Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

Feljavítja a konyha­nyelvet Nagy Klára fonyódi német nyelvsza­kos tanárnő úgy döntött, hogy az eddi­ginél hathatósabb segítséget nyújt a szoba kiadóknak, vendéglősöknek konyhanyelvük feljavítására. Szomorú tapasztalatokat gyűjtött ugyanis a tó­parti német nyelvhasználatról. A vendégek kedvében járunk azzal is, hogy anyanyelvükön szólítjuk meg őket. Holott ezt talán nem is igényelnék. Ráadásul bizo­nyára jót nevetnek, hogy még a közutak mellett felállított tájékoztató táblákon is ta­lálnak hibás szövegeket. A fiatal tanárnőhöz gyakran fordulnak a diákjai, segítsen már lefordítani a Németor­szágból jött levelet: mikorra várják és mivel a vendégeket? Speciális nyelvoktatást szer­vez kis csoportokban a kereskedőknek és vendéglátóknak, valamint a szoba kiadók­nak. Nyaranta idegenvezetőként segítő őket, jól tudja tehát, milyen kötelezettsége­ket rónak rájuk a legfrissebb jogszabályok. Például illik az étteremben több nyelvű, íz­léses étlapot kitenni az asztalokra és egyál­talán jól láthatóan tájékoztatni a betérőket. Ezeket a menükártyákat is szívesen meg­csinálja, garantáltan helyes írással. Mind­emellett egyre több német honfoglalóval ta­lálkozik a Balatonnál, illetve a környező te­lepüléseken, akik szépen tatarozott házuk­ban az év jelentős részét itt töltik. Nem ne­héz kitalálni, hogy németül tanulnának, amire eztán adódik alkalom. Talán éppen ők szoktatnak le minket az utcákat elárasz­tó zimmer frei- özönről. Hiszen szeretik böngészni, megismerni annak az ország­nak a nyelvét, amelyet az üdülésre vagy a második otthon alapítására kiszemeltek. Azért továbbra sem árt, ha szépen beszé­lünk velük. G. M. FOTÓ: LANG RÓBERT eufórikus állapotba ke­rülnek. Jemenben a rendőrtől az egyetemi tanárig, a csadort viselő nőkig, mindenki ezt rágja. Hozzá tartozik a társasági élethez. A fér­fiak kat-gyűléseken múlatják az időt. Azt mondják: „ este fölépít­jük a házunkat, más­nap reggel eltűnik a ház.” Bár nincs mellék­hatása és függőséget sem okoz, nem tudtam vele megbarátkozni. Is­tencsapásnak tartom, mert a hatalmas zöldel­lő földeken élelmiszer­növényeket is ter­meszthetnének. Bará­tom emiatt irónikusan csak katországnak ne­vezi hazáját. — Mivel lett több Je­men után? — Megtanultam be­csülni a magyar egész­ségügyet. Ehhez Je­menbe kellett elmenni. Meg kellett tapasztalni a higiéné, a társada­lombiztosítás, a techni­ka, a közegészségügy hiányát. Azt, hogy ren­geteg a fertőző tébécés, a maláriás, leprás be­teg, akiket senki sem gyógyít. Csak néhá- nyan engedhetik meg maguknak, hogy kül­földi, speciális kliniká­kon operáltassák tüdő­daganatukat. Bizton­ságérzetet ad, hogy itt­hon magasan képzett, megbízható ápolók és személyzet vesz körül. Utazásunkkal egyben újabb kollégák tanul- mányútját is előkészí­tettük. Mindezt több önzetlen támogatónak — a megyei közgyűlés elnökének és egészség- ügyi bizottságának, Ka­posvár polgármester­ének, a Fiat Budainak, a Renault Törekesnak, az OTP-nek, a Glaxo Welcame-nak, a Kapos- plastnak, a Roche Ma­gyarország Kft-nek, a Richter referencia-pati­kának és a Hungária Biztosítónak — köszön­hetjük. Várnai Ágnes Betörték az iskolaablakot Tegnapra virradó éj­szaka ismeretlenek lá­togatták meg a kiüti ál­talános iskolát. A be­tört ablakok láttán a pedagógusok riasztot­ták a siófoki rendőrö­ket. Az ismeretlen tet­tesek úgy tűnik, „csak” rongálni jöttek, mert az intézményből nem tűnt el semmi. Az alacsony, vékony, kedves mosolyú Mo­hammed Nasher Saif, hat évig mesélt egy cso­dálatos, távoli ország­ról orvostanhallgató barátjának, szobatárás­nak, Vincze Károlynak. A Balaton-parton neve­lődött fiatalember kép­zeletét fölgyújtotta az ismeretlen, színes vi­lág. Évtizedekig dédel­gette magában az ál­mot: egyszer talán eljut Jemenbe, a keleti átme­nő kereskedelem, a pi­káns fűszerek, a töm­jén és illatos mirha, a sajátos aromájú Mokka kávé hazájába. Ahol hajnalban a müezzin hangjára ébrednek az ősi városok, s a nők tal­pig fekete csadorban, a férfiak pedig a női háló­ingekre emlékeztető, földet söprő zennában mondják az idegennek: salem alekum. Dr. Vincze Károly, a Kaposi Mór megyei Kórház mellkasse­bészetének osztályve­zető főorvosa most, egy nemrégiben kiala­kított munkakapcsolat révén léphetett Szanaa repülőterére, s jemeni földre. A vendéglátója dr. Alim A. Malek, a je­meni főváros egyik ma­gánklinikájának veze­tője, dr. Máskát Judit aneszteziológus főor­vossal és dr. Ferenczy József plasztikai se­bésszel együtt fogadta őt. — Még él, de már kis­sé halványult az a meg­különböztetett munka- kapcsolat, mely a két ország orvosait egy­máshoz fűzte — mond­ta a főorvos. — Nemré­giben még a magyar or­vosegyetemeken ké­pezték a jemeni dokto­rok egyötödét, azaz minden ötödik orvos nálunk kapott diplo­mát. A két országrész egyesítése után azon­ban a volt fővárosban Adenben, és a jelenle­giben is létesült orvos- egyetem. A külföldre igyekvő medikusok pe­dig — elsősorban anya­gi okok miatt — inkább a nagy nyugati campu- sokon tanulnak. Ennek ellenére rendkívüli megbecsülésnek ör- vendtünk, mert szak­mai felkészültségünk­kel a posztgraduális képzésben segítettük őket. Fölmértük annak a lehetőségét is, hogy a kaposvári kórház mennyire lesz alkalmas szakmai továbbképzé­sükre. A kint töltött két hét alatt több sikeres műtétet hajtottunk vég­re. Jemenben gyakori az epe és a vesekőbe­tegség, mely elsősor­ban az étkezési szoká­sok és a nagy száraz­ság, elégtelen folyadék­fogyasztás miatt alakul ki. De sokan igénylik a szépészeti műtéteket is. Asszonyok, kik fér­jüknek szeretnének megfelelni. — Köztudott, hogy Sába királynő egykori hazájában a idegenek előtt nem vethetik le csadorukat a nők. Az orvos kivétel ez alól? — Mindenképpen. Különös tisztelet, biza­lom vett körül bennün­ket. Nem véletlen, hogy „tabib” szavuk barátot és orvost egy­aránt jelent. Hálájuk zavarba ejtő: szapora kézcsókkal fejezik ki. Ezért a hölgyek — ter­mészetesen a családjuk jelenlétében — teljesen levetkőzhettek előt­tünk. — A férfi szemek kandi tekintetétől óvott asszonyokat nem za­varta meztelenségük? — Nem. Plasztikai sebés^ kollégámmal úgy vettük észre: él­vezték, sőt ki is hasz­nálták a helyzetet. Jöt­tek, hogy átformáztas- sák testüket. Még a ko­rosodó asszonyok sem riadtak vissza meg­ereszkedett hasuk föl- varratásától. A nők, mindenhol nők. Még a csadorban is. Jemeni asszonyok színes népviseletben DR. VINCZE KÁROLY FELVÉTELE — A magasan kép­zett, értelmiségi fehér­cselédek is talpig feketé­ben mutatkoznak? — Az egyetemista lá­nyokat csak abban lát­tuk. A klinikánkon pe­dig mindössze egyetlen nő, egy etióp műtősnő. Legtöbbször akkor je­lent meg —, természete­sen csadorban — ami­kor már mindent előké­szítettünk a beavatko­záshoz. Ha nincs egy kis hazai segítség, nem tudom mit kezdhet­tünk volna a beteggel. A magánklinikán ugyanis szinte ismeret­len a szakképzett ápo­ló. Ilyen képzés nincs is Jemenben. Mint ahogy társadalombizto­sítás sincs. — E szerint csak ki­váltságosok gyógyíttat- hatják magukat? — Szó sincs róla. A családi, familiáris ösz- szetartozás nagyon erős. Ha baj van meg­beszélik az orvossal mennyibe kerül a mű­tét, majd összedobják a szükséges pénzt, s kez­dődhet az operáció. A család természetesen mindenütt jelen van, a háromágyas szobákban csak egy fekvőhely a betegé. Ők ápolják, gondozzák az elesettet. A törzsi törvények olyan erősek, hogy sé­relem esetén akár a köztársaság törvényét is kikezdik, s a fegyve­res megtorlástól sem ri­adnak vissza. — Ezt hallva gondo­lom, nem örült volna egy sikertelen műtét­nek... — Az orvos iránti bi­zalom a családtag el­vesztésének lehetősé­gét is magába foglalja. Allah adta, Allah elvet­te — mondják és béké­ben távoznak. Sajnos ez a bizalom gyöngül, mióta egyesek hasznot próbálnak húzni a je­meniek jóhiszeműsé­géből. — A tradícióit őrző iszlám világban még nyoma sincs a nyugati civilizációnak? — Szanaa-ban, az imamok uralma alatt formálódott városban már megjelentek a mul­tinacionális cégek. Márkás nyugati kocsik száguldoznak az utcá­kon. A kreszt nem is­merik, ennek ellenére kevés a baleset. Ameri­ka a Pepsi Cola képé­ben, az angol biroda­lom szelleme pedig az arab hirdetőtáblák mel­lett lévő, angol nyelvű reklámokban él tovább. Rengeteg a külföldi gyógyszer, sok a pati­ka. Szanaa-ban már Viagrát és fogamzásgát­lót is lehet kapni. A fér­fiak viseletében pedig a zennára húzott, színes, legújabb divat szerinti A magyar sebész barátjá­val, Mohammeddel zakók jelzik a nyugati kultúra betörését. — Miből élnek, hol dolgoznak az emberek? — Ez számomra is rejtély maradt. Adnak és vesznek. Megélnek. Egyébként talán még a magyaroknál is ven­dégszeretőbbek. Gyak­ran voltunk hivatalosak a klinika vezetőjének otthonába. A speciális, pikáns, Európában alig ismert fűszerekkel ké­szített, sertéshús és al­kohol mentes ételeik igazi csemegék. — Alkoholt, kábító­szert tilos fogyasztani­uk. Be is tartják? — Nem mindenhol. Amikor este tízkor a 30 fokos, páradús hőség­ben kiszálltunk a repü­lőgépből, megittunk volna egy hideg sört. Mohammed barátom térült-fordult és megje­lent egy szatyor dobo­zos itallal. Szonda azonban nincs, így tet­ten sem érhetik az alko­holfogyasztót. S a sző­lőt sem bornak, hanem mazsolának, ételízesí­tőnek termesztik. Van azonban egy fagyaihoz hasonló cserjéjük, ami télvíz idején — náluk ilyenkor is 30 fokos hő­ség van nappal — zöl- dell mindenütt. Kai­nak hívják. Ezt rágcsál­ják, pofazacskójukba halmozzák, majd 1-2 óra múlva kellemes, QqwqOíI Dr. Vincze Károly mellkassebész Közeliül 1998. december 13. Negyedik oldal /ÜMJjB A Tabi Téglagyár évvég! ajánlata: B-30-ás falazóblokk 47 Ft/db Kisméretű tömör 24 Ft/db Kettősméretű 33 Ft/db Magasított lyukacsos 28 Ft/db Áraink az áfát és a csomagolást is tartalmazzák. Az 1999-es évre szükséges tégláját már most megrendelheti! A tárolás díjmentes. • Tel.: 84/310-015 * Í9640! Kulcspénzzel kacérkodnak Másfél éve működik újra a gá- losfai Kastély Szálló, ám fiatal tulajdonosainak okozott már nehéz napokat néhány ven-' dég. Subosits Lívia szálloda- igazgatótól megtudtuk: a kö­zelmúltban két alkalommal német szállóvendégek, egy­szer meg magyarok távoztak fizetés nélkül - több mint százezer forintos kiegyenlítet­len számlát maguk mögött hagyva. A német biztosító nem reagált feljelentésükre. A ma­gyar rendőrök ráakadtak a re­nitens vendégekre, és csalás vétsége miatt indítottak eljá­rást ellenük. Az alföldi elköve­tők megbánták bűnüket, s a hatóság arról tájékoztatta a szállodaigazgatót: mivel tet­tüknek „a társadalomra tett ve­szélyessége csekély volt”, megrovásban részesítették őket, és felhívták figyelmüket: tartózkodjanak a jövőben bűn- cselekmény elkövetésétől. A Kastély Szálló üzemeltetői lenyelték a békát - és a kárt - de jövőre - bár még idehaza nem általános - kulcspénzt kérnek, azaz előre fizettetnek a vendéggel. L. S.

Next

/
Thumbnails
Contents