Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-04 / 258. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. november 4., szerda Belpolitika 7 A 7 kevesebb, mint 1 Lapzártánk idején patthely­zet jellemezte az Érdek­egyeztető Tanácsban a jövő évi személyi jövedelemadó­tábláról, illetve az egyes la­kossági rétegek terhelhe­tőségéről folytatott vitát. A kormány a középosztály túlzott megadóztatására, a munkavállalók képviselői az alacsony jövedelműek „sanyargatására” hivat­kozva zárkózott el a másik fél adótáblájának elfoga­dásától. Budapest Az ÉT szociális partnerei pén­teken abban egyeztek meg, hogy a keddi plenáris ülésre a munkaadók és a munkaválla­lók a kormány szempontjait is figyelembe vevő személyi jövedelemadó-táblát dolgoz­nak ki. Tegnap délután a munkavállalói oldal soros el­nöke, Wittich Tamás nem is egy, hanem hét változatot ter­jesztett elő, ám a Varga Mi­hály pénzügyminisztériumi államtitkár vezette kormány- oldal egyiket sem tartotta el­fogadhatónak. Varga azzal érvelt, hogy a javaslatok nem az adóztatás lényegéből in­dulnak ki: a pénzt nem el­vonni, hanem otthagyni akar­ják, például a kabinet által támogatott adójóváírás mér­tékének megduplázásával. Ráadásul a hét variáns mind­egyike a kormányprogram­ban előtérbe helyezett kö­zéposztályra rakná a legna­gyobb adóterheket. A munkavállalói oldal vi­szont úgy vélte: miközben a középosztály pénzügyi érde­kei nem sérülnének, az ala­csony jövedelműeket és a pá­lyakezdőket jobb pozícióba juttatnák az általuk vázolt adótáblák. Egymilliárd a veszteség A kormányzat elkötelezte magát, fedezi a Postabank korábban felhalmozódott veszteségét, illetve hozzá­járul a bank feltőkésítésé­hez - jelentette ki Mada­rász László, a bank elnöke. Budapest Megfelel a valóságnak az a korábban napvilágot látott adat, miszerint a pénzintézet céltartalékhiánya meghaladja a Í10 milliárd forintot. Ennek ellenére nincs gond a műkö­désben, az ügyfeleket semmi­lyen kár nem érheti, a betéte­sek biztonságban tudhatják megtakarított pénzüket - kö­zölte Auth Henrik vezérigaz­gató. A pénzintézet első intéz­kedései között a portfóliótisz- títás szerepel. A meglévő portfolió veszteséget termel és mindaddig, amíg a bank mérlegében szerepel, a havi veszteség nem szorítható egymilliárd forint alá. A port- fóliótisztítást követően zárt­körű tőkeemeléssel az állam olyan nagyságrendű tőkét bocsát a Postabank rendelke­zésére, amellyel eséllyel in­dul jelenlegi piaci részesedé­sének megtartásáért, illetve a későbbiekben növelheti azt. A bank kisrészvényeseit kárpótolni szeretnék, de a nagyrészvényesek számít­hatnak arra, hogy értékpapír­jaik - a tőke felmorzsolódása miatt - elveszítik értéküket. Tucatnyi angol beteg A Nemzetközi Pető Intézet budapesti épülete 26 kol­légiumi szobával, 23 apartmannal, nyelvi labor- ral, szemináriumi helyisé­gekkel, és egy 87 fős elő­adóteremmel bővült. Budapest Az átépítés nyomán a moz­gássérült gyermekek gyógyí­tásában világraszóló eredmé­nyeket elért intézet alapterü­lete közel háromszorosára nőtt. A bővítésre és korszerű­sítésre szükség volt, hiszen a régi, szűk kereteket már rég kinőtték: túlságosan hosz- szúra nyúlt a felvétel előtti várakozási idő, s a sokszor távolról érkezett betegeket és szüleiket sem tudták elhe­lyezni. A kollégiumi szobák szá­mának növelésével 54 férő­hely létesült, a gyakorlóterü­let bővítése nyomán ugyan­akkor a kezelhető gyermekek létszáma is 50 fővel emel­kedhetett. Az intézet számí­tástechnikai felszerelésének, speciális bútorainak beszer­zésére 60 millió forintot for­dítottak. A beruházáshoz a magyar kormány 72 millió forinttal, a brit kormány pedig 1,75 mil­lió fonttal (körülbelül 700 millió forinttal) járult hozzá. Kétséges az ítélőtáblák sorsa A bírákat már kijelölték, egymilliárdot már elköltötték Orbán Viktor miniszter- elnök tegnap késő dél­után találkozott Solt Pál­lal, a Legfelsőbb Bíró­ság, és az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács első számú vezető­jével, valamint a három ítélőtábla és a megyei bíróságok elnökeivel. A bíróságok legfelsőbb szintű vezetőinek hédervári háromnapos munkaértekez­letén a kormányfő tájékozta­tást adott a hétfői rendkívüli kormányülés döntéséről, amely szerint 1999. január 1-jén nem kezdhetik meg működésüket az ítélőtáblák. Miközben az ellenzék poli­tikai indíttatású támadásként értékeli a kormány elhatáro­zását, a koalíció úgy véli: az ítélőtáblák felállítását nem készítették elő megfelelően, így most az igazságszolgálta­tás felgyorsítása érdekében sürgetőbb feladat a helyi és a megyei bíróságok munkafel­tételeinek javítása. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben kételyeinek adott hangot. Kijelentette: az az érv, miszerint az ítélőtáb­lák beindulása lassítaná a bí­róságok munkáját nem állja meg a helyét, éppen ellen­kezőleg, gyorsítaná a bírás­kodás jelenlegi folyamatát. Január 2-án akár már hatá­rozatokat is hozhatnának a munkára kész új fórumok, s azáltal, hogy 67 bíró átke­rülne új munkakörbe, az al­sóbb fokú bíróságokon újabb 67 státus keletkezne, tehát bővülne a kar. A Leg­felsőbb Bíróság is, az ítélő­táblák is egy időben foglal­kozhatnának az előttük fekvő ügyekkel, s ez alapo­san felgyorsítaná a folyama­tokat. A megyei bíróságok elnö­kei évente kétszer tartanak közös munkaértekezletet. A mostani tanácskozásnak a hédervári kastélyszálló ad otthont, ahol a harmadik napja tartó, ma befejeződő konferencián az ítélőtáblák sorsáról folytatott megbe­szélésen túl tárgyaltak a sajtó és az igazságszolgálta­tás kapcsolatáról, és a költ­ségvetés bírósági fejezeté­nek napirenden lévő elfoga­dása okán költségvetési kér­désekről is. Miközben hivatalos dön­tés még nem született az íté­lőtáblák felállításának elha­lasztásáról, a pécsi ítélőtábla megbízott elnöke a napok­ban nézi át a tanácselnöki és bírói állásokra október 30-ig beérkezett pályázatokat. így - a főváros és Szeged után - Pécsett is szinte minden fel­tétel adott ahhoz, hogy az eredeti terveknek megfele­lően, és az 1997. évi LXVI.törvény rendelkezése szerint a három ítélőtábla január elsején megkezd­hesse működését. A költ­ségvetésből több mint 1 mil­liárd forintot már elköltötték a táblák elhelyezésére. Jól sikerült a regionális nukleáris balesetelhárítási gyakorlat Minden sziréna megszólalt A sajtó és a lakosság tájékoztatását is szimulálták fotó: feb/diósi imre Magyarország az utóbbi években különféle nem­zetközi szervezetekhez csatlakozott, többek kö­zött a Nukleáris Energia Ügynökségéhez is. A nemzetközi szervezet nagy gondot fordít a nukleáris bal­esetelhárítás érdekében szükséges országok közötti együttműködésre, amelyet időszakonként megrendezett gyakorlatokkal is igyekszik tökéletesíteni. Egy sorozat keretében a nyugat-európai régió riadó­gyakorlatát 1996-ban Svájc, az észak-európai régióét 1997-ben Finnország ren­dezte meg 25-30 ország rész­vételével. Magyarország mindkét gyakorlaton részt vett, ezért a kelet-közép-eu- rópai régió gyakorlatának megszervezésére hazánk ka­pott felkérést. Az Inex-2 regionális gya­korlatra tegnap került sor a paksi atomerőműben „bekö­vetkezett”, feltételezett bal­esetre alapozva, amely - ha igazi lenne, komoly veszélyt jelentene a lakosság számára. Varga Péter ezredes, a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnokságának helyettes vezetője elmondta, hogy a gyakorlat törzsvezetés jel­legű, amelyben kizárólag a nukleáris balesetelhárítás­ban, a nemzetközi együttmű­ködésben és a döntés-előké­szítésben érintett szervezetek vesznek részt. HÍREK A kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít az október 18-ai kisebbségi választások­kal kapcsolatban hozzá be­érkezett panaszok alapján, erősítette meg Kaltenbach Jenő az Országgyűlés emberi jogi bizottságának tegnapi ülésén. A turizmus fejlesztésének 10 évre szóló programtervezete szerint az ágazat a jelenlegi 6 milliárdos támogatás helyett évente legalább 16 milliárd forinthoz jutna, mondta teg­nap Somogyi Zoltán helyet­tes államtitkár az Országos Idegenforgalmi Bizottság ülése után. A 2000-től induló program egyrészt EU-csatla- kozási támogatásból, más­részt állami forrásokból való­sulna meg. A helyi adókkal kapcsolatos képviselői módosító indítvá­nyokkal foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés gaz­dasági bizottsága. A kormány képviselője egyetértett azzal, hogy a telek teljes alapterüle­téből az épületnek nem mi­nősülő építménnyel lefedett telekrész fele mentesüljön az adó alól. Nem támogatta vi­szont azt, hogy az építési tila­lom alatt álló telek a tilalom ideje alatt adómentes legyen. A tervezett száz órával szemben eddig csak 50-70 órát tudott repülni az a ti­zenkét pilóta, akiknek azért növelték repülési óraszámát, mert Magyarország csatlako­zása után a NATO kötelékei­ben teljesíthetnek majd szol­gálatot - jelentette ki Ko- sitzky Attila altábornagy, a légierő parancsnoka kedden. Ismét gyűjt az Amerikai Ke­reskedelmi Kamara (Am- Cham) a hátrányos helyzetű gyermekek javára. Az immár hagyományosnak számító gyűjtés beérkező adománya­ival ezúttal a Magyar Égési Egyesületet és a Nógrád me­gyei Luciáivá óvodáját támo­gatják. A bérek befagyasztása, a minőségi bérpótlék egyhar- madra zsugorítása, és a telje­sen esetleges önkormányzati finanszírozás ellen a Pedagó­gusok Szakszervezete min­den törvényes eszközt igénybe vesz, jelentette ki Szöllősi Istvánná főtitkár. Magasabb kilométerdíj lenne az M3-ason a kormány elképzelései szerint. A jövő heti ülésén várhatóan a 6 fo­rintnál magasabb, de az áfá­val együtt 9 forintot meg nem haladó tarifa mellett dönt. Megkerült kard A fővárosi állatkert alapító igazgatója, Xantus János 136 éve kapta aján­dékba azt a kardot, amelyet tegnap Király Béla - akihez nemrég örökségként került - a kert jelenlegi főigazgatójának, Persényi Miklósnak adományozott. fotó: feb/diósi imre Malév: felhőtlen jövő felé Több milliárd forintos tő­keinjekció szükséges ah­hoz, hogy a Malév Rt. fel tudjon készülni az európai légitársaságok közötti versenyre - jelentette ki tegnap Pongrácz Antal, a Malév Rt. vezérigazgatója. Az unió liberalizációs poli­tikája komoly veszélyeket rejt magában a magyar lé­gitársaságra nézve... Budapest- Európa legnagyobb légitár­saságai tíz évig készültek az új szabályozásra. Ehhez a Malévnak 2-5 évre lesz szük­sége - mondta Pongrácz An­tal. A társaság közelgő priva­tizációjával kapcsolatban le­szögezte: rövid időn belül dönteni kell arról, hogy me­lyik nyugati társaság legyen a Malév szövetségi partnere, s azt követően lehet csak szó a magánosításról. Ám addigra a magyar légitársaságot meg kell erősíteni.- A Malévnak nincs saját gépparkja, repülőgépeit köl­csön- és lízingszerződések alapján használja. Az Európai Unióban viszont a légitársa­ságok 60-80 százalékban sa­ját gépeket üzemeltetnek - hangoztatta Pongrácz Antal, aki szerint évente több mint egymilliárd forintos megtaka­rítást lehetne elérni, ha ná­lunk is hasonló konstrukció alakulna ki. A vezérigazgató szavaival egyetértve hozzátehetjük: a Malév elöregedett repülőgép­parkja csak az egyik veszély- forrás a légitársaság jövőjére nézve. A még meglévő TU-154-esek és korszerűtlen Boeing 737-200-asok cseréje amúgy is megkezdődik a jövő év elején. Azonban két újabb veszélyforrás is leselkedik a Malévra: ha a kétoldalú légi- forgalmi szerződések helyét átveszi az EU-ban már beve­zetett teljes liberalizáció, ak­kor a tőkeerős légitársaságok „elcsenhetik” a Malév nyere­séges járatait. A másik probléma abból adódhat, hogy Magyarország is kénytelen lesz érvényesí­teni az EU környezetvédelmi előírásait, s akkor ki kell til­tania Ferihegyről a ma még az ottani forgalom csaknem felét kitevő, keleti járatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents