Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-05 / 285. szám
Riport ™ Hatodik oldal 1998. december 6. Matiz Klára 11 éves boldogkőújfalui kislány csütörtök éjszaka egy 2500 grammos, 47 cm hosz- szú, egészséges leánykának adott életet. A csecsemő és az édesanyja jól vannak, valószínűleg már a jövő hét közepén hazatérhetnek otthonukba. Munkatársaink felkeresték a kislány családját is. A ház előtt egy termetes kutya fogad minket. A heves ugatásra először Klára élettársa, a 17 éves Budai Ferenc kerül elő, aki megköti a kutyát, majd beljebb tessékel. A szociális támogatásból idén felépült házban egyelőre két szoba lakható. Belépéskor megdöbbenünk az elénk táruló látványtól: három félmeztelen kisgyermek játszik a nyirkos padlón, miközben a kályhában pattogó tűz ellenére is dermesztő a hideg. A berendezés mindössze két ágyból, asztalból, az említett kályhából és egy ősrégi feketefehér televízióból áll. Az újdonsült nagyszülők szívesen fogadnak, és mert látják, gondban vagyunk az elszívott cigarettával. Azt mondják, nyugodtan dobjuk a csikket a földre, ahonnan egyébként a kisgyerekek szedegetik fel a szétszórt csokidarabkákat. Aztán kávéval kínálnak, majd szinte kérdések nélkül is dől belőlük a szó.- Elképesztő, hogy mire képesek egyesek. Kidobják saját gyereküket a kukába, megölik. Nálunk pedig, amíg a többi gyereknek jut leves, addig a jövevény sem fog éhezni- mondja Matiz Istvánné, Klára édesanyja.- Klári már korábban is szívesen fiúzott. Igaz, néha mi is elvertük emiatt, de most, hogy megtörtént a dolog, már örülünk az unokának - teszi hozzá a férj. Kimegyünk az udvarra. Matiz Istvánné kér meg, hadd hívja telefonunkon a kórházat, hogy megtudjon valamit kislányáról. Pénteken ugyan voltak látogatóban, de ez a hét végén, a havazás miatt, már nem lehetséges. Sajnos az orvossal nem tudunk beszélni, de megígérjük, ha valamit megtudunk, értesítjük őket. Járunk egyet, elkísérjük Helyszíni tudósítás Boldogkői papás-mamás az ifjú apát, Ferencet a helyi vegyesboltba. Az úton a járókelők megállítanak bennünket, és gratulálnak az újdonsült apának. Ezt teszi a bolti eladó is - úgy tűnik, az elmúlt napok reflektorfénye meghozta a családnak a népszerűséget. Csokis kekszet és cigarettát veszünk, majd visszatérünk a családi fészekbe.- Most már nyolcán vagyunk a családban - mondja a nagymama. Klárinak ugyanis három testvére van. Megtudjuk, hogy ennyien havonta ötvenezer forintból élnek. Alkalmi munkából, segélyekből jön össze a pénz. Ha úgy adódik, háztájon segédkeznek, vagy a közeli téeszben mezőgazdasági munkát végeznek. Ha tehetik, egy hónapra megveszik szűkös élelmiszeradagjukat, egyéb dolgokért pedig a tizennyolc kilométerre fekvő Encsre járnak. Valószínűleg nehéz is lesz innen továbblépniük, hiszen Klára negyedszer járja az első általánost, míg élettársa mindössze hármat végzett el.- Egy éve vagyok szerelmes Kláriba - mondja Ferenc. - Együtt csúszkáltunk a jégen, szánkáz- tunk. Tetszett az alakja meg az egész lány. Az ismerkedés ezután könnyen ment. Ferenc hamarosan a lányhoz költözött, különszobát kaptak, ahol megkezdődött közös életük. Az a „dolog” pedig egyszer csak megtörtént. Az apa tudja, hogy a mostanra beért gyümölcs azért felelősséggel is jár. Bár ha előre látta volna, inkább elkerüli, de most már ígéri: barátnője mellett marad, és gyereküket együtt felnevelik. Klári eddig is gondoskodott kistestvéreiről, így tapasztalataira lehet majd számítani. Ez pedig jól jöhet akkor is, ha az apának börtönbe kell vonulnia erőszakos közösülésért, ugyanis tettét - bár a lány beleegyezett, de 14 éven aluli - 2-8 évvel honorálhatja a bíróság. A kórházban Klári ugyan még lábadozik, mi azért szülői engedéllyel beszélgethetünk vele. A császármetszés megviselte, de mára jobban van. Amikor gyermekét kezébe veszi, elmosolyodik. Gondolatban már talán a jövő vasárnapi keresztelőn látja magát lányával, Matiz Erzsébettel. Simon Hunor- Herold Ágnes A kislány es a hajasbaba Veszélyben a pingvinek Aranyosan totyognak, szinte minden állatbarát kedvencei ők; s mégis: veszélyben a jövőjük. A pingvinekről van szó, ezekről a kedves- frakkos jószágokról, amelyeket - bostoni kutatók szerint - nemcsak a környezet- szennyezés és az El Ninónak köszönhető szélsőséges időjárás fenyeget, hanem a turizmus is. A leginkább az Új-Zélandon és a Galápa- gos-szigeteken élő fajták vannak veszélynek kitéve, ám a Déli-sarkon élő öt nagy pingvinkolónia tagjainak kivételével szinte mindegyiküknek csökken a létszáma. Peruban a természetes lakóhelyükön lerakódott guanót bányászták el, Dél-Afri- kában pedig olajpestis gyilkolt meg több mint tízezer madarat. A Galápagoson élők már alig vannak négyezren. Ráadásul a turisták olyan vírust cipeltek be az Antarktiszra, amely alaposan megritkította az ott élő császár- és Adelie- pingvineket. Budapesten támadnak a zsebesek Szombat dél. Az Astoria aluljáró csendes. Csak akkor van némi mozgás, ha érkezik egy metró a mélyben, vagy befut a 49-es villamos a Gellért tér felől. Ilyenkor a látszólag minden cél nélkül lődörgő fiatalember szeme villámgyorsan pásztázza körbe a terepet, s már „repül is rá” a kiszemelt áldozatra. Külföldi házaspár, kezükben térkép. Zavartan próbálják megfejteni a pislákoló neonfeliratokból: melyik út vezethet a Kossuth Lajos utcába? Elindulnak felfelé a szálló melletti lépcsősoron, alulnézetből próbálnak tájékozódni. Észre sem veszik, amikor a hölgy oldaltáskájának zárja pattan, s a következő pillanatban egy tárcányival csökken a vállon lógó teher. A fiú már „le is fordul” a házaspárról, de még mielőtt zsebébe csúsztatná zsákmányát, két erős kéz kapja el a karját!- Megbuktam, Sanyi bácsi! — suttogja. Nem érti a helyzetet, hiszen tutira csendes volt a terep, legalább húsz percet várt az alkalmas pillanatra. - Engem csak a főhadnagy úr tud megcsípni - bosszankodik a „szakma ifjú mestere”, aki már 12 éve dolgozik az utcán. Jung Sándor főhadnagy sem tegnap kezdte a zsebesek elleni harcot. Nyolc éve dolgozik a BRFK zseblopási osztályán, ismeri a főváros szinte összes „nyúlósát”. Évekkel ezelőtt a zsebesek tíz óra előtt fel sem keltek, volt két- három útvonaluk, aztán a délután már a játéktermekben érte őket. Ma hajnaltól késő estig a főváros egész területén lehet tartani tőlük. Ez alól a hétvége sem kivétel. Szombaton, vasárnap sem pihennek. A nyomozók közben utolérik a mit sem sejtő házaspárt. Először oszlatni kell a félreértést, a nyomozók alkalomhoz illő öltözetéből ugyanis nehezen gondolja az idegen, hogy ők a védők, s nem a támadók oldalán állnak. Minden tisztázódik, amikor a hölgy meglátja az egyik nyomozó kezében a pénztárcáját, s a lépcsőfeljárót támasztó, bilincsbe vert férfit. Mint kiderül, közel huszonötezer forint volt készpénzben a lopott bőrtárcában, meg néhány hitelkártya. A belga házaspár boldogsága határtalan: nemcsak a Kossuth Lajos utcát találták meg, hanem még mielőtt észrevették volna, visszakapták frissen ellopott „vagyonukat” is! Urbán Tamás Néhány számadat 1990-ben mindössze 4000 feljelentés érkezett a főváros rendőrkapitányságaira zseblopás miatt. Ebben az évben már több mint hatezren jelentkeztek a rendőrségen hasonló ügy miatt. Az áldozatok száma viszont ennél jóval több, hiszen sokan nem vesztegetik az időt, néhány ezer forintos káruk miatt nem akarnak esetleg órákat a rendőrségen tölteni. Pedig a BRFK zseblopási alosztályán szinte valamennyi notórius elkövetőről van fénykép, illetve videofelvétel. így a sértett könnyen ki tudja választani - ha vissza tud emlékezni - ki állt a villamoson a közvetlen közelében: lehetőség van arra, hogy az archívum alapján megállapítsák, kik voltak az elkövetők. Az ünnepi bevásárlások kezdetekor szinte „virágzik” a szakma. Ma körülbelül 300 magyar zsebes mellett több mint 500 külföldi is dolgozik az utcákon! Mit tehetünk értékeink védelmében? Ne legyél áldozat rovatunkban, lapunk 13. oldalán adunk tanácsokat a védekezésre.
