, amit Almeyda és Verón küldött el neki. Egyből hívta a lányait, és meglep­te őket az ajándékkal. Nem tudom, hogy ez a Maradona az igazi-e, a földi. Az egyetlen, amit tudok a háromórás beszélgetés után, hogy a lányaival egy nagyon kedves apuka, aki szembenéz az újságíróval, minden­re válaszol, nem tagad meg egy kér­dést sem. Aki eltelik büszkeséggel, amikor háza minden sarkát megmu­tatja nekünk. Bárcsak ő lenne az igazi Maradona! Bárcsak... „Ha valakinek nincs pénze a terápiáira, az elveszett”- Diego, hogy állsz most a droggal? Sikerült felvenned a kábítószer elle­ni harcot?- Nem mondom, hogy könnyű ellene harcolni.- De továbbra is jársz kezelésekre?- Igen. De nem könnyű a dolog. Nem kívánom ezt az érzést senkinek. És a legszörnyűbb az, hogy ha valakinek nincs pénze a terápiára, az elveszett, soha nem fog tudni leszokni.- Segít valaki abban, hogy könnyeb­ben menjen?- Igen, nagyon sok segítséget kapok a családomtól, és a barátaimtól. Különö­sen a menedzseremtről, Cóppolától ,akit 1984 óta ismerek, és aki minden helyzetben mellettem állt.- Szeretnél egyáltalán meggyó­gyulni?- Micsoda kérdés!? Hát persze, hogy szeretnék. A szerencsém az, hogy meg tudom fizetni a kezeléseket, pénz nél­kül szerintem nem lehet ebből az ördö­gi körből kimászni. Bár hozzá kell ten­nem, hogy a pénz sem tudja garantálni a gyógyulást. Elutaztam Svájcba egy neves professzorhoz kezelésre, de mire megérkeztem a klinikára, addigra ő egy valóságos sajtókonferenciát hívott össze. Tízezer dolláromba került ez a svájci kúra, erre a professzor odacsődí- tett kétszáz újságírót! Úgyhogy fogtam magam, és leléptem. Hát ennyit a sváj­ci kezelésről és a titoktartásról!- Látsz esélyt arra, hogy valaha te leszel a felnőtt válogatott edzője?- Igen, mindenképpen esélyesnek tar­tom magam erre a posztra. Már van egy tervezetem is a csapat működésével, vezetésével kapcsolatban.- Helyet kapna a „csapatodban” Bilardo?- Nem. Carlos Bilardóban sajnos csa­lódnom kellett az utóbbi időben. Ennek ellenére nem vagyunk haragban, be­szélünk egymással, még ha nem is a munkáról esik szó. Rokonszenves em­bernek tartom, de úgy gondolom, ma­gyarázattal tartozik nekem.-Most komolyra fordítva a szót, tényleg képesnek tartod magad a válogatott irányítására?- Igen.- El tudod magadról képzelni, hogy minden reggel 8-kor átautózol Eseizába edzősködni?- Igen, miért ne? A válogatottért min­dent megtennék.- Te mindent elvállalnál! Nem sok ez egy kicsit?- Nem hiszem, hogy sok lenne, én na­gyon szeretnék a válogatottal dolgozni, akár a felnőttekkel, akár bármelyik kor­osztállyal. A felnőttekhez mindenkép­pen erélyesebb, szigorúbb mesterre lenne szükségük.- Hogyan fogadtad Mariana Nannis (Claudio Caniggia felesége - a szerk.) bejelentését?- Nagyon bosszant a dolog, nem tu­dom, hogy mi volt ezzel a célja, de az biztos, hogy jól bekavart nekem. És nem tudom eltéríteni a rajongók figyel­mét sem erről a témáról, szinte csak ez­zel foglalkoznak mostanában velem kapcsolatban. (Az egész világsajtót be­járta a fotó: Maradona egy góllövés után örömében szájon csókolja játékos­társát. A nej ezen felháborodva, férjé­nek „elcsábítása” miatt bírósági eljárás­sal fenyegetőzött - a szerk.)- Ez hogy érintette a Claudióval va­ló kapcsolatodat? Esetleg a végleges szakítást is jelentheti ez a kis félre­értés?- Nem tudom. Nem tudok már úgy vi­szonyulni Claudióhoz, mint egy jó ba­ráthoz, ha ő nem képes leállítani a fele­ségét. Nem tudom, hogy tud egy ilyen nővel együtt élni. Mindenesetre sajná­lom ezt a barátságot, talán ez a kapcso­lat többre lett volna hivatott, de sajnos, így alakult. Már küldtem nekik két leve­let, arra kérve őket, hogy ne csináljanak ilyen hülye vicceket velem. Nem tu­dom, hogy meddig akarják folytatni ezt a valóságos hadjáratot ellenem, de már kezd elegem lenni, és most már én is lépni fogok.- Mit szándékozol csinálni?- Nem tudom még, ha ez így folytató­dik, biztos ki fogok találni valamit én is. Ez a nő csak a figyelem középpontjába akart kerülni. Egyszerűen csak erről van szó.- Ezek alapján én úgy látom, hogy a Claudióval való barátságod már tel­jesen romba dőlt. Mióta nem beszél­tek egymással? Nem hívott fel ez­után a konfliktus után?- Nem... De az is lehet, hogy megpró­bált már velem kapcsolatba lépni, de én nem olyan régen megváltoztattam a te­lefonszámomat. Én erre gondolok, vagyis remélem, hogy legalább meg­próbált elérni. Jövő héten folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents