Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-18 / 296. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi Tájak 1998. december 18., péntek Baromfi kölcsönből - Sok a munka, de kevés a megélhetéshez Libatoll postafordultával < | isiért®J ü N* : . /g Balogh Jánosné: Ez az ötszáz liba csak arra elég, hogy irigykedjenek az emberek Boldogulni próbálnak a bolhói Balogh Jánosék. Igyekezetükről tanúskodik a félezer liba gágogása a hátsó udvaron. _________Bolhó_________ A Cigányokért közalapítványtól nyertek kamatmentes kölcsönt — 900 ezer forintot — a libaneveléshez. Nyáron kapták a pénzt, s a haszon négy évig ennek a visszafizetésére megy. Ha letelik a tartozás, csak azután kezdhetnek örülni a libáiknak Balogh Jánosék. A férj traktoros, az asszony gyesen van. Liba-ügyben ő a főnök, hiszen — mint alföldi lány — — már tízévesen értett a nevelésükhöz. — Én ebben nőttem fel, és eleinte furcsa is volt, hogy errefelé senki nem tart libát — mondta a fiatalasszony. — A férjem sem értett hozzá, de ma már ő is ügyesen gondozza őket. S tépi is a tollúkat. Persze van még mit tanulnia, hogy utolérje a feleség teljesítményét. Az asszonyka ugyanis 110-120 libát kopaszt meg egy-egy éjjel. A tollat itt nem veszi át senki, postán elküldik az Alföldre, az apjához, és ő adja el. — Az ötszáz liba csak arra elég, hogy irigyei legyenek az embernek — mondták. — Ahhoz, hogy valóban megélhessünk ebből, legalább háromezer kellene. A munkát persze senki nem irigyli. Jó áron sikerült FOTO: P0L0SKEI TIBORNE megvenni az állatokat, cserébe azonban el kell járniuk Baranyába is, tépni a tollat a partnerük jószágáról is. — Tavasztól őszig nálunk ez a menetrend: nappal a gyerekek és a háztartás, éjjel pedig libát tépek. A férjemnek ugyanígy: éjjel libatoll, hajnalban pedig dolgozni megy, heti négy-öt napon. Két gyerekük van Balogh Jánoséknak — a kicsi sanos, asztmás, a nagyobb óvodába jár —, kell hát a pénz. A férfi cigány, tehát nekik még inkább bizonyítaniuk kell. Segítségre pedig nem számíthatnak. — A segélyeket azoknak adják, akik elisz- szák. Nekünk nem adnak, mert nem vagyunk problémásak. Nagy László Fogyatkozik a lakosság, háromszor jön csak a pék ígéret kevés a bolthoz A mi falunk híres embere Toborzó, néptánccal Jégpálya 10 millióért Korcsolyapálya építését ajánlották fel a Pólus-bevásárlóközpont szomszédságában a befektető társaság vezetői. Az 500 négyzetméteres pálya té- len-nyáron működne, s kedvezményesen — tízmillió forintért — készítenék el, ha a város vállalkozói és lakói is támogatnák a tervet. Homokszentgyörgyöi gyűjtés Három mázsa tartós élelmiszert és 4 mázsa jó állapotú ruhát gyűjtöttek össze az árvízkárosultaknak. Az adományt a Vöröskereszt megyei szervezete segítségével juttatták el a rászorulókhoz. Mintegy 70 helybeli adakozásából gyűlt össze ez a küldemény. Muzsikusok Barcson A városi énekkar a barcsi református templomban, a fúvószenekar, Verőcén lépett föl sikerrel: a 115 éves viroviticai fúvószenekar születésnapi ünnepségén muzsikáltak. A templomi kórushangversenyen közreműködtek a Vikár zeneiskola tanárai is. Nyugdíjasok Heresznyén 140 helybeli nyugdíjast hívott meg mára a heresznyei ön- kormányzat egy kis vendégségbe és táncmulatságra. A műsorról az iskolások és óvodások gondoskodnak, a vendéglátásról pedig a falu. Adományok a romáknak A Vöröskereszt megyei szervezetétől érkezett adomány Bolhóra. Ezt még az ünnep előtt elsősorban a roma családok kapják támogatásként. Kevesebb az állástalan a Dráva menti falvakban. Som- ogyaracson a legnagyobb, 37,8 százalék a munkanélküliek száma, Bélaváron a legkisebb: a keresőképes lakosság 7,5 százaléka. Bolhón is sok, 19,7 százalék, de a munkanélküliségi ráta itt is csökkent. Az egyetlen kivétel Heresznye, ahol számuk a két évvel ezelőtti 13,1 százalékról mára 20 százalékra nőtt. Jönnek-mennek a jelentkezők, de boltja még mindig nincs Rinyaújnépnek. Az évek óta húzódó gondra máig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. RlNYAÚJNÉP Az önkormányzat rendbe tétette az épületet, támogatást és kedvezményeket ígér annak, aki vállalná a bolt működtetését. Eddig azonban nem találtak megfelelő vállalkozót. — Több jelentkező is volt, de akinek tőkéje lett volna hozzá, annak hiányzott a képesítése, akinek a papírja rendben volt, annak meg a pénze volt kevés — mondta Kiss Józsefné polgármester. — Amióta kivonult innét az áfész, megoldatlan az ellátás Rinyaújnépen. Mozgóárusok persze járnak erre, hetente háromszor jön a kenyeres, bebenéz a faluba a cukrász, a csirkés, a zöldséges. Az alapvető cikkekért azért nem kell átutazni Babócsára, de az igazi mégis egy állandó üzlet lenne. Az a baj, hogy alig nyolcvan lelkes ez a község, többnyire idősek lakják. Ennyi vásárló pedig nem tud eltartani egy boltot. Hat nagy család él a faluban, jelentős mennyiségű árut igényelnek, de ők is inkább hitelbe vásárolnának, mint régen az áfész-boltban. Ezt egy vállalkozás nemigen bírja el. S így hiába ajánl támogatást az árukészlet feltöltéséhez az önkormányzat, hiába adna kedvezményeket — nem kell rezsit, bérleti díjat fizetni —, a legtöbben kétszer is meggondolják, hogy felcsapjanak boltosnak Rinyaújnépen. N. L. Füstös Gábor 24 éves fiatal, és a népművészet egyik leglátványosabb műfajának, a néptáncnak kötelezte el magát. A somo- gyudvarhelyi iskolában az idén kezdődött — szakkörben — a néptánc oktatása. A foglalkozásokat Füstös Gábor vezeti, így ismerkedtünk meg vele. SOMOGYUDVARHELY A nevét már azelőtt is hallottuk, hiszen a környéken részt vesz több néptánccsoport munkájában. Kíváncsiak lettünk erre az emberre, aki nagy energiával és lelkesedéssel végzi ezt a szép feladatot. Velünk is hamar megszerettette a néptáncot, és alig várjuk a következő órát. Kifaggattuk, hogy mikor és hogyan kezdett el táncolni, mik voltak a legnagyobb sikerei, nehézségei; milyen módon szeretteti meg a néptáncot a fiatalokkal, és milyen tervei vannak. Elmesélte: nyolcéves korában kezdte a táncot a berzencei hagyományőrző néptáncegyüttesben, Szőke József vezetése alatt. Rabul ejtette ez a művészet. Később már szólótáncosként is versenyzett, és nyert. Ezek a sikerek bátorították öt évvel ezelőtt, hogy megalakítsa Csurgón az Együd Árpád nevét viselő néptáncegyüttest. Művészeti vezetésével ez a csoport egyre nagyobb elismerést vivőit ki, és erre nagyon büszke. Füstös Gábor egyébként nem tartja magát híresnek, de mint mondta: „a környéken ismert emberpalánta vagyok”. Nehézségek is adódtak pályája folyamán, de ezekből is tanult, így előremozdították a munkáját. A kis táncos Berzencén tette meg az első lépéseit, ma már az együttes vezetője és koreográfusa. Büszke arra, hogy az idén felvették a Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógus szakára, és ezt sikeresen akarja elvégezni. Munkája szerves részének tekinti, hogy az emberekkel megismertesse és megszerettesse a népdalokat, a tánclépéseket, a népviseletet. Ebben segíti a lelkesedése, munkabírása. Arra a kérdésünkre, hogy ki az életrevaló, azt válaszolta: „Szerintem — naivan — minden ember, s különösen azok, akiknek vannak elképzeléseik, céljaik, és ezeket belátható időn belül véghez is viszik; úgy érzem, ők az életrevalók.” Neki ezt rendszeres próbára járással, kitartással és az adott feladat szeretetével sikerült elérnie. Szerinte ez az élet bármely területén igaz, de kemény munkával jár. Kívánjuk, hogy Füstöd Gábor kitűzött céljait elérje, és további sikereket kívánunk neki. A Somogyudvarhelyi Általános Iskola 5. osztályos tanulói: az „életrevalók ” * * ★ Kedves gyerekek! Várjuk falutok, városotok híres, érdekes embereit bemutató írásotokat. A terjedelem kettes sortávolsággal gépelt két oldalnál lehetőleg ne legyen hosszabb. A szerzőket megajándékozzuk. A borítékra írjátok rá: „A mi falunk (városunk) híres embere!” Bevásárlók Horvátországból Ki kerékpáron, ki autóbuszon jön Horvátországból az ünnepi nagybevásárlásra. Az utóbbi napokban rekordot döntött a forgalom a gólai határátkelőn: szerdán 8355 ember lépte át itt a határt. fotó: pölödskeiné Viszályok a vadászatért Botrányba fulladt a közgyűlés, ám ez már csak a hab volt a babócsai vadásztatás tortáján. A felek — ha akarnának — meg tudnának egyezni. Megegyezés helyett azonban legszívesebben az örök vadászmezőkre küldenék egymást. Babócsa A vadásztatás 1996-ban került át a helyi vadásztársaságtól a Határőr szövetkezethez. Néhány napja közgyűlést tartott a földtulajdonosok közössége, amelyről a szövetkezet vezetése és a velük egyetértő földtulajdonosok kivonultak. Akik viszont maradtak, megtartották a közgyűlést, elvették a szövetkezettől a vadászati jogot és visszaadták a vadász- társaságnak. Ezt a döntést elfogadta az FM-hivatal, s határozatában megvonta a vadászati jogot a babócsai Határőr mezőgazdasági szövetkezettől. A szövetkezet most fellebbez, s bírósághoz fordul. — Egy jogszerűtlen, nem legitim fórum hozott döntést, és a hivatal elfogadta. Természetes, hogy fellebbezzünk, és mind a fórumot, mind a hivatal döntését a bíróságon is megtámadjuk — mondta Toldi János, a szövetkezet elnöke. — A közgyűlést meg sem nyitottam, mert a regisztrációt nem' sikerült idejében befejezni. Egy meg nem nyitott közgyűlésen pedig nem lehet dönteni. Azt követően vonultunk ki — s rajtunk kívül még vagy ötvenen —, mikor olyan területek tulajdonjogát is megkérdőjelezték, amelyek évtizedek óta a szövetkezeté. Mindössze tizenöten maradtak bent. Ők tartották meg a fórumot, és meghozták a számukra kedvező határozatokat. Engem pedig leváltottak a tulajdonosok képviseletéről, és visszaadták a vadásztatást a társaságnak. Amíg a szövetkezeté a vadásztatás, annak haszna az itt élőknél, a szövetkezet tulajdonosainál marad. Ha visszakerül a vadásztársasághoz, ez a haszon egy szűk körhöz kerül, amelyből sokan nem is idevalósiak — mondta az elnök. — A vadásztatásból egy sor előnye származott az ittenieknek, például vissza tudtuk kapcsolni a művelésbe a rinyaújnépi és aracsi gyengén termő területeket. A szövetkezetiek szerint az összes tulajdonos 39,5 százaléka szavazta meg a váltást, így ez semmiképp nem fogadható el a többség akarataként. Törvénysértések során át jutottak idáig - állítják. Báty Erzsébet, FVM-államtitkári referens azonban 62 százalékos részvételi arányról s így jogszerűen megtartott közgyűlésről beszélt. A törvénysértéseket illetően is más a véleménye. — Nem most, hanem két éve követtek el törvénytelenséget azzal, hogy az előhaszonbérleti jogot nem kínálták fel a vadásztársaságnak — mondta kérdésünkre. — Ezt a törvénysértő állapotot kell most helyreállítani. Hogy 1996-óta miért nem élt a társaság az előhaszonbérleti jogával? Az államtitkári referens szerint ennek számtalan oka lehet, például a tájékozatlanság. Ettől függetlenül ma is megvan a társaságnak ez a lehetősége, hiszen a jog szerint öt évig nem évül el. Ebben a riportban szerettük volna megszólaltatni Péter Istvánt, a vadásztársaság elnökét is. Nem élt a lehetőséggel, mondván: kilenc nap múlva jár le a fellebbezési határidő, azt még kivárja. Nagy László Őrzik a pincét a tolvajoktól Nemsokára szabadulnak a kerékhegyi pincék fosztogatói, de felkészülten várják őket a bélavári faluőrök. Bélavár Gyakrabban járőröznek, és tervezik a falu külterületeinek rendszeres figyelését is. Mindehhez azonban jó néhány ember kell; szerencsére egyre többen vállalják ezt a munkát. Több kerékhegyi gazda is szívesen beáll a faluőrségbe, csakhogy nagyobb biztonságban tudja pincéjét. A csoport a rendőrséggel együttműködve dolgozik, s a rendőr munkájának a támogatásáról is hamarosan döntenek az érintett önkormányzatok.
