Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

SOMOGYI HÍRLAP 10 Riport 1998. november 28., szombat Döröcske, az újraélesztett falu A népességmegtartó erőfeszítések nyomán benépesült az óvoda iuio. kovács iibur Somogydöröcske újra él, pedig - mondják - 1990- ben már haldoklott. Az előző negyven évben a volt törökkoppányi közös tanács egyetlen építési engedélyt sem adott ki Döröcskére. Kis híján va­lóra vált a ki nem mondott szándék: tűnjön el a tér­képről a sváb falu. A há­ború előtt még 1500 la­kosú, a körzetesítés so­rán fokozatosan „szerep nélkülivé’’ vált községben 1990-ben már csak 217-en éltek. Közöttük 137 nyug­díjas. Az első szabad választás után létrejött önálló önkormány­zat azután olyan tervek sorát valósította meg, amelyek megállították a falu sorvadá­sát, sőt az idén európai szintű elismerést szereztek a telepü­lésnek. Képviselőik egy hó­napja Luxemburgban vették át az Európai Falufelújítási Díjat. Az önálló önkormányzat a faluban levő 70 jelentős népi építészeti értéket jelentő ház megmentésében fedezte fel az esélyt Somogydöröcske új­raélesztésére. Látták azon­ban, hogy ez önmagában ke­vés a fiatalok megtartása és az idősekről való gondosko­dás nélkül. A nulláról indul­tak. Az első lépés az egészsé­ges ivóvíz bevezetése volt, méghozzá lakossági hozzájá­rulás nélkül. Nyilvánvaló volt, hogy olyan szegények az emberek, hogy a rájuk eső költséget nem tudnák kifi­zetni. Ezután az evangélikus egyházzal kötött megállapo­dás nyomán létrehozták az öregek napközi otthonát. Pá­lyázataik sora hozott sikert, mert — ha pénzük nem is volt — a helybeliek mindig jelen­tős összegű munkát vállaltak a közös cél érdekében. 1993- ban megkezdték az útépítést, s nagy összegű, Németor­szágból kapott segítséggel felújították az evangélikus tempolomot. Jelentős társa­dalmi munkával és ugyan­csak pályázati pénzből elké­szült a terület belvízrende­zése, s közben 12 lakóházat felújítottak, sőt négy újat is építettek, méghozzá az ere­deti népi stílusban. 1993-ban már elnyerték az országos fa­lufelújítási díjat. Ennek át­adási ünnepségén ígérték meg Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek: úgy dolgoz­nak, hogy indulhassanak a hasonló európai díjért is. Az idén 23 ország, illetve régió települései között egyetlen magyar faluként adhatták be pályázatukat. Aligha értek volna el azonban sikert, ha ebben csak az épült létesít­ményeket vagy a megmentett népi építészeti emlékeket tudják felsorakoztatni. A nyá­ron Döröcskén járt nemzet­közi bizottság arra is kíváncsi volt: hogyan élnek a faluban az emberek s mit tettek sor­suk jobbra fordításáért. Amit tapasztaltak, alighanem az országban is példa nélküli. Az emberekről való szociális gondoskodás olyan sokol­dalú, hogy azt a környező te­lepüléseken egyesek rossz­máj úan már kis kommuniz­musnak nevezik, a harmadik ciklusban megválasztott pol­gármester, Lesniczky László munkáspárti tagságára utalva. Pedig aki elmegy Dö­röcskére, tapasztalhatja: ami itt létrejött, az nem függ ösz- sze politikai nézetekkel, párthovatartozással. Csak az emberséggel. — A helyi szociális intéz­kedések nélkül tovább népte- lenedett volna a falu — mondta Lesniczky László. — Ezért vezettük be, hogy min­den 35 éven aluli fiatalnak 150 ezer forintot adunk, és még 250 ezer forintot, ha há­zat épít vagy felújít. A gyere­kek taníttatása — beleértve a napközit és a bejárást is — tel­jesen díjtalan a szülőknek. A Volánnal kötött megállapodás szerint saját buszunk szállítja a gyerekeket. Az óvoda is in­gyenes Somogydöröcskén, ám kötelező. Az öregek ott­honában 65 forintért biztosí­tunk napi háromszori értke­zést és mindent, amire szük­ség lehet, az orvostól a fodrá­szig. November elseje óta minden újszülött után 72 ezer forint támogatást adunk a családnak. Az önkormány­zat nyolc közhasznú mun­kást foglalkoztat, így nálunk csak egyetlen munkanélküli van. — Hogy jut minderre pénz egy ilyen kis településen? — A fejkvóta és a pályázati források mellett abból az évi több mint 3 millió forintból, ami abból származik, hogy sem én, sem a helyi testület tagjai nem fogadunk el egyet­len fillér tiszteletdíjat sem. Hogy is tehetnénk ezt egy ilyen szegény faluban... — Miből él? — Van 29 ezer forint nyug­díjam. — Mit szól ehhez a többi falu polgármestere? — Azt mondják, hülye va­gyok. A népesség megtartását szolgáló lépések eredménye már érezhető. A nagy számú elhalálozás ellenére 260 a község lélekszáma. 1990-ben egy óvodás korú gyerek volt a faluban, most tele van az óvoda. S harminckilenc a 18 éven aluli döröcskei. — Hátrány vagy inkább előny volt, hogy Döröcske az isten háta mögött van? — kér­deztük Bősze Gábor Szorosa­don élő nyugalmazott tanárt, a környékbeli falvak múltjá­nak avatott kutatóját, a so- mogydöröcskei falumúzeum létrehozóját. — A falu fejlődése szem­pontjából — főleg az utolsó fél évszázadban — hátrány. Előny viszont abban, hogy itt sikerült megőrizni a népi ha­gyományokat. A népzeneku­tatók például Döröcskén olyan dalt is találtak, amelyet Németországnak azon a tá­ján, ahonnan az itteniek ősei elszármaztak, már nem is­mernek. Az elzártság növelte a lakosság egymásrautaltsá­gát és kikényszerítette a szorgalmat. A török időket követően századokon át a környék leggazdagabb tele­pülése volt. — Miben más ma ez a falu, mint a többi? — A hozzáállásban. Még­hozzá nem is a polgárokéban, hiszen jó részük idős, a ki­szolgáltatottsághoz hozzá­szokott ember. Fel kellett rázni őket, hogy elhiggyék: érdemes tenni, szót emelni. Erre a polgármester volt ké­pes. Nem agitációval, inkább személyes példájával, mun­kájával. Lesniczky László szerencséje az volt, hogy mindebben segítőkre talált, s hogy sikeresek lettek a falu által beadott pályázatok. — Csodának tetszhet, ami itt végbement, pedig nem az — mondta Peresztegi Fe- rencné, az öregek napközi otthonának vezetője, aki ápo­lónőként dolgozott Kaposvá­ron, majd hazajött Döröcs­kére. Férjhez ment, s két gye­rekük született. — Az itt élők valahogy ráéreztek, hogy nem törvényszerű az, hogy egy kis falu elsorvadjon. Fe­lülkerekedett bennük az élni- akarás, s megtalálták maguk­nak a megfelelő vezetőt. Letelepedési támogatással újította föl házát a Múth csa­lád. A fiatalasszony második kisfiával van gyesen. — Nágocson nőttem föl, s csak később lettem döröcskei — így Múth Jánosné. — Ta­pasztalom, hogy itt jobban ismerik egymást az emberek, és összetartanak. Igaz, ebben a faluban titok nem létezik. A polgármester éjjel ért haza Luxemburgból, de másnap reggel már beszédtéma volt, hogy három pakkal érkezett, s hogy mi lehet azokban. — Hogyan fogadták a nem­zetközi siker hírét az itt la­kók? — Sokan nem igazán tud­ják, hogy ez mit jelent. Talál­gatnak, hogy jár-e vele pénz vagy csak egy jelképes pla­kett. Lesniczky László polgár- mester igyekezett eloszlatni a kételyeket. — Ami a csomagjaimat il­leti: az egyikben az ünneplő ruhám volt, a másikban az emléktárgyak, amelyeket a vendéglátóinktól kaptunk, a harmadikban pedig az éle­lem, amit vittem és nem volt rá szükség. A díj esetében a vele járó pénznél fontosabb az esély, amit kínál. Jövőre — már készen vannak a tervek — meg akarjuk oldani a gáz bevezetését lakossági hozzá­járulás nélkül. Ez mintegy 7,5 millió forintba kerülne. Ezt persze nem tudjuk a díjból ki­fizetni, viszont alig való­színű, hogy egy Európa-díjas falu pályázatát elutasítják. Ugyancsak jövőre kezdődik itt a négy megye iparművé­szeti továbbképző táborának építése, ahol majd 120 diák sajátítja el egész éven át egyebek között a népi építé­szet hagyományait. A tábor egyébként 10-12, az itteni sváb házakhoz hasonló épü­letben kap helyet a dombol­dalon. Közben folytatódik a saját épületeink felújítási programja is. Szeretnénk megépíteni az összekötő utat is, amelyen Igái csak 4 kilo­méterre lenne. Ha ez megva­lósul, alapjaiban változnak a falu lehetőségei, egyebek közt már a most is több jó példát adó falusi turizmus fej­lődése által. A polgármester szerint 20 év múlva Döröcske lakóinak száma újra meghaladja majd az ötszázat. Hogy így lesz-e, az attól is függ, hogy a falu képes lesz-e megtartani fel­nőttként azokat a polgárait is, akikkel most az óvodában ta­lálkoztunk. — Huszonnégy kicsit neve­lünk, közülük tíz a döröcskei — mondta Berta Katalin óvónő. — Ez nem lebecsü­lendő, hiszen pár éve a falu­ban alig voltak gyerekek. Én Törökkoppányból járok ide, s azt tapasztalom, hogy itt máris pezsgőbb az élet. Több a helyi rendezvény, a külön­féle megmozdulás. Igaz, egy bál vagy farsangi est szerve­zésében még az idősebbek az aktívabbak. Végül is a mi dol­gunk, hogy már itt, az óvodá­ban megtanítsuk a kicsiket lakóhelyük szeretetére, s arra, hogy készek legyenek majd tenni is érte. Biró Ferenc November 28-án-==- 18 éves , a Somogy Domus Áruház Ebből az alkalomból minden* termékre-18% születésnapi engedménnyel kedveskedünk vásárlóinknak! Jöjjön el és ünnepeljen velünk 28-án szombaton és 29-én vasárnap 9.00-16.00-ig. *a születésnapi engedmény akciós és nem vonatkozik! termékre Kaposvár, Bethlen tér 1. Telefon: 82/311-933 (95157) Karácsonyi nyereményesö a SOMOGYI HÍRLAP előfizetői között! 600 000,-Ft értékű ajándékot sorsolunk december 18-án. Fődíj: AIWA HI-FI TORONY A nyereményeket a kaposvári TESCO ÁRUHÁZ forgalmazza! Fizessen elő a SOMOGYI HÍRLAP-ra, Ön is nyerhet!------------ -------------------------------------------------------------------------—.—-___________IB m [ Újra hívhatni Herczeg Kata asztrológus vonlja Kos iá 06-90-330 461 Bika s? 06-90-330 462 Ikrek m 06-90-330 463 Rák 06-90-330 464 Oroszlán 06-90-330 465 Szűz 06-90-330 466 Mérleg fia 06-90-330 467 Skorpió sk> 06-90-330 468 Nyilas 06-90-330 469 Bak 06-90-330 470 Vízöntő Ot 06-90-330 471 Halak m 06-90-330 472 Címünk: AS-B Kft. Audiotex 1539 Bp. Pf. 591 Hívás díja: 88 Ft -t-Áfa/perc

Next

/
Thumbnails
Contents