Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

Egy szerény, hallgatag fiatal­ember ül velem szemben a városi sportcsarnok büféjé­ben. Míg beszélgetünk, töb­ben köszöntik, jobbulást kí­vánnak neki. Agfalvi Mihály, a Kaposvári Klíma-Vili Purina SE kosárlabdázója két hó­napja, egy edzésen szenve­dett súlyos sérülést. Azóta mankóval jár, de közeli na­pokban ismét lábra állhat... Misi, mert mindenki így isme­ri, sportoló családból származik. Édesapja, — ki ne tudná — a Rá­kóczi FC futballcsapatának kivá­ló NB I-es labdarúgója, nővére pedig röplabdázó volt. Ő a kosár­labdát választotta. — Mikor kezdett sportolni? — Az általános iskolában több­féle sportágat űztem.Nagyon szí­vesen emlékszem vissza az V. korcsoportos diákolimpia sopro­ni országos döntőjére. A Toldi Gimnázium gárdájával bronzér­met szereztünk, ami egy életre szóló élmény volt. — Ekkor már a felnőtt csapat kerettagja is volt, azóta több sok élvonalbeli mérkőzést játszott és töretlen volt a pályája egészen ok­tóber 1-ig, mi történt azon a na­pon? — Néhány perc volt vissza az esti edzésből. Az öt-öt elleni játé­kot gyakoroltuk, amikor egyedül indultam a kosár felé. Felugrot­tam, eldobtam a labdát és na­gyon szerencsétlenül értem ta­lajt. Óriási reccsenést lehetett hallani. A társaim elborzadva for­dultak el, de nem értettem miért. Aztán meg néztem a lábam... Borzalmas látvány tárult elém és akkor ért el a fájdalom. Éreztem, hogy nagy a baj. Azonnal hívták a mentőt és bevittek a kórházba. Most még kell a mankó Ha sikerült Vebernek, nekem is menni fog... 1998. november 29. Kilencedik oldal Sport Az orvos kettős, darabos lábszár­csonttörést állapított meg. Helyre igazították a csontokat, majd há­rom nap múlva megműtötték. Most egy fémrúd és több csavar is van a lábamban. — Megviselték a történtek? — Közel két hétig kellett fe­küdnöm. Az utolsó néhány nap már nagyon nehezen telt. Sze­rencsére mindig volt nálam vala­ki a családtagok, a csapattársak vagy a barátok közül. Ok biztat­tak, hogy tartsak ki és tartották bennem a lelket. Később aztán a műtét kötötte le minden figyel­memet és nem foglalkoztam ez­zel a kérdéssel. Ma már más a helyzet. Hiszek abban, hogy egy­szer újra ott lehetek a többiek kö­zött a pályán. Az az én világom és ott érzem jól magam igazán. Mindent el fogok követni annak érdekében, hogy mielőbb eljöj­jön az a nap. — Meddig tarthat a gyógyulás? — Azt mondták minimum hat nyolc hónapba telik mire ismét egészséges leszek és elkezdhetek komolyabban mozogni. Az új­pesti focista, Véber Gyuri példája van előttem, aki hasonló, de ná­lam is súlyosabb sérülést szenve­dett és óriási akaraterővel a bal­eset után hét hónappal ismét pá­lyára kerülhetett. Ha neki sikerült, nekem is menni fog... — Mivel foglalkozik most? — Televíziót nézek, olvasok és amennyire lehetséges tornázom. Megpróbálom megőrizni a kondí­ciómat. Néhány kilóval nehezebb vagyok, de nem lesz gond ennek ledolgozása. Nagyon hiányzik a mozgás, már egy kiadós sétának is örülni tudnék. — Amikor a sérülés után elő­ször belépett a csarnokba nagy taps fogadta, milyen volt „civil­ben" nézni a kispadról a mérkő­zést? — Nagyon rossz. Sajnáltam, hogy nem segíthetek a srácoknak. — Az bizony elkelt volna... — Tudom mire gondol, való­ban eddig nem úgy sikerült a sze­zon, ahogy azt a felkészülés után elképzeltük. Olyan csapatokat vertünk meg a nyáron, akik most az élmezőnyt alkotják. Igaz akkor még nem volt végleges kerete sen­kinek. — Ön szerint mi a kudarc oka? — Nagyon lassú csapatszerke­zettel léptünk pályára. Körülmé­nyes, akadozó volt a játékunk, több nyerhető meccset is figyel­metlenség miatt vesztettünk el. A vereségek miatt kapkodva és egy­re idegesebben kosárlabdáztunk. — Van kiút? — Még mindig van remény a legjobb nyolc közé kerülésre. Az új igazolásokkal erősödött a csa­pat, gyorsabb ritmusosabb lett a játékunk. Nagyon bízom, benne, hogy sikerül elérni a célt. Kun Zoltán Bajnok verő Meló­Diák A kilencedik forduló ősz- szecsapásaival folytató­dott az Erdőgép Kupa 99 megyei férfi kosárlabda­bajnokság küzdelemsoro­zata. A Lamello „A” cso­port rangadóján a Meló- Diák W.K.M. Impulzus KK gárdája színvonalas mér­kőzésen győzte le az el­múlt szezon bajnokát, a Cifa SE gárdáját. Meló-Diák W.K.M. Impulzus KK-Cifa SE 93-82 (46-39) Remek találkozót láthattak a kilátogató szurkolók. Az első játékrészben fej-fej mellett ha­ladtak a csapatok. A Meló-Diák Fekete A. tripláival szerzett né­hány pontos előnyt, így 46-39- es eredménynél vonult pihenő­re a két gárda. A szünet után Szabó G. kosaraival zárkóztak a vendégek, de a végig nyílt összecsapáson a szervezetteb­ben kosárlabdázó, távolról job­ban célzó hazaiak játékosok megérdemelten győztek. így játszottak Kaposvár, Táncsics Mihály Gimnázium tornacsarnoka, 50 néző. Vezette: Zsigmond, Gémesi Cs. Meló-Diák W.K.M. Impul­zus KK: Fekete Á. (16/9), Heffer (15/3), Papp (4), Ba­logh Cs. (20/6), Brantmüller (27/3). Csere: Riskó (3/3), Ivánfi (6/3), Márkus (2), Tallián (-). Edző: Horváth Krisztián. Cifa SE: Csima (11), Hor­váth N. (4), Vali (12/6), Fónai T. (22/6), Kovács Cs. (12). Csere: Szabó G. (21), Fekete R. (-). Edző: Szabó Gábor. Kipontozódott: Váli (a 34. percben), Kovács Cs. (a 35. percben), Balogh Cs. (a 39. percben), Brantmüller (a 40. percben). Jók: Fekete Á., Heffer, Brantmüller, Balogh Cs., illet­ve Szabó G., Váli, Fónai T. (Kun) TOVÁBB TART A KOSÁRLABDÁZÓK TESZTELÉSE Edzőmeccsen most is megy Közel egy hét múlva kezdődik az NB I „A” csoportos férfi ko­sárlabda-bajnokság alapsza­kaszának második köre. A Kaposvári Klíma-Vili Purina SE átalakult játékoskerettel folytatja majd a csatározáso­kat a legjobb nyolc közé kerü­lés érdekében. Már az első kör végén új kosár­labdázókat tesztelt a somogyi klub. Az irányító posztra sikerült megtalálni a megfelelő embert az amerikai Cormier Covington sze­mélyében. A körmendi és az Atomerőmű SE elleni hazai mér­kőzésen, majd az azt követő edzéseken két bedobót is próbára tettek a kaposváriak. Az akkor ér­kezők könnyűnek találtattak — joggal. A bajnoki szünet elején megváltak Rajkó Amoldtól és a jugoszláv „idegenlégióstól”, Pred­rag Prlincsevicstől, aki finoman szólva nem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket. Gőzerővel kez­dődött meg az új bedobó keresé­se. Nagy várakozás előzte meg az amerikai Louis Moore érkezését. Ő eddig két előkészületi mérkő­zésen szerepelt. Dombóváron 13, míg a Danone Honvéd elleni ha­zai találkozón 23 ponttal vette ki részét a győzelmekből. A kiváló fizikai adottságokkal rendelkező kosárlabdázó a jelek szerint ha­mar alkalmazkodott a körülmé­nyekhez és egyre jobban megérti magát társaival. Védekezése még kívánni valót hagy maga után, de támadásban Covingtonnal fan­tasztikus produkciót nyújtottak. A kérdés már csak az, a bajnoki összecsapásokon mindez mire lesz elég. Érdekes volt a szintén a tenge­ren túlról érkező Vince King be­mutatkozása. Az ő profizmusáról mindennél többet elárul az a tény, hogy a több, mint félnapos, fárasztó repülő és autós utazást követően, saját kérésére azonnal pályára lépett az éppen zajló elő­készületi mérkőzésen. Itt mutat­kozott be csapattársainak (!) és a hátra lévő időben 11 pontot is összehozott. Azt azonnal látni le­hetett, hogy gyors, robbanékony és távolról is jól céloz. A Denverből érkezett 198 cm. ma­gas, 94 kilós bedobó a ZTE KK el­leni, kedden 18.30 órakor, a ka­posvári városi sportcsarnokban kezdődő újabb előkészületi meccsen is játszik. Az eddig látot­tak alapján nincs könnyű hely­zetben a Klíma-Vili Purina SE szakvezetése azt a kérdést illető­en, hogy melyik kosárlabdázó szolgálataira tartsanak igényt a továbbiakban. Kun Zoltán A Danone Honvédőt edzőmeccsen ismét sikerült legyőzni, sajnos, a bajnokin ők voltak jobbak fotó: török

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents