Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-09 / 288. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. december 9., szerda Belpolitika 7 Ma kezdődik a vita az adórendőrség felállításáról Politikai illik, nem illik Attól még, hogy a parlamenti ellenzék szavazás előtt kivonul a plenáris ülésről, az Országgyűlés dönthet, a munka tovább folyhat. így jogilag megállja a helyét a kormányfő kijelentése, miszerint a parlament ellenzék nélkül is működik - fejtette ki véleményét Takács Albert alkotmányjogász. Budapest Az Államigazgatási Főiskola tanára ugyanakkor úgy véli: a demokratikus parlamenti já-' tékszabályok mintegy „elvárják” a mindenkori hatalmi pozícióban lévőktől, hogy az ellenzékkel való együttműködés érdekében keressék a kompromisszumos megoldásokat. Ha jogilag lehetséges is, politikailag nem „illik” olyan helyzetet teremteni, amelyben az ellenzék funkció nélkül marad. A kétharmados törvények alkotmányban történő szabályozása is az ellenzék és a kormány (pártok) pozícióinak kiegyenlítését célozza. Mindemellett a fejlett nyugati demokráciákban nem ismertek azok a törvények, amelyek elfogadásához a képviselők kétharmadának igenlő szavazatára volna szükség. A hagyományos parlamenti demokráciák az ellenzék számára más eszközöket biztosítanak ahhoz, hogy a demokratikus játék- szabályok ne sérüljenek. Ilyen például a népszavazás intézménye, az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök mindenki által tiszteletben tartott végső döntése. A kétharmados törvények megfogalmazása és alkotmányban való rögzítése a rendszerváltó parlamentek sajátja - állítja az alkotmány- jogász. Magyarországon az ilyen törvények száma 1990 óta fokozatosan csökken, amit mindenképpen indokot az a követelmény, hogy a parlamentnek működnie kell, a törvényalkotás folyamata nem állhat le akkor sem, ha netán az ellenzék és a kormányzati oldal közötti viszony eldurvul. A közelmúlt egyik dilemmája, hogy vajon az ellenzék hozzájárulása nélkül is létre- hozható-e az adórendőrség vagy sem. Az alkotmányjogász szerint az alkotmány részletesen felsorolja a kétharmados törvények körét, s e listán nem szerepel az adó- rendőrség felállításáról szóló jogszabály. Formálisan tehát semmi akadálya annak, hogy azt - akár az ellenzék nélkül is - megszavazzák a kormánypártok. Tulajdonképpen ezzel érvel a Fidesz frakciója és az APEH elnökhelyettese, Kántor Tibor is, amikor arra emlékeztet, hogy az adónyomozók most ugyanolyan jogokat kapnának, mint legutóbb a vám- és pénzügyőrség - anélkül, hogy szükség lett volna kétharmados törvény módosítására. Takács Albert szerint a kétharmados törvények kijátszása, a törvényjavaslatok szétszabdalt módon való megszavaztatása alkotmány- ellenes, és csak elmérgesíti a helyzetet. Horváth Magdolna Elfogadott sarokszámok Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján szavaztak a képviselők az ország jövő évi költségvetéséhez benyújtott több mint 600 módosító javaslatról, a többi között az úgynevezett sarokszámokról. Budapest Változatlan maradt, hogy a személyi jövedelemadónak 40 százaléka illeti meg a helyi önkormányzatokat, 15 százalék marad helyben. Új elem viszont, hogy a központi költségvetés általános tartalékának növelését a helyi önkormányzatok esetében az átengedett személyi jövedelemadó terhére kell végrehajtani. A szociális ellátások alapjául szolgáló összeg január 1- jétől 15 300 forint lesz. A bíróságoknak 450 millió forint többlettámogatást szavaztak meg a képviselők, de kikötötték: ez az összeg kizárólag az elsőfokú bíróságok megerősítésére használható fel. A jövő évi költségvetésről szóló törvény sajátos módon megváltoztatja az idei költségvetést is, mert az állam még ebben a hónapban 182 milliárdot juttat a Postabanknak és az APV Rt.-nek. Utóbbi tartalékát azért növelik, hogy legyen miből kifizetni a gázközmű- vekkel kapcsolatos önkormányzati igényeket. A kormánypárti többség elvonta a Politikatörténeti Alapítvány 50 milliós támogatását és többletként a Magyarok Világszövetségének adta. Az 1956-os Közalapítvány támogatását 67 millióval csökkentették és ezt az ösz- szeget többletként juttatták huszadik századi történelmi kutatásokra. Tegnap az APEH is hozzájutott 1,5 milliárd többlethez számítás- technikai fejlesztésekre. A Nemzeti Kulturális Alap munkáját jogutódja, a Nemzeti Kulturális Alap-program folytatja. A televízió üzemben tartási díja 1999. január 1-jétől havi 530-ról 640 forintra emelkedik. Január 1- jén nem kezdik meg működésüket a táblabíróságok. Az Országgyűlés tegnap módosította a vadászati törvényt és elfogadta a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági letelepedéséről szóló törvényjavaslatot is. S. Á. Újabb megállapodás Tegnap a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországi Református Egyház vezetőivel írt alá megállapodást a járadékfizetésről. Az egyezményt az egyház képviseletében Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke, valamint Kálmán Attila világi elnök látta el kézjegyével. fotó: feb/kallus györgy Az egyszázalékos energiaár-emelés csak kacsa Perelnek a szolgáltatók Újabb tárgyalás Bősről Annak ellenére sem szakítottuk meg érdemi tárgyalásainkat az energiaszolgáltatókkal, hogy peres úton kívánják saját árérdekeiket érvényesíteni - mondta Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, aki „kacsának” nevezte a januári egyszázalékos emelésről felröppent híreket. Budapest A főigazgató szerint az említett árfelülvizsgálati kérelemnek valóban lehet 1-2 százalékos kihatása, ez azonban nem azonos az 1999. évi energiaár-emeléssel. Nem is volna értelme ilyen csekély mértékű korrekciónak, hiszen többe kerülne a leves, mint a hús - tette hozzá, de hogy mekkora drágulásra kell felkészülnie a lakosságnak, arról még nem tudott érdemi információkkal szolgálni. Mint mondta, legutóbb augusztus elsején módosultak a tarifák, majd miután októberben elmaradt a korábban beígért újabb emelés, újragondolták az energiapolitikát. A szakminiszter még ebben a hónapban dönthet arról, hogy mennyivel kell többet fizetnünk jövőre az energiáért. T. M. Hétfőn nyújtották át a hágai Nemzetközi Bíróságnak a magyar külügyminisztérium hivatalos válaszát a szlovák kormány szeptember 3-án megküldött beadványára, amely a magyar felet okolja a megegyezés késleltetéséért. Ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak Szénási György, a Hágában tárgyaló magyar delegáció vezetője. HÁGA A szlovák kormány kiegészítő ítélet megfogalmazását kérte szeptemberben a hágai bíróságtól, mivel úgy ítélte meg, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre a Bős-Nagymaros perben született ítélet végrehajtásáról. Az erre válaszként született magyar beadvány kizárólag a szlovák dokumentum elfogadhatóságával foglalkozik. Eszerint a szlovák beadvány nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a magyar delegáció az 1993. évi külön megállapodásban rögzített, álláspontunk szerint a bíróságnak ezt a beadványt el kell utasítania. Gesztust gyakorolva válaszlevelünket Pozsonynak is átadtuk december 7-én, hogy annak tartalmával már 11-én tisztában legyen, amikorra mindkét felet beidézte a bíróság. A testület ezen a tárgyaláson azt tisztázza: milyen elképzelései vannak a pereskedőknek a folytatásról. Érdemi vitára nem kerülhet sor. A bíróság programja zsúfolt, belátható időn belül a kérdéssel nem tud foglalkozni. Fenntartjuk viszont jogunkat: ha a kétoldalú tárgyalásokon az ítélet végrehajtásáról nem sikerül megállapodnunk, Magyarország is bírósághoz fordul, s mi is megfogalmazzuk saját kérdéseinket az ítélet értelmezésével kapcsolatban. Hírek Politikai nyilatkozat Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulója alkalmából politikai nyilatkozatot hozott az Országgyűlés, egyhangú szavazással. Ebben a testület felszólítja hazánk valamennyi állampolgárát és szervezetét az emberi jogi nyilatkozatban foglaltak tiszteletben tartására és következetes érvényesítésére. Új alapokon Eltökélt vagyok abban, hogy Magyarországon versenyképes, megfizetett, tisztességes megélhetést nyújtó, szilárd közigazgatást hozzunk létre - mondta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tegnap, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének kongresszusán. A miniszter intézkedéseket tart szükségesnek a szakma tekintélyének erősítése végett. Gyógyszerárak A külföldi gyógyszergyártók várják az egészségügyi miniszter javaslatát a jövő évi gyógyszerárakról, Gógl Árpád ugyanis megígérte, hogy a héten újabb találkozón tér vissza a kérdésre - nyilatkozta a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. A médicinakészítők legalább az inflációs árnövekedésre számítanak. Vasutasegyezség Újabb részmegállapodást kötöttek a munkaadó és a munkavállalók képviselői a Vasúti Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén. Eszerint a munkahelyüket önhibájukon kívül elvesztő munkavállalók átképzésére, valamint nyelv-, számítástechnikai és informatikai tanfolyamokra 250 millió forintot fordítanak. Falugazdász-hálózat A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium január 1-jétől kívánja működtetni a falugazdász-hálózatot, és azok a szakemberek, akik szívesen dolgoznának ebben a munkakörben, december 15-ig nyújthatják be pályázatukat a megyei földművelés- ügyi hivatalokhoz. Becsületbeli ügy Ötszáz forint befizetésére szolgáló postai utalványt kapnak a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyeket illetéktelenül elfoglaló személygépkocsik tulajdonosai a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületeinek Szövetségétől. A MEOSZ az autósok lelkiismeretére bízza, hogy befizetik-e a „büntetést”. A 80-as években indult és túlságosan színesre sikeredett Marad a négyosztályos gimnázium- Nehéz helyzetbe kerülne az oktatási miniszter - nyilatkozta nemrég egy szakmai beszélgetésen Pokorni Zoltán -, ha valamely szülőnek tanácsot kellene adnia, hogy a tavaszi jelentkezéskor négy- , hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba írassa a gyermekét. Sok érv szólhat mindegyik változat mellett, és ellene is. Mindenesetre, a jövő gimnáziumi oktatásának gerincét a hagyományos 4 osztályos középiskola adja majd meg. Sok szülő számára gond, hogy milyen gimnáziumot válasszon, melyik indítja nagyobb előnynyel, szélesebb körű és biztosabb tudással az egyetem, a főiskola felé a kisdiákot. A miniszter a nyolcvanas évek közepére tette az addig egyeduralkodó négy évfolyamos gimnáziumok mellett a hat és nyolc évfolyamos intézmények megjelenését. A középiskolák közös jellemzője, hogy az oktatás célját azonosan határozzák meg, de az érettségire, a továbbtanulásra való felkészítés kezdetét, az iskola-, lényegében a pályaválasztást túlságosan koránra teszik. A színvonal hullámzó, és gyakran az oktatás módszerei sem alkalmazkodnak az életkori sajátossághoz. Mindezt a tárca vezetői látják és fenntartással szemlélik, de nem fogalmazódott meg olyan szándék, hogy erőszakos beavatkozással „rendet vágjanak”. Ám nem szeretnék kizárólag a piacra vagy a divatra bízni az iskolaszerkezet alakulását. Az arányokon tud módosítani az oktatáspolitika a négyosztályos gimnáziumok javára, például tananyag-szabályozással, tantervvel. Á miniszter elképzelhetőnek tart olyan jogszabályt is, amely kötelezi az önkormányzatokat e hagyományos iskolák fenntartására, de talán a legjobban bevált - és pozitív - szabályozó eszköz a központi anyagi támogatás. Az iskolarendszer „helyreigazítása” valószínűleg lassú folyamat lesz, talán egy évtizedig is eltart. D. G. Vidám táncdélután A Magyar Állami Népi Együttes jótékonysági előadást tartott tegnap a Budai Vigadóban. A nézőtéren 320, a kárpátaljai és a magyarországi árvíz sújtotta területen élő gyermek foglalt helyet, többségüket különvonat hozta erre az alkalomra Budapestre, sokan pedig magyar családok vendégei. fotó: feb/körmendi imre
