Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-10 / 289. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. december 10., csütörtök Gazdaság 13 A jövő az árutermelő családi gazdaságoké A kisbirtok legyőzi a nagyot A magyar mezőgazdaság fejlődésének egyik kulcskérdése az üzemi birtokszerkezet. A további föidkoncentráció megakadályozása érdekében haladéktalanul állami ellenőrzés alá kell vonni a termőföld for- galmát - derül ki egyebek mellett a Környezet- tudományi Központ most publikált tanulmányából. Az agrárium fejlődésének lehetőségeit kutató szakemberek szerint a mezőgazdaságban jelenlévő problémák döntő része az üzemi struktúrákra, a nagyüzemek dominanciájára vezethető visz- sza. Az egyoldalú termelési szerkezetnek tulajdonítják azt is, hogy az ágazat a mai napig sem tudott lényegesen elmozdulni az 1993. évi mélypontról. Főként az okoz gondot, hogy a kárpótlás és a vagyonnevesítés során a földek jelentős hányadánál a tényleges helyett csupán „kvázi privatizációra” került sor. Az igényjogosultak nem a ténylegesen kimért földhöz, hanem csak részaránytulajdonhoz jutottak. A magánosításnak ez a formája - mutatnak rá a dokumentum készítői - lehetővé tette, hogy a volt szövetkezetek és állami gazdaságok menedzsmentje jelképes összegekért hozzájuthasson ezekhez a kvázi magántulajdonban lévő birtokokhoz. Ennek tulajdonítható, hogy Magyarországon jelenleg a termőföldnek mintegy felével (47 százalékával) egy szűk csoport rendelkezik, amely azt bérmunkában művelteti. A tulajdonjog és a használat szétválása miatt nincs meg a közvetlen érdekeltség a föld fenntartható használatára. A termőföld további, közel negyven százalékát - sokszor egyetlen megélhetési forrásként - az elaprózott törpe- és kisgazdaságok művelik saját szükségletük kielégítésére. Az árutermelésre berendezkedett - a földterület alig több mint tíz százalékát birtokló - középméretű gazdaságokban adottak egy család megélhetésének a feltételei, biztosítható a megfelelő szakértelem. Ez a középüzem méretű szektor lehetne a mezőgazdaság modernizációjának a hordozója, ha kibontakozásuk folyamata nem szakadt volna meg az előző kormány „szektorsemlegessége”, valójában a nagyüzemek burkolt vagy nyílt támogatása következtében. A szakértők véleménye szerint hathatós kormányzati intézkedések hiányában félő, hogy ezek a családi vállalkozások további lemorzsolódásnak lesznek kitéve, ami meghiúsíthatja az Európai Unióval konform birtokstruktúrák kialakítását. Panaszok - polgári Az idén elfogadott fogyasztóvédelmi törvény előírja, hogy januárig létre kell hozni az úgynevezett békéltető testületeket. A határidő sürgeti a gazdasági kamarákat, az ő feladatuk a testületek felállítása, ám egyelőre csak az egyeztetések folynak. A békéltető testületek felállításának az a célja, hogy a „panaszos” fogyasztó igényérvényesítési lehetősége egyszerűsödjön, a vitázó felek hamarabb egyezségre jussanak - mondja Vándor Béla, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi igazgatója. A változást az indokolja, hogy az utóbbi időben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség egyre több esetben kényszerült bírósághoz fordulni a vevők érdekében. Elejét lehetne venni a peres hercehurcának, ha a gyártók és a forgalmazók hajlandóak volnának elismerni a vitás ügyekben egy közbenjáró testület illetékességét. A „sértetteknek” panaszuk elbíráláshoz 1000 forintot kellene befizetniük a testületnek. A törvény szerint azonban csak abban az esetben érvényesíthető a békéltetők által hozott döntés, ha a gazdálkodó szervezetek - a gyártók, a forgalmazók és a szolgáltatók - előzetesen nyilatkozatot tesznek annak elfogadásáról. Kőszeg Erzsébet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség osztályvezetője biztos abban, hogy a szakértőkből álló békéltető testület elismertséget fog szerezni, ajánlásaikat és kötelezvényeiket elfogadják a termelők is. Van erre már jó példa: Európa-szerte évtizedek óta sikeresen működik ez az intézmény. Egységes vélemény született az uniós csatlakozásról Új munkaadói szervezet Régen volt Ilyen egységes a munkaadói oldal, mint most, amikor az Európai Unió nagyköveteivel találkozott. Ezúttal azonos véleményt fogalmazott meg a nyolc szervezetet tömörítő munkaadói oldal és az ezen kívül rekedt SZTRATOSZ - mondotta a találkozót követően Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Az uniós csatlakozás nemcsak a kormány és a diplomaták ügye, hanem a gazdasági élet minden egyes szereplőjéé is - hangsúlyozta David M. Daly, az EU magyarországi nagykövetségének tanácsosa. A találkozó rendkívül fontos volt az unió képviseletének számára, hiszen hasznos információkat szereztek arról, miként, milyen stratégiával fogják képviselni a munkaadók Magyarországot az egyesült Európában.- Kerültük a politikát. A magyar gazdaság és a csatlakozás alapvető kérdései keper előtt A békéltető testületek felállítása a törvény szerint a gazdasági kamarák feladata, amelyeknek együtt kell működniük a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel. Ma még számos kérdés eldöntetlen, többek között az anyagi források, s azt sem sikerült tisztázni, hogy minden megyei gazdasági kamaránál önállóan, vagy összevontan, regionális szinten működtessék a testületeket. A döntést alapvetően a központi finanszírozás mértéke szabja majd meg. A fővárosi testület várhatóan 30 tagú lesz, a megyeiek létszáma 20 alatti. Eddig a megyei kamarák felénél készült el a testületi névlista. Amennyiben a pénzügyi kérdéseket sikerül megnyugtatóan rendezni a Gazdasági Minisztériummal - mondja Vándor -, januárban felállhatnak a békéltető testületek. Cs. J. rültek terítékre - összegezte a találkozót a MGYOSZ elnöke. Székely Péter, a most megalakult Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) nevű szervezet elnöke lapunk kérdésére elmondta:- A nagyköveteket elsősorban a munkaadók közötti jó összhang és az egységes fellépés igénye, annak megteremtésének lehetősége érdekelte. Hangsúlyozták, hogy a kamaráknak is szerepet kell szánni ebben a folyamatban. Hírek Eltúlzottak az olcsó keleteurópai munkaerővel kapcsolatos európai uniós félelmek - jelentette ki tegnap Győrött Őry Csaba, a szociális tárca politikai államtitkára. A hazai felmérések arra utalnak, hogy az emberek szívesebben dolgoznak ott, ahol élnek, még magasabb bérért sem költöznek máshová. Az EFTA-tagországok erőteljesen védik agrárgazdaságukat, viszont ha a kétoldalú tárgyalások eredményre vezetnek, az a magyar agrári- umnak komoly exportnövekedést jelenthet - mondta Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A magyar fél a többi között a baromfi, a nemes húsrészek, a gabonafélék, a zöldség és a bor kivitelét kívánja növelni Svájcba, Lich- tensteinbe, Norvégiába és Izlandra. Egyesül a jövő évben a Providencia Osztrák-Magyar és a Generali Budapest Biztosító Rt.,- jelentette be Pálvöl- gyi Mátyás, a Providencia vezérigazgatója. A két biztosítónak most együttesen 18,2 százalékos a piaci részesedése. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 360,25 Francia frank 38,91 Japán jen (100) 183,72 Német márka 130,47 Olasz líra (1000) 131,76 Osztrák schilling 18,55 Svájci frank 159,99 USA-dollár 217,49 ECU 255,86 Kaposvárott eddig csak a hangunkkal találkozhatott.
