Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-07 / 261. szám
SOMOGYI HÍRLAP 10 Interjú 1998. november Z, szombat A hűségért fizetett az Év embere Egyre nagyabb érdeklődést kelt az új műtéti eljárás, s külföldön is már legalább tíz országban alkalmazzák fotó: lang (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai testület az egész világon figyelemmel kíséri azokat a személyiségeket, akik egy- egy országban és nemzetközi viszonylatban is az átlagot meghaladó teljesítményt nyújtanak. Dr. Rozsos István az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó, új műtéti eljárásával és a társadalmi életben vállalt tevékenységével — elnöke a területi választási bizottságnak — nyerte el az Év embere megtisztelő címet. Dr. Rozsos István a Somogyi Hírlapnak azt mondta:- Szerepet játszhatott a döntésben az IFOR csapatokkal kialakított kapcsolatom is; a tábor orvosai többször asszisztáltak a műtéteimnél, ugyanakkor kre- dit-pontszerző előadást is tarthattam 30 amerikai kollégámnak. — Ez nagy elismerés, már csak azért is, mert köztudott, hogy az USA-ban nem honosítható a magyar orvosi diploma- Kellett is néhány hónapot vámom, amíg tájékozódtak a tudományos minősítésemről, s hogy miként szerepelek a nemzetközi szakirodalomban. A vendégkönyvi bejegyzések arról tanúskodnak: meg voltak elégedve a munkámmal. Áprilisban ismét érkeznek amerikai vendégek és 120 jelentkező áll sorban a világ minden részéről, hogy elsajátítsa az eljárást. Az oktatás szervezése nagy gond, de bízom abban, hogy a dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter vezetésével nemrégiben megalakult pécsi továbbképző központ segítségével ezt is megoldjuk. —Az orvostudományi egyetemeken része a tananyagnak az egynapos sebészet? — A szegedi, a debreceni és a budapesti egyetemen már oktatják. 1988-ban dr. Jakó Géza professzorral kezdtük kidolgozni a módszert. Egy lézermdkro- sebészeti eljáráson munkálkodtunk, amihez drága eszközök, operációs mikroszkóp kellett. Én egy gyorsabb, egyszerűbb módszer irányába kezdtem tapogatózni. Ehhez önfeltárós eszközökre és állatkísérletekre volt szükség, melyeket a Pannon Agrártudományi Egyetem kísérletes műtőjében végezhettem. Közel két évi kísérlet után, 1990-ben csináltam az első ilyen műtétet és egy évvel később számoltam be itthon az első eredményekről. Szerencsémre ugyanebben az évben kaptam meghívást a San Diego- ban és Bostonban rendezett sebészkongresszusokra. Itthon ugyanis nagy ellenkezést, kifogásokat, míg az USA-ban óriási érdeklődést váltott ki a módszerem. A magyarországi áttörés 1992-ben történt, amikor az Európai Sebész Társaság brüsszeli kongresszusán a barcelonai sebészprofesszor, Puis La Calle, aki egyben a társaság elnöke is volt, megtisztelt azzal, hogy az én előadásomon kívánt elnökölni. Ezen részt vettek a magyar sebészkollégák is. Puis La Calle nagyszerűnek és szemtelenül egyszerűnek találta a módszert, s nagy jövőt jósolt neki. Csak egytől tartott: félt, hogy a laparoszkópos eszközök eladásában érdekelt, nagy tőkével rendelkező mamutcégek mindenáron piacot keresnek és nehéz lesz velük fölvenni a versenyt. Szerencsére nem így történt. — Ki volt az első magyar kolléga aki hitt a módszerében és ki is próbálta azt? — Dr. Löké Miklós, a szolnoki MÁV-kórház igazgatója. Aztán fokozatosan a többiek is fölismerték a lényegét és egyre kevesebb támadás ért. Az ország 20 helyén dolgozó kollégáim mintegy hatezer sikeres műtétet végeztek, s külföldön legalább tíz országban operálnak már a módszeremmel. Ma is csak azok kifogásolják és mondanak róla negatív ítéletet, akik még nem látták a műtétet. — Kétezerhétszáz sikeres műtétet végzett. Melyik volt a legemlékezetesebb és miért? — Megjelent nálam egy úr, bemutatkozott és azt mondta: „Én voltam Baranyában a III/III- as ügyosztály vezetője. A rendszerváltás után kirúgtak az állásomból. Súlyos epekőbetegségem van. Önhöz jöttem bizalommal.” „Én 1956-ban a forradalmi zászlóalj parancsnoka voltam” — válaszoltam. „Tudom” — felelt rá a beteg, lakonikus egyszerűséggel. — „Sőt ennél sokkal többet is tudok magáról.” Megtisztelőnek éreztem, hogy hozzám jött, mert biztos volt abban: én elsősorban orvos vagyok és mindenkit egyformán gyógyítok. Megoperáltam. — Az újító szellemű emberek miután elérték a céljukat újabbat tűznek maguk elé. — Ez a műtéti technika számos irányba, más műtétekre is kiterjeszthető. Most román nyelvre fordítják le a könyvemet, s már az angol változat megjelenését is sürgetik. Közben egyéb, fejlesztésre, megoldásra váró elképzeléseim is vannak. Többen — Jugoszláviából és Lengyelországból — is jelentkeztek, kérték a segítségemet a PhD fokozat megszerzéséhez, a műtéti technika elsajátításához. — Mi hajtja, hogy ne elégedjen meg a nagy elődök nyújtotta tapasztalatokkal, hanem valami mást, jobbat csináljon? — Ennek mélyen erednek a gyökerei. Elsősorban Szentá- gothay és Flerkó professzoroknak köszönhetem, hogy utat nyitottak a tudomány felé. Olyan szemléletet oltottak belém, mely lehetővé teszi, hogy észrevegyem a problémákat és valami módon meg is oldjam azokat. Nagyon szerencsés időszakban kaptam el ezt a „kórságot”. Arra ugyanis nincs biztosíték, hogy ha valaki föltalál valamit, azt a világ valamely részén már ne csinálják meg. Szerencsém volt, mert mindenki a laparoszkópos eljárás felé fordult, s én ennek az érdeklődésnek az „árnyékában”, az itthoni lassúság ellenére is az élen tudtam maradni. Időben is szerencsés volt a tudománnyal való találkozásom. Szépen ívelő egyetemi pályámat az 56-os események szakították meg. Szokásos panaszkodni az ötvenes évekre. Félve mondom ki: életem legcsodálatosabb időszaka volt az, mert olyan közösségből estem ki, amüyenre azóta sem leltem. 1961-ben kerültem Kaposvárra. Ugyancsak a szerencsének is köszönhetem, hogy dr. Jakó Géza professzor engem választott társául az állatkísérletes műtéteknél. — Harminchét éve él Kaposváron. Mi táplálja ezt a hűséget? — Megszerettem Kaposvárt. Végtelenül jólesett, hogy a hatvanas években, amikor még élesen támadtak 56 miatt, az egykori pártemberek is kiálltak mellettem. Ezt sosem felejtem el. Kaptam jó néhány hazai és külföldi meghívást, de azt mondtam: ha itt tanultam, végeztem a gyakorlatokat, akkor az itt élő embereknek kell visz- szaadnom az összegyűjtött tudást. — Ha visszatekint, mit csinált volna másként? — Sok mindent. Nagy veszteséget jelentett időben és a módszer elterjesztésében is, hogy ragaszkodtam hozzá: Magyar- országon, Kaposváron vigyem sikerre az eljárást. A menedzsmentet mindenképpen másként csináltam volna. — A nap egy tudós sebésznek is csak 24 órából áll Mennyi ide1 je marad a családra, barátaira? — A feleségem kénytelen tudomásul venni és elviselni ezt a leterhelést. Fájdalmasabb, hogy a baráti kapcsolatok ápolására sem jut elég időm. Ennek ellenére hétfőn esténként egy kedves társasággal leülök néhány órát tarokkozni, s olykor a hegyen is összejövünk baráti beszélgetésre. — A sebészek az élet legmélyebb bugyraiba halóinak. Az „anyagba leszálló” orvos hisz-e Istenben? — Hívő ember vagyok. Hitem elsősorban lelki nyugalmat, rendet biztonságot ad. Roppant fontos, hogy az ember lelkiismerete, lelke rendben legyen. Nem röstellem bevallani, hogy még ma is imádkozom a betegeimért. Az egy másik kérés, hogy ettől még nem gyógyultak meg. Fiatalabb koromban túl direkten vártam a segítséget. Ma már tudom: ez nem így működik. Az Istenben való hitemet és vallásos életformámat úgy próbálom a szakmára átfordítani, hogy tudom: a jó Istentől kaptam egy talentumot, és ahogy a Bibliában is írva van, ezzel kell gazdálkodnom. Miután az Úr ezt a hivatást jelölte ki a számomra, igyekszem tisztességgel és kellő alázattal szolgálni. Várnai Ágnes Az Apeh új igazgatója nem készül tisztáldozatokra Sakklépésben az adótáblákon Szulimán Gyula hobbija a sakk - ma is aktív játékos fotó: lang Róbert Szeptember óta új „főadószedője” van Somogy megyének. Szulimán Gyula 1984 óta dolgozik az adóhivatalnál, végigjárta a ranglétrát, volt ügyintéző, osztályvezető, majd ellenőrzési igazgatóhelyettes. Hobbija a sakk, ma is aktív játékos, de volt már Somogy megye sakkbajnoka is.- Szakértők szerint már a megnyitásnál eldőlhet egy-egy sakkjátszma sorsa. Ön hogyan nyitott Apeh-igazgató- ként?- A játékban az orosz megnyitás a kedvencem, és nemcsak azért, mert kevesen ismerik, hanem azért is, mert nyílt játék, ahol a király az egész mérkőzés folyamán állandó veszélyben van. Szeretném, ha ez a nyitottság a munkámra is jellemző lenne, a munkatársaimmal és az adózókkal szemben is.-Ha a királyok állandó veszélyben vannak, akkor a kockázat elég nagy.- A sakk nem a kockázatvállalásra hanem elsősorban az óvatosságra tanított meg. Előre számolni mindig minden változatban legalább négy-öt lépéssel, és csak ezután dönteni. Vezetőként, ez még nagyobb felelősség, mert ha sakkban rosszat húzok, legfeljebb veszítek, de ha itt hozok egy hibás döntést, az érintheti emberek sorsát is.- A sakk a kreatív emberek sportja. Egy megyei Apeh-igazgató mennyire lehet önálló? A törvények, a szabályok közt mennyire lehet „sakkozni”?- Végrehajtó szervezet vagyunk. A parlament által alkotott törvényeket, illetve a kormány rendeletéit nekünk végre kell hajtani, hajtatni. Ennek a módszereiben lehetnek döntéseink, de itt is szigorú szabályok között. A mi felelősségünk az, hogy a szabályokat a megyei sajátosságokhoz adaptáljuk, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsuk.- Ezek szerint az igazgatóságok között is vannak különbségek. Milyen mérőszámok alapján derül ki, hogy melyik megyében dolgozik jobban a hivatal?- A bonyolult összefüggések elemzése helyett „gondolom” annyi elég, hogy mi a költségvetés bevételi oldaláért felelünk, tehát a mutatószámaink is ebből következnek. Egyébként fájó pontunk ez, mert sajnos az elmúlt három-négy esztendőben a megyék közötti összevetésben nem valami jól szerepelt a csapatunk. Pedig a somogyi szakemberek tudásuk alapján nem erre hivatottak. Mindenkinek lehet egy-egy rossz éve, de ha valaki hosszú éveken át utolsó, annak már komoly oka van. Ezen mindenképpen szeretnénk változtatni.- Látja már azokat a húzásokat, amelyek segítségével ez javulhat?- A folyamatos évközi feladataink mellett készülnünk kell a jövőre, az adójogszabályok változására és a tervezett integrációkra egyaránt. Eközben rendezni kell az elmaradásainkat, például az iktatás területén. Meglehetősen sok bizonylat ugyanis nem került még rá a számítógépes hálózatra. Például a pénztárgépek adatnyilvántartó lapja, amiből ki lehet keresni, melyik pénztárgép kinek a nevén van. Számítógép nélkül pedig az irattárba ömlesztett adatokból kissé nehézkes előkeresni ellenőrzéskor. Ugyanez érvényes a szigorú számadású bizonylatokra, amikből az tudható, hogy ki melyik üzlettől mit vásárolt. A fiktív számlák korában ez is alapkövetelmény. Mára egyedül Somogy megyében maradt olyan osztály, ahol nem megoldott a központi iktatás. Mindez a napi munka mellett csak túlmunkában pótolható, de ha azt akarjuk, hogy jövőre előbbre kerüljünk a megyék közti rangsorban, akkor meg kell oldanunk.- Gondolom, a rangsor volt az oka - hogy maradjunk a sakknál - a vezéráldozatnak. De ön tervez-e tisztáldozatokat a győzelem reményében?- Ha egy csapatnak nem megy a játék, az edzőt vagy a szövetségi kapitányt váltják le elsőként. Ami a tisztáldozatot illeti, én szeretném minden vezetőtársam számára megadni a lehetőséget, hogy megmutathassa: tud annál többet is, mint amennyit eddig nyújtott. Csak ha ezzel nem tud élni, akkor szabad a változtatásra gondolnom.- Ön már bizonyára átlátja az adótörvény tervezett változásait. Meg tudna győzni arról, hogy jövőre kedvezőbb lesz az adózás?- Lesznek csoportok, amelyek nek kedvezőbb lesz, és lesznek, akiknek nem. A sajtóból értesülve, illetve az előzetes parlamenti vitákat figyelve úgy vettem észre, hogy az adóterhek nemigen változnak, egy-két századpontos eltérések lesznek a személyi jövedelemadók terén.- A legnagyobb változás várhatóan a társadalombiztosítással való fúzió, illetve a nyomozati jogkör lesz. Ez mit jelent megyén belül?- Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a társadalombiztosítás- és a megyei egészségbiztosítási pénztár járulékbeszedési részlege adóhatóságként működik. A kollégák maradnak ugyanott, ahol eddig voltak, ugyanazt csinálják, amit eddig, csak átfestjük a cégtáblát. Persze az új ismeretekkel nekünk is rendelkeznünk kell. A nyomozás nem a mi feladatunk lesz, nem is én, hanem az adóhivatal központjának adóügyi nyomozói igazgatósága irányítja majd közvetlenül a saját megyei ki- rendeltségeit. Ezek a megyei kirendeltségek 6-8 személyből állnak, és a Btk. 310. paragrafusában említett adócsalás és társadalombiztosítási csalás vizsgálatában lesz korlátlan és kizárólagos eljárási joguk. Ennek a célja az, hogy egy-egy adócsaló az észleléstől számítva minél előbb elnyerhesse méltó büntetését. És természetesen legyen bizonyíték is. A mi feladatunk lesz az, hogy őket megfelelő információkkal ellássuk.- Ellenőrzési igazgatóhelyettes volt, ismeri az adóeltitkolók minden várható húzását. Tud-e nekik mattot adni?- Remélem igen. Már csak azért is, mert eddig a törvény nagyjából úgy rendelkezett, hogy amit nem tilt, azt szabad. Most ez megfordult oly módon, hogy amit a törvény nem enged, az tilos. Ez mindenképpen segít bennünket, hogy az adókikerülőket megfogjuk.- A nyílt megnyitás után milyen hosszú partit tervez?- Ügyfélcentrikus és eredményes igazgatóságot szeretnék kialakítani. Olyat, ami egy későbbi uniós normaváltáshoz is gyorsan tud alkalmazkodni. Ez nem megy rövid idő alatt, de a parti hosszát ez esetben nem csak az én lépéseim határozzák meg. Varga Ottó
